Cégautó - Laptörténet

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-02-04T10:58:56Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-02-04T10:56:00Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-04T10:06:20Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-04T10:05:30Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-02-03T18:34:41Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-02-03T18:25:42Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-03T18:05:16Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-03T17:56:59Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2013-02-03T17:54:12Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Rdk6: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */

2013-02-03T16:28:45Z

‎Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

@@ 119. sor: / 119. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-Az elemzés során felmerülő csekély eltérések nem adnak nagy biztonságot a döntés meghozatalához. Ez persze magyarázható a piacon dúló szoros versennyel és a túlságosan is kiegyensúlyozott árakkal, de ez nem megoldás a vállalat számára. A problémát tekintve lehet célszerűbb lenne a haszongépjárművek tulajdonságait megvizsgálni és az összehasonlítás alapján választani a márkát. Vagy egy másik (esetleg több) elemzés elkészíttetése egy eltérő megközelítésből jobban segítené a döntést. Tényszerű adatokat kaphat arról, hogy mennyire érik meg számára a típusok az árukat a tulajdonságok tükrében, aminek köszönhetően megtérül az elemzésbe fektetett idő és energia, továbbá valóban objektív döntést hozhat.
+Az elemzés során felmerülő csekély eltérések nem adnak nagy biztonságot a döntés meghozatalához. Ez persze magyarázható a piacon dúló szoros versennyel és a túlságosan is kiegyensúlyozott árakkal, de ez nem megoldás a vállalat számára. A problémát tekintve lehet célszerűbb lenne a haszongépjárművek tulajdonságait megvizsgálni és az összehasonlítás alapján választani a márkát. Vagy egy másik (esetleg több) elemzés elkészíttetése egy eltérő megközelítésből jobban segítené a döntést.
 Viszont az kétségtelen, hogy a tantárgy nyújtotta ismeret hasznos. Jól mutatja ezt a best practice és a hasonlóságelemzés költségvonzatainak különbsége. Vagyis a költségkülönbözetet és a megoldások érték-különbözetét figyelembe véve, az összes költségkülönbözet 23.500Ft + 20.000Ft. Tehát, a tanagyag szerinti módszer tényleges hasznossága 43.500Ft. Nem beszélve arról, hogy egy szubjektív döntés hosszú távon nagyobb költségeket okozhat, mint egy objektív, számszerű adatokkal alátámasztott.

@@ 119. sor: / 119. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-Az elemzés során felmerülő csekély eltérések nem adnak nagy biztonságot a döntés meghozatalához. Ez persze magyarázható a piacon dúló szoros versennyel és a túlságosan is kiegyensúlyozott árakkal, de ez nem megoldás a vállalat számára. A problémát tekintve, lehet célszerűbb lenne a haszongépjárművek tulajdonságait megvizsgálni és az összehasonlítás alapján, választani a márkát. Ezután lehetne keresni a megfelelő személygépkocsit a márkán belül.
+Az elemzés során felmerülő csekély eltérések nem adnak nagy biztonságot a döntés meghozatalához. Ez persze magyarázható a piacon dúló szoros versennyel és a túlságosan is kiegyensúlyozott árakkal, de ez nem megoldás a vállalat számára. A problémát tekintve lehet célszerűbb lenne a haszongépjárművek tulajdonságait megvizsgálni és az összehasonlítás alapján választani a márkát. Vagy egy másik (esetleg több) elemzés elkészíttetése egy eltérő megközelítésből jobban segítené a döntést. Tényszerű adatokat kaphat arról, hogy mennyire érik meg számára a típusok az árukat a tulajdonságok tükrében, aminek köszönhetően megtérül az elemzésbe fektetett idő és energia, továbbá valóban objektív döntést hozhat.
-Viszont az kétségtelen, hogy a tantárgy nyújtotta ismeret hasznos. Jól mutatja ezt a best practice és a hasonlóságelemzés költségvonzatainak különbsége – vagy akár a megtérülési ráta. A feladatban szereplő vállalatnak is célszerűbb egy másik (esetleg több) elemzés elkészíttetése egy eltérő megközelítésből. Tényszerű adatokat kaphat arról, hogy mennyire érik meg számára a típusok az árukat a tulajdonságok tükrében, aminek köszönhetően megtérül az elemzésbe fektetett idő és energia, továbbá valóban objektív döntést hozhat.
+Viszont az kétségtelen, hogy a tantárgy nyújtotta ismeret hasznos. Jól mutatja ezt a best practice és a hasonlóságelemzés költségvonzatainak különbsége. Vagyis a költségkülönbözetet és a megoldások érték-különbözetét figyelembe véve, az összes költségkülönbözet 23.500Ft + 20.000Ft. Tehát, a tanagyag szerinti módszer tényleges hasznossága 43.500Ft. Nem beszélve arról, hogy egy szubjektív döntés hosszú távon nagyobb költségeket okozhat, mint egy objektív, számszerű adatokkal alátámasztott.
 =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

@@ 60. sor: / 60. sor: @@
 *Adatgyűjtés: 2500 Ft (szakmai folyóiratok, autókatalógusok beszerzése)
 Összköltség: 53.500 Ft
-Piaci értéke: 65.000 Ft (elemzés elkészítésének díja)
+Piaci értéke: 65.000 Ft (elemzés értékesítési összege, 22%-os árréssel)
@@ 70. sor: / 70. sor: @@
 *Adatgyűjtés: 0 Ft (interneten keresztül a forgalmazók honlapjáról)
 Összköltség: 30.000 Ft
-Piaci értéke: 45.000 Ft (elemzés elkészítésének díja)
+Piaci értéke: 45.000 Ft (elemzés értékesítési összege, 50%-os árréssel)

@@ 75. sor: / 75. sor: @@
 A díjakat saját magam határoztam meg, hogy mennyiért lennék hajlandó elvégezni a feladatot óradíjban. Vagy szerintem mekkora költséget tartalmaz például a jog tiszta szoftverek használata, illetve mekkora utazási költséget jelentene számomra az adatgyűjtés. A telekommunikációs szolgáltatások díjával is számolni kell.
-A szakmai megközelítés és az ösztönös megoldás piaci értékénél 20.000 Ft különbözet jelentkezik a hasonlóságelemzés javára, vagyis olcsóbb alternatívaként, kedvezőbb megoldást kínál. A két módszer közül költségvonzatait tekintve is az elemzés kerül kevesebbe, mintegy 23.500 Ft-al. Tehát a best practice elemzés közel 45%-al többe kerül, mint a hasonlóságelemzés, miközben az utóbbi 50% profitot realizálna szemben az ösztönös megoldás 21,5%-val. A meghatározott ár véleményem szerint vonzó, tartható a jó piaci helyzet. Az 50%-os árrés a 45%-os eltérés tekintetében, akár egy csekély díjemelésre is lenne esély.
+Egy szolgáltatás vagy termék piaci értéke mindig annyi, mint amennyit a vevők hajlandóak fizetni érte. De a 30-50%-os árrés a kereskedelem és a szolgáltatások világában nem kiugró mértékű, mondhatjuk átlagosnak. A best practice esetében 22%-os árrést határoztam meg, mert úgy gondoltam a nagyobb költségek mellett ez az ár még elfogadható. A tananyag szerinti megoldás alacsonyabb költségvonzata viszont nagyobb mozgásteret hagyott az árképzés során. Ennek köszönhetően 50%-os árréssel is kalkulálhattam és még így is jóval kedvezőbb az elemzés értékesítési összege, mint a best practice módszeré. A szakmai megközelítés és az ösztönös megoldás piaci értékénél 20.000 Ft különbözet jelentkezik a hasonlóságelemzés javára, vagyis olcsóbb alternatívaként, kedvezőbb megoldást kínál. A két módszer közül költségvonzatait tekintve is az elemzés kerül kevesebbe, mintegy 23.500 Ft-al. Tehát a best practice elemzés közel 45%-al többe kerül, mint a hasonlóságelemzés, miközben az utóbbi 50% profitot realizálna szemben az ösztönös megoldás 22%-val. Ez 3500 Ft profit különbözetet jelent a hasonlóság elemzés javára, de jóval kedvezőbb értékesítési feltételek mellett. A meghatározott ár véleményem szerint vonzó, tartható a jó piaci helyzet. A hasonlóságelemzés 50%-os árrése ellenére, a két módszer piaci értékének 45%-os eltérése akár egy csekély áremelést is  engedne.
 Az ösztönös megoldás szerint a tulajdonságokat figyelembe véve felállításra került egy rangsor, ami a vállalat elvárásai alapján készült. Míg a tananyag szerinti megoldás látszólag eredmény nélkül zárult, de ennek ellenére is hasznosabb lehet így a cég számára. Ugyanis arra enged következtetni, hogy a vállalatnak más tulajdonságok alapján kell vizsgálni, hogy az adott típusok közül melyik éri meg számukra jobban. Vagyis egyfajta szűrőként rámutat a jelentéktelen attribútumokra az objektumok vizsgálatakor, a tervezett hasznosság tükrében. Tehát, a látszólag értékelhetetlen részeredmények dacára is rávilágított arra, hogy a vezetőségnek alapjában véve más irányból kell megközelítenie a kérdést.

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 *(X1) Fogyasztás (elégetett gázolaj litere 100 kilométerenként)
-Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál kedvezőbb az ár)
+Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál magasabb lehet az ár)
 *(X2) Károsanyag kibocsátás (kibocsátott CO2 grammban 100 kilométerenként)
-Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál kedvezőbb az ár)
+Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál magasabb lehet az ár)
 *(X3) Presztízs (a márka tekintély értéke, saját számítás)

← Régebbi változat		A lap 2013. február 3., 17:56-kori változata
76. sor:		76. sor:

	A szakmai megközelítés és az ösztönös megoldás elkészítési díjánál 20.000 Ft különbözet jelentkezik a hasonlóságelemzés javára. A két módszer közül költségvonzatait tekintve is az elemzés kerül kevesebbe, mintegy 23.500 Ft-al. Tehát a best practice elemzés közel 45%-al többe kerül, mint a hasonlóságelemzés, miközben az utóbbi 50% profitot realizálna szemben az ösztönös megoldás 21,5%-val. A meghatározott ár véleményem szerint vonzó, tartható a jó piaci helyzet. Az 50%-os árrés a 45%-os eltérés tekintetében, akár egy csekély díjemelésre is lenne esély.		A szakmai megközelítés és az ösztönös megoldás elkészítési díjánál 20.000 Ft különbözet jelentkezik a hasonlóságelemzés javára. A két módszer közül költségvonzatait tekintve is az elemzés kerül kevesebbe, mintegy 23.500 Ft-al. Tehát a best practice elemzés közel 45%-al többe kerül, mint a hasonlóságelemzés, miközben az utóbbi 50% profitot realizálna szemben az ösztönös megoldás 21,5%-val. A meghatározott ár véleményem szerint vonzó, tartható a jó piaci helyzet. Az 50%-os árrés a 45%-os eltérés tekintetében, akár egy csekély díjemelésre is lenne esély.
		+
		+	Az ösztönös megoldás szerint a tulajdonságokat figyelembe véve felállításra került egy rangsor, ami a vállalat elvárásai alapján készült. Míg a tananyag szerinti megoldás látszólag eredmény nélkül zárult, de ennek ellenére is hasznosabb lehet így a cég számára. Ugyanis arra enged következtetni, hogy a vállalatnak más tulajdonságok alapján kell vizsgálni, hogy az adott típusok közül melyik éri meg számukra jobban. Vagyis egyfajta szűrőként rámutat a jelentéktelen attribútumokra az objektumok vizsgálatakor, a tervezett hasznosság tükrében. Tehát, a látszólag értékelhetetlen részeredmények dacára is rávilágított arra, hogy a vezetőségnek alapjában véve más irányból kell megközelítenie a kérdést.

	=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=		=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 94. sor: / 94. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-Az eredmények azt mutatják (CoCo munkalap, 65-70 sor), hogy mind a 6 típus ár-értékaránya megfelelő és az elemzés során kiderült, hogy a vizsgált tulajdonságok alapján teljesen egyformák. Ez valamennyire várható is volt, mert az autóértékesítés egy hatalmas terület, ahol rendkívül erős verseny zajlik, így a forgalmazók igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az árakból, tehát kicsik az eltérések. Nyilván az eladók is úgy próbálják beárazni az autókat, hogy nehezen tudjunk választani. Viszont ez esetben a különbségek annyira aprók, hogy szinte értékelhetetlenné teszik az elemzést. A tulajdonságok néhol zajként jelentkeznek alacsony értékeik miatt és csak bonyolítják a számításokat. Olyan attribútumokat kell választani, amik alapján jobban elkülöníthetőek az objektumok.
+Az eredmények azt mutatják (CoCo munkalap, 65-70 sor), hogy mind a 6 típus ár-értékaránya megfelelő és az elemzés során kiderült, hogy a vizsgált tulajdonságok alapján teljesen egyformák. Ez valamennyire várható is volt, mert az autóértékesítés egy hatalmas terület, ahol rendkívül erős verseny zajlik, így a forgalmazók igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az árakból, tehát kicsik az eltérések. Nyilván az eladók is úgy próbálják beárazni az autókat, hogy nehezen tudjunk választani. Viszont ez esetben a különbségek annyira aprók, hogy szinte értékelhetetlenné teszik az elemzést, olyan tulajdonságokat kell választani, amik alapján jobban elkülöníthetőek az objektumok. A hiteltelen elemzési részeredmények zajként jelentkeznek. Alacsony értékeik miatt csak bonyolítják a számításokat, az ezekhez az eredményekhez tartozó attribútumok kiszűrésével, pedig egyszerűsíthető, illetve pontosabbá tehető az elemzés.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=