HR:Politikusi beszédek analízise - Laptörténet

Pitlik: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-03-23T13:28:03Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Pitlik: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2009-03-23T13:20:45Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Pitlik: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2009-03-23T13:18:58Z

‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Pitlik, 2009. március 23., 13:17-n

2009-03-23T13:17:14Z

Mici: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-03-23T06:56:32Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mici: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-03-22T09:48:00Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mici: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2009-03-22T08:49:01Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mici: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2009-03-22T08:44:45Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Mici: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2009-03-22T08:40:40Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Mici: /* Objektumok (sorok) */

2009-03-22T08:35:04Z

‎Objektumok (sorok)

@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 Mindezek mellett nagyon fontosnak tartom valós adatokon tesztelni a modellt (azt gondolom, minden szubjektivitás ellenére a közvéleménykutatások által - főleg választási időszakban - mérhető az egyes beszédek hatása), hiszen az általam megadott számok fiktívek voltak és véletlenszámokkal dolgoztunk, tehát az elemzés során kapott eredmények teljes mértékben a véletlennek köszönhetőek és adott esetben egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot fedik. A modellt működőképesnek tartom, de meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy „bevethető” legyen és tudományos körökben is elismerést szerezzen, mindenképp tesztelni kell valós megnyilatkozásokon is.
 A modellnek egyetlen buktatója lehet: a kontextus, az előfeltevések rendszere (preszuppozíciók, melyek az emberi fejekben vannak). Kontextus alatt azt a kulturális, szellemi környezet értem, ami az adott időszakban az országot jellemzi. Egyelőre nem világos számomra, hogy miként lehetne a modellbe beépíteni ezt a tényezőt. A kontextus szerepe abban rejlik, hogy ugyanazon beszéd, különböző időszakokban különbözőképp tudhat hatást kifejteni vagy nem kifejteni.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-A best practice munkalapon: Gyurcsány, Orbán, Döntetlen. („Ha” függvény: igaz – hamis és döntetlen megfeleltetése szerint.)
+A "best practice" munkalapon: Gyurcsány, Orbán, Döntetlen. („Ha” függvény: igaz – hamis és döntetlen megfeleltetése szerint.)
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 Kimutatható, hogy egy adott politikus milyen nyelvi eszközökkel érhet el kedvezőbb hatást.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 A "Best practice" munkalapon adott napokon elhangzott Gyurcsány és Orbán beszédek nyelvi adatai találhatóak. A feldolgozott adatok alapján részeredményeket képeztem (az elhangzott összes deiktikus elemhez viszonyítva az E/3, T/3, E/1, T/1 elemeket, arányszámítással). Átlagoltam az adott napok részeredményét, és ebből a „HA” függvény használatával kaptam meg a végeredményt.
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 A best practice munkalapon: Gyurcsány, Orbán, Döntetlen. („Ha” függvény: igaz – hamis és döntetlen megfeleltetése szerint.)

← Régebbi változat		A lap 2009. március 23., 13:17-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:Politikusi beszedek analizise~~
−
	=Forrás=		=Forrás=
	Pethő Mária: A politikus nyelvi választásai –A politikusi beszédek mint tudatos döntések (előadás)		Pethő Mária: A politikus nyelvi választásai –A politikusi beszédek mint tudatos döntések (előadás)

@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 A Solver módszert azért tartom kifinomultabbnak a Best practice módszernél, mert a vizsgáló pontosabb eredményeket lát a részeredmények vizsgálatakor. A módszer előnye, hogy az adott pillanatban jól látszódnak a részeredmények közötti eltérések, és megmutatja az adott személy mozgásterét az általam korábban vázolt előfeltevéstől (az egyes számú alakok használata nagyobb népszerűséget jelent?!)
 Azt gondolom, hogy egy ehhez hasonló modell úttörő jelentőségű lehet, hiszen mérhetővé és bejósolhatóvá válna a politikusok nyelvi produktumainak hatása. A modell a nyelvészek, politológusok és politikusok számára nagy reményekkel kecsegtet. Ebben a feladatban csak egy nyelvi jelenséget vizsgáltam (a deiktikus elemek megjelenését és azok arányát). De egy politikai beszéd kapcsán még számos egyéb nyelvi jelenség is mérhetővé válna (például az igék aspektusa, a beszédaktusok típusai...stb.), így egy adott beszéd, mint komplex rendszer kerülhetne feltárásra, és eldönthető lenne, hogy milyen verbális eszközöket, milyen súllyal érdemes egy adott beszédben alkalmazni. Tehát hosszútávon fontosnak tartanám több nyelvi jelenségen tesztelni a modellt, hiszen kiderülhet, hogy egy bizonyos jelenségnek a többihez mérten nincsen különösebb hatása a végeredményre vonatkozóan. (Így például kiderülhet, hogy sokkal fontosabb az igék aspektusára figyelni és például a deiktikus elemek használatának jelentősége elhanyagolható.)
-Mindezek mellett nagyon fontosnak tartom valós adatokon tesztelni a modellt (azt gondolom, minden szubjektivitás ellenére a közvéleménykutatások által - főleg választási időszakban - mérhető az egyes beszédek hatása), hiszen az általam megadott számok fiktívek voltak és véletlenszámokkal dolgoztunk, tehát az elemzés során kapott eredmények teljes mértékben a véletlennek köszönhetőek és adott esetben egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot fedik. A modellt működőkpesnek tartom, de meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy „bevethető” legyen és tudományos körökben is elismerést szerezzen, mindenképp tesztelni kell valós megnyilatkozásokon is.
+Mindezek mellett nagyon fontosnak tartom valós adatokon tesztelni a modellt (azt gondolom, minden szubjektivitás ellenére a közvéleménykutatások által - főleg választási időszakban - mérhető az egyes beszédek hatása), hiszen az általam megadott számok fiktívek voltak és véletlenszámokkal dolgoztunk, tehát az elemzés során kapott eredmények teljes mértékben a véletlennek köszönhetőek és adott esetben egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot fedik. A modellt működőképesnek tartom, de meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy „bevethető” legyen és tudományos körökben is elismerést szerezzen, mindenképp tesztelni kell valós megnyilatkozásokon is.
 A modellnek egyetlen buktatója lehet: a kontextus, az előfeltevések rendszere (preszuppozíciók, melyek az emberi fejekben vannak). Kontextus alatt azt a kulturális, szellemi környezet értem, ami az adott időszakban az országot jellemzi. Egyelőre nem világos számomra, hogy miként lehetne a modellbe beépíteni ezt a tényezőt. A kontextus szerepe abban rejlik, hogy ugyanazon beszéd, különböző időszakokban különbözőképp tudhat hatást kifejteni vagy nem kifejteni.

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 . sor (OV – GYF: 60 - 15): egyértelműen Orbán győzelmet mutat. A modell eleve úgy lett beállítva, hogy Orbán Viktor győzelmét feltételezte. A rendszer 4-szer annyi pontot osztott ki orbán Viktornak, mint Gyurcsány Ferencnek.
 A 124. sor az iránytípust mutatja. A kérdőjeleinkre megkapjuk a választ: Egyértelmű, hogy E/1, E/3 és T/1 minél nagyobb, annál pozitívabb irányba viszi az eseményeket (Orbán Viktor számára). Legnagyobb mértékben az E/3 viszi előre a véletlenszámok alapján. A T/3 használata kevésbe jó neki: a túl kevés és a túl sok is előnytelen ebből. A Totál és az E/1 arány nem hasznosul ebben a modellben (zajként adja ki a rendszer), úgy tűnik, e nélkül is lehet a modellt építeni. A T/1 aránynak nagyon magasnak kell lenni. Gyurcsány Ferencnél más a helyzet: eleve a deiktikus elemek nagy része zajkét kiesik (E/3, T/1, T/3, Total). Az E/1 nem számít annyira, mint Orbán Viktornál: ha túl sokat emlegeti, az sem jó, ha túl keveset, az sem, akkor is az ellenfele profitál. Az E/1 aránya, minél kisebb, annál jobb neki; a T/1 aránya minél nagyobb, annál jobb.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 fiktív időpontban elhangzott beszédek fiktív nyelvi adatai alapján
 ==Objektumok (sorok)==
-Az E/1, T/1, E/3, T/3 deiktikus elemek adott beszédben megjelenő kvantifikált eredményei a 4-7 sorokban láthatók. A 8. sorban összesítettem az elhangzott E/1, T/1, E/3, T/3 alakokat, hogy a 9. és 10. sorokban ki tudjam számolni az egyes számú alakok megjelenési arányát az adott beszédben elhangzó összes megnyilatkozáshoz képest. A 11. sorban egy százalékos értéket kaptam, mely az adott beszédben elhangzó összes E/1 és T/1 arányát mutatja a többi deiktikus elemhez viszonyítva. A 13-15 . sorokban a két politikus százalékos értékeit egymáshoz viszonyítottam, és az jött ki az adott napon győztesnek, aki nagyobb arányban használta az egyes számú alakokat. A 16 sorban az összes beszéd eredményét átlagoltam, hogy ki az, aki összességében nyert a beszédeivel.
+Magyarázat a best practice munkalaphoz: Az E/1, T/1, E/3, T/3 deiktikus elemek adott beszédben megjelenő kvantifikált eredményei a 4-7 sorokban láthatók. A 8. sorban összesítettem az elhangzott E/1, T/1, E/3, T/3 alakokat, hogy a 9. és 10. sorokban ki tudjam számolni az egyes számú alakok megjelenési arányát az adott beszédben elhangzó összes megnyilatkozáshoz képest. A 11. sorban egy százalékos értéket kaptam, mely az adott beszédben elhangzó összes E/1 és T/1 arányát mutatja a többi deiktikus elemhez viszonyítva. A 13-15 . sorokban a két politikus százalékos értékeit egymáshoz viszonyítottam, és az jött ki az adott napon győztesnek, aki nagyobb arányban használta az egyes számú alakokat. A 16 sorban az összes beszéd eredményét átlagoltam, hogy ki az, aki összességében nyert a beszédeivel.
 ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 Az egyes oszlopok fiktív időpontokban elhangzott fiktív beszédek nyelvi adatait tartalmazzák.