https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Zene 2026-04-06T03:27:51Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=64092 2013-02-11T14:21:56Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (X, Y oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> *Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> *Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> *A kapott eredmény kiértékelése<br /> *A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> *Az elemzés folyamán megállapítható, hogy az összes alternatíva hitelesnek minősül.<br /> *Az X1 alternatíva esetén a 86-os lépcső egyedinek minősül, mivel a többi alternatíva esetén nincs olyan lehetőség mely ilyen mértékkel eltérne a többi alternatívától, így itt egyértelműen az „önerő” győz. <br /> *Ezt a későbbiekben elvégzett inverz elemzés is alátámasztotta, hiszen itt a leggyengébb elem lesz az úgynevezett győztes.<br /> *Az X2 esetén megállapítható, az attribútumok valós hatótényezők.<br /> *Az X2 esetén szintén az „önerőt” mondhatjuk ki győztesnek, bár itt nincs egyedi nagy érték, de a rangsor egyértelműen az „önerőt” hozza ki győztesnek. <br /> *A többi attribútum esetén a lépcsők alapján látható, hogy nem hozható ki egyértelmű győztes, így megerősíthetjük összességében az „önerő” győzelmét.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> A fenti módszer alapján egyértelműen az az eredmény született, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része, sem banki hitelt vagy részletfizetéses konstrukciót. A beruházás szempontjából így túl magasnak minősülnek az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatásai. Továbbá ezek a finanszírozási formák igénylése, előkészítése időigényes és kisebb vagy nagyobb kockázatot is vállalnia kell a cégnek, hiszen kérdéses a pozitív kimenetele. Ez egy rendkívül racionális elemzés, mely véleményem szerint helytálló, ha csak az informatikai beruházásra koncentrálunk és az önerő tényleges alternatíva, tehát a cég meg tudja ezt finanszírozni más forrás felhasználása nélkül. Amennyiben más tényezők is szerepet játszanak a vezetés döntésében, akkor az elemzést az új felvett/felmért adatokkal újra kell csinálni és értelmezni.<br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> A fenti elemzés egy korábban már meghozott döntést vizsgált felül, így ennek hasznossága fordítottan mérhető, azt tudjuk megmondani, hogy jelen állapotban ha a cég döntés előtt ezzel a módszerrel mérlegelte volna a lehetőségeit, mennyit tudott volna megspórolni. Mivel a cégvezetés a TÁMOP pályázat mellett döntött és ennek előkészítése már hozzávetőlegesen 197 500 forintjába került a cégnek és az elemzés egyértelműen azt mutatta ki, hogy ez nem egy jó megoldás, jelen állapot szerint a cég kb. 108 540 forintot megspórolhatott volna. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van, így arról még pontos információnk nincs, hogy a későbbiekben ez milyen hasznot, illetve terhet fog jelenteni a cég számára.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=64090 2013-02-11T14:02:58Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> *Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> *Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> *A kapott eredmény kiértékelése<br /> *A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> Az elemzés folyamán megállapítható, hogy az összes alternatíva hitelesnek minősül. Az X1 alternatíva esetén a 86-os lépcső egyedinek minősül, mivel a többi alternatíva esetén nincs olyan lehetőség mely ilyen mértékkel eltérne a többi alternatívától, így itt egyértelműen az „önerő” győz. Ezt a későbbiekben elvégzett inverz elemzés is alátámasztotta, hiszen itt a leggyengébb elem lesz az úgynevezett győztes. Az X2 esetén szintén az „önerőt” mondhatjuk ki győztesnek, bár itt nincs egyedi nagy érték, viszont így megállapítható, hogy az attribútumok valós hatótényezők és a rangsor egyértelműen az „önerőt” hozza ki győztesnek. A többi attribútum esetén a lépcsők alapján látható, hogy nem hozható ki egyértelmű győztes, így megerősíthetjük összességében az „önerő” győzelmét.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> A fenti módszer alapján egyértelműen az az eredmény született, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része, sem banki hitelt vagy részletfizetéses konstrukciót. A beruházás szempontjából így túl magasnak minősülnek az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatásai. Továbbá ezek a finanszírozási formák igénylése, előkészítése időigényes és kisebb vagy nagyobb kockázatot is vállalnia kell a cégnek, hiszen kérdéses a pozitív kimenetele. Ez egy rendkívül racionális elemzés, mely véleményem szerint helytálló, ha csak az informatikai beruházásra koncentrálunk és az önerő tényleges alternatíva, tehát a cég meg tudja ezt finanszírozni más forrás felhasználása nélkül. Amennyiben más tényezők is szerepet játszanak a vezetés döntésében, akkor az elemzést az új felvett/felmért adatokkal újra kell csinálni és értelmezni.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=64089 2013-02-11T13:52:50Z

<p>Zene: /* Az eredmények értelmezése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> *Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> *Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> *Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> *A kapott eredmény kiértékelése<br /> *A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése ==<br /> <br /> Az elemzés folyamán megállapítható, hogy az összes alternatíva hitelesnek minősül. Az X1 alternatíva esetén a 86-os lépcső egyedinek minősül, mivel a többi alternatíva esetén nincs olyan lehetőség mely ilyen mértékkel eltérne a többi alternatívától, így itt egyértelműen az „önerő” győz. Ezt a későbbiekben elvégzett inverz elemzés is alátámasztotta, hiszen itt a leggyengébb elem lesz az úgynevezett győztes. Az X2 esetén szintén az „önerőt” mondhatjuk ki győztesnek, bár itt nincs egyedi nagy érték, viszont így megállapítható, hogy az attribútumok valós hatótényezők és a rangsor egyértelműen az „önerőt” hozza ki győztesnek. A többi attribútum esetén a lépcsők alapján látható, hogy nem hozható ki egyértelmű győztes, így megerősíthetjük összességében az „önerő” győzelmét.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása ==<br /> <br /> A fenti elemzés alapján egyértelműen kiderül, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része. A beruházás szempontjából így túl nagy az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatása.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63951 2013-02-07T21:51:55Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> *Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> *Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> *Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> *A kapott eredmény kiértékelése<br /> *A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése ==<br /> <br /> Az elemzés alapján az önerő az egyetlen racionálisan választható alternatíva.<br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása ==<br /> <br /> A fenti elemzés alapján egyértelműen kiderül, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része. A beruházás szempontjából így túl nagy az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatása.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63950 2013-02-07T21:44:47Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> - Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> - Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> - Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> - A kapott eredmény kiértékelése<br /> - A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése ==<br /> <br /> Az elemzés alapján az önerő az egyetlen racionálisan választható alternatíva.<br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása ==<br /> <br /> A fenti elemzés alapján egyértelműen kiderül, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része. A beruházás szempontjából így túl nagy az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatása.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63949 2013-02-07T21:42:14Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> - Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> - Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> - Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> - A kapott eredmény kiértékelése<br /> - A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása ==<br /> <br /> A fenti elemzés alapján egyértelműen kiderül, hogy ilyen relatív kis értékű beruházás esetén nem érdemes sem olyan pályázati konstrukciókat választani, melyeknek keretében az adott beruházás csak a projekt egy kis része. A beruházás szempontjából így túl nagy az egyéb járulékos költségek és egyéb ráfordítások negatív hatása.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63948 2013-02-07T21:37:47Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> - Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> - Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> - Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> - A kapott eredmény kiértékelése<br /> - A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63947 2013-02-07T21:37:14Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63946 2013-02-07T21:36:38Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása ==<br /> <br /> - Adatbázis létrehozása az adattábla alapján<br /> - Az egyes attribútumok rangsorolás<br /> - Coco segítségével a rangsor és a lépcsők elkészítése<br /> - A kapott eredmény kiértékelése<br /> - A kapott eredmény inverz módon történő ellenőrzése</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63945 2013-02-07T21:23:25Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok (sorok) ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok (oszlopok) ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63944 2013-02-07T21:22:24Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Az alternatívák közötti döntést korábban nem alapozták meg objektív kalkulációk, mérlegelések. A vezetés az elsőre leginkább költséghatékonynak ítélt lehetőséget választotta. A pályázati támogatás – vissza nem térítendő támogatás – rendkívül kecsegtetőnek tűnt, hiszen 100% támogatási intenzitási lehetőséget biztosít nyertesség esetén. A vezetés nem számolt ennek járulékos költségeivel, erőforrás átcsoportosítások következményeivel, illetve a pozitív támogatási döntés esélyét sem mérlegelte megfelelő módon. Véleményem szerint ezek rendkívül fontos döntési pontok, melyeket megfelelő súllyal szükséges mérlegelni. <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63943 2013-02-07T21:14:25Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> === Objektumok ===<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> === Attribútumok ===<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63942 2013-02-07T21:13:24Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> == Objektumok ==<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63941 2013-02-07T21:12:49Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/informatikai_beszerzes_alternativai_VermesR.xlsx<br /> <br /> <br /> == A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> == == Objektumok == ==<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63940 2013-02-07T21:09:37Z

<p>Zene: /* == Objektumok == */</p> <hr /> <div>== A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldására felhasznált adatok bemutatás ==<br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> <br /> == Objektumok ==<br /> <br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63939 2013-02-07T21:09:07Z

<p>Zene: /* Objektumok */</p> <hr /> <div>== A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldására felhasznált adatok bemutatás ==<br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> == == Objektumok == ==<br /> <br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63938 2013-02-07T21:02:34Z

<p>Zene: /* Attribútumok */</p> <hr /> <div>== A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldására felhasznált adatok bemutatás ==<br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> == Objektumok ==<br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63937 2013-02-07T20:51:47Z

<p>Zene: /* Attribútumok */</p> <hr /> <div>== A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldására felhasznált adatok bemutatás ==<br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> == Objektumok ==<br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoport ==<br /> <br /> <br /> A feladat hasznos lehet minden olyan vállalkozás részére, mely mérlegeli, hogy bizonyos beszerzéseket milyen forrásból kíván támogatni. A konkrét esetet könnyen át lehet alakítani és a megoldási utat alkalmazni lehet más eszközök/szolgáltatások beszerzésére, illetve más alternatívákat is lehet mérlegelni. <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> Egy ilyen döntés megalapozásához szükséges felmérések és kalkulációk előkészítése sokkal kevesebb idő- és anyagi ráfordítással jár, mint pl. egy komplex pályázati anyag vagy banki hiteligényléshez szükséges dokumentáció előkészítése. Az adott vállalat szempontjából mindenképpen megéri döntés előtt egy ilyen döntéstámogató kalkuláció elkészítésére áldoznia. Ez becsléseim szerint 4 munkanap alatt elvégezhető.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Alternativak_versenyeztetese&diff=63936 2013-02-07T20:43:02Z

<p>Zene: Új oldal, tartalma: „== A feladat címe == Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése == Előtörténet == Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetős…”</p> <hr /> <div>== A feladat címe ==<br /> <br /> <br /> Egy informatikai beszerzés alternatíváinak értékelése<br /> <br /> <br /> == Előtörténet ==<br /> <br /> <br /> Egy tanácsadói területen tevékenykedő KKV-nál a vezetőség informatikai eszközök beszerzését tervezte. Természetesen ezt minél kisebb ráfordítással szerették volna megtenni, így mérlegelték az EU-s pályázati lehetőségeket. A TÁMOP 2.4.5. Rugalmas munkahelyek c. pályázati konstrukció keretében lehetőség van informatikai eszközök beszerzésére is. Ennél a konstrukciónál a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, így elsőre rendkívül kedvező megoldásként tűnhet fel. Amit viszont mérlegelni kell, hogy már a pályázat előkészítési szakaszban ez milyen erőforrásokat igényel a vállalat részéről (munkaórák, melyek forintban könnyen kifejezhetőek), illetve mekkora az esélye egy pozitív elbírálásnak. Továbbá mérlegelni kell, hogy ennél a konstrukciónál az elsődleges cél nem az informatikai fejlesztés, hanem a rugalmas munkahelyek biztosítása egy cégen belül, így a projektnek elsősorban erre kell irányulnia. Ennek természetesen vannak lehetséges pozitív hatásai, hiszen egy ténylegesen rugalmas munkahelyeket biztosító cég nagyon vonzó és motiváló lehet a munkavállalók számára, az oktatásokból (kötelező pályázati elem) szintén profitálhatnak. Ugyanezek az elemek a vállalat vezetés szempontjából (vezetőtől függ) feltűnhetnek rizikó faktorként is, hiszen például távmunka esetén nem tudják kellőképpen ellenőrizni a munkavállalók teljesítését.<br /> <br /> A pályázati támogatásigénylés mellett felmerülnek természetesen más alternatívák is, mint például a banki hitel, a forgalmazóval kötött részletfizetési megállapodás, illetve alternatívaként jelenik meg a 100% önerős finanszírozás is. <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldására felhasznált adatok bemutatás ==<br /> <br /> Az excel táblában található adatok saját becslésekre épülnek, melyek egy konkrét cég, illetve döntés mérlegelésekor tényadatok elemzésével és felmérések készítésével megszerezhetőek és behelyettesíthetőek. <br /> <br /> == Objektumok ==<br /> <br /> ''TÁMOP pályázat (2.4.5. Rugalmas munkahelyek)'' – Pályázati forrás, melynél a támogatási intenzitás 100%. Célja a távmunka, részmunkaidő kialakításának támogatása, olyan vállalatoknál, akik eddig ezzel nem vagy csak kis mértékben éltek. <br /> <br /> ''Egyéb pályázati forrás'' – Az adott cégnek kell mérlegelni egyéb pályázati lehetőségeket, melyeknél az informatikai eszközök beszerzése támogatott. Előnyök és hátrányok a TÁMOP pályázathoz hasonlóan alakulhatnak. Cégenként kell mérlegelni az előírt kötelező pályázati elemek pozitív, illetve negatív hatásait. <br /> <br /> ''Banki hitel'' – Kifejezetten az informatikai eszközök beszerzésére irányuló banki hitel igénylés. A pályázásnál jóval kisebb adminisztrációs terhet jelent, kevesebb rizikóval, viszont visszatérítendő kölcsönről van szó, melynél még a kamat költségeit is figyelembe kell venni. A szerződéskötés esélye itt sokkal nagyon, mint egy támogatási szerződés megkötésének<br /> <br /> ''Részletfizetés'' – A kereskedővel kötendő részletfizetési megállapodás. A cégnek lehetősége van több kisebb részletben kifizetnie a beszerzendő berendezéseket, de természetesen ennél is kamat kerül felszámításra. Viszonylag kevés adminisztrációval és időráfordítással jár.<br /> <br /> ''Önerő'' – Megterhelő lehet a vállalat számára az egyösszegű kifizetés, de rendkívül kevés adminisztrációval jár és kevés időráfordítással. Elhanyagolható a felmerülő plusz költségek mértéke.<br /> <br /> <br /> == Attribútumok ==<br /> <br /> ''Időráfordítás forintban kifejezve'' – Az egyes alternatívák esetén szükséges munkaidő ráfordítás. Egy átlagos projektmenedzseri órabér és az adott objektumhoz becslés által rendelt munkaidő igény (órában kifejezve) szorzataként kerül meghatározásra. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé kívánatos az adott alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt díjak'' – Az egyes alternatívák választása esetén egyéb járulékos díjak (pályázatnál egyéb kötelező elemek; a többi értékelt alternatíva esetén más felmerülő költségek, díjak). Minél magasabbak ezek a költségek, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva ''(iránya: 1).'' <br /> <br /> ''Kapcsolt szolgáltatások motiváló ereje'' – Ezeknek elsősorban a pályázati alternatíváknál van jelentősége, ahol a kapcsolt egyéb szolgáltatások, lehetőségek (pl. oktatásokon való részvétel, távoli munka lehetősége, kismamáknak részmunkaidőben történő munkavégzés lehetősége) motiváló lehet, ami által nő a munkakedv és a hatékonyságuk is. Ennek meghatározása pl. kérdőíves felméréssel lehetséges. Minél erősebb a motiváló ereje egy-egy alternatívának, annál kívánatosabb opció lesz. (iránya: 0)<br /> Kapcsolt szolgáltatások, mint rizikó faktor - A kapcsolt szolgáltatások, kötelező elemek a vállalat vezetőségének szempontjából rizikó faktort jelenthet. Ennek meghatározására személyes interjúkat javasolnék a vállalat vezetőivel. Minél magasabbnak ítéli a vezetőség ezeket a kockázati tényezőket, annál kevésbé kívánatos ez az alternatíva. ''(iránya: 1)''<br /> <br /> ''A forrás megszerzésének esélye'' – Százalékban kifejezhető érték. Mivel minden alternatívához kapcsolódik előkészítési fázis is, mérlegelni kell, hogy mennyi az esélye, hogy ez megtérülő legyen és a befektetett munka sikert hozzon. A pályázati alternatíváknál korábbi tényszámokból lehet egy becslést végezni (a következők alapján számolható: rendelkezésre álló keretösszeg, benyújtott pályázatok száma, átlagosan igényelt támogatási összeg, nyertes pályázatok száma, nyertes pályázatok átlagos támogatási összege). Banki hitelnél, részletfizetési szerződésnél a kockázat elemzők megadott paraméterek alapján döntenek, így mivel a cég ismeri a saját mutatóit, így könnyen tud egy előkalkulációt végezni. Ha az önerő felmerül, mint alternatíva, akkor annak nincs ilyen jellegű kockázata, itt ez az érték 100%. Minél magasabb ez az érték, annál kívánatosabb az adott alternatíva. ''(iránya: 0)''</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63903 2013-02-06T10:19:58Z

<p>Zene: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. <br /> <br /> Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A &quot;robotfül&quot; elegendően nagy alapadatbázis használatával szignifikáns pontossággal használható lenne a zeneművek zenei korszakok szerinti automatikus besorolásában.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az ösztönös megoldás nem feltétlenül megbízható, a megfelelő méretű adatbázissal alátámasztott &quot;robotfül&quot; alkalmazása inkább tekinthető annak.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> A feladat egyedi (interdiszciplináris) mivolta miatt tudomásom szerint nem állnak rendelkezésre korábbi kutatások, megoldások vagy dokumentumok.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63902 2013-02-06T10:16:37Z

<p>Zene: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. <br /> <br /> Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A &quot;robotfül&quot; elegendően nagy alapadatbázis használatával szignifikáns pontossággal használható lenne a zeneművek zenei korszakok szerinti automatikus besorolásában.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> A feladat egyedi (interdiszciplináris) mivolta miatt tudomásom szerint nem állnak rendelkezésre korábbi kutatások, megoldások vagy dokumentumok.</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63900 2013-02-06T10:15:00Z

<p>Zene: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. <br /> <br /> Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A &quot;robotfül&quot; elegendően nagy alapadatbázis használatával szignifikáns pontossággal használható lenne a zeneművek zenei korszakok szerinti automatikus besorolásában.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63899 2013-02-06T10:11:04Z

<p>Zene: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. <br /> <br /> Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63898 2013-02-06T10:10:51Z

<p>Zene: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. <br /> Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63897 2013-02-06T10:10:16Z

<p>Zene: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> A bécsi klasszikusok (Haydn, Mozart, Beethoven) műveinél jelentkező különbségek abból adódnak, hogy mindhárom zenemű más műfajból való. Bár Kurtág esetében az előjegyzés attribútum kiugró értéke miatt ez tűnik perdöntőnek a besorolásnál, azonban a kortárs zenénél a végső bizonyíték inkább a disszonancia alkalmazásában keresendő.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63893 2013-02-06T09:40:09Z

<p>Zene: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet. Az ösztönös megoldás azért sem lehet minden esetben helytálló, mert esetenként még a zeneszerző kilétének ismerete sem jelenti, hogy egyértelműen be lehet kategorizálni a zeneművet, ugyanis például Beethoven esetében a késői zeneművek a modern álláspont szerint már a romantika korának stílusjegyeit mutatják.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63892 2013-02-06T09:29:08Z

<p>Zene: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> Zenei előképzettséggel nem rendelkező személyek nem járatosak a zenei korszakok felismerésében, ezért náluk nem beszélhetünk ösztönös megoldásról. Klasszikus zenét tanult zenészek esetében az ösztönös megoldási kísérletnél általában egy-egy attribútum felismerése/végiggondolása alapján történik a zene kategorizálása, ami sokszor félrevezető lehet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63891 2013-02-06T09:25:15Z

<p>Zene: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> <br /> lant és csembaló : ha megjelenik egy zeneműben, annál korábban keletkezett<br /> <br /> klarinét, rézfúvósok, zongora: ha megjelenik egy zeneműben, annál később keletkezett <br /> <br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> <br /> ha recitativo előzi meg az áriát, annál korábban<br /> <br /> ha csak ária van, annál későbbi a zenemű<br /> <br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> <br /> ha van kórus, annál korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél nagyobb a kórus nagysága, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> <br /> barokk zenekar alkalmazása esetén időben korábban keletkezett a mű<br /> <br /> klasszikus zenekar esetén későbbi a mű<br /> <br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> <br /> minél nagyobb a hangterjedelem, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> <br /> ha szabad a ritmus, korábban keletkezett a mű<br /> <br /> minél kötöttebb, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> <br /> minél disszonánsabb a mű, annál később keletkezett <br /> <br /> ** kromatika alkalmazása <br /> <br /> ha van kromatika, annál későbbi a mű<br /> <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> <br /> minél nagyobb az elmozdulás, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> <br /> minél nagyobb a dinamikai változás, annál későbbi a mű<br /> <br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> <br /> minél nagyobb a tételszám, annál később keletkezett a mű<br /> <br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> <br /> minél több szólam található a műben, annál később keletkezett<br /> <br /> ** énekszólamok száma<br /> <br /> minél több az énekszólam száma, annál később keletkezett<br /> <br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> minél több az előjegyzés, annál később keletkezett<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[F%C3%A1jl:Zene.png]]<br /> A robotfül paraméterei zeneművenként és korszakonként<br /> <br /> [[F%C3%A1jl:Zene2.png]]<br /> A robotfül paraméterei (a lépcsős függvények)<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63883 2013-02-05T17:37:48Z

<p>Zene: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> #PIVOT tábla elkészítése<br /> #ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> #Irány megadása<br /> #Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> #COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63882 2013-02-05T17:36:30Z

<p>Zene: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> <br /> Alapadatok táblájának elkészítése<br /> <br /> PIVOT tábla elkészítése<br /> <br /> ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> <br /> Irány megadása<br /> <br /> Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> <br /> COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Amint a lefuttatott COCO modell delta/tény oszlopa mutatja, az attribútumok az irányokkal együtt erősen meg tudják határozni az Y értéket, vagyis a zenei korszakot. A lépcsők esetében azonban lehetne „finom hangolni” a zenei jellemzők és a korszakbesorolás kapcsolatán egy jóval nagyobb mértékű alap adatbázis kialakításával.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63881 2013-02-05T17:36:09Z

<p>Zene: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> <br /> Alapadatok táblájának elkészítése<br /> <br /> PIVOT tábla elkészítése<br /> <br /> ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> <br /> Irány megadása<br /> <br /> Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> <br /> COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63880 2013-02-05T17:35:50Z

<p>Zene: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> <br /> ## Alapadatok táblájának elkészítése<br /> <br /> ### PIVOT tábla elkészítése<br /> <br /> #### ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> <br /> ##### Irány megadása<br /> <br /> ###### Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> <br /> ####### COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63879 2013-02-05T17:35:10Z

<p>Zene: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> # Objektumok szubjektív kiválasztása, attribútumok gyűjtése<br /> <br /> # Alapadatok táblájának elkészítése<br /> <br /> # PIVOT tábla elkészítése<br /> <br /> # ehhez kapcsolódó ellenőrző kimutatás elkészítése<br /> <br /> # Irány megadása<br /> <br /> # Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével<br /> <br /> # COCO modell futtatása<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63878 2013-02-05T17:33:50Z

<p>Zene: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> <br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> <br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63877 2013-02-05T17:33:30Z

<p>Zene: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Az idő és a humán erőforrás korlátoltsága miatt, valamint gazdaságossági szempontból az élet minden olyan területét érdemes automatizálttá tenni, amelyet lehetséges, ide értve a zenével kapcsolatos tudományos jellegű kérdéseket is. <br /> <br /> Ösztönös megoldás: <br /> Adatgyűjtés: 0 Ft (saját gyűjtés, valamint ingyenes kottamegosztó használata)<br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 4 óra<br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> Adatgyűjtés: 0Ft<br /> Bérköltség: 3000Ft/óra -&gt; munkával töltött idő 2 óra<br /> Licencdíjak: Excel 150 Ft/projekt <br /> Online Program használati díja: 0 Ft (miau.gau.hu által biztosított rendszer használata díjmentes)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63876 2013-02-05T17:33:05Z

<p>Zene: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A zenei korszakok felismerése a zenei struktúrák összetettségéből és komplikáltságából adódóan sokszor még a zeneileg képzett személyek számára is nehézséget okoz.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63875 2013-02-05T17:32:35Z

<p>Zene: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Mivel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vagyok, így a szakértelmem a komolyzene területére korlátozódik. Ezen belül is a középkortól - pontosabban a gregorián megjelenésétől - kezdve vizsgáltam a korszakokat, mivel nem igazán maradtak fenn korábbról írásos emlékek (kották). Az alapul szolgáló adatbázist szubjektíven, saját gyűjtés alapján állítottam össze.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Objektumoknak a zenei korszakokhoz tartozó tipikus műfajok köréből választottam ki szubjektíven 1-1 zeneművet. <br /> <br /> *Középkor:<br /> ** Dies Irae (gregorián) <br /> *Reneszánsz: <br /> ** Bakfark (bármely lantműve)<br /> ** Machaut: Mise<br /> ** Tallis: The lamentation of Jeremiah (motetta)<br /> *Barokk:<br /> ** Bach: F-dúr brandenburgi verseny (concerto grosso)<br /> ** Handel: Messiás (oratórium)<br /> *Klasszikus<br /> ** Beethoven: 5. szimfónia<br /> ** Haydn: G-dúr vonósnégyes<br /> ** Mozart: Á-dúr szonáta<br /> *Romantika<br /> ** Chopin: Á-moll mazurka<br /> ** Puccini: Bohémélet (opera)<br /> ** Schubert: Pisztráng (dal)<br /> *20. század<br /> ** Bartók: Concerto 3. tétele (Elégia)<br /> *Kortárs<br /> ** Kurtág: Szálkák<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> * Tipikusan egy korszakra jellemző (vagy adott korszaktól használatos) hangszerek (hangszercsalád): lant, csembaló, klarinét, rézfúvósok, zongora<br /> * Énekszólam/kórus használatával kapcsolatos jellemzők:<br /> ** Szóló énekre jellemző előadásmód (recitativóhoz kapcsolódó ária vagy csak ária alkalmazása az opera műfajában)<br /> ** Kórus alkalmazása valamint hogy milyen összetételben van jelen a műben<br /> * zenekar összetétele, nagysága (hangszerek összeállításától függ)<br /> * stílusjegyek:<br /> ** hangterjedelem: adott hangszer hangterjedelmének kihasználása<br /> ** ritmus: szabad vagy kötött <br /> ** disszonancia (pontosabban a disszonáns hangzatokat feloldja-e a zeneszerző, vagy sem)<br /> ** kromatika alkalmazása <br /> ** moduláció jelenléte (hány kvint elmozdulás figyelhető meg a kvintkör mentén)<br /> ** dinamika (mennyire kiegyenlített a hangerősség, vagy sok/gyakori a változás a műben)<br /> * mennyiséggel jellemezhető attribútumok:<br /> ** tételszám (opera esetében felvonás)<br /> ** hangszeres szólamok száma<br /> ** énekszólamok száma<br /> ** előjegyzés (tehát az előre kiírásra kerülő módosított hangok (kereszt vagy b) száma)<br /> <br /> Y: zenei korszakok időben egymást követő sorrendje alapján számozás<br /> <br /> Attribútumok ''irányának'' meghatározása: 0= minél nagyobb, annál később keletkezett az időben, 1=minél kisebb, annál korábban<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63874 2013-02-05T17:26:17Z

<p>Zene: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> A feladattal kapcsolatosan nincs ismert magyar nyelvű szakirodalom, ezért saját módszer alapján igyekeztem a kérdésre megoldást találni. Magát a zenei korszakot az alapján ismerheti fel egy ún. robotfül, hogy a korszakra jellemző tipikus stílusjegyek, motívumok (valamint hangszerek) alapján kategorizálja az adott művet.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63873 2013-02-05T17:25:26Z

<p>Zene: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Párhuzamos tanulmányaimból kifolyólag igyekeztem egy olyan feladatot találni, amely interdiszciplináris mivoltából adódóan összekapcsolja az ismereteimet.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63872 2013-02-05T17:25:05Z

<p>Zene: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A különböző zenei korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása, ami által lehetővé válik, hogy egy ún. „robotfül” automatikusan be tudjon sorolni egy hallott zeneművet.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63871 2013-02-05T17:24:30Z

<p>Zene: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [ http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zenei_korszakok.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63870 2013-02-05T17:00:49Z

<p>Zene: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Zene https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ROBOTF%C3%9CL&diff=63869 2013-02-05T16:52:00Z

<p>Zene: Új oldal, tartalma: „Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és …”</p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Zene