Differenciálás - Laptörténet

Jkv4: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2013-02-02T07:56:08Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T17:09:09Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T12:25:20Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T12:24:40Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T12:22:59Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T12:22:34Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T12:20:19Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-02-01T11:23:45Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Jkv4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-02-01T11:17:27Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jkv4: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-02-01T11:13:24Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

@@ 114. sor: / 114. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-A fentiek alkalmazása mellett mindenképpen ajánlani fogom hasonlóságelemzést, melynek segítségével sikerült a szervezeti egység vezetőjének döntését objektív adatokkal megtámogatni, félretéve így a torzító szubjektív megítéléseket.
+Feladatomban a többletértéket csak megbecsülni tudom forintban:
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

← Régebbi változat		A lap 2013. február 1., 17:09-kori változata
88. sor:		88. sor:

	Az eredmények alapján megállapítható, hogy a 3 felvázolt elemzési módszer közül, a tanult hasonlóságelemzéses módszer a legolcsóbb, mely objektívan tudja alátámasztani a döntésünket (ami egy fontos érv lehet egy béremelés megítélésénél).		Az eredmények alapján megállapítható, hogy a 3 felvázolt elemzési módszer közül, a tanult hasonlóságelemzéses módszer a legolcsóbb, mely objektívan tudja alátámasztani a döntésünket (ami egy fontos érv lehet egy béremelés megítélésénél).
		+	Továbbiakban azt gondolom, hogy az sem egy elhanyagolandó szempont, hogy a Társaság egy ilyen innováció bevezetésével, milyen előnyökhöz juthat, bármely döntést igénylő folyamatánál, megspórolva ezzel sok-sok munkaórát és költséget.
		+	Piaci értékkülönbözetet/hasznosságot a döntés és a differenciáló bér odaítélése pillanatában véleményem szerint nem tudunk megállapítani, hisz a differenciálásra kiválasztott munkatárs motivációja csak hosszabb távon mérhető/számszerűsíthető (például egy következő béremelést megelőző munkaköri magatartás értékelés kapcsán).
		+
		+	A módszer alkalmazásának hasznossága abban rejlik, hogy ha elkészítjük az inverz számítást (a direkt számítás irányainak ellentettjével futott elemzést), akkor ennek eredménye alapján könnyen meg tudjuk határozni a választás hitelességét, ami a többi módszer esetében nem kimutatható. Pedig ez egy fontos dolog, hisz egy nem hiteles döntést követően a Társaság komoly veszteségeket szenvedhet mind erkölcsi, mind gazdasági téren. Ha el szeretnénk kerülni ezeket a hiteltelen elemzési eredményeket, akkor ezt ennek a módszernek az alkalmazásával kerülhetjük el, mivel ez a módszer az objektivitásra törekszik.

	=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=		=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 55. sor: / 55. sor: @@
 A fent leírtak érdekében, szeretném kimutatni, hogy az alább felvázolt 3 lehetőség közül, melyik elemzés erre a legköltséghatékonyabb módszer:
-. A szervezet HR kontrolling munkatársa által elvégzett elemzés költsége:
+. A szervezet HR kontrolling munkatársa által elvégzett elemzés költségei:
 elemzést végző munkatárs havi bére (járulékkal):		600.000 Ft/hó (ebből óradíja: 3.450 Ft/ó)

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 Véleményem szerint egy igazságos bérezési rendszer kialakításával, a teljesítménnyel arányos bérek meghatározásával a szervezeten belül megfelelő elégedettséget érhetünk el, ami a Társaság eredményeiben is megmutatkozhat.
-A fent leírtak érdekében, szeretném kimutatni, hogy az alább felvázolt 3 lehetőség közül, melyik elemzési erre a legköltséghatékonyabb módszer:
+A fent leírtak érdekében, szeretném kimutatni, hogy az alább felvázolt 3 lehetőség közül, melyik elemzés erre a legköltséghatékonyabb módszer:
 . A szervezet HR kontrolling munkatársa által elvégzett elemzés költsége:
 elemzést végző munkatárs havi bére (járulékkal):		600.000 Ft/hó (ebből óradíja: 3.450 Ft/ó)
 adatgyűjtésre, adatrögzítésre felhasznált idő:			5 óra
 fő elemzésére felhasznált idő:					10 óra
 költség összesen:						51.750 Ft
 . Hasonlóságelemzés költségei:
 elemzést végző munkatárs havi bére (járulékkal):		600.000 Ft/hó (ebből óradíja: 3.450 Ft/ó)
 adatgyűjtésre, adatrögzítésre felhasznált idő:			5 óra
 program használatának díja:					ingyenes
 eredmények kiértékelése:					5 óra
 költség összese:						34.500 Ft
 . Esetleges külső tanácsadó cég igénybevételének költségei:
 fő átvilágítása:						20.000 Ft/fő
 költség összesen:						100.000 Ft

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 A fent leírtak érdekében, szeretném kimutatni, hogy az alább felvázolt 3 lehetőség közül, melyik elemzési erre a legköltséghatékonyabb módszer:
 . A szervezet HR kontrolling munkatársa által elvégzett elemzés költsége:
 elemzést végző munkatárs havi bére (járulékkal):		600.000 Ft/hó (ebből óradíja: 3.450 Ft/ó)

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
-Megtudhatjuk, hogy egy szervezet munkatársai közül kik nyújtják a legjobb teljesítményt, az eredmények alapján a vezető el tudja dönteni, hogy kire érdemes odafigyelnie és kit kellene ösztönöznie. A differenciálás fő szempontja az egyéni teljesítmény figyelembevétele, de törekedni kell az egyes szervezeti egységeknél esetleg meglévő béraránytalanságok feloldására is.
+Egy társaságnál tudni kell, hogy egy szervezet munkatársai közül kik nyújtják a legjobb teljesítményt, az eredmények alapján a vezető el tudja dönteni, hogy kire érdemes odafigyelnie és kit kellene ösztönöznie. A differenciálás fő szempontja az egyéni teljesítmény figyelembevétele, de törekedni kell az egyes szervezeti egységeknél esetleg meglévő béraránytalanságok feloldására is, valamint egy igazságosabb
 A rendszer segíthet abban, hogy a vezetők a kiemelkedő teljesítményű és/vagy kulcspozícióban lévő (a vállalat működése szempontjából meghatározó) munkatársak megtartásához szükséges béremelést tudjanak meghatározni, nem félre téve ezzel azt a megtakarítható költséget, amennyibe egy ilyen munkatárs elvesztése, majd pótlása egyébként kerülne.
 Véleményem szerint egy igazságos bérezési rendszer kialakításával, a teljesítménnyel arányos bérek meghatározásával a szervezeten belül megfelelő elégedettséget érhetünk el, ami a Társaság eredményeiben is megmutatkozhat.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
-X1 - Értékelés szerinti teljesítménye (mértékegység: pont): irány 0, vagyis minél nagyobb a pontszám, jobb eredményt ért el a munkaköri magatartás értékelése során az adott munkatárs, annál értékesebb munkaerő a szervezet számára, így besorolási bérét mindenképpen érdemes a teljesítményéhez igazítani/emelni.
+X1 - Értékelés szerinti teljesítménye (mértékegység: pont): irány 0, vagyis minél nagyobb a pontszám, jobb eredményt ért el a munkaköri magatartás értékelése során az adott munkatárs, annál értékesebb munkaerő a szervezet számára, így magasabb besorolási bér illeti meg.
-X2 - Felmérés szerinti fizetési átlaga (mértékegység: %): az irány 0, vagyis minél nagyobb a %, annál kevesebb differenciló béremelésben kell részesíteni a munkatársat.
+X2 - Felmérés szerinti fizetési átlaga (mértékegység: %): az irány 0, vagyis minél nagyobb a %, annál magasabb a munkatárs besorolási bére a mediánhoz képest (ennek oka lehet egy kinevezés visszavonása, ami nem járt bérmegvonással, vagy egy beépített csoportvezetői pótlék).
 X3 - Iskolai végzettsége (mértékegység: kód): az irány 1, vagyis minél kisebb kódszám tartozik az adott munkatárshoz, annál magasabb az iskolai végzettsége, így a tudása is nagyobb az adott szakmában, mely alapján feltételezhető, hogy munkáját magasabb szinten tudja ellátni, így magasabb besorolási bér illeti meg.
 Y - Besorolási bére (mértékegység: Ft/hó): az adott munkatárs besorolási bére, melyet Y tényezőként kívánok elemezni.