HR:Jelentkezok - Laptörténet

Sapi, 2010. augusztus 31., 13:36-n

2010-08-31T13:36:18Z

Hjudit05: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-07-13T21:26:12Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Hjudit05: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2009-07-13T21:22:56Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hjudit05: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2009-07-13T21:21:27Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hjudit05: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2009-07-13T21:20:00Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Hjudit05: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2009-07-13T21:19:35Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Hjudit05: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2009-07-13T21:14:58Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Hjudit05: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-07-13T21:12:56Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Hjudit05: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2009-07-13T20:59:43Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Hjudit05: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2009-07-12T21:13:25Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

← Régebbi változat		A lap 2010. augusztus 31., 13:36-kori változata
49. sor:		49. sor:
	[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]		[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
	[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]		[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
		+	[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Következtetésként azt gondolom, hogy az emberi tulajsonságok, kompetenciák összehasonlításakor, a meghírdetett állásra jelentkezők kiválasztásában 100 %-ban objektív döntési lehetőségre ez a hasonlóságelemzés sem ad módot. Megkönnyíti a kiválasztás folyamatát abban szempontból, hogy amennyiben a jelentkezővel avló beszélgetések alapján szubjektív megközelítéssel nem tudunk választani a jelentkezők közül, hiszen a viszgált tulajdonságok alapján az egyik jelentkező ezért a másik azért szimpatikus a munkáltatónak, abban az esetben az egyes,  a betöltendő állás elvégzéséhez legfontosabbnak ítélt paraméterek összehasonlításával objektív megközelítési módhoz, döntési pozícióhoz juthatunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy emberi tulajdonságokról van szó, melyeket ugyan egyenként súlyozva vizsgálunk, azonban ezek egymásra kölcsönhatással vannak, s ezek együttesen határozzák meg az egyes emberek személyiségét. A vizsgálat alkalmával azt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben található legfontosabb kompetenciák és szeélyiségjegyek nem mindegyike került át a hasonlóságelemzésbe, tehát az egyes, az elemzésben fel nem használt atributumok egymásra kifejtett hatását nem ismerhetjük. Kíváncsiság képen aaz elemzést korábban lefuttatam a tesztben található összes tulajdonságra, amely elemzés nem került bele jelen feladatba, mert nem adott értékelhető eredményt. Azt gondolom, hogy az emberi tulajdonságok összehasonlításánál jelen feladatban nem került figylelembe véve az egyes személyes tulajdonságok egymásra hatása, a tulajdonság személyiségen belüli aránya, a különböző arányban megtalálható személyiségelemek által alkotott egységes személyiség reakciójára egyes élethelyzetekben. A feladat megoldásakor nem került figyelembe vételre a munkavállalók azon vágya, hogy a számukra idális helyen dolgozhassanak. A nevezett munkahely főváros kozeli városban helyezkedik el. Több jelentkező is ezt a szempontot helyezte előtérbe. Azon vágyuk, hogy ne kelljen naponta több órát utazással tölteniük, elnyomta az iránti félelmüket, hogy vajon meg tudnak-e bírkózni a számukra ismeretlen területtel(bérszámfejtés, munkaügy)?
+Következtetésként azt gondolom, hogy az emberi tulajsonságok, kompetenciák összehasonlításakor, a meghírdetett pozícióra jelentkezők kiválasztásában 100 %-ban objektív döntési lehetőségre ez a hasonlóságelemzés sem ad módot. Megkönnyíti a kiválasztás folyamatát abban szempontból, hogy amennyiben a jelentkezővel való beszélgetések alapján szubjektív megközelítéssel nem tudunk választani a jelentkezők közül, hiszen a viszgált tulajdonságok alapján az egyik jelentkező ezért a másik azért szimpatikus a munkáltatónak, abban az esetben az egyes,  a munkakör feladatainak elvégzéséhez legfontosabbnak ítélt paraméterek összehasonlításával objektív megközelítési módhoz, döntési pozícióhoz juthatunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy emberi tulajdonságokról van szó, melyeket ugyan egyenként súlyozva vizsgálunk, azonban ezek egymásra kölcsönhatással vannak, s ezek együttesen határozzák meg az egyes emberek személyiségét. A vizsgálat alkalmával azt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben található legfontosabb kompetenciák és személyiségjegyek nem mindegyike került át a hasonlóságelemzésbe, tehát az egyes, az elemzésben fel nem használt atributumok egymásra kifejtett hatását nem ismerhetjük. Kíváncsiság képen az elemzést korábban lefuttatam a tesztben található összes tulajdonságra, amely elemzés nem került bele jelen feladatba, mert nem adott értékelhető eredményt. Azt gondolom, hogy az emberi tulajdonságok összehasonlításánál jelen feladatban nem került figylelembe véve az egyes személyes tulajdonságok egymásra hatása, a tulajdonság személyiségen belüli aránya, a különböző arányban megtalálható személyiségelemek által alkotott egységes és egénenként változó személyiség reakciójára egyes élethelyzetekben. A feladat megoldásakor nem került figyelembe vételre a munkavállalók azon vágya, hogy a számukra idális helyen dolgozhassanak. A nevezett munkahely főváros kozeli településen helyezkedik el. Több jelentkező is ezt a szempontot helyezte előtérbe. Azon vágyuk, hogy ne kelljen naponta több órát utazással tölteniük, elnyomta az iránti félelmüket, hogy vajon meg tudnak-e bírkózni a számukra ismeretlen területtel(bérszámfejtés, munkaügy)?
 Ez a probléma a továbbiakban is megmarad, bár mint munkáltató nekem tanulságul kell, hogy szolgáljon. Miután jelenleg  a feladat megoldásában ismertetett okok miatt, újabb álláshírdetés feladására kényszerültem, így problémáim jelen objektív választásra reményt adó elemzéssel sem oldódtak meg. A tapasztalatokat leszűrve, remélem, hogy a következő jelentkezőállomány esetében már felvételi eljárás korábbi szakaszában megpróbálkozhatok a hasonlóságelemzéssel. Esetleg, ha nem a második körben, hanem már az elsőben elvégzem a hasonlóságelemzést, akkor a második körbe beválasztásban több, valósabb segítséget kaphatok, hiszen itt még viszonylag nagy a különbség a jelentkezők között, nem olyan közeliek az egyes tulajdonságok.

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
-Várakozásom szerint a feladat segítséget nyújt a dolgozó kiválasztás folymamatának egyszerűsítésére. Segítségével biztosabban, rövidebb idő alatt képes a döntéshozó a munkatárs kiválasztásban olyan eredményt produkálni, mely megakadályozza a nem megfelelő személy kiválasztása által keletkezett plusz munkát, költséget, időt.( Az állás betöltése valamilyen módon ugyanis szükséges)
+Várakozásom szerint a feladat segítséget nyújt a dolgozó kiválasztás folymamatának egyszerűsítésére. Segítségével biztosabban, rövidebb idő alatt képes a döntéshozó a munkatárs kiválasztásban olyan eredményt produkálni, mely megakadályozza a nem megfelelő személy kiválasztása által keletkezett plusz munkát, költséget, időt.( A pozíció betöltése valamilyen módon ugyanis szükséges)
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
-Várakozásom szerint a feladat segítséget nyújt a dolgozó kiválasztás folymamatának egyszerűsítésére. Segítségével biztosabban rövidebb idő alatt képes a döntéshozó a munkatárs kiválasztásban olyan eredményt produkálni, mely megakadályozza a nem megfelelő személy kiválasztása által keletkezett plusz munkát, kötelezettséget.( Az állás betöltése valamilyen módon ugyanis szükséges)
+Várakozásom szerint a feladat segítséget nyújt a dolgozó kiválasztás folymamatának egyszerűsítésére. Segítségével biztosabban, rövidebb idő alatt képes a döntéshozó a munkatárs kiválasztásban olyan eredményt produkálni, mely megakadályozza a nem megfelelő személy kiválasztása által keletkezett plusz munkát, költséget, időt.( Az állás betöltése valamilyen módon ugyanis szükséges)
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
-A jelentkezők paraméterei közül vizsgálatra kerülnek egyes kompetenciák, úgy mint:nyelvtudás, iskolai végzettség, tapasztalat, valamint személyes tulajdonságok:stressztűrés, kommunikáció, konfrontálódás
+A jelentkezők paraméterei közül vizsgálatra kerülnek egyes kompetenciák, úgy
 =A feladat által érintett célcsoportok=

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
-Internetes portálokon meghírdetett asszisztensi állásra jelentkezők első körben a beadott önéletrajzok alapján szűrésre kerülnek,a hirdetésben szereplő alapvető kritériumoknak megfelelőnek tartott jelentkezőkkel személyes interjúra kerül sor. Az elbeszélgetés alkalmával feltett kérdések, személyes benyomások, valamint az írásos információ alapján kerül kiválasztásra az a néhány jelentkező, akit a kb fél órás interjú alkalmával érdemesek és alkalamasak lehetnek a meghírdetett aszisztensi állás betöltésére. Második körben a kiválasztott jelentkezők 300 kérdésből álló tesztet töltenek  ki. A teszt eredménye feldolgozásra és grafikonon értékelésre kerül, majd a második körben kiválasztottak újra személyes beszélgetésre kerülnek behívásra. Itt a munkáltató által feltett kérdések célratörőbbek, konkrétabbak. A beszélgetés során szóba kerül a  munkabér, a juttatások, a konkrét elvárások, munkakörrel kapcsolatos feladatok. Az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása után, a jelöltekről kialakult szubjektív benyomások alapján megtörténik a kiválasztás, mely sok esetben igen nehéz feladat, tekintettel arra a tényre, hogy a jelöltek a második fordulóban igen hasonló paraméterekkel rendlekeznek, köztük a különbségek esetleg elenyésző.Mivel a döntéshozatalkor még nem állt rendelkezésemre a hasonlóságelemzés ezen formája, ezért döntésemet igyekeztem az önéletrajzokban leírt tényekre,  személyes elbeszélgetés alkalmával feltett kérdésekre adott válaszok, valamint a jelöltek által bennem keltett intuíció alapján dönteni. A választás a jelentkező3-ra esett. Aktív nyelvtudása, munkahelyi lojalítása (előző munkahelyén 10 évet töltött el), fiatalos lendülete azt sugallta, hogy agilis lendületes csapatunk együttműködő tagja lehet. Az élet azonban nem ezt igazolta. 1 póbanap után úgy gondolta, hogy ez az állás, a feltételek egyértelmű tisztázása után, mégsem neki való, kapott egy jobb ajánlatot előző munkahelyéről (GYES-ről jött volna vissza dolgozni)és elváltunk egymástól. Ekkor az általam felállított rangsorban másodikként szereplő jelentkezőt hívtam fel azzal, hogy az álláshely ismét szabad, fenntartja-e jelentkezését. A munkavállaló elfogadta a felkérést, mivel azonban 30 nap felmondási ideje volt előző munkahelyén, így április közepén tudott kezdeni. Munkájával a próbaidő alatt semmi probléma nem adódott,bár a munkaköréhez tarozó bérszámfejtési feladatok megtanulása némi fejtörést okozott számára. Kitartása, jó problémamegoldó képessége azonban átsegítette a nehézségeken, így úgy tünt minden jól alakul a kiválasztással. Egészen a mai, vagyis a próbaidő letelte előtti utolsó hétig, amikor is azzal keresett meg, hogy felmondana, mert kapott egy másik, igen kedvező ajánlatot.
+Internetes portálokon meghírdetett asszisztensi állásra jelentkezők első körben a beadott önéletrajzok alapján szűrésre kerülnek,a hirdetésben szereplő alapvető kritériumoknak megfelelőnek tartott jelentkezőkkel személyes interjúra kerül sor. Az elbeszélgetés alkalmával feltett kérdések, személyes benyomások, valamint az írásos információ alapján kerül kiválasztásra az a néhány jelentkező, akit a kb fél órás interjú alkalmával érdemesek és alkalamasak lehetnek a meghírdetett aszisztensi állás betöltésére. Második körben a kiválasztott jelentkezők 300 kérdésből álló tesztet töltenek  ki. A teszt eredménye feldolgozásra és grafikonon értékelésre kerül, majd a második körben kiválasztottak újra személyes beszélgetésre kerülnek behívásra. Itt a munkáltató által feltett kérdések célratörőbbek, konkrétabbak. A beszélgetés során szóba kerül a  munkabér, a juttatások, a konkrét elvárások, munkakörrel kapcsolatos feladatok. Az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása után, a jelöltekről kialakult szubjektív benyomások alapján megtörténik a kiválasztás, mely sok esetben igen nehéz feladat, tekintettel arra a tényre, hogy a jelöltek a második fordulóban igen hasonló paraméterekkel rendlekeznek, köztük a különbségek esetleg elenyésző.Mivel a döntéshozatalkor még nem állt rendelkezésemre a hasonlóságelemzés ezen formája, ezért döntésemet igyekeztem az önéletrajzokban leírt tényekre,  személyes elbeszélgetés alkalmával feltett kérdésekre adott válaszok, valamint a jelöltek által bennem keltett intuíció alapján dönteni. A választás a jelentkező3-ra esett. Aktív nyelvtudása, munkahelyi lojalítása (előző munkahelyén 10 évet töltött el), fiatalos lendülete azt sugallta, hogy agilis lendületes csapatunk együttműködő tagja lehet. Az élet azonban nem ezt igazolta. 1 póbanap után úgy gondolta, hogy ez az állás, a feltételek egyértelmű tisztázása után, mégsem neki való, kapott egy jobb ajánlatot előző munkahelyéről (GYES-ről jött volna vissza dolgozni)és elváltunk egymástól. Ekkor az általam felállított rangsorban másodikként szereplő jelentkezőt hívtam fel azzal, hogy az álláshely ismét szabad, fenntartja-e jelentkezését. A munkavállaló elfogadta a felkérést, mivel azonban 30 nap felmondási ideje volt előző munkahelyén, így április közepén tudott kezdeni. Munkájával a próbaidő alatt semmi probléma nem adódott,bár a munkaköréhez tarozó bérszámfejtési feladatok megtanulása némi fejtörést okozott számára. Kitartása, jó problémamegoldó képessége azonban átsegítette a nehézségeken, így úgy tűnt minden jól alakul a kiválasztással. Egészen a mai napig, vagyis a próbaidő letelte előtti utolsó hétig, amikor is azzal keresett meg, hogy felmondana, mert kapott egy másik, igen kedvező ajánlatot.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-A hasonlóságelemzés során kapott adatok értékelése igen érdekes eredményre vezetett. Első körben, az első hasonlóságelemzés elvégzésekor nem jutottam értékelhető eredményre. Az elemzés két tulajdonság esetében (tapasztalat és az iskolai végzettség) minden jelentkezőnél 0 értéket mutatott. Második körben,  ikor csak ezen két tulajdonság értékei kerültek az 5 jelentkezőnél összhasonlításra, már értelmezhető eredmény született. Vagyis a 2-es, 3-as és a 4-es jelentkezők a vizsgált tulajdonságok alapján a fizetési igénye reálisnak mondható, míg az 1-e jelenkező 5000 ft-tal túl értéke, az 5-ös jelentkező pedig alul értékelte magát.
+A hasonlóságelemzés során kapott adatok értékelése igen érdekes eredményre vezetett. Első körben, az első hasonlóságelemzés elvégzésekor nem jutottam értékelhető eredményre. Az elemzés két tulajdonság esetében (tapasztalat és az iskolai végzettség) minden jelentkezőnél 0 értéket mutatott. Második körben,  ikor csak ezen két tulajdonság értékei kerültek az 5 jelentkezőnél összhasonlításra, már értelmezhető eredmény született. Vagyis a 2-es, 3-as és a 4-es jelentkezők a vizsgált tulajdonságok alapján a fizetési igénye reálisnak mondható, míg az 1-e jelenkező 5000 ft-tal túl értéke, az 5-ös jelentkező pedig alul értékelte magát. A többi jelentkező valós értékelést alapján jelölte meg fizetési igényét. Vagyis csak az elemzés alapján akár melyik jelentkező esélyes lehetne az állás betöltésére, mivel a vizsgált tulajdonságok alapján elenyésző különbség van a jelentkezők között.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Következtetésként azt gondolom, hogy az emberi tulajsonságok, kompetenciák összehasonlításakor, a meghírdetett állásra jelentkezők kiválasztásában 100 %-ban objektív döntési lehetőségre ez a hasonlóságelemzés sem ad módot. Megkönnyíti a kiválasztás folyamatát abban szempontból, hogy amennyiben a jelentkezővel avló beszélgetések alapján szubjektív megközelítéssel nem tudunk választani a jelentkezők közül, hiszen a viszgált tulajdonságok alapján az egyik jelentkező ezért a másik azért szimpatikus a munkáltatónak, abban az esetben az egyes,  a betöltendő állás elvégzéséhez legfontosabbnak ítélt paraméterek összehasonlításával objektív megközelítési módhoz, döntési pozícióhoz juthatunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy emberi tulajdonságokról van szó, melyeket ugyan egyenként súlyozva vizsgálunk, azonban ezek egymásra kölcsönhatással vannak, s ezek együttesen határozzák meg az egyes emberek személyiségét. A vizsgálat alkalmaával azt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben található legfontosabb kompetenciák és szeélyiségjegyek nem mindegyike került át a hasonlóságelemzésbe, tehát az egyes, az elemzésben fel nem használt atributumok egymásra hatását nem ismerhetjük.
+Következtetésként azt gondolom, hogy az emberi tulajsonságok, kompetenciák összehasonlításakor, a meghírdetett állásra jelentkezők kiválasztásában 100 %-ban objektív döntési lehetőségre ez a hasonlóságelemzés sem ad módot. Megkönnyíti a kiválasztás folyamatát abban szempontból, hogy amennyiben a jelentkezővel avló beszélgetések alapján szubjektív megközelítéssel nem tudunk választani a jelentkezők közül, hiszen a viszgált tulajdonságok alapján az egyik jelentkező ezért a másik azért szimpatikus a munkáltatónak, abban az esetben az egyes,  a betöltendő állás elvégzéséhez legfontosabbnak ítélt paraméterek összehasonlításával objektív megközelítési módhoz, döntési pozícióhoz juthatunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy emberi tulajdonságokról van szó, melyeket ugyan egyenként súlyozva vizsgálunk, azonban ezek egymásra kölcsönhatással vannak, s ezek együttesen határozzák meg az egyes emberek személyiségét. A vizsgálat alkalmával azt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben található legfontosabb kompetenciák és szeélyiségjegyek nem mindegyike került át a hasonlóságelemzésbe, tehát az egyes, az elemzésben fel nem használt atributumok egymásra kifejtett hatását nem ismerhetjük. Kíváncsiság képen aaz elemzést korábban lefuttatam a tesztben található összes tulajdonságra, amely elemzés nem került bele jelen feladatba, mert nem adott értékelhető eredményt. Azt gondolom, hogy az emberi tulajdonságok összehasonlításánál jelen feladatban nem került figylelembe véve az egyes személyes tulajdonságok egymásra hatása, a tulajdonság személyiségen belüli aránya, a különböző arányban megtalálható személyiségelemek által alkotott egységes személyiség reakciójára egyes élethelyzetekben. A feladat megoldásakor nem került figyelembe vételre a munkavállalók azon vágya, hogy a számukra idális helyen dolgozhassanak. A nevezett munkahely főváros kozeli városban helyezkedik el. Több jelentkező is ezt a szempontot helyezte előtérbe. Azon vágyuk, hogy ne kelljen naponta több órát utazással tölteniük, elnyomta az iránti félelmüket, hogy vajon meg tudnak-e bírkózni a számukra ismeretlen területtel(bérszámfejtés, munkaügy)?
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

← Régebbi változat		A lap 2009. július 12., 21:13-kori változata
37. sor:		37. sor:

	=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=		=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
		+	http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/hj1.xls
		+
		+	http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/hj2.xls

	=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=		=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=