Információbiztonság - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 10:47-n

2008-02-01T10:47:06Z

Pitlik: Levédte a(z) Információbiztonság lapot [edit=sysop:move=sysop]

2008-02-01T10:46:49Z

Levédte a(z) Információbiztonság lapot [edit=sysop:move=sysop]

Putnoki, 2007. január 20., 20:53-n

2007-01-20T20:53:26Z

Putnoki, 2007. január 20., 20:12-n

2007-01-20T20:12:53Z

Putnoki, 2007. január 20., 07:56-n

2007-01-20T07:56:58Z

Putnoki, 2007. január 19., 21:32-n

2007-01-19T21:32:07Z

Putnoki, 2007. január 19., 21:30-n

2007-01-19T21:30:59Z

Putnoki, 2007. január 19., 20:08-n

2007-01-19T20:08:34Z

Putnoki, 2007. január 19., 19:32-n

2007-01-19T19:32:37Z

Putnoki, 2007. január 19., 18:41-n

2007-01-19T18:41:15Z

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 10:47-kori változata
35. sor:		35. sor:

	-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 1. mérföldkő http://mek.oszk.hu/02200/02233 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 2. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03952 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 3. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03953 <br>-Az infostrázsa http://mek.oszk.hu/01200/01231<br>-Farmosi István - Kis János - Szegedi Imre: Víruslélektan http://mek.oszk.hu/03100/03153<br>-Várnai Róbert: A hitelesítés-szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítése http://mek.oszk.hu/03900/03943 <br>-Vit László: Információs szupersztráda interjúk http://mek.oszk.hu/03100/03124 <br>-Zákány Gergely: Biztonságos Web-szerver kialakítása Debian GNU/Linux 2.2 rendszeren http://mek.oszk.hu/03900/03954		-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 1. mérföldkő http://mek.oszk.hu/02200/02233 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 2. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03952 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 3. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03953 <br>-Az infostrázsa http://mek.oszk.hu/01200/01231<br>-Farmosi István - Kis János - Szegedi Imre: Víruslélektan http://mek.oszk.hu/03100/03153<br>-Várnai Róbert: A hitelesítés-szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítése http://mek.oszk.hu/03900/03943 <br>-Vit László: Információs szupersztráda interjúk http://mek.oszk.hu/03100/03124 <br>-Zákány Gergely: Biztonságos Web-szerver kialakítása Debian GNU/Linux 2.2 rendszeren http://mek.oszk.hu/03900/03954
		+	[[Kategória:Lexikon_(classic)]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 == Definíciós modul ==
-Információbiztonságról akkor beszélünk: <br>- ha egyáltalán nem akarjuk, hogy az mások kezébe kerüljön és azt se, hogy megsérüljön <br>- ha csak bizonyos embercsoportnak akarjuk megengedni a hozzáférést <br>- ha megengedjük a hozzáférést, de nem akarjuk, hogy abban mások kárt tegyenek. <br>Az információbiztonság tárgykörében négy dolgot fontos megemlítenünk:<br>-[[bizalmasság]]<br>-[[hitelesség]]<br>-változatlanság, sértetlenség és [[rendelkezésre állás]]<br>-[[letagadhatatlanság]]<br> Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak ismerhessék meg, illetve rendelkezhessenek a felhasználásról.<br>Hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.<br>Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat fizikailag és logikailag teljes.<br>Rendelkezésre állás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a szükséges időben és időtartamra használható.<br>Letagadhatatlanság: valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.
+Információbiztonságról akkor beszélünk: <br>- ha egyáltalán nem akarjuk, hogy az mások kezébe kerüljön és azt se, hogy megsérüljön <br>- ha csak bizonyos embercsoportnak akarjuk megengedni a hozzáférést <br>- ha megengedjük a hozzáférést, de nem akarjuk, hogy abban mások kárt tegyenek. <br>Az információbiztonság tárgykörében legalább négy dolgot fontos megemlítenünk:<br>-[[bizalmasság]]<br>-[[hitelesség]]<br>-változatlanság, sértetlenség és [[rendelkezésre állás]]<br>-[[letagadhatatlanság]]<br> Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak ismerhessék meg, illetve rendelkezhessenek a felhasználásról.<br>Hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.<br>Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat fizikailag és logikailag teljes.<br>Rendelkezésre állás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a szükséges időben és időtartamra használható.<br>Letagadhatatlanság: valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.
 == Ajánlott irodalom modul ==
 -Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 1. mérföldkő http://mek.oszk.hu/02200/02233 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 2. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03952 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 3. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03953 <br>-Az infostrázsa http://mek.oszk.hu/01200/01231<br>-Farmosi István - Kis János - Szegedi Imre: Víruslélektan http://mek.oszk.hu/03100/03153<br>-Várnai Róbert: A hitelesítés-szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítése http://mek.oszk.hu/03900/03943 <br>-Vit László: Információs szupersztráda interjúk http://mek.oszk.hu/03100/03124 <br>-Zákány Gergely: Biztonságos Web-szerver kialakítása Debian GNU/Linux 2.2 rendszeren  http://mek.oszk.hu/03900/03954

← Régebbi változat		A lap 2007. január 20., 20:12-kori változata
23. sor:		23. sor:
	== Definíciós modul ==		== Definíciós modul ==

−	Információbiztonságról akkor beszélünk: <br>- ha egyáltalán nem akarjuk, hogy az mások kezébe kerüljön és azt se, hogy megsérüljön <br>- ha csak bizonyos embercsoportnak akarjuk megengedni a hozzáférést <br>- ha megengedjük a hozzáférést, de nem akarjuk, hogy abban mások kárt tegyenek. <br>Az információbiztonság tárgykörében négy dolgot fontos megemlítenünk:<br>-[[bizalmasság]]<br>-[[hitelesség]]<br>-változatlanság, [[sértetlenség]] és [[rendelkezésre állás]]<br>-[[letagadhatatlanság]]<br> Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak ismerhessék meg, illetve rendelkezhessenek a felhasználásról.<br>Hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.<br>Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat fizikailag és logikailag teljes.<br>Rendelkezésre állás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a szükséges időben és időtartamra használható.<br>Letagadhatatlanság: valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.	+	Információbiztonságról akkor beszélünk: <br>- ha egyáltalán nem akarjuk, hogy az mások kezébe kerüljön és azt se, hogy megsérüljön <br>- ha csak bizonyos embercsoportnak akarjuk megengedni a hozzáférést <br>- ha megengedjük a hozzáférést, de nem akarjuk, hogy abban mások kárt tegyenek. <br>Az információbiztonság tárgykörében négy dolgot fontos megemlítenünk:<br>-[[bizalmasság]]<br>-[[hitelesség]]<br>-változatlanság, sértetlenség és [[rendelkezésre állás]]<br>-[[letagadhatatlanság]]<br> Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak ismerhessék meg, illetve rendelkezhessenek a felhasználásról.<br>Hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.<br>Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat fizikailag és logikailag teljes.<br>Rendelkezésre állás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a szükséges időben és időtartamra használható.<br>Letagadhatatlanság: valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-angol megfelelője:information-safety<br>
+'''angol megfelelője:'''information-safety<br>
-_T0C_
+__TOC__
 == Történeti modul ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 angol megfelelője:information-safety<br>
-_TOC_
+_T0C_
 == Történeti modul ==

← Régebbi változat	A lap 2008. február 1., 10:46-kori változata
(Nincs különbség)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-angol megfelelője:...<br>
+angol megfelelője:information-safety<br>
 _TOC_
@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 Információ-biztonságról~ azóta beszélhetünk mióta világ a világ és létezik információ, mivel az emberek azóta próbálják megvédeni azt az avatatlanoktól. A varázsló is féltve őrizte információit mások elől. A számítástechnikában, azonban a 70-es évek végén, 80-as évek elején ketdtek el foglalkozni az információbiztonság gondolatával.
-<br>A brit szabványügyi hivatal már a 80-90-es évek elején ipar nyomására kezdett foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a szervezetek milyen lépéseket tehetnek az általuk felhalmozott és kezelt információ védelmére. Az iparágak széles körének bevált gyakorlatára építő óvintézkedés-gyűjtemény. 1995-ben jelent meg (első ízben) brit nemzeti szabványként, BS 7799-1 néven. A nemzetközi szabványként ISO/IEC 17799 néven kiadott szabvány 10 védelmi területet (pl.: fizikai biztonság, szervezeti biztonság, hozzáférés-szabályozás) ölel fel, melyekre szabályozási célokat fogalmaz meg, majd ezeket konkrét javaslatokra bontja. A szabvány tehát nem csak az informatika biztonságával foglalkozik, hatálya kiterjed minden információ feldolgozó és -tároló eszközre, médiára és magukra a velük dolgozó emberekre is. Az ISO/IEC 17799 ugyan nem tanúsítási szabvány, de jól használható óvintézkedések kijelölésére irányítási rendszerek kialakítása során.
+<br>'''80-90-es évek elején''' a brit szabványügyi hivatal az ipar nyomására kezdett foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a szervezetek milyen lépéseket tehetnek az általuk felhalmozott és kezelt információ védelmére. Az iparágak széles körének bevált gyakorlatára építő óvintézkedés-gyűjtemény. <br>'''1995'''-ben jelent meg (első ízben) brit nemzeti szabványként, BS 7799-1 néven. A nemzetközi szabványként ISO/IEC 17799 néven kiadott szabvány 10 védelmi területet (pl.: fizikai biztonság, szervezeti biztonság, hozzáférés-szabályozás) ölel fel, melyekre szabályozási célokat fogalmaz meg, majd ezeket konkrét javaslatokra bontja. A szabvány tehát nem csak az informatika biztonságával foglalkozik, hatálya kiterjed minden információ feldolgozó és -tároló eszközre, médiára és magukra a velük dolgozó emberekre is. Az ISO/IEC 17799 ugyan nem tanúsítási szabvány, de jól használható óvintézkedések kijelölésére irányítási rendszerek kialakítása során.
-A tanúsítható információbiztonsági irányítási rendszer kereteit a BS 7799-2 brit szabványban fektették le, 1998-ban. Ez a szabvány magában foglalta az ISO/IEC 17799 szabvány óvintézkedéseit, és kiegészítette őket mindazokkal a követelményekkel, amelyek egy irányítási rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek. A brit szabványt több ország (pl. Svédország, Japán) is átvette, és nemzeti szabványként kiadta. Az aktuális, BS 7799-2:2005 szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Testület ISO/IEC 27001 számon 2005. október 15-én adta ki nemzetközi szabványként. Ez a szabvány az ISO új információbiztonsági szabványcsaládjának első tagja, a további tervezett szabványok a következők (zárójelben a megjelenés várható éve):
+A tanúsítható információbiztonsági irányítási rendszer kereteit a BS 7799-2 brit szabványban fektették le, <br>'''1998'''-ban. Ez a szabvány magában foglalta az ISO/IEC 17799 szabvány óvintézkedéseit, és kiegészítette őket mindazokkal a követelményekkel, amelyek egy irányítási rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek. A brit szabványt több ország (pl. Svédország, Japán) is átvette, és nemzeti szabványként kiadta.<br>Magyarország viszonylag hamar felismerte a szabványok jelentőségét, így mind a nemzeti szabványosítási folyamat, mind pedig a tanúsítások megkezdődtek.<br>'''2002'''-ben az óvintézkedéseket MSZ ISO/IEC 17799 néven vezették be.<br>'''2004 decemberében'''pedig az irányítási rendszerszabványt  MSZE 17799-2 néven (egyelőre előszabványként)adták ki. <br>'''2005. október 15'''-én adta ki az aktuális, BS 7799-2:2005 szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Testület ISO/IEC 27001 számon  nemzetközi szabványként. Ez a szabvány az ISO új információbiztonsági szabványcsaládjának első tagja, a további tervezett szabványok a következők (zárójelben a megjelenés várható éve):
 – ISO/IEC 27 000: Alapelvek és szótár (?)
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 – ISO/IEC 27 005: Kockázatkezelés (?)
-Az útmutató szabvány az ISO/IEC 17799 szabvány átszámozása lesz. Magyarország viszonylag hamar felismerte a szabványok jelentőségét, így mind a nemzeti szabványosítási folyamat, mind pedig a tanúsítások megkezdődtek. Az óvintézkedéseket MSZ ISO/IEC 17799 néven 2002-ben, az irányítási rendszerszabványt pedig MSZE 17799-2 néven (egyelőre előszabványként) 2004 decemberében adták ki. A Magyar Szabványügyi Testület véleménye szerint az ISO 27001 szabványnak megfelelő magyar szabvány kiadása még az év első felében várható.
+Az útmutató szabvány az ISO/IEC 17799 szabvány átszámozása lesz. A Magyar Szabványügyi Testület véleménye szerint az ISO 27001 szabványnak megfelelő magyar szabvány kiadása még az év első felében várható.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-_FORCETOC_
+----
 == Történeti modul 1 == Információ-biztonságról~ azóta beszélhetünk mióta világ a világ és létezik információ, mivel az emberek azóta próbálják megvédeni azt az avatatlanoktól. A varázsló is féltve őrizte információit mások elől. A számítástechnikában, azonban a 70-es évek végén, 80-as évek elején ketdtek el foglalkozni az információbiztonság gondolatával.
 <br>A brit szabványügyi hivatal már a 80-90-es évek elején ipar nyomására kezdett foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a szervezetek milyen lépéseket tehetnek az általuk felhalmozott és kezelt információ védelmére. Az iparágak széles körének bevált gyakorlatára építő óvintézkedés-gyűjtemény. 1995-ben jelent meg (első ízben) brit nemzeti szabványként, BS 7799-1 néven. A nemzetközi szabványként ISO/IEC 17799 néven kiadott szabvány 10 védelmi területet (pl.: fizikai biztonság, szervezeti biztonság, hozzáférés-szabályozás) ölel fel, melyekre szabályozási célokat fogalmaz meg, majd ezeket konkrét javaslatokra bontja. A szabvány tehát nem csak az informatika biztonságával foglalkozik, hatálya kiterjed minden információ feldolgozó és -tároló eszközre, médiára és magukra a velük dolgozó emberekre is. Az ISO/IEC 17799 ugyan nem tanúsítási szabvány, de jól használható óvintézkedések kijelölésére irányítási rendszerek kialakítása során.
@@ 20. sor: / 14. sor: @@
 Az útmutató szabvány az ISO/IEC 17799 szabvány átszámozása lesz. Magyarország viszonylag hamar felismerte a szabványok jelentőségét, így mind a nemzeti szabványosítási folyamat, mind pedig a tanúsítások megkezdődtek. Az óvintézkedéseket MSZ ISO/IEC 17799 néven 2002-ben, az irányítási rendszerszabványt pedig MSZE 17799-2 néven (egyelőre előszabványként) 2004 decemberében adták ki. A Magyar Szabványügyi Testület véleménye szerint az ISO 27001 szabványnak megfelelő magyar szabvány kiadása még az év első felében várható.
 == Definíciós modul 2 ==
 Információbiztonságról akkor beszélünk: <br>- ha egyáltalán nem akarjuk, hogy az mások kezébe kerüljön és azt se, hogy megsérüljön <br>- ha csak bizonyos embercsoportnak akarjuk megengedni a hozzáférést <br>- ha megengedjük a hozzáférést, de nem akarjuk, hogy abban mások kárt tegyenek. <br>Az információbiztonság tárgykörében négy dolgot fontos megemlítenünk:<br>-[[bizalmasság]]<br>-[[hitelesség]]<br>-változatlanság, [[sértetlenség]] és [[rendelkezésre állás]]<br>-[[letagadhatatlanság]]<br> Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak ismerhessék meg, illetve rendelkezhessenek a felhasználásról.<br>Hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik.<br>Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat fizikailag és logikailag teljes.<br>Rendelkezésre állás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a szükséges időben és időtartamra használható.<br>Letagadhatatlanság: valamilyen esemény, tipikusan a kommunikáció során a származás, vagy a kézbesítés megtörténtének garantálása.
 == Ajánlott irodalom modul 3 == <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 1. mérföldkő http://mek.oszk.hu/02200/02233 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 2. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03952 <br>-Az informatikai hálózati infrastruktúra biztonsági kockázatai és kontrolljai IHIBKK 3. mérföldkő http://mek.oszk.hu/03900/03953 <br>-Az infostrázsa http://mek.oszk.hu/01200/01231<br>-Farmosi István - Kis János - Szegedi Imre: Víruslélektan http://mek.oszk.hu/03100/03153<br>-Várnai Róbert: A hitelesítés-szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítése http://mek.oszk.hu/03900/03943 <br>-Vit László: Információs szupersztráda interjúk http://mek.oszk.hu/03100/03124 <br>-Zákány Gergely: Biztonságos Web-szerver kialakítása Debian GNU/Linux 2.2 rendszeren  http://mek.oszk.hu/03900/03954