Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Kiválasztas

2011-12-22T14:27:51Z

Zsz:

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/zsz.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kiválasztási technikák nem éppen kielégítő eredményt nyújtanak. Szükségszerű alkalmazni egy új, sokkal hatékonyabb rendszert. Ennek készítését szeretném vázolni, remélem sikerrel.

=A feladat előtörténete=

Azért döntöttem a kiválasztási téma mellett, mert véleményem szerint a személyügyi szakemberek egyik legnehezebb, hogy megtalálja az alkalmas munkaerőt.
A tanulmányaim mellett dolgozom diákként, hostesskedem több cégnél is. Munkám során szerezett tapasztalataimat szeretném „papírra vetni”.
Sokan úgy gondolják, ez egy nagyon egyszerű munka, csak állni kell és mosolyogni. Ezt sajnos meg kell, hogy cáfoljam, mert talán ez az egyik ágazat, ahol a legtöbb emberrel érintkezel, a legkülönbözőbb rétegekből. Ezt tolerálni, elfogadni, elviselni nagyon is embert próbáló feladat.
Számos olyan lánnyal dolgoztam már az évek során, akik abszolút alkalmatlanok voltak a hostesskedésre, és szó legszorosabb értelmében kínszenvedés volt velük dolgozni, mert antiszociálisak voltak, nulla empátia érzet, és még sorolhatnám.
Ennél a cégeknél roppant egyszerű a kiválasztási stratégia. Egy casting formájában kérdezgetik a lányokat, és három mondat alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e vagy sem.
Ugyebár az előbb említettem, hogy milyen kolléganőkkel voltam kénytelen-kelletlen dolgozni, amit egyébként szofisztikáltabban is fogalmazhattam volna. Tehát ez a folyamat igen csak foghíjas, és minden csak nem teljeskörű.
Így már szerintem érthető, miért választottam a kiválasztás témáját.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenlegi helyzetben tudom ki a legalkalmasabb a hostess munkára.
Ha nem elemzéssel vizsgálom a folyamatot, akkor a fentiek szerint járnék el. Azaz a három kérdéses verzió, ami nagyon nagy jóindulattal is csak a toleranciát és az önállóságot tudja figyelembe venni. Ezt a két kompetenciát átlagolva a következő rangsort kaptam:
G.L.: 2,5
S.M.: 3
J.I.: 3
L.É.: 2,5
D.O.: 4
Tehát ez alapján D.O.-t kellene alkalmaznom.
Xls fájlom adatok munkalapjára hivatkozom, A1-es cellától F 7-ig.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A legnagyobb problémának, és nehézségnek azt tartom, hogy nagyon bonyolult megállapítani, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket.

==Objektumok (sorok)==

G.L.
S.M.
J.I.
L.É.
D.O.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Tolerancia
Önállóság
Precizitás
Fejlődőképesség
Monotonitástűrés

A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont.
Irány meghatározása:
Minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciák meglétére, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nagyon kevés figyelmet fordítanak a kiválasztásra, ezzel nagyon sok problémát generálva. Az ő figyelmükbe ajánlanám az elemzésemet.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Ha nekem kellene dönteni, biztosan amellett voksolnék, hogy megvalósuljon ez az elemzés. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza. Ha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot hozó munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó.
Tervezhető hasznosságot elég bonyolult forintban kifejezni.
Vegyünk példának egy új terméket bemutató promóciót. A beszélgetési stratégia alapján felvett munkaerő egy nap alatt körülbelül 30 embernek tudja ismertetni a terméket. Nagy valószínűséggel helytelenül, nem az érdeklődő stílusában és nem meggyőzően adja elő magát.
Tehát legjobb esetben is maximum 5 ember veszi meg a terméket. Míg az elemzés alapján felvett hostess képes 15 embert is meggyőzni arról, hogy mennyire hasznos a kínált termék.
Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Szakértő felkutatása
Szakértői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)
Szakértői munkaidő
Költségkülönbözet becslése: Egy "jó" hostess 8 óra alatt 15 embernek képes értékesíteni a terméket. Míg egy "rossz" hostessnek háromszor ennyi időre van szüksége. Tehát a kívánt 15 vásárló eléréséhez 700- Ft-os órabérrel számolva az első lánynak 5600 Ft-ot kell fizetni, míg a másodiknak 16.800-at, tehát a költségkülönbözet 11 200 Ft.
Önkényes vélemény: 60 perc
hasonlóság elemzés: 20 perc
Hasznosság különbözet becslése: Beszélgetéses stratégia alapján felvett kevesebb reális képességgel rendelkező lány 5 embernek tudja értékesíteni a terméket, míg a helyesen megszerkesztett elemzés alapján alkalmazott 15 érdeklődőnek. Egy 60 000 Ft-os termék esetén ez 600 000 Ft-os hasznosság különbözetet állapíthatunk meg.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciákkal

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A Coco.online elemzés alapján a hostess munkára a legalkalmasabb személy J.I., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb pontot.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján J.I. a legalkalmasabb, másik esetben pedig D.O.
A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól.
.
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a cég nem helyes stratégiát alkalmaz.
Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát szükségszerű a coco mátrix használata.
Ténylegesen realizált hasznot úgy lehetne kifejezni, hogy a munkára alkalmas munkaerő 10-zel több embernek értékesíti a terméket, ezzel hűséget adva a márkának.
A hasonlóságelemzés megtétele nélkül várható, hogy a cég nem lesz képes a megrendelő igényeinek és elvárásainak eleget tenni.

Kiválasztas

2011-12-22T14:04:24Z

Zsz: Új oldal, tartalma: „=Forrás= http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/zsz.xls =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kivál...”

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/zsz.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kiválasztási technikák nem éppen kielégítő eredményt nyújtanak. Szükségszerű alkalmazni egy új, sokkal hatékonyabb rendszert. Ennek készítését szeretném vázolni, remélem sikerrel.

=A feladat előtörténete=

Azért döntöttem a kiválasztási téma mellett, mert véleményem szerint a személyügyi szakemberek egyik legnehezebb, hogy megtalálja az alkalmas munkaerőt.
A tanulmányaim mellett dolgozom diákként, hostesskedem több cégnél is. Munkám során szerezett tapasztalataimat szeretném „papírra vetni”.
Sokan úgy gondolják, ez egy nagyon egyszerű munka, csak állni kell és mosolyogni. Ezt sajnos meg kell, hogy cáfoljam, mert talán ez az egyik ágazat, ahol a legtöbb emberrel érintkezel, a legkülönbözőbb rétegekből. Ezt tolerálni, elfogadni, elviselni nagyon is embert próbáló feladat.
Számos olyan lánnyal dolgoztam már az évek során, akik abszolút alkalmatlanok voltak a hostesskedésre, és szó legszorosabb értelmében kínszenvedés volt velük dolgozni, mert antiszociálisak voltak, nulla empátia érzet, és még sorolhatnám.
Ennél a cégeknél roppant egyszerű a kiválasztási stratégia. Egy casting formájában kérdezgetik a lányokat, és három mondat alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e vagy sem.
Ugyebár az előbb említettem, hogy milyen kolléganőkkel voltam kénytelen-kelletlen dolgozni, amit egyébként szofisztikáltabban is fogalmazhattam volna. Tehát ez a folyamat igen csak foghíjas, és minden csak nem teljeskörű.
Így már szerintem érthető, miért választottam a kiválasztás témáját.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenlegi helyzetben tudom ki a legalkalmasabb a hostess munkára.
Ha nem elemzéssel vizsgálom a folyamatot, akkor a fentiek szerint járnék el. Azaz a három kérdéses verzió, ami nagyon nagy jóindulattal is csak a toleranciát és az önállóságot tudja figyelembe venni. Ezt a két kompetenciát átlagolva a következő rangsort kaptam:
G.L.: 2,5
S.M.: 3
J.I.: 3
L.É.: 2,5
D.O.: 4
Tehát ez alapján D.O.-t kellene alkalmaznom.
Xls fájlom adatok munkalapjára hivatkozom, A1-es cellától F 7-ig.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A legnagyobb problémának, és nehézségnek azt tartom, hogy nagyon bonyolult megállapítani, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket.

==Objektumok (sorok)==

G.L.
S.M.
J.I.
L.É.
D.O.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Tolerancia
Önállóság
Precizitás
Fejlődőképesség
Monotonitástűrés

A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont.
Irány meghatározása:
Minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciák meglétére, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nagyon kevés figyelmet fordítanak a kiválasztásra, ezzel nagyon sok problémát generálva. Az ő figyelmükbe ajánlanám az elemzésemet.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Ha nekem kellene dönteni, biztosan amellett voksolnék, hogy megvalósuljon ez az elemzés. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza. Ha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot hozó munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó.
Tervezhető hasznosságot elég bonyolult forintban kifejezni.
Vegyünk példának egy új terméket bemutató promóciót. A beszélgetési stratégia alapján felvett munkaerő egy nap alatt körülbelül 30 embernek tudja ismertetni a terméket. Nagy valószínűséggel helytelenül, nem az érdeklődő stílusában és nem meggyőzően adja elő magát.
Tehát legjobb esetben is maximum 5 ember veszi meg a terméket. Míg az elemzés alapján felvett hostess képes 15 embert is meggyőzni arról, hogy mennyire hasznos a kínált termék.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciákkal

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A Coco.online elemzés alapján a hostess munkára a legalkalmasabb személy J.I., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb pontot.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján J.I. a legalkalmasabb, másik esetben pedig D.O.
A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól.
.
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a cég nem helyes stratégiát alkalmaz.
Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát szükségszerű a coco mátrix használata.
Ténylegesen realizált hasznot úgy lehetne kifejezni, hogy a munkára alkalmas munkaerő 10-zel több embernek értékesíti a terméket, ezzel hűséget adva a márkának.
A hasonlóságelemzés megtétele nélkül várható, hogy a cég nem lesz képes a megrendelő igényeinek és elvárásainak eleget tenni.

Hostess

2011-12-21T19:31:40Z

Zsz:

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/zsz.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kiválasztási technikák nem éppen kielégítő eredményt nyújtanak. Szükségszerű alkalmazni egy új, sokkal hatékonyabb rendszert. Ennek készítését szeretném vázolni, remélem sikerrel.

=A feladat előtörténete=

Azért döntöttem a kiválasztási téma mellett, mert véleményem szerint a személyügyi szakemberek egyik legnehezebb feladata, hogy megtalálja az alkalmas munkaerőt.
A tanulmányaim mellett dolgozom diákként, hostesskedem több cégnél is. Munkám során szerezett tapasztalataimat szeretném „papírra vetni”.
Sokan úgy gondolják, ez egy nagyon egyszerű munka, csak állni kell és mosolyogni. Ezt sajnos meg kell, hogy cáfoljam, mert talán ez az egyik ágazat, ahol a legtöbb emberrel érintkezünk, a legkülönbözőbb rétegekből. Ezt tolerálni, elfogadni, elviselni nagyon is embert próbáló feladat.
Számos olyan lánnyal dolgoztam már az évek során, akik abszolút alkalmatlanok voltak a hostesskedésre, és szó legszorosabb értelmében kínszenvedés volt velük dolgozni, mert antiszociálisak voltak, nulla empátia érzet, és még sorolhatnám a negatívumokat.
Ennél a cégeknél roppant egyszerű a kiválasztási stratégia. Egy casting formájában kérdezgetik a lányokat, és három mondat alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e vagy sem.
Ugyebár az előbb említettem, hogy milyen kolléganőkkel voltam kénytelen-kelletlen dolgozni, amit egyébként szofisztikáltabban is fogalmazhattam volna. Tehát ez a folyamat igen csak foghíjas, minden csak nem teljeskörű.
Így már szerintem érthető, miért választottam a kiválasztás témáját.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenlegi helyzetben tudom ki a legalkalmasabb a hostess munkára.
Ha nem elemzéssel vizsgálom a folyamatot, akkor a fentiek szerint járnék el. Azaz a három kérdéses verzió, ami nagyon nagy jóindulattal is csak a toleranciát és az önállóságot tudja figyelembe venni. Ezt a két kompetenciát átlagolva a következő rangsort kaptam:
G.L.: 2,5
S.M.: 3
J.I.: 3
L.É.: 2,5
D.O.: 4
Tehát ez alapján D.O.-t kellene alkalmaznom.
Xls fájlom adatok munkalapjára hivatkozom.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A legnagyobb problémának, és nehézségnek azt tartom, hogy nagyon bonyolult megállapítani, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket.

=Objektumok (sorok)=

G.L.
S.M.
J.I.
L.É.
D.O.

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

Tolerancia
Önállóság
Precizitás
Fejlődőképesség
Monotonitástűrés

A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont.
Irány meghatározása:
Minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciák meglétére, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nagyon kevés figyelmet fordítanak a kiválasztásra, ezzel nagyon sok problémát generálva. Az ő figyelmükbe ajánlanám az elemzésemet.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Ha nekem kellene dönteni, biztosan amellett voksolnék, hogy megvalósuljon ez az elemzés. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza. Ha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot hozó munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó.
Tervezhető hasznosságot elég bonyolult forintban kifejezni.
Vegyünk példának egy új terméket bemutató promóciót. A beszélgetési stratégia alapján felvett munkaerő egy nap alatt körülbelül 30 embernek tudja ismertetni a terméket. Nagy valószínűséggel helytelenül, nem az érdeklődő stílusában és nem meggyőzően adja elő magát.
Tehát legjobb esetben is maximum 5 ember veszi meg a terméket. Míg az elemzés alapján felvett hostess képes 15 embert is meggyőzni arról, hogy mennyire hasznos a kínált termék.
A termék legyen 60.000 Ft. Az első lány 300.000 Ft-ot hoz a megrendelőnek, a második pedig 900.000 Ft-ot. A különbség lényeges.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciákkal

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A Coco.online elemzés alapján a hostess munkára a legalkalmasabb személy J.I., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb pontot.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján J.I. a legalkalmasabb, másik esetben pedig D.O.
A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a cég nem helyes stratégiát alkalmaz.
Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát szükségszerű a coco mátrix használata.
A hasonlóságelemzés megtétele nélkül várható, hogy a cég nem lesz képes a megrendelő igényeinek és elvárásainak eleget tenni.

Hostess

2011-12-21T19:29:03Z

Zsz: Új oldal, tartalma: „=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kiválasztási technikák nem éppen kielégítő eredményt ny...”

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A célom az, hogy megvilágítsam, hogy a napjainkban elterjedt kiválasztási technikák nem éppen kielégítő eredményt nyújtanak. Szükségszerű alkalmazni egy új, sokkal hatékonyabb rendszert. Ennek készítését szeretném vázolni, remélem sikerrel.

=A feladat előtörténete=

Azért döntöttem a kiválasztási téma mellett, mert véleményem szerint a személyügyi szakemberek egyik legnehezebb feladata, hogy megtalálja az alkalmas munkaerőt.
A tanulmányaim mellett dolgozom diákként, hostesskedem több cégnél is. Munkám során szerezett tapasztalataimat szeretném „papírra vetni”.
Sokan úgy gondolják, ez egy nagyon egyszerű munka, csak állni kell és mosolyogni. Ezt sajnos meg kell, hogy cáfoljam, mert talán ez az egyik ágazat, ahol a legtöbb emberrel érintkezünk, a legkülönbözőbb rétegekből. Ezt tolerálni, elfogadni, elviselni nagyon is embert próbáló feladat.
Számos olyan lánnyal dolgoztam már az évek során, akik abszolút alkalmatlanok voltak a hostesskedésre, és szó legszorosabb értelmében kínszenvedés volt velük dolgozni, mert antiszociálisak voltak, nulla empátia érzet, és még sorolhatnám a negatívumokat.
Ennél a cégeknél roppant egyszerű a kiválasztási stratégia. Egy casting formájában kérdezgetik a lányokat, és három mondat alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e vagy sem.
Ugyebár az előbb említettem, hogy milyen kolléganőkkel voltam kénytelen-kelletlen dolgozni, amit egyébként szofisztikáltabban is fogalmazhattam volna. Tehát ez a folyamat igen csak foghíjas, minden csak nem teljeskörű.
Így már szerintem érthető, miért választottam a kiválasztás témáját.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Jelenlegi helyzetben tudom ki a legalkalmasabb a hostess munkára.
Ha nem elemzéssel vizsgálom a folyamatot, akkor a fentiek szerint járnék el. Azaz a három kérdéses verzió, ami nagyon nagy jóindulattal is csak a toleranciát és az önállóságot tudja figyelembe venni. Ezt a két kompetenciát átlagolva a következő rangsort kaptam:
G.L.: 2,5
S.M.: 3
J.I.: 3
L.É.: 2,5
D.O.: 4
Tehát ez alapján D.O.-t kellene alkalmaznom.
Xls fájlom adatok munkalapjára hivatkozom.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A legnagyobb problémának, és nehézségnek azt tartom, hogy nagyon bonyolult megállapítani, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket.

=Objektumok (sorok)=

G.L.
S.M.
J.I.
L.É.
D.O.

=Attribútumok (X, Y oszlopok)=

Tolerancia
Önállóság
Precizitás
Fejlődőképesség
Monotonitástűrés

A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont.
Irány meghatározása:
Minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciák meglétére, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nagyon kevés figyelmet fordítanak a kiválasztásra, ezzel nagyon sok problémát generálva. Az ő figyelmükbe ajánlanám az elemzésemet.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Ha nekem kellene dönteni, biztosan amellett voksolnék, hogy megvalósuljon ez az elemzés. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza. Ha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot hozó munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó.
Tervezhető hasznosságot elég bonyolult forintban kifejezni.
Vegyünk példának egy új terméket bemutató promóciót. A beszélgetési stratégia alapján felvett munkaerő egy nap alatt körülbelül 30 embernek tudja ismertetni a terméket. Nagy valószínűséggel helytelenül, nem az érdeklődő stílusában és nem meggyőzően adja elő magát.
Tehát legjobb esetben is maximum 5 ember veszi meg a terméket. Míg az elemzés alapján felvett hostess képes 15 embert is meggyőzni arról, hogy mennyire hasznos a kínált termék.
A termék legyen 60.000 Ft. Az első lány 300.000 Ft-ot hoz a megrendelőnek, a második pedig 900.000 Ft-ot. A különbség lényeges.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciákkal

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A Coco.online elemzés alapján a hostess munkára a legalkalmasabb személy J.I., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb pontot.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján J.I. a legalkalmasabb, másik esetben pedig D.O.
A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a cég nem helyes stratégiát alkalmaz.
Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát szükségszerű a coco mátrix használata.
A hasonlóságelemzés megtétele nélkül várható, hogy a cég nem lesz képes a megrendelő igényeinek és elvárásainak eleget tenni.