TR

Forrás

xls

Dolgozatomban az EU-27 tagállamának munkanélküliségi rátáját értékeltem annak érdekében, hogy feltárjam, hogy az évek(negyedévek) tekintetében mutatkozik–e hasonlóság a magyarországra vonatkozó mutatók és az EU-27 átlaga között. Illetve, hogy az Európai Unió tagállamok munkanélküliségi rátájának várható változása megmondható-e az elmúlt év tapasztalati alapján, valamint ennek vizsgálata a hasonlóságelemzés segítségével. A munkanélküliségi ráta meghatározásához szükséges adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből származnak, és a 15-64 éves korcsoportra vonatkoznak. A segéd táblázatom 5 évre visszamenőleges munkanélküliségi ráta adatait tartalmazza negyedéves bontásban. Az adatok az adatok a nemzetközileg harmonizált módszertannak megfelelően szerepelnek. Az adatok elsődleges forrása az Európai Unió tagállamaira az Eurostat. Gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő), a reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma. Gazdasági aktivitási ráta, a reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a gazdaságilag aktív népesség aránya a 15–64 éves népességhez viszonyítva. Foglalkoztatottak száma, a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származó adatok szerint azok a 15–64 éves személyek, akik a megfigyelt héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végeztek alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként, illetve rendelkeztek olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg távol voltak, illetve sorkatonai szolgálatukat teljesítették. A foglalkoztatottak száma nem tartalmazza a gyesen, gyeden lévőket. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliek száma, az adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származnak, és a 15–64 éves korcsoportra vonatkoznak. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd. Munkanélküliségi ráta, a 15–64 éves munkanélkülieknek a megfelelő korú gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Részmunkaidős foglalkoztatási arány, a 15–64 éves részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a 15–64 éves foglalkoztatottak számának arányában.

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A 27 EU tagállam összehasonlításából levont következtetések.

A feladat előtörténete

A gazdasági szektor a válság hatására a költségeik jelentős visszafogásával próbálja átvészelni ezt az időszakot. A már korábban érezhető lassú javulás, a pénzügyi válság hatására most végképp eloszlatta a reményeket a fellendülésre. Ezen problémák komoly következményeket vonnak maguk után, mint például a munkanélküliség ráta nagymértékű növekedése. A dolgozatom megírásának fő célja a napjainkban különös jelentőséggel bíró munkanélküliség alakulásának bemutatása.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha nem lett volna lehetőségem informatika órán megismerkedni az elemzéssel, akkor én egyedi elemzés segítségével, a recesszió hatásai, és az elmúlt év tapasztalatai alapján oldottam volna meg a feladatot, amellyel azt az eredményt kapjuk, hogy 2009. IV. negyedévre növekedett vagy csökkent a munkanélküliségi ráta a különböző országokban. Az általam vizsgálni kívánt tagállam, Magyarország. A világgazdaság nagy részében a III. negyedévben technikailag véget ért a recesszió, Magyarországon ez csak a IV. negyedévben várható. A kilábalás a korábban vártnál kissé gyorsabb lehet, de visszaesések sem zárhatók ki, s világszerte csak 2011-12-ben várható a korábbi GDP-szint elérése. 2010-ben az EU-ban csak szerény növekedés, nálunk stagnálás körüli állapot várható. A magyar gazdaságpolitika sikeresen elhárította a világgazdasági válság fő fenyegetését: az árfolyam- és likviditási krízist. Ennek érdekében nagymértékű, a GDP 3-4%-ára kiterjedő újabb egyensúlyi korrekciót hajtott végre; leginkább a költségvetési kiadások lefaragásával, kisebb mértékben (nyugdíj, szociális ellátások, adó-átrendezés) rendszerjellegű változtatásokkal. A vállalkozások és a lakosság lényegesen visszafogta hiteligényét, fogyasztását és beruházását. A technikai recesszió megszűnésével még sem a pénzügyi, sem a reálgazdasági válság nem zárult le, az összeomlás veszélye viszont megszűnt. A magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. Az infláció lassul, a munkanélküliség viszont jövőre tetőzik. A folyó külső és belső egyensúly európai összehasonlításban kiváló lehet, esetleges vállalati adósság-konszolidáció esetén is az EU-átlag alatt tartható. A jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló monetáris politikára ad esélyt. A mértékekben lehetnek eltérések, a makro pálya lényegében nem: csökkenő külföldi és előbb-utóbb mérséklődő államadósság-rátát eredményező pályára kell állítani az országot. A vállalkozások, különösen a kicsik, még mindig a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől szenvednek. A csődök és felszámolások száma nő (de az 1,6 millió vállalkozáshoz képest rendkívül alacsony), s ezt meghaladó számban jönnek létre új vállalkozások. Látványosan emelkednek az adóhátralékok. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül. A belföldi összkereslet kb. 1%-kal emelkedik. A beruházások 5%-os növekedése csak a 2008. évi szint megközelítéséhez elég. A vállalkozói beruházások - a 2009. évi erőteljes visszaesés után - enyhén, s inkább csak a II. félévben emelkednek. A lakossági fogyasztás szintje kissé tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat miatt - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1%-kal nőnek. A minimálbér ugyan közel 3%-kal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4%-os növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan a költségvetésben kissé túlbecsült (4,1%) inflációval történt indexálás miatt minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében - a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve - minimálisan csökken. A foglalkoztatás csökkenése 2009-ben erőteljesen elmaradt a GDP visszaesésétől. 2010-ben a létszám további 1-2%-os csökkenése valószínű, a munkanélküliségi ráta 2010-ben éves átlagban 11% körül várható, ami az év végére 10,5%-ra mérséklődik. 2010-re éves átlagban 3,5%-os, az év végére 3% körüli infláció várható.

Az alaptáblából kiindulva az alábbi következtetéseket lehet levonni: Első lépésként, Magyarország tekintetében megvizsgálom a cellákat (C23- U23). 2005. I. negyedévtől 2006.I.negyedévig nőtt a munkanélküliségi ráta mértéke, majd 2006.II.negyedévtől 2007.II.negyedévig csökkent, a 2007.III.negyedév és 2008.IV.negyedév között ingadozott (itt nem lehet egyértelmű csökkenést, vagy növekedést kijelenteni). Végül 2009.I.negyedévtől III.negyedévig emelkedett. Kimagasló összeget mutat a 2009. III.negyedév. Ebből azt a következtetést tudom levonni, hogy várhatóan 2009. IV.negyedévre – a válság hatásait beleszámítva – növekedni fog a munkanélküliségi ráta mértéke. Második lépésként, egy becsléssel megállapítom az EU-27 átlagos teljesítményét (C35-U35), majd ehhez képest megvizsgálom magyarország munkanélküliségi rátáját. Ezután arra a következtetésre jutok, hogy magyarország 2005.Inegyedév-2006.II.negyedévig jobban teljesített az EU átlagnál – kisebb volt a munkanélküliségi ráta mértéke - , majd 2006.III.negyedévtől 2009.III.negyedévig rosszabb volt az EU átlagnál (C37-U37). Kezdetben 0,5 % körüli volt, majd a vizsgált időszak végén közel 1% volt a romlás mértéke. A fenti adatokat összevéve, arra következtetésre jutok, hogy a 2009. IV. negyedévi munkanélküliségi ráta magyarországon növekedni fog, kb.0,5 %-kal.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A táblázatban található adatokat a KSH honlapról gyűjtöttem, Magyarország, valamint az EU összes tagállamára vonatkozó munkanélküliségi ráta alakulását (%).A témában végzett kutatásaim során az internet segítségével gyűjtöttem adatokat az egyes tagállamok munkanélküliek számát illetően. A KSH értékeléséből kiindulva határoztam meg a vizsgált tagállamok attribútumait. A gazdasági alapokon nyugvó összehasonlítás rendkívüli aktualitással bír, hiszen a munkanélküliség rohamos mértéke nagyban befolyásolja a gazdasági stabilitást.

Objektumok (sorok)

A vizsgált EU-27 tartalmazza Sorok száma: 27.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopok tartalmazzák a vizsgált negyedéveket. Oszlopok száma: 18.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoportok lehetnek a tagállamok, gazdasági társaságok, illetve egyéb szervezetek, akik ezen a területen érdekeltek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat elkészítésének az a célja, hogy a becslés alapján a tagállamok, illetve egyéb szervezetek ezt a módszert alkalmazva előrejelzést tudnának kapni, hogy mi várható egy adott évre (negyedévre). Ez alapján meg tudják mondani, hogy a tagállamok jelen esetben 2009. IV. negyedévre milyen eredményt tudnak produkálni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésként a vizsgálatban résztvevő objektumok, illetve a hozzájuk tartozó attribútumok meghatározását végeztem el. Objektumok: tagállamok (1-27-ig). Attribútumok: Negyedévek (2005. I. negyedévtől 2009. III. negyedévig. Második lépésként egy ún. MCM hasonlósági módszert is elvégeztem, az alaptábla adatai alapján. Felállítottam egy rangsortáblát. Ezt követően a COCO tábla elkészítése SOLVER segítségével, amely által a Lépcsős függvény is feltöltésre került. A valós adatok és a két módszer alapján már döntést lehet hozni. A lépcsők táblája adataiból kiolvasható a munkanélküliségi ráta 2009. IV. negyedévi várható adata.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálatomból kiemelt ország Magyarország. Magyarországról elmondható, hogy a volt szocialista blokk egyik országa, fiatal piacgazdasággal rendelkező ország, mely 2004-ben – több kelet-európai országgal együtt – csatlakozott az Európai Unióhoz. A COCO tábla adataiból kiolvasható eredmény: a létrehozott modell a munkanélküli rátára 2009. IV. negyedévében a trendnek megfelelő további növekedést jósol.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Gyenge alapokon nyugvónak tartom a saját elemzést, mivel a munkanélküliségi ráta erőteljes ingadozása nem számítható ki a jövő tekintetében.

A COCO elemzéssel és a saját módszerrel ha azonos előrejelzést kapunk, akkor számomra egyértelmű a várható eredmény. Ha viszont nem, akkor pedig nem feltétlenül támaszkodnék ezekre az adatokra.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ezzel a módszerrel a negyedévek alapján kimutatható, hogy mi várható. Ezt a tagállamok és egyéb szervezetek fel tudják használni. Ezzel az elemzéssel továbbá össze tudjuk hasonlítani, hogy a magyar munkanélküliségi ráta 2009-re, a többi tagállam ingadozásait figyelembe véve, a jelen helyzetben nő vagy csökken. Egy összehasonlítási alapot nyújt, amelyből döntések születhetnek.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet