2008:Juttatások - Laptörténet

Pitlik: Levédte a(z) 2008:Juttatások lapot [edit=sysop:move=sysop]

2008-10-13T11:50:35Z

Levédte a(z) 2008:Juttatások lapot [edit=sysop:move=sysop]

Soos.viktoria, 2008. október 13., 11:43-n

2008-10-13T11:43:26Z

Soos.viktoria, 2008. október 9., 10:36-n

2008-10-09T10:36:51Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:42-n

2008-10-07T07:42:35Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:41-n

2008-10-07T07:41:17Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:39-n

2008-10-07T07:39:40Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:37-n

2008-10-07T07:37:55Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:37-n

2008-10-07T07:37:00Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:35-n

2008-10-07T07:35:41Z

Soos.viktoria, 2008. október 7., 07:33-n

2008-10-07T07:33:47Z

@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-Az adatok felvétele és egyszerű számítások (családi összjövedelem, egy főre jutó jövedelem számítása) elvégzése után – hasonlóségelemzés nélkül is – megállapítható, hogy:
+A családokat az eredmény (XLS/Pivot fül/Célfüggvény táblázat Delta oszlopa) alapján három csoportba osztottam:
--	természetesen az ideális eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni (ekkor az egy főre jutó jövedelem 1 gyermek esetén 41527 Ft/hó);
+•	Alulértékeltek azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb a „Becslés” szerint járónál, azaz a „Delta” negatív: D, K, P családok;
--	az egy gyerekes családokat vizsgálva, az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs különbség ha az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak, mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem;
+•	Felülértékeltek azok, amelyek egy főre jutó jövedelme magasabb, mint a „Becslés” szerint reális, azaz a „Delta” pozitív: A, N, S családok;
--	több gyermekes családok esetén, bár a családi pótlék természetesen növekszik a gyermekek számával, de itt is megfigyelhető, hogy az egyik eltartó minimálbérért történő elhelyezkedése nem bír befolyással a család jövedelmére.
+•	Reálisan értékelt a többi család, ahol a „Delta” közel nulla, azaz a „becslés” és a tényleges egy főre jutó jövedelem különbsége 300 alatt van.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Az eredmények alapján megállapítható, hogy – alacsony jövedelmi helyzet esetén – nincs érezhető különbség a munkával elért jövedelemből és a segélyekből való megélhetés között. Az ilyen helyzetben lévő családoknál tehát racionális döntés a munkától való távolmaradás.
+A táblázat adatai alapján azt a következtetést vontam le, hogy
-Az elemzésemből leszűrhető következtetés megfelel a várakozásnak, a média és egyes önkormányzati vezetők által hangoztatott sommás megállapításoknak. Ugyanakkor a konkrét számításokat elvégezni nem volt haszontalan, mert a fenti - elsősorban újságírói - állítások gyakran nem tényeken, hanem "hallomáson" alapulnak. A konkrét számítás azonban segíthet meggyőzni a döntéshozókat, hogy a segély/minimálbér arány megváltoztatása nélkül nem érhető el érdemi változás a munkára való hajlandóság növelésében.
+•	felülértékeltek a kereső szülővel nem rendelkező, de sok gyermeket (5, 7) nevelő családok (N, S) és a két keresős egy gyermekes családok (A),
+•	míg alulértékeltek a sok gyermekes két keresős családok (P, K) és az egy gyermekes keresővel nem rendelkező családok (D).
-A hasonlóságelemzés eredményeiből is arra lehet következtetni, hogyha az egy főre jutó jövedelmet érdemben kívánjuk befolyásolni, akkor azt nem a családi pótlékon keresztül, hanem inkább a szociális segélyen és a munkával elérhető jövedelmen keresztül kell megtenni.
+Közepes gyerekszám, valamint egy kereső esetén a SOLVER nem mutat jelentős eltérést a reális értékeléstől.
-Az állami és az önkormányzati szabályozóknak kell ugyanis olyan helyzetet teremteni, amely ösztönzi a munkahelykeresést. Ennek elősegítésére a szakképzés kiterjesztése és egyéb eszközök igénybevétele (pl. bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése) is szükséges.
+Abból az alapvető feltételezésből kiindulva, hogy felülértékelt családnak lenni „jobb” következik, hogy a sok gyermekes családok esetén racionális döntés a munkától való távolmaradás. (Míg az egy gyermekes családok két kereső szülővel juthatnak felülértékelt helyzetbe.)
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Az eredmények alapján megállapítható, hogy – alacsony jövedelmi helyzet esetén – nincs érezhető különbség a munkával elért jövedelemből és a segélyekből való megélhetés között. Az ilyen helyzetben lévő családoknál tehát racionális döntés a munkától való távolmaradás. Az állami és az önkormányzati szabályozóknak olyan helyzetet kell teremteni, amely ösztönzi a munkahelykeresést. Ennek elősegítésére a szakképzés kiterjesztése és egyéb eszközök igénybevétele (pl. bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelése) is szükséges.
+Az eredmények alapján megállapítható, hogy – alacsony jövedelmi helyzet esetén – nincs érezhető különbség a munkával elért jövedelemből és a segélyekből való megélhetés között. Az ilyen helyzetben lévő családoknál tehát racionális döntés a munkától való távolmaradás.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
@@ 70. sor: / 76. sor: @@
 http://index.hu/gazdasag/magyar/orkiad080613/

@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 Az adatok felvétele és egyszerű számítások (családi összjövedelem, egy főre jutó jövedelem számítása) elvégzése után – hasonlóségelemzés nélkül is – megállapítható, hogy:
- - természetesen az ideális eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni (ekkor az egy főre jutó jövedelem 1 gyermek esetén 41527 Ft/hó);
+-	természetesen az ideális eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni (ekkor az egy főre jutó jövedelem 1 gyermek esetén 41527 Ft/hó);
- - az egy gyerekes családokat vizsgálva, az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs különbség ha az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak, mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem;
+-	az egy gyerekes családokat vizsgálva, az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs különbség ha az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak, mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem;
- - több gyermekes családok esetén, bár a családi pótlék természetesen növekszik a gyermekek számával, de itt is megfigyelhető, hogy az egyik eltartó minimálbérért történő elhelyezkedése nem bír befolyással a család jövedelmére.
+-	több gyermekes családok esetén, bár a családi pótlék természetesen növekszik a gyermekek számával, de itt is megfigyelhető, hogy az egyik eltartó minimálbérért történő elhelyezkedése nem bír befolyással a család jövedelmére.
 A hasonlóságelemzéssel vizsgálva a családok helyezetét (továbbra is az egy főre jutó jövedelem alapján) megállapítható – a „Becslés” oszlop (H101-H120) adataihoz történő hozzájárulás alapján –, hogy a kapott minimálbér, a szociális segély és a házastárs keresete nagymértékben befolyásolja az egy főre jutó jövedelmet, a gyermekek számának hatása, különösen egy gyermek esetén meghatározó, a további gyermekek befolyása kevésbé jelentkezik, míg a családi pótlék nem mutat befolyást.

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 A család hátrányos helyzetét/jólétét vizsgálatomban az egy főre jutó jövedelem nagysága tükrözi. Ezért olyan tényezőket vettem figyelembe, amelyek ezt befolyásolják, vagyis:
- - a minimálbért (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert a minimálbér összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
+•	a minimálbért (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert a minimálbér összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
- - a házastárs keresetét (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
+•	a házastárs keresetét (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
- - a gyermekek számát (mértékegysége fő, iránya 1, mert a gyermekek számának növekedésével csökken az egy főre jutó jövedelem);
+•	a gyermekek számát (mértékegysége fő, iránya 1, mert a gyermekek számának növekedésével csökken az egy főre jutó jövedelem);
- - a családi pótlékot (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
+•	a családi pótlékot (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli);
- - a rendszeres szociális segélyt (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli).
+•	a rendszeres szociális segélyt (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli).
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

← Régebbi változat		A lap 2008. október 7., 07:39-kori változata
25. sor:		25. sor:

	A tanulmányban vizsgált kérdéskör, a különböző helyzetű családokra vonatkozó összehasonlító elemzések eredményeit felhasználhatják:		A tanulmányban vizsgált kérdéskör, a különböző helyzetű családokra vonatkozó összehasonlító elemzések eredményeit felhasználhatják:
		+	- - az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések);
		+	- - az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben);
		+	- - az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).

−	~~az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések,~~
−
−	~~az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben),~~
−	~~az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).~~

	=A válaszokat befolyásoló tényezők=		=A válaszokat befolyásoló tényezők=

← Régebbi változat	A lap 2008. október 13., 11:50-kori változata
(Nincs különbség)

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések,
 az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben),
 az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 A tanulmányban vizsgált kérdéskör, a különböző helyzetű családokra vonatkozó összehasonlító elemzések eredményeit felhasználhatják:
- - az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések);
 az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben);
 az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).