BA3:Plazma és LCD tv - Laptörténet

Aki83, 2010. január 3., 17:04-n

2010-01-03T17:04:40Z

Aki83, 2010. január 3., 17:03-n

2010-01-03T17:03:25Z

Aki83, 2009. december 31., 13:12-n

2009-12-31T13:12:06Z

Aki83: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_ka.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= Plazma, LCD és Led-LCD televíziók ár/érték arányának vizsg...”

2009-12-29T12:30:00Z

Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_ka.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= Plazma, LCD és Led-LCD televíziók ár/érték arányának vizsg...”

Új lap

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_ka.xls XLS]
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Plazma, LCD és Led-LCD televíziók ár/érték arányának vizsgálata hasonlóságelemzés segítségével.

=A feladat előtörténete=
Arra voltam kíváncsi, hogy az egyes típusok között (Plazma, LCD illetve Led-LCD) van e olyan, amelyik magasan veri a többit ár/érték arányban, vagy mindegyikből lehet "jó vételt" találni.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A témával foglalkozó netes fórumok tanúsága szerint még mindig sok a tévhit az egyes technológiákkal szemben, a plazma technológia továbbra is túl drágának bár jó minőségűnek van kikiáltva, a led-es háttérvilágítású LCD televíziók még nem kerültek be teljesen a köztudatba, míg a sima LCD tévék régi, mára kijavított hibái (magas válaszidő, alacsony színmélység és betekintési szög) miatt talán az előítéletek lehetnek ármódosító hatással. A fenti elméletek helyességét, meglétét is próbáltam vizsgálni a dolgozattal.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A választott témában az adatgyűjtés az Internetről történt. Legfőképpen az [http://www.arukereso.hu/crt-lcd-plazma-tv-c3164/] oldalról gyűjtöttem az adatokat, amely tartalmazza az egyes készülékek technikai adatait és legkedvezőbb vételi árát is. Próbáltam az összes nagyobb gyártó kínálatából válogatni.

==Objektumok (sorok)==
* Samsung LE40A656 LCD
* Sony Bravia 40W4000 LCD
* LG 42PG3000 Plazma
* Panasonic Viera TX-P42S10E Plazma
* LG 32LH2000 LCD
* Pioneer PDP-508XD Plazma
* Samsung UE40B6000VW Led LCD

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Képátló
Kontraszt
FullHD
Fényerő
Fogyasztás
Ár

=A feladat által érintett célcsoportok=
Bárki, aki televízió vásárlásra készül, vagy csak kíváncsi egy az új technológiákat a régiekkel ár/érték arányban összevető értékelésre.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Összehasonlításom segítségével a munkatársam időt, energiát és pénzt takaríthat meg, mivel nem kell felkeresnie plazma televíziók árusításával foglalkozó üzleteket, cégeket. Nem kell időt töltenie a termékek paramétereinek és árainak begyűjtésével, összehasonlításával. Az általa megadott fontos tulajdonságok segítségével könnyedén kiválaszthatja a számára kedvező árral rendelkező televízió márkát.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

Vizsgált objektumok:

* Samsung LE40A656 LCD
* Sony Bravia 40W4000 LCD
* LG 42PG3000 Plazma
* Panasonic Viera TX-P42S10E Plazma
* LG 32LH2000 LCD
* Pioneer PDP-508XD Plazma
* Samsung UE40B6000VW Led LCD

Vizsgált attribútumok: Képátló, Kontraszt, FullHD, Fényerő, Fogyasztás, Ár

Gyakorlati lépések:

• Meta-adatbázis készítése
• Privot kimutatás előállítása
• Primer adattábla elkészítése
• COCO tábla készítése VSearch függvény segítségével
• Solver beállítása
• Solver futtatása
• Kapott eredmények kiértékelése Szorzatösszeg és IF függvény segítségével
• Kiegészítő számítások Átlag és Szórás függvény segítségével

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A COCO feladat értelmezése során a következő ítéleteket kaptam: '''olcsó''', '''drága''', '''kiegyenlített'''. A Solver futtatása során, ha az ár kevesebb, mint az eredeti ár bizonyos százaléka, akkor drágának, ha több, akkor olcsónak mondható a tv. Először az eredmény nem tükrözte annyira a készülékek közti különbséget, minden televízió ár/érték arányos volt, viszont az egyes tulajdonságokra (pl. képátló) aránytalanul magas értékárak jöttek ki (pl. 50 inchre 250000Ft alatta 0Ft) Így az egyes tulajdonságokhoz tartozó értékárakat maximalizáltam, így már szakértői szemmel elfogadhatób eredményeket kaptam

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Kiedrült, hogy egyes termékeknél a "márkát fizetjük meg". Mindkét technológiából (LCD w/o led vs. Plazma)lehet jó és rossz vételt csinálni (olcsó vs. drága), tehát ilyen tekintetben nincs különbség a technológiák között. Az ár a képátló változására a legérzékenyebb, de itt is csak 50 inch felett. Ez nem teljesen hiteles, csupán az indokolatlanul drága 50 inches Pioneer kijelző hatása. Fontos még a fogyasztás, amely valós tényező, hiszen az újabb, modernebb technológiáknak alacsonyabb a fogyasztásuk. Új televízió vásárlása esetén én mégis a legújabb ledes technológiát javasolnám, ha a pénzügyi lehetőségek engedik, hiszen alacsony fogyasztás mellett a legkedvezőbb tulajdonságokat lehet vele elérni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 A témával foglalkozó netes fórumok tanúsága szerint még mindig sok a tévhit az egyes technológiákkal szemben, a plazma technológia továbbra is túl drágának bár jó minőségűnek van kikiáltva, a led-es háttérvilágítású LCD televíziók még nem kerültek be teljesen a köztudatba, míg a sima LCD tévék régi, mára kijavított hibái (magas válaszidő, alacsony színmélység és betekintési szög) miatt talán az előítéletek lehetnek ármódosító hatással. A fenti elméletek helyességét, meglétét is próbáltam vizsgálni a dolgozattal.
-Mielőtt hasonlóságelemzés módszerével vizsgáltam volna a mai tv piacot, a tv választásban legnagyobb segítséget a szakértői weblapok tesztjei és értékelései adták. Ezeknél azonban nem kizárható a szubjektív ítélethozás, valamint nagy hátránya a hasonlóságelemzéssel szemben, hogy általában pontozásos rendszerrel csak értékítéletet alkot, és nem szól a piacon jelenlévő egyéb tv-khez képesti ár/érték ''arányról''. Valamint nem szolgál becsléssel az adott televízió árának kialakításában résztvevő paraméterek súlyáról. Mindezeket az eredményeket reméljük a hasonlóságelemzéstől. Hasonlóságelemzés nélkül én a Panasonic Viera TX-P42S10E Plazma készüléket választottam volna, mivel a plazma technológia előnyeit (jó kontraszt és szép színek), valamint a jövőben elengedhetetlen FullHd képességet egészen jó áron kínálja. Mint a későbbiekben kiderült, jó választás lett volna (olcsó minősítést kapott)
+Mielőtt hasonlóságelemzés módszerével vizsgáltam volna a mai tv piacot, a tv választásban legnagyobb segítséget a szakértői weblapok tesztjei és értékelései adták. Ezeknél azonban nem kizárható a szubjektív ítélethozás, valamint nagy hátránya a hasonlóságelemzéssel szemben, hogy általában pontozásos rendszerrel csak értékítéletet alkot, és nem szól a piacon jelenlévő egyéb tv-khez képesti ár/érték ''arányról''. Valamint nem szolgál becsléssel az adott televízió árának kialakításában résztvevő paraméterek súlyáról. Mindezeket az eredményeket reméljük a hasonlóságelemzéstől. Hasonlóságelemzés nélkül én a Panasonic Viera TX-P42S10E Plazma készüléket választottam volna, mivel a plazma technológia előnyeit (jó kontraszt és szép színek), valamint a jövőben elengedhetetlen FullHd képességet egészen jó áron kínálja. Mint a későbbiekben kiderült, jó választás lett volna (olcsó minősítést kapott a hasonlóságelemzés során)
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 A témával foglalkozó netes fórumok tanúsága szerint még mindig sok a tévhit az egyes technológiákkal szemben, a plazma technológia továbbra is túl drágának bár jó minőségűnek van kikiáltva, a led-es háttérvilágítású LCD televíziók még nem kerültek be teljesen a köztudatba, míg a sima LCD tévék régi, mára kijavított hibái (magas válaszidő, alacsony színmélység és betekintési szög) miatt talán az előítéletek lehetnek ármódosító hatással. A fenti elméletek helyességét, meglétét is próbáltam vizsgálni a dolgozattal.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
@@ 34. sor: / 35. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
-Összehasonlításom segítségével a munkatársam időt, energiát és pénzt takaríthat meg, mivel nem kell felkeresnie plazma televíziók árusításával foglalkozó üzleteket, cégeket. Nem kell időt töltenie a termékek paramétereinek és árainak begyűjtésével, összehasonlításával. Az általa megadott fontos tulajdonságok segítségével könnyedén kiválaszthatja a számára kedvező árral rendelkező televízió márkát.
+A feladat megoldásával reményeink szerint objektív ár/érték arány rangsor alakul ki a vizsgált televíziók között, valamint eldönthető, hogy az egyes televíziók árában mely paraméterek milyen súllyal vesznek részt. Akár az is lehetséges, hogy televízióra szánt fix összegből akarjuk a legjobb döntést hozni, ekkor a körülbelül azonos árú televíziók közül azt választhatjuk, amely árának kialakításában az általunk leginkább favorizált paraméterek (pl. képátló, FullHd) szerepelnek nagyobb súllyal (ez az előny több azonos árú televízió vizsgálatánál került volna előtérbe, most csak mint technológiai lehetőséget említjük).
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
@@ 62. sor: / 63. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-A COCO feladat értelmezése során a következő ítéleteket kaptam: '''olcsó''', '''drága''', '''kiegyenlített'''. A Solver futtatása során, ha az ár kevesebb, mint az eredeti ár bizonyos százaléka, akkor drágának, ha több, akkor olcsónak mondható a tv. Először az eredmény nem tükrözte annyira a készülékek közti különbséget, minden televízió ár/érték arányos volt, viszont az egyes tulajdonságokra (pl. képátló) aránytalanul magas értékárak jöttek ki (pl. 50 inchre 250000Ft alatta 0Ft) Így az egyes tulajdonságokhoz tartozó értékárakat maximalizáltam, így már szakértői szemmel elfogadhatób eredményeket kaptam
+A COCO feladat értelmezése során a következő ítéleteket kaptam: '''olcsó''', '''drága''', '''kiegyenlített'''. A Solver futtatása során, ha az ár kevesebb, mint az eredeti ár bizonyos százaléka, akkor drágának, ha több, akkor olcsónak mondható a tv. Először az eredmény nem tükrözte annyira a készülékek közti különbséget, minden televízió ár/érték arányos volt, viszont az egyes tulajdonságokra (pl. képátló) aránytalanul magas értékárak jöttek ki (pl. 50 inchre 250000Ft alatta 0Ft) Így az egyes tulajdonságokhoz tartozó értékárakat maximalizáltam, így már szakértői szemmel elfogadhatób eredményeket kaptam. Érdekes eredmény, hogy a legkevésbé fontos paraméter a képátló lett, viszont ennek változására legérzékenyebb az ár (50 inchnél van egy hatalmas ugrás) pedig általában ez fontos szempont egy átlagos vásárlónak. A második legkevésbé fontos tulajdonság a fogyasztás lett, ez valóban megfelel a valóságnak, e paraméter szinte sosem szerepel egy monitor reklámozásában. Legfontosabb tulajdonság a kontraszt lett, ami amúgy a plazma és Led-LCD tv-knél kiemelkedő, így hiteles adat is lehetne, ha az alacsony érzékenység miatt nem lenne elenyésző az egyes modellek közti különbség. A televíziók közül a legrosszabb vétel a Pioneer plazma lett, amely megfelel a szakértői szemmel hozott véleménynek. Legjobb vétel pedig az LG 32LH2000 LCD tévéje lett, ennek oka a rendkívül alacsony árban keresendő.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
@@ 68. sor: / 69. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=