HR:foglalkoztatás - Laptörténet

Hangacsieva, 2011. április 13., 22:41-n

2011-04-13T22:41:53Z

Pitlik, 2009. október 29., 05:28-n

2009-10-29T05:28:09Z

Pitlik, 2009. október 29., 05:25-n

2009-10-29T05:25:05Z

Orsi31: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-09-10T19:43:18Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Orsi31: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2009-09-10T19:39:50Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Orsi31: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2009-09-10T19:07:01Z

‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Orsi31: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2009-09-10T18:57:32Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Orsi31: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2009-09-10T18:56:40Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Orsi31: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2009-09-10T18:42:48Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Orsi31: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

2009-09-10T18:39:47Z

‎Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

← Régebbi változat		A lap 2011. április 13., 22:41-kori változata
53. sor:		53. sor:

	-------------------------------------------------------------------------------		-------------------------------------------------------------------------------
		+	[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 >> Ha megsem, akkor valamilyen kiindulasi szintet be kell loni, vagyis hogyan
 >> oldana meg a feladatot, ha soha nem talalkoztunk volna...
 Magyarország/ezer fő 	x 	x 	x 	x 	x 	x 	x 	x 	y 	Az Ön becslése
@@ 48. sor: / 53. sor: @@
 -------------------------------------------------------------------------------

← Régebbi változat		A lap 2009. október 29., 05:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	>
		+	>
		+	> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
		+	>
		+	>
		+	>
		+	> A foglalkoztatás atipikus formái – a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott (projekt) időtartamra történő foglalkoztatás stb. – napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé vált, noha Magyarországon ezen foglalkoztatási formák még mindig nem annyira elterjedtek . A munkaerőpiac makroökonómiai jellemzésére számos mutatószám szolgál; pl. foglalkoztatottak száma, gazdaságilag aktívak száma, munkanélküliek száma. A makroökonómia fontos következtetése, hogy a foglalkoztatás általában együtt hullámzik a gazdaság teljesítményével (amit például a GDP segítségével mérhetünk). Ezt az állítást látszik igazolni, hogy a munkanélküliség mértéke a gazdasági válságok idején a legnagyobb.
		+	>
		+	> A GDP-t a fejlettség mérésére használjuk, de nem ad elég átfogó képet, mert a gazdaság és társadalom struktúrájában bekövetkezett változások miatt önmagában alkalmatlan a valódi jólét (és így a foglalkoztatás) jellemzésére. Ezért én inkább a GDP PPP-t használom, ami a vásárlóerő paritást méri és az életszínvonal összehasonlításához használják általában, illetve az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktívitás százalékos értékeit. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket és a GDP volumenindexet illetve GDP PPP és a gazdasági aktívitást.
		+	>
		+	>
		+	A FENTI RESZ SAJNOS NEM AD VALASZT, HISZEN NEM ARROL SZOL, HOGYAN SZAMOLNA KI A LENTEBB LATHATO KERDOJELEK HELYERE A SAJAT BECSLESEIT, HA SOHA NEM TALALKOZTUNK VOLNA.
		+	A JELENLEGI HELYZET ERTEKELESE CSAK MULT IDOT TARTALMAZHAT: PL. MIELOTT EZT A FELADATOT HASONLOSAGELEMZES KERETEBEN MEGOLDASRA KIVALASZTOTTAM, A KOVETKEZOKEPPEN OLDOTTAM MEG: ...............................
		+
		+	VAGY CSAK ENNYI: A KIVALASZOTT FELADATOT AZ EDDIG TANULTAK ES A SZAKIRODALMI UTALASOK ALAPJAN NEM TUDTAM MEGOLDANI.
		+	TEHAT A KOVETKEZOKBEN BEMUTATANDO HASONLOSAGELEMZEST NEM TUDOM MAS EREDMENYEKHEZ VISZONYITANI.
		+
		+	-----------------------------------
		+	> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
		+	>
		+	> Sajnos Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák nem annyira elterjedtek mint az USA-ban vagy Nyugat- Európában, ezért az összefüggések vizsgálata sem elsősorban erre a területre koncentrált. Emellett az is közrejátszhat, hogy a valósághűbb és hatékonyabb vizsgálatok elvégezéséhez még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését. Természetesen ezen problémákat én sem tudom leküzdeni ezzel az elemzéssel, de nem is a világmegváltás a célom. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket.
		+	>
		+	>
		+	>> A fenti mondatok tehat azt jelentik, hogy
		+	>> A. nincs GDP előrejelzés sehol a világon.
		+	>> B. nincs a munkaerőpiaci adatok és a GDP kölcsönhatásait vizsgáló
		+	>> szimulációs rendszer sehol a világon
		+	>> vagyis nincs best practice?
		+	>> Ha ezt kimeri jelenteni, akkor ezt igy kell szo szerint leirni...
		+	>>
		+	>> Ha megsem, akkor valamilyen kiindulasi szintet be kell loni, vagyis hogyan
		+	>> oldana meg a feladatot, ha soha nem talalkoztunk volna...
		+
		+	Magyarország/ezer fő x x x x x x x x y Az Ön becslése
		+	Év Teljes munkaidős foglalkoztatás változás Részmunka változás Határozott idejű változás Határozatlan idejű változás Foglalkoztatottak száma változás Munkanélküliek változás Bruttó átlag kereset változás Minimálbér változás GDP volumenindex változás
		+	% % % % % % % % %
		+	2008 -1.43 6.57 -1.81 -1.29 -1.09 7.09 -0.50 0.54 -2.50 ???
		+	2007 -1.12 5.96 11.19 -2.55 -0.82 -5.85 -0.20 -4.85 -2.80 ???
		+	2006 0.51 4.74 -6.03 1.82 0.67 -15.88 -0.60 2.10 0.10 ???
		+	2005 0.81 -4.54 14.04 1.15 0.61 16.89 2.80 1.55 -0.80 ???
		+	2004 -1.17 -18.78 -15.46 -2.35 -1.88 0.75 -6.00 6.00 0.40 ???
		+	2003 0.61 17.31 6.53 0.64 1.24 0.37 -6.30 -25.00 -0.10 ???
		+	2002 -0.20 -1.58 -8.05 0.19 -0.23 13.50 0.30 -31.86 0.30 ???
		+	2001 0.30 0.66 -11.24 -0.07 -0.92 -4.00 4.50 43.53 -1.10 ???
		+
		+	Probalom a fejezet lenyeget atfogalmazni: A kerdojelek helyere kell becslest keszitenie, mintha sosem talalkoztunk volna!
		+	Az a jelenlegi helyzet (=best practice), amit a valasztott feladat kapcsan a Hallgato a mas targyak soran tanultakat felhasznalva ert. Ezt kell leirni a szoban forgo fejezetbe, s persze ennek kritikajat!!!
		+
		+	-------------------------------------------------------------------------------
	=Forrás=		=Forrás=
	[http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]		[http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.
+A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás változásának tanulmányozásában, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb segítséget nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
-Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.
+Jelenleg azok, akik a magyarországi foglalkoztatást szeretnék tanulmányozni, olyan adatbázisokra támaszkodhatnak mint például a KSH és az Eurostat. Ezek bőséges alapadatot biztosítanak, de ezeket egymás összefüggéseiben vagy más tényezők bevonásával vizsgáló alaposabb írások nem állnak nagyobb mértékben rendelkezésre. Továbbá ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb vizsgálatokat tudjanak végezni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
-Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)
+Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
-A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.
+A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.
+Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s
-http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/prognozisok-a-munkaeropiacrol
+http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf
 [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]