Analóg és digitális jel - Laptörténet

Pitlik, 2008. január 30., 10:00-n

2008-01-30T10:00:38Z

Horváth Henrietta: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:50:37Z

‎'''Definíciós modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:48:30Z

‎'''Definíciós modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:47:19Z

‎'''Definíciós modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:45:38Z

‎'''Definíciós modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:43:21Z

‎'''Történeti modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:39:45Z

‎'''Történeti modul'''

Horváth Henrietta, 2006. december 21., 14:35-n

2006-12-21T14:35:07Z

Horváth Henrietta: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:34:33Z

‎'''Történeti modul'''

Horváth Henrietta: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:33:35Z

‎'''Történeti modul'''

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 *'''XX. század''' eleje: háromféle hálózat jött létre az erősáramú elektromos az energia, a telefon és távíró pedig az információ eljuttatására a Föld különböző pontjaira. Az információt jelentő hasznos '''elektromos jelek'''et, folytonos elektromágneses hullámokat vagy diszkrét impulzusokat a hálózat u.n. távközlési csatornáján továbbíthatjuk a két végberendezés között. A végberendezések által előállított jelek az u.n alapsávi frekvenciatartományban vannak, amely meg kell feleljen a másodpercenkénti egy impulzus átviteléhez szükséges 1-4 Hz-es sávszélességétől, az analóg televíziós videójel 6 MHz-es sávszélesség igényéig. A lokális számítógép hálózatok jelei ugyancsak az alapsávban vannak. A lokális számítógép hálózatok 10-100 Mbit/s átviteli sebességet jelentő csatornakapacitással rendelkeznek.
-*'''1870''''es évek: A '''telefonhálózat''' növekedésével, de még inkább a kábelek megjelenésével nemcsak a vezetékek ohmos ellenállása okozta veszteségek csökkentették a jel nagyságát, hanem a vezetékeknek a magasabb frekvenciákon nagyobb, frekvenciafüggő csillapítása a fő probléma. (A hosszú légvezeték aluláteresztő szűrőként viselkedik.) A Morse féle '''távíró''' egyik nagy előnye volt, hogy minden állomás regenerálta az egyenáramú jeleket. A távolsági telefonátvitelnél hasonló módon erősítőkre volt szükség. Az elektroncső felfedezésével a magasabb frekvenciájú elektromágneses rezgések, a videó-, illetve rádiófrekvencia alkalmazása megteremtette az alapját az egyes beszédcsatornák nyalábolásának a multiplexálásnak és a szélessávú átvitelnek. Bár a távíró hálózatok a telefon hálózattól függetlenek voltak, a Hughes, majd Baudot, stb. féle betűíró távírók, később a rádiótávírók, géptávírók mind az impulzus és a hang alapú távközlés párhuzamos fejlődését biztosították. A távíró vonalak számának növekedésével hamar előkerült Bell harmonikus távíró ötlete. Az érvényes CCITT ajánlás szerint a 300-3400 Hz-es telefon beszédcsatornába 420-425 Hz-től kezdve 120, illetve 170 Hz-enként modulálva a távíró csatornákat 24, illetve 17 távírócsatorna helyezhető el. Az amplitúdó modulációt frekvencia-fázis modulációra váltva a távíró csatornák száma megkétszereződik.
+*'''1870''''es évek: A '''telefonhálózat''' növekedésével, de még inkább a kábelek megjelenésével nemcsak a vezetékek ohmos ellenállása okozta veszteségek csökkentették a jel nagyságát, hanem a vezetékeknek a magasabb frekvenciákon nagyobb, frekvenciafüggő csillapítása a fő probléma. (A hosszú légvezeték aluláteresztő szűrőként viselkedik.) A Morse féle '''távíró''' egyik nagy előnye volt, hogy minden állomás regenerálta az egyenáramú jeleket. A távolsági telefonátvitelnél hasonló módon erősítőkre volt szükség. Az elektroncső felfedezésével a magasabb frekvenciájú elektromágneses rezgések, a videó-, illetve rádiófrekvencia alkalmazása megteremtette az alapját az egyes beszédcsatornák nyalábolásának a multiplexálásnak és a szélessávú átvitelnek. Bár a távíró hálózatok a telefon hálózattól függetlenek voltak, a Hughes, majd Baudot, stb. féle betűíró távírók, később a rádiótávírók, géptávírók mind az impulzus és a hang alapú távközlés párhuzamos fejlődését biztosították. A távíró vonalak számának növekedésével hamar előkerült Bell harmonikus távíró ötlete. Az érvényes CCITT ajánlás szerint a  Hz-es telefon beszédcsatornába 420-425 Hz-től kezdve 120, illetve 170 Hz-enként modulálva a távíró csatornákat 24, illetve 17 távírócsatorna helyezhető el. Az amplitúdó modulációt frekvencia-fázis modulációra váltva a távíró csatornák száma megkétszereződik.
-*'''1924''': H. Nyquist már  megteremti az elméleti alapját a sávkorlátozott információs csatorna tervezésének. A harmincas években a '''televíziótechnika''' fejlődése, majd a rádiólokátor technika kövezik az útját a digitális áramköröknek, amely az ugyanebben az időben - 1935-1943 - kialakuló '''elektronikus számítógép''' technikával végkép elkezdi hódító útját.
+*'''1924''': H. Nyquist már  megteremti az elméleti alapját a sávkorlátozott információs csatorna tervezésének. A harmincas években a '''televíziótechnika''' fejlődése, majd a rádiólokátor technika kövezik az útját a digitális áramköröknek, amely az ugyanebben az időben -  - kialakuló '''elektronikus számítógép''' technikával végkép elkezdi hódító útját.
 *'''1948'''-ra alakul ki a mai információelmélet alapja '''''Claude Shannon''''' nevével fémjlezve. (Egy évvel megelőzve a tranzisztor felfedezését).
@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 Nagyon fontos a digitális eszközöknél, hogy az információt akkor vegyék, amikor ténylegesen az van a csatornán (a másodikként kiadott bitet a vevő is másodikként értelmezze). Elmondható, hogy az átvitel során a bitek továbbítása legtöbbször sorban történik. Mindkét átviteli mód esetében nagyon fontos az adó és a vevő egyidejű működésének (szinkronizáció) a biztosítása. A gyakorlatban kétféle módszert használunk, az egyik a szinkron, a másik pedig az aszinkron adatátvitel.
-A ''szinkron átvitel''nél a bitek kezdete, közepe és a vége csak egy megadott alapidőtartam egész számú többszörösére helyezkedhetnek el egymástól. Ebből is látható, hogy ebben az esetben a bitek nagyon szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást, a bitek kezdete és hosszúsága is pontosan meg van határozva. A szinkronizációt speciális bitcsoportokkal valósítják meg, amelyek a tényleges információt előzik meg. A szinkron bitcsoport általában a legtöbb átmenetet tartalmazó csoport (1010101010101010) amelynek ideje alatt a vevő képes a saját működésének az ütemezését beállítani.
+A ''szinkron átvitel''nél a bitek kezdete, közepe és a vége csak egy megadott alapidőtartam egész számú többszörösére helyezkedhetnek el egymástól. Ebből is látható, hogy ebben az esetben a bitek nagyon szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást, a bitek kezdete és hosszúsága is pontosan meg van határozva. A szinkronizációt speciális bitcsoportokkal valósítják meg, amelyek a tényleges információt előzik meg. A szinkron bitcsoport általában a legtöbb átmenetet tartalmazó csoport ) amelynek ideje alatt a vevő képes a saját működésének az ütemezését beállítani.
 Az ''aszinkron átvitel'' tipikus karakterátviteli módszer, azonban még a mai napig is használják nap, mint nap (egér). Általában ezt a módszert a soros átvitelnél használják. Az aszinkron soros átvitel nagyon elterjedt a mikroszámítógépek terén, számos speciális áramkört alakítottak ki az átvitel megvalósításának egyszerűbbé tételére. A gyakorlatban a PC-s technikában az RS-232C (CCITT V.24), az ipari környezetben pedig az RS-485 interfészt használják.
@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 Informatikai kifejezések lexikona [http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/info/lexikon.htm]

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:50-kori változata
43. sor:		43. sor:
	''Modem'': Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.		''Modem'': Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.

−	''Kodek'': A kodek ~~(angolul codec)~~ a ~~„coder/decoder” (~~kódóló/dekódoló) kifejezésre utaló, dupla értelemmel bíró szó, amely egy adat- vagy jelfolyam átalakítására szolgáló eszközt vagy programot fed. Egy kodek átalakíthat egy adat- vagy jelfolyamot egy kódolt formátummá (gyakran átviteli, tárolási, vagy rejtjelezési célból), ugyanakkor képes dekódolni is azt a formátumot, egy akár megtekintésre, akár kezelésre jobban alkalmas formátummá. Gyakran használnak kodekeket videókonferenciás és streaming média megoldásokhoz.	+	''Kodek'': A kodek a kódóló/dekódoló kifejezésre utaló, dupla értelemmel bíró szó, amely egy adat- vagy jelfolyam átalakítására szolgáló eszközt vagy programot fed. Egy kodek átalakíthat egy adat- vagy jelfolyamot egy kódolt formátummá (gyakran átviteli, tárolási, vagy rejtjelezési célból), ugyanakkor képes dekódolni is azt a formátumot, egy akár megtekintésre, akár kezelésre jobban alkalmas formátummá. Gyakran használnak kodekeket videókonferenciás és streaming média megoldásokhoz.

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 Nagyon fontos a digitális eszközöknél, hogy az információt akkor vegyék, amikor ténylegesen az van a csatornán (a másodikként kiadott bitet a vevő is másodikként értelmezze). Elmondható, hogy az átvitel során a bitek továbbítása legtöbbször sorban történik. Mindkét átviteli mód esetében nagyon fontos az adó és a vevő egyidejű működésének (szinkronizáció) a biztosítása. A gyakorlatban kétféle módszert használunk, az egyik a szinkron, a másik pedig az aszinkron adatátvitel.
 '''Jelátalakítás hardver eszközei:'''
 ''Modem'': Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.
 ''Kodek'': A kodek (angolul codec) a „coder/decoder” (kódóló/dekódoló) kifejezésre utaló, dupla értelemmel bíró szó, amely egy adat- vagy jelfolyam átalakítására szolgáló eszközt vagy programot fed. Egy kodek átalakíthat egy adat- vagy jelfolyamot egy kódolt formátummá (gyakran átviteli, tárolási, vagy rejtjelezési célból), ugyanakkor képes dekódolni is azt a formátumot, egy akár megtekintésre, akár kezelésre jobban alkalmas formátummá. Gyakran használnak kodekeket videókonferenciás és streaming média megoldásokhoz.
 '''Az analóg átvitel'''

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 ''Modem'': Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.
-''Kodek'':
+''Kodek'': A kodek (angolul codec) a „coder/decoder” (kódóló/dekódoló) kifejezésre utaló, dupla értelemmel bíró szó, amely egy adat- vagy jelfolyam átalakítására szolgáló eszközt vagy programot fed. Egy kodek átalakíthat egy adat- vagy jelfolyamot egy kódolt formátummá (gyakran átviteli, tárolási, vagy rejtjelezési célból), ugyanakkor képes dekódolni is azt a formátumot, egy akár megtekintésre, akár kezelésre jobban alkalmas formátummá. Gyakran használnak kodekeket videókonferenciás és streaming média megoldásokhoz.
 A ''szinkron átvitel''nél a bitek kezdete, közepe és a vége csak egy megadott alapidőtartam egész számú többszörösére helyezkedhetnek el egymástól. Ebből is látható, hogy ebben az esetben a bitek nagyon szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást, a bitek kezdete és hosszúsága is pontosan meg van határozva. A szinkronizációt speciális bitcsoportokkal valósítják meg, amelyek a tényleges információt előzik meg. A szinkron bitcsoport általában a legtöbb átmenetet tartalmazó csoport (1010101010101010) amelynek ideje alatt a vevő képes a saját működésének az ütemezését beállítani.

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 '''Jelátalakítás hardver eszközei:'''
-''Modem'':
+''Modem'': Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.
 A ''szinkron átvitel''nél a bitek kezdete, közepe és a vége csak egy megadott alapidőtartam egész számú többszörösére helyezkedhetnek el egymástól. Ebből is látható, hogy ebben az esetben a bitek nagyon szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást, a bitek kezdete és hosszúsága is pontosan meg van határozva. A szinkronizációt speciális bitcsoportokkal valósítják meg, amelyek a tényleges információt előzik meg. A szinkron bitcsoport általában a legtöbb átmenetet tartalmazó csoport (1010101010101010) amelynek ideje alatt a vevő képes a saját működésének az ütemezését beállítani.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 *'''XX. század''' eleje: háromféle hálózat jött létre az erősáramú elektromos az energia, a telefon és távíró pedig az információ eljuttatására a Föld különböző pontjaira. Az információt jelentő hasznos '''elektromos jelek'''et, folytonos elektromágneses hullámokat vagy diszkrét impulzusokat a hálózat u.n. távközlési csatornáján továbbíthatjuk a két végberendezés között. A végberendezések által előállított jelek az u.n alapsávi frekvenciatartományban vannak, amely meg kell feleljen a másodpercenkénti egy impulzus átviteléhez szükséges 1-4 Hz-es sávszélességétől, az analóg televíziós videójel 6 MHz-es sávszélesség igényéig. A lokális számítógép hálózatok jelei ugyancsak az alapsávban vannak. A lokális számítógép hálózatok 10-100 Mbit/s átviteli sebességet jelentő csatornakapacitással rendelkeznek.
-A '''telefonhálózat''' növekedésével, de még inkább a kábelek megjelenésével nemcsak a vezetékek ohmos ellenállása okozta veszteségek csökkentették a jel nagyságát, hanem a vezetékeknek a magasabb frekvenciákon nagyobb, frekvenciafüggő csillapítása a fő probléma. (A hosszú légvezeték aluláteresztő szűrőként viselkedik.) A Morse féle '''távíró''' egyik nagy előnye volt, hogy minden állomás regenerálta az egyenáramú jeleket. A távolsági telefonátvitelnél hasonló módon erősítőkre volt szükség. Az elektroncső felfedezésével a magasabb frekvenciájú elektromágneses rezgések, a videó-, illetve rádiófrekvencia alkalmazása megteremtette az alapját az egyes beszédcsatornák nyalábolásának a multiplexálásnak és a szélessávú átvitelnek. Bár a távíró hálózatok a telefon hálózattól függetlenek voltak, a Hughes, majd Baudot, stb. féle betűíró távírók, később a rádiótávírók, géptávírók mind az impulzus és a hang alapú távközlés párhuzamos fejlődését biztosították. A távíró vonalak számának növekedésével hamar előkerült Bell harmonikus távíró ötlete. Az érvényes CCITT ajánlás szerint a 300-3400 Hz-es telefon beszédcsatornába 420-425 Hz-től kezdve 120, illetve 170 Hz-enként modulálva a távíró csatornákat 24, illetve 17 távírócsatorna helyezhető el. Az amplitúdó modulációt frekvencia-fázis modulációra váltva a távíró csatornák száma megkétszereződik. H. Nyquist már '''1924'''-ben megteremti az elméleti alapját a sávkorlátozott információs csatorna tervezésének. A harmincas években a '''televíziótechnika''' fejlődése, majd a rádiólokátor technika kövezik az útját a digitális áramköröknek, amely az ugyanebben az időben - '''1935-1943''' - kialakuló '''elektronikus számítógép''' technikával végkép elkezdi hódító útját. '''1948'''-ra alakul ki a mai információelmélet alapja '''''Claude Shannon''''' nevével fémjlezve. (Egy évvel megelőzve a tranzisztor felfedezését).
+*'''1870''''es évek: A '''telefonhálózat''' növekedésével, de még inkább a kábelek megjelenésével nemcsak a vezetékek ohmos ellenállása okozta veszteségek csökkentették a jel nagyságát, hanem a vezetékeknek a magasabb frekvenciákon nagyobb, frekvenciafüggő csillapítása a fő probléma. (A hosszú légvezeték aluláteresztő szűrőként viselkedik.) A Morse féle '''távíró''' egyik nagy előnye volt, hogy minden állomás regenerálta az egyenáramú jeleket. A távolsági telefonátvitelnél hasonló módon erősítőkre volt szükség. Az elektroncső felfedezésével a magasabb frekvenciájú elektromágneses rezgések, a videó-, illetve rádiófrekvencia alkalmazása megteremtette az alapját az egyes beszédcsatornák nyalábolásának a multiplexálásnak és a szélessávú átvitelnek. Bár a távíró hálózatok a telefon hálózattól függetlenek voltak, a Hughes, majd Baudot, stb. féle betűíró távírók, később a rádiótávírók, géptávírók mind az impulzus és a hang alapú távközlés párhuzamos fejlődését biztosították. A távíró vonalak számának növekedésével hamar előkerült Bell harmonikus távíró ötlete. Az érvényes CCITT ajánlás szerint a 300-3400 Hz-es telefon beszédcsatornába 420-425 Hz-től kezdve 120, illetve 170 Hz-enként modulálva a távíró csatornákat 24, illetve 17 távírócsatorna helyezhető el. Az amplitúdó modulációt frekvencia-fázis modulációra váltva a távíró csatornák száma megkétszereződik. H. Nyquist már '''1924'''-ben megteremti az elméleti alapját a sávkorlátozott információs csatorna tervezésének. A harmincas években a '''televíziótechnika''' fejlődése, majd a rádiólokátor technika kövezik az útját a digitális áramköröknek, amely az ugyanebben az időben - '''1935-1943''' - kialakuló '''elektronikus számítógép''' technikával végkép elkezdi hódító útját. '''1948'''-ra alakul ki a mai információelmélet alapja '''''Claude Shannon''''' nevével fémjlezve. (Egy évvel megelőzve a tranzisztor felfedezését).
 == '''Definíciós modul''' ==

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 *'''1882''':A természeti jelenségek, a fény- vagy hanghullámok folytonos, harmonikus rezgéseket, analóg jeleket hoznak létre. Az első egyenáramú villamos erőmű (1882, New York, Edison), után a Tesla-féle generátorokkal üzemeltett erőátviteli hálózatok első fogyasztóit követően ma a legszélesebb körben használják szerte a világon az egy- vagy háromfázisú szinuszos váltóáramot. A telefon felfedezésének idejében, az akkor ismert eszközökkel nem tudták kimutatni, megmérni milyen formájú és nagyságú jelek terjednek a vezetéken. A hangtani hullámformák azonban, illetve az azokat megjelenítő mechanikus műszerek ismertek voltak. Mindezekkel ellentétben a távíró jelek diszkrét impulzusok kombinációi, melyek elsőként számjegyek (angolul '''digit'''-ek) kódjait jelentették.
-A '''XX. század''' elejére háromféle hálózat jött létre az erősáramú elektromos az energia, a telefon és távíró pedig az információ eljuttatására a Föld különböző pontjaira.
+*'''XX. század''' eleje: háromféle hálózat jött létre az erősáramú elektromos az energia, a telefon és távíró pedig az információ eljuttatására a Föld különböző pontjaira.
 Az információt jelentő hasznos '''elektromos jelek'''et, folytonos elektromágneses hullámokat vagy diszkrét impulzusokat a hálózat u.n. távközlési csatornáján továbbíthatjuk a két végberendezés között. A végberendezések által előállított jelek az u.n alapsávi frekvenciatartományban vannak, amely meg kell feleljen a másodpercenkénti egy impulzus átviteléhez szükséges 1-4 Hz-es sávszélességétől, az analóg televíziós videójel 6 MHz-es sávszélesség igényéig. A lokális számítógép hálózatok jelei ugyancsak az alapsávban vannak. A lokális számítógép hálózatok 10-100 Mbit/s átviteli sebességet jelentő csatornakapacitással rendelkeznek.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =='''Történeti modul'''==
-A természeti jelenségek, a fény- vagy hanghullámok folytonos, harmonikus rezgéseket, analóg jeleket hoznak létre. Az első egyenáramú villamos erőmű ('''1882''', New York, Edison), után a Tesla-féle generátorokkal üzemeltett erőátviteli hálózatok első fogyasztóit követően ma a legszélesebb körben használják szerte a világon az egy- vagy háromfázisú szinuszos váltóáramot. A telefon felfedezésének idejében, az akkor ismert eszközökkel nem tudták kimutatni, megmérni milyen formájú és nagyságú jelek terjednek a vezetéken. A hangtani hullámformák azonban, illetve az azokat megjelenítő mechanikus műszerek ismertek voltak. Mindezekkel ellentétben a távíró jelek diszkrét impulzusok kombinációi, melyek elsőként számjegyek (angolul '''digit'''-ek) kódjait jelentették.
+*'''1882''':A természeti jelenségek, a fény- vagy hanghullámok folytonos, harmonikus rezgéseket, analóg jeleket hoznak létre. Az első egyenáramú villamos erőmű (1882, New York, Edison), után a Tesla-féle generátorokkal üzemeltett erőátviteli hálózatok első fogyasztóit követően ma a legszélesebb körben használják szerte a világon az egy- vagy háromfázisú szinuszos váltóáramot. A telefon felfedezésének idejében, az akkor ismert eszközökkel nem tudták kimutatni, megmérni milyen formájú és nagyságú jelek terjednek a vezetéken. A hangtani hullámformák azonban, illetve az azokat megjelenítő mechanikus műszerek ismertek voltak. Mindezekkel ellentétben a távíró jelek diszkrét impulzusok kombinációi, melyek elsőként számjegyek (angolul '''digit'''-ek) kódjait jelentették.
 A '''XX. század''' elejére háromféle hálózat jött létre az erősáramú elektromos az energia, a telefon és távíró pedig az információ eljuttatására a Föld különböző pontjaira.