Euróbevezetés - Laptörténet

Pitlik: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-15T05:08:44Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T21:02:03Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T21:01:24Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T20:32:20Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2010-12-14T20:25:25Z

‎Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T20:24:54Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T20:16:10Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T20:01:24Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T20:01:00Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

F.adrienn: /* Attribútumok(X,Y oszlopok) */

2010-12-14T19:56:29Z

‎Attribútumok(X,Y oszlopok)

@@ 64. sor: / 64. sor: @@
 Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.
-Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.
+Noha az Y minden esetben azonos (esélyegyenlőségi ideál), azért még megállapítható a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között: az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.
 =A feladat által érintett célcsoportok=

@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
-Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.
+Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.
 Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.
 *'''Árstabilitás/ infláció alakulása''' (X1)
-A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.
+A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.
 *'''Költségvetési hiány alakulása''' (X2)
 Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át.

@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
-Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényező és Y között.
+Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam. Mivel Y minden esetben azonos, ezért nem állapítható meg a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között.
-Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében az irány = 0, vagyis minél nagyobb magasabb az érték annál jobb helyezést kap.
+Az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.
 =A feladat által érintett célcsoportok=

@@ 92. sor: / 92. sor: @@
 #Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)
 #A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.
-#A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.
+#A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.
 #Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.
 #COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.
 #A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)
 =Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a '''8.helyre''' rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:

← Régebbi változat		A lap 2010. december 14., 20:01-kori változata
65. sor:		65. sor:

	Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.		Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.
−
−	~~Mind a 4, vizsgálatomban használt attribútom (X1- X4) esetében az irány=0, vagyis minél kisebb a referenciaértéktől mért távolsága annál kedvezőbb.~~

	=A feladat által érintett célcsoportok=		=A feladat által érintett célcsoportok=

@@ 64. sor: / 64. sor: @@
 Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.
-Illetve Y oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.
+Illetve '''Y''' oszlopnak az '''Esélyegyenlőség''' jegyében a 100-as értékeket adtam.
 Mind a 4, vizsgálatomban használt attribútom (X1- X4) esetében az irány=0, vagyis minél kisebb a referenciaértéktől mért távolsága annál kedvezőbb.