ATM - Laptörténet

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-05-09T09:53:59Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-05-07T18:29:28Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-05-07T18:13:12Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2013-05-07T18:04:33Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-05-07T18:01:33Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-05-07T17:53:08Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2013-05-07T17:25:53Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-05-06T19:29:09Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-05-06T19:28:29Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-05-06T18:55:09Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

@@ 150. sor: / 150. sor: @@
 A két vizsgálati módszer eltérő eredményeket hozott ki a tényadatokhoz képest. COCO modell alkalmazásával a legmarginálisabb különbség az OTP Banknál és a Budapest Banknál mutatkozott.
-Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban, mégis, mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére. Vizsgálati eredményeimmel az OTP Bankot és a Budapest Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés és potenciál lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem az OTP esetében 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak, míg a Budapest Bank esetében 12 db növekedést.
+Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban, mégis, mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére.
 A módszer alkalmazásával 2*64.000,- Ft-os munkadíj mellett 128.000,-Ft jövedelemre tehetnék szert. Mivel a modell 6 esetben egyezőséget mutatott, így 6*25.000,- ft-tól estem ugyan el, de annak anyagi vesztesége mindig kisebb, mint a presztízs vesztésem és szakértői mivoltom megkérdőjelezése. 2 esetben számíthattam volna fel 25.000,- Ft-ot. A két összeg különbsége 128.000-50.000=78.000,- Ft. A COCO modell alkalmazása megérte a befektetett időt és energiát.

@@ 149. sor: / 149. sor: @@
 Az általam vizsgált attribútumok természetesen kiegészíthetők, bővíthetők további adatokkal, pl: tényleges ügyfélszámmal, bankkártyával való ellátottság mértékével, ATM-enkénti tranzakció számmal, idegen és saját üzemeltetésű automaták számával. Az attribútumok változtatásával Az alapszámtalan, a döntéshozók által kért irányba terelhető a vizsgálat. Ezeknek az adatoknak egy része, már lehet, hogy bizalmas információnak minősülne, így azok további vizsgálata csak az engedélyükkel lehetséges.
-Mindkét vizsgálati módszer eredménye a tényadatokhoz képest a legmarginálisabb különbséget az OTP Banknál és a Budapest Banknál hozta ki.
+A két vizsgálati módszer eltérő eredményeket hozott ki a tényadatokhoz képest. COCO modell alkalmazásával a legmarginálisabb különbség az OTP Banknál és a Budapest Banknál mutatkozott.
-Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban. Mégis mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére az én 39.000,- Ft-os munkadíjamhoz képest. Vizsgálati eredményeimmel elsősorban az OTP Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem az OTP esetében 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak.
+Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban, mégis, mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére. Vizsgálati eredményeimmel az OTP Bankot és a Budapest Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés és potenciál lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem az OTP esetében 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak, míg a Budapest Bank esetében 12 db növekedést.
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

@@ 110. sor: / 110. sor: @@
 A szubjektív megoldáshoz 5 órai munkával jutottam el. 5.000,- Ft-os óradíjjal számolva, az elemzés költsége 25.000,- Ft. COCO modell alkalmazásával a feladat 8 órát vett igénybe, 8.000,- Ft óradíj mellett az összköltség 64.000,-Ft. A két megoldás közti különbség 39.000,- Ft, legalább ilyen összegű haszon reményében választottam az elemzést.
-Az alapmódszer eredményeit összegezve, arra a megállapításra jutottam, hogy a ktgszinthez képest egyik banknak sem megfelelő méretű az ATM hálózata, így mindegyik bankot megkereshetném. A modell alkalmazásával abban bízom, hogy szofisztikáltabb eredményre jutok, és elképzelhető, hogy mégis van a bankok között, talán több is, aki ATM hálózatának nagyságát reálisan tervezte, alakította ki. Ezt a feltételezésemet fogja visszaigazolni, ha a modell alkalmazásával lesznek olyan bankok, ahol a tény és a becsült adatok megegyeznek, reményeim szerint minél több, (ennek 2 értelmezése is lehet: vagy az alkalmazott módszer jó, és /vagy a bankok is jól becsülték meg ATM méreteiket) igazolva ezzel a vizsgálatom pontosságát, megbízhatóságát.
+Az alapmódszer eredményeit összegezve, arra a megállapításra jutottam, hogy a ktgszinthez képest egyik banknak sem megfelelő méretű az ATM hálózata, így mindegyik bankot megkereshetném. A modell alkalmazásával abban bízom, hogy szofisztikáltabb eredményre jutok, és elképzelhető, hogy mégis van a bankok között, talán több is, aki ATM hálózatának nagyságát reálisan tervezte, alakította ki. Ezt a feltételezésemet fogja visszaigazolni, ha a modell alkalmazásával lesznek olyan bankok, ahol a tény és a becsült adatok megegyeznek, reményeim szerint minél több, (ennek 2 értelmezése is lehet: vagy az alkalmazott módszer jó, és /vagy a bankok is jól becsülték meg ATM méreteiket) igazolva ezzel a vizsgálatom pontosságát, megbízhatóságát. Az alapmódszer eredményei alapján, ha felkeresném mind a 8 bankot, 8*25.000,- Ft-t lenne  a munkadíjam.(200.000,- Ft). COCO modell alkalmazásával ez az összeg 64.000,-Ft-ra emelkedne bankonként. Természetesen, ahol a modell egyezőséget mutatna  a tény és becsült adatokkal,azokat a bankokat nem lenne illő felkeresnem, így az alapmódszer alapján számított munkadíjam ott elveszne.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 A banki díjak átlaghelyezése és az ATM számok alapján optimálisan 1 db ATM 1,598 költségszint mellett tartható fenn. Jóval több ATM-et üzemeltet az optimális költségszint felett az OTP és az ERSTE Bank, a K&H Bank automatáinak a száma közelíti meg leginkább az adott költségszintet, a többi bank a tényadatok felett még több ATM potenciált is ki tudna használni. 1,598 ktgszinten számolva az alábbi ATM számok lennének az optimálisak, a tényadatokkal szemben:
-OTP Bank 28 db helyett 6 db, Erste Bank 14 db helyett 6 db, K&H Bank 5 db helyett 6 db, CIB Bank 3 db helyett 5 db, Raiffeisen Bank 2 db helyett 5 db, Unicredit bank helyett 2 db helyett 6 db, MKB 1 db helyett 8 db, Budapest Bank 1 db helyett 7 db.
+OTP Bank 28 db helyett 6 db eltérés -22 db, Erste Bank 14 db helyett 6 db eltérés -8 db, K&H Bank 5 db helyett 6 db eltérés +1 db, CIB Bank 3 db helyett 5 db eltérés +2 db, Raiffeisen Bank 2 db helyett 5 db eltérés +3 db, Unicredit bank helyett 2 db helyett 6 db eltérés +4 db, MKB 1 db helyett 8 db eltérés +7 db, Budapest Bank 1 db helyett 7 db eltérés +6 db.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 110. sor: / 110. sor: @@
 A szubjektív megoldáshoz 5 órai munkával jutottam el. 5.000,- Ft-os óradíjjal számolva, az elemzés költsége 25.000,- Ft. COCO modell alkalmazásával a feladat 8 órát vett igénybe, 8.000,- Ft óradíj mellett az összköltség 64.000,-Ft. A két megoldás közti különbség 39.000,- Ft, legalább ilyen összegű haszon reményében választottam az elemzést.
-Az alapmódszer eredményeit összegezve, arra a megállapításra jutottam, hogy a ktgszinthez képest egyik banknak sem megfelelő méretű az ATM hálózata, így mindegyik bankot megkereshetném. A modell alkalmazásával abban bízom, hogy szofisztikáltabb eredményre jutok, és elképzelhető, hogy mégis van a bankok között, talán több is, aki ATM hálózatának nagyságát reálisan tervezte, alakította ki. Ezt a feltételezésemet fogja visszaigazolni, ha a modell alkalmazásával lesznek olyan bankok, ahol a tény és a becsült adatok megegyeznek, reményeim szerint minél több, (ennek 2 értelmezése is lehet: vagy az alklamazott módszer jó, és /vagy a bankok is jól becsülték meg ATM méreteiket) igazolva ezzel a vizsgálatom pontosságát, megbízhatóságát.
+Az alapmódszer eredményeit összegezve, arra a megállapításra jutottam, hogy a ktgszinthez képest egyik banknak sem megfelelő méretű az ATM hálózata, így mindegyik bankot megkereshetném. A modell alkalmazásával abban bízom, hogy szofisztikáltabb eredményre jutok, és elképzelhető, hogy mégis van a bankok között, talán több is, aki ATM hálózatának nagyságát reálisan tervezte, alakította ki. Ezt a feltételezésemet fogja visszaigazolni, ha a modell alkalmazásával lesznek olyan bankok, ahol a tény és a becsült adatok megegyeznek, reményeim szerint minél több, (ennek 2 értelmezése is lehet: vagy az alkalmazott módszer jó, és /vagy a bankok is jól becsülték meg ATM méreteiket) igazolva ezzel a vizsgálatom pontosságát, megbízhatóságát.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 105. sor: / 105. sor: @@
 A feladat célja, a sztenderd banki díjak és ATM–ek száma közötti összefüggés vizsgálata. Vizsgálatom tárgya az a feltételezés, hogy a magasabb bank költségek nagyobb ATM hálózatra utalhatnak, vagy ennek fordítottja is igaz, hogy akinek a bankköltségei alacsonyak, az kevesebbel rendelkezik?
-Kíváncsi vagyok arra, hogy az egységnyi költségszinthez viszonyított ATM szám nagyság a COCO modell alkalmazásával eltérő értékeket fog-e majd mutatni. A modell használata visszaigazolhatja, hogy egyes pénzintézetek alul-vagy felülkalibrálhatták ATM hálózatukat, így vagy lehetnek még kihasználatlan potenciálok, vagy veszteséget termelő ATM-ek. Célom az, hogy a bankok ATM telepítéssel foglalkozó döntéshozói számára irányt mutassanak egy objektívebb döntéshez.
+Kíváncsi vagyok arra, hogy az egységnyi költségszinthez viszonyított ATM szám nagyság a COCO modell alkalmazásával eltérő értékeket fog-e majd mutatni. A modell használata visszaigazolhatja, hogy egyes pénzintézetek alul-vagy felülkalibrálhatták ATM hálózatukat, így vagy lehetnek még kihasználatlan potenciálok, vagy veszteséget termelő ATM-ek. Célom az, hogy a bankok ATM telepítéssel foglalkozó döntéshozói számára irányt mutassak egy objektívebb döntéshez. Abban bízom, hogy a COCO modell alkalmazásával rá tudok mutatni arra, hogy a vizsgált bankok díjtételei alapján az ATM hálózatuk optimális, túlzott méretű, vagy milyen mértékű potenciális üzleti lehetőségeket nem használnak ki.  Az elemzéssel szeretném bemutatni azt is, hogy a díjak vizsgálatával, egyes bankokra vetítve mekkora nagyságú ATM hálózat lenne a reális.
-Abban bízom, hogy a COCO modell alkalmazásával rá tudok mutatni arra, hogy a vizsgált bankok díjtételei alapján az ATM hálózatuk optimális, túlzott méretű, vagy milyen mértékű potenciális üzleti lehetőségeket nem használnak ki.  Az elemzéssel szeretném bemutatni azt is, hogy a díjak vizsgálatával, egyes bankokra vetítve mekkora nagyságú ATM hálózat lenne a reális. Célom az, hogy a módszer alkalmazásával a döntéshozók számára irányt mutassak egy objektívabb döntéshozatalban.
+A szubjektív megoldáshoz 5 órai munkával jutottam el. 5.000,- Ft-os óradíjjal számolva, az elemzés költsége 25.000,- Ft. COCO modell alkalmazásával a feladat 8 órát vett igénybe, 8.000,- Ft óradíj mellett az összköltség 64.000,-Ft. A két megoldás közti különbség 39.000,- Ft, legalább ilyen összegű haszon reményében választottam az elemzést.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

← Régebbi változat		A lap 2013. május 7., 17:25-kori változata
46. sor:		46. sor:


−	A banki díjak átlaghelyezése és az ATM számok alapján optimálisan 1 db ATM 1,598 költségszint mellett tartható fenn. Jóval több ATM-et üzemeltet az optimális költségszint felett az OTP és az ERSTE Bank, a K&H Bank automatáinak a száma közelíti meg leginkább az adott költségszintet, a többi bank a tényadatok felett még több ATM potenciált is ki tudna használni, ~~de legszámottevőbb különbség~~ a ~~Budapest Banknál mutatkozik. Összegezve~~: ~~legnagyobb különbség az~~ OTP~~-nél (csökkentés irányába) és a~~ Budapest ~~Banknál (növelés irányába) jelentkezik~~.	+	A banki díjak átlaghelyezése és az ATM számok alapján optimálisan 1 db ATM 1,598 költségszint mellett tartható fenn. Jóval több ATM-et üzemeltet az optimális költségszint felett az OTP és az ERSTE Bank, a K&H Bank automatáinak a száma közelíti meg leginkább az adott költségszintet, a többi bank a tényadatok felett még több ATM potenciált is ki tudna használni. 1,598 ktgszinten számolva az alábbi ATM számok lennének az optimálisak, a tényadatokkal szemben:
		+	OTP Bank 28 db helyett 6 db, Erste Bank 14 db helyett 6 db, K&H Bank 5 db helyett 6 db, CIB Bank 3 db helyett 5 db, Raiffeisen Bank 2 db helyett 5 db, Unicredit bank helyett 2 db helyett 6 db, MKB 1 db helyett 8 db, Budapest Bank 1 db helyett 7 db.

	=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=		=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 145. sor: / 145. sor: @@
 Elemzés nélkül arra az eredményre juthattunk volna, hogy egységnyi költségszinthez képest az OTP bank és a Budapest Bank méretezte leginkább alul és felül az ATM-ek számát. Legoptimálisabb ATM darabszámot a K&H Bank tartja fenn, a többi bank - az ERSTE Bank kivételével, aki szintén túlméretezte állományát,  -  további potenciálokat használhatna ki. COCO modell alkalmazásával az optimális ATM szám 6-ra emelkedett (CIB, ERSTE, K&H, MKB, Raiffeisen és Unicredit Bank). A Budapest Bank esetében, a modell jelentős potenciált, plusz 12 db-ot jelzett. Eltérés mutatkozik még abban is, hogy amíg a költségszinthez viszonyítva a CIB, a K&H, az MKB, a Raiffeisen Bank és az Unicredit Bank növelhetné a db. számot, addig a modell ezt nem érzi szükségszerűnek, ideális méretnek tartja. Egyetértés volt mindkét módszernél az OTP automaták számának csökkentésében, bár annak mértéke már eltérést mutatott. Ellentmondás volt az ERSTE Bank esetében is, hiszen a ktg szinthez képest csökkenteni kellett volna az automaták számát, addig a COCO modell optimálisnak tartotta azt.
-Az általam vizsgált attribútumok természetesen kiegészíthetők, bővíthetők további adatokkal, pl: tényleges ügyfélszámmal, bankkártyával való ellátottság mértékével, ATM-enkénti tranzakció számmal, idegen és saját üzemeltetésű automaták számával. Az attribútumok változtatásával számtalan, a döntéshozók által kért irányba terelhető a vizsgálat. Ezeknek az adatoknak egy része, már lehet, hogy bizalmas információnak minősülne, így azok további vizsgálata csak az engedélyükkel lehetséges.
+Az általam vizsgált attribútumok természetesen kiegészíthetők, bővíthetők további adatokkal, pl: tényleges ügyfélszámmal, bankkártyával való ellátottság mértékével, ATM-enkénti tranzakció számmal, idegen és saját üzemeltetésű automaták számával. Az attribútumok változtatásával Az alapszámtalan, a döntéshozók által kért irányba terelhető a vizsgálat. Ezeknek az adatoknak egy része, már lehet, hogy bizalmas információnak minősülne, így azok további vizsgálata csak az engedélyükkel lehetséges.
 Mindkét vizsgálati módszer eredménye a tényadatokhoz képest a legmarginálisabb különbséget az OTP Banknál és a Budapest Banknál hozta ki.
-Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltétlenül csak ez a meghatározó, de mindenképpen fontos tényező, hiszen a sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban, a másik két banknál további vizsgálatok elvégzését tartom szükségesnek. Úgy gondolom, hogy a 6 esetben lévő egyezőség megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére az én 39.000,- Ft-os munkadíjamhoz képest. Vizsgálati eredményeimmel elsősorban az OTP Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak, ehhez viszonyítva az elemzésem 39.000,- Ft összegű hasznosság-különbözetet reálisnak tartom.
+Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban. Mégis mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkentés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére. Vizsgálati eredményeimmel elsősorban az OTP Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem az OTP esetében 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak.
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=