Jóság - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 10:55-n

2008-02-01T10:55:16Z

Pitlik, 2006. január 4., 18:29-n

2006-01-04T18:29:41Z

Kinga326: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

2005-12-21T22:02:07Z

‎Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Kinga326: /* Tesztkérdések modul */

2005-12-21T21:45:39Z

‎Tesztkérdések modul

Kinga326: /* Definíciós modul */

2005-12-21T21:41:20Z

‎Definíciós modul

Kinga326: /* Történeti modul */

2005-12-21T21:36:15Z

‎Történeti modul

Kinga326: /* Történeti modul */

2005-12-21T21:34:56Z

‎Történeti modul

Kinga326: /* Történeti modul */

2005-12-21T21:28:33Z

‎Történeti modul

Kinga326: /* Történeti modul */

2005-12-21T21:26:26Z

‎Történeti modul

Pitlik, 2005. december 15., 13:35-n

2005-12-15T13:35:13Z

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 10:55-kori változata
73. sor:		73. sor:
	* Csépai János: A számítástechnika alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1985, szerkesztő: Dr. Balázs Béla, 36. old.		* Csépai János: A számítástechnika alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1985, szerkesztő: Dr. Balázs Béla, 36. old.
	* A. J. Bouwens: Digitális műszerek és mérések, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1987, szerkesztő: Nagy Árpád, 253. old.		* A. J. Bouwens: Digitális műszerek és mérések, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1987, szerkesztő: Nagy Árpád, 253. old.
		+	[[Kategória:Lexikon_(special)]]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 == Ontológiai modul ==
 * '''"ez egy" kapcsolattípus:'''
-**alkalmasság
+** numerikus, rangsor-korrelációs koefficiensek, kontingencia koefficiens (példa)
-**megfelelőség
+** ceteris paribus ellenőrzés (példa)
-**megbízhatóság
+** konzisztencia (példa)
-**hibamentesség
+**[[hiba]] (hazudós függvény) (példa)
 **[[hiba]]
 * '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
-**[[Hiba]]
+**Célfüggvény
-**[[Ontológia]]
+**Eltérés
-**[[Hasonlóság-elemzés]]
+**Tény
-**[[Minőségbiztosítás]]
+**Becslés
-**[[Tudás]]
 * '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''
-**Tulajdonságok (ügyesség, bölcsesség, találékonyság, jóság)
-**Informatika (alkalmasság, megfelelőség, megbízhatóság, jóság)
+**Modellezés (fitting, tanulás, teszt, hasonlóság, ...)
 ==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 * A jóság relatív fogalom. Valaminek a jósága az elvégzendő feladattól, illetve az egyéntől függ (ami nekem jó, nem biztos, hogy másnak is).
 Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a fitting és a céltalanság tétele között?

← Régebbi változat		A lap 2005. december 21., 22:02-kori változata
49. sor:		49. sor:

	Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a fitting és a céltalanság tétele között?		Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a fitting és a céltalanság tétele között?
		+
		+	*'''Az ˝overfitting˝ elleni módszer:'''
		+	**'''Céltalanság tétele'''<br>Egy másik módszer, mely szembeszáll az „overfitting” jelenségével lényegében a célfüggvény megváltoztatása. Alapötlete abban áll, hogy a tanulmányozás minden elérhető tanulmányozó páron végbemegy, kivéve egyet. Ez a tesztpár. Ezen kerül kiszámításra a prognózis hibája, melyet azután megjegyez a rendszer. Ezek után ismét végbemegy egy tanulmányozás minden tanulmányozó páron, de tesztpárként már egy másik pár szerepel. Íly módon minden tanulmányozó pár fellép tesztpárként. Az összes tesztprognózis összegzett hibája lesz a célfüggvény. Ezen eljárás során az „overfitting” jelenségétől való védelem automatikusan működik: a tanulmányozás kritériuma kevés hibát követel a történet bármely pontján. Azonban ez az eljárás terjedelmessége miatt nem alkalmazható bonyolult és nagy modellekhez.

	== Definíciós modul ==		== Definíciós modul ==

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 == Tesztkérdések modul ==
-* Igaz-e, hogy a hibamentesség és a meghibásodás egymást kölcsönösen kizáró események? Igaz
+* Igaz-e, hogy a hibamentesség és a meghibásodás egymást kölcsönösen kizáró események? (Igaz, ellentétes jelentésű szavak)
-* Igaz-e, hogy a megbízhatóság az alábbi 3 fogalom összességének tekinthető: hibamentesség, tartósság, javíthatóság? Igaz
+* Igaz-e, hogy a megbízhatóság az alábbi 3 fogalom összességének tekinthető: hibamentesség, tartósság, javíthatóság? (Igaz, e három fogalom jellemzi azt)
-* Igaz-e, hogy a magyar "jóság" és az angol "fitting" szavak jelentése eltérő? Hamis
+* Igaz-e, hogy a magyar "jóság" és az angol "fitting" szavak jelentése eltérő? (Hamis, jelentésük megegyezik)
-* Igaz-e, hogy a fitting szó magyarul hibát jelent? Hamis
+* Igaz-e, hogy a fitting szó magyarul hibát jelent? (Hamis, jóságot jelent)
-* Igaz-e, hogy a FITTING a hackerek ellen küzdő nemzetközi szervezet elnevezése? Hamis
+* Igaz-e, hogy a jóságpontok szerint az 5 pont a legrosszabb? (Hamis, mert a 0 a legrosszabb, az 5 a legjobb)
 == Ajánlott irodalmak modulja ==

@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 == Definíciós modul ==
 * A jóság fogalma több oldalról megközelíthető, különböző tudományokban jellemezhető. Szerepelhet a filozófiában, erkölcstanban. Jelentése lehet egy emberi tulajdonság, vagy valamilyen elvárásnak való megfelelés.
 == Tesztkérdések modul ==

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 * '''2001''': A '''filozófiában''' valamely létező lényegének, valamint az abban gyökerező törvényeknek és célnak való megfelelés. A jóság a lét transzcendens tulajdonságainak egyike az egység, igazság, szépség mellett (transzcendentáliák). '''Szókratész''' a jóságot erkölcsi szempontból kutatva úgy látta, hogy az értelem esetenként határozza meg, mi a jóság, s a jóság megismerése elégséges annak megtételéhez. Az ember szükségszerűen azt választja, amit jobbnak talál. Az emberben meglévő értelem-akarat, értelem-érzékiség ellentéteivel Szókratész nem számolt, szerinte az ember egész erkölcsi élete a helyes ismereten fordul meg. A helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jól cselekszik, mert „senki sem hibázik szándékosan”. A bűn tudatlanság, tévedés. – Platón a jóság lényeges tulajdonságát püthagoreus módon, a mértékben állapította meg, s a széppel és eggyel kapcsolta össze: a valóság alapjait, létfeltételeit kutató elme végül eljut a legfőbb ideához, ami a szépség, a jóság, az egység, és e három '''Platónnál''' egy. A különböző minőségek szempontjai szerint a szépség, a jóság és az egység az abszolút ősvalóságot jelenti, melynek megismerése a legnagyobb tudomány. Az Ősjóság, Ősegység, s Ősszépség szellemi látása olyan megismerési élmény, mely tárgyának szabatos fogalmi meghatározását nem teszi lehetővé. A jóság abszolút voltában nem nevezhető oly értelemben létezőnek, mint más egyéb valóság. A jóság nem egyszerűen létező, hanem a lét teljessége. Ami létezik, annak értékrangját a jósághoz való közelség, a lét mértéke adja. –Arisztotelész szerint a jóság az, amire mindenek törekszenek. Ezzel a jóságot a céllal azonosítja, mert minden emberi tevékenység, illetve természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik. Minden tevékenység célja valami jó. A tevékenység vagy önmagában bírja célját (pl. a játék), vagy valamilyen tárgyra irányul (pl. az építkezés célja a ház). -Szent Ágostonnál a jóság, miként az igazság és a szépség is, Istenhez vezet: Ami jó az a Jóból részesedéssel nyeri jóságát, miként minden szépség, ami a művész lelkéből átmegy az alkotásba, a minden lelkek fölött álló Szépségből ered. A jóban való részesedés a létben részesedés, s miként a lét, a jóság is fokozatos: csak az abszolút lét abszolút érték. Egyedül Isten önmagáért szeretetreméltó. Ő a boldogságot adó jóság (fruitio), akiben az akarat tökéletesen megnyugszik. Minden egyéb jó csak eszköz, hogy használatával (usus) Istenhez jussunk. Az istenszeretet (caritas) az ágostoni etika legnagyobb erénye és az erkölcsi élet lényege: mindent Istenért, és mindent Istenben szeretni.- Szent Tamás és a skolasztika szerint a létnek az akarathoz való viszonya állapítja meg a jóság mibenlétét: a jóság a létnek az akarattal való megegyezése. Mivel pedig minden, ami célját megvalósítja, vagyis ami létezi, többé-kevésbé tökéletes, s ennél fogva a törekvés tárgya lehet, minden létező önmagában véve jó, s így a jóság és a lét között csak az ész tesz különbséget. A jóság a dolog lényegi eszméjének megfelelő létteljesség. A  jóságnak a léttel való azonosságából önként következik, hogy a rossz léthiány, a dolog természete szerint kijáró létmozzanattól való megfosztottság – ahogy a lét a lét teljességében, Istenben gyökerezik, úgy a jóság is Istenben mint legfőbb jóban gyökerezik, akiben a jóság is tiszta tökéletesség. Az esetleges létezőkben a jóság mindig „kevert módon” van jelen: nem „tiszta aktus”, hanem a lehetőség és a ténylegesség együttese, tehát korlátozott tökéletesség. – A teremtett létezők létforrásukra mutatnak vissza (okság), létük értelme Isten, végső céljuk Isten, közvetlen céljuk azonban a természetükbe van írva. Ezért a jóságnak lenni egyszerre statikus (a létező saját formájával adott) és dinamikus tökéletesség (csak cselekvésekkel valósítható meg). – Lét és jóság összefüggése alapján az ontológia egyúttal teológia, deontológia, azaz a cselekvés elé szabott kötelesség keresése, és axiológiai is, azaz annak föltárása, kinek a dicsőségére szolgálnak a létezők. A jóság ezért a metafizika és az etika tárgya. Az '''erkölcstanban''' az erkölcsi törvényeknek megfelelő szabad cselekedet. Az akarat tárgya és az erkölcsiség célja. Ellentéte a rossz . – A jó és rossz között csak a személy képes választani. Az erkölcsi jóság az embert lényegében érinti, a jócselekedet személyes értéket hoz létre. A  jóság akarásával az ember maga is jóvá változik, nemcsak ilyen vagy olyan értelemben, hanem úgy is, hogy mindenestől jó emberré lesz. Emberi mivoltát, egyedi és közösségi természetét (istenképiség) az ember a jóság következetes gyakorlásával valósítja meg, ebből születnek az erények. Miközben jót cselekszünk, nem csak önmagunkat alakítjuk, hanem a világot is jobbá formáljuk, s ebben Isten akarata teljesül. Az erkölcsi jóság megvalósítása részesedés az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetéből, melynek gyümölcse az isteni életben a Szentlélek, a Szeretet Lelke. Az egyház végső soron erre az isteni életre hívó közösség. A kinyilatkoztatásban megfogalmazott parancsolatok, főleg Krisztus „új parancsa” ,  a szeretet az erkölcsi jóságnak ezt az üdvtört-ileg  föltáró tartalmát hozza közel. – '''II. János Pál pápa''' tanításában a jóság természete szerint igényli hogy létrehozzák és megosszák másokkal.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]<br>
 * '''2004:'''
-:SAP MM modul előnyei a régi rendszerekkel szemben'''<br>A két rendszert jóság kritériumai alapján hasonlítottam össze, mivel ezek azok a szempontok, követelmények, amelyeknek a használt informatikai rendszernek meg kell felelnie ahhoz, hogy kielégítse a Beszerzés, illetve a készletgazdálkodás vállalati igényeit, előírásait. Az egyes kritériumok azonos fontossággal bírnak, mivel az igényeknek együttesen kellett teljesedniük. Az egyes kritériumoknál, az alábbiak szerint történt az elérhető pont kiosztása:<br>Kritériumonként adható jóság-pontok intervalluma: 0-5, ahol az 5 a legjobb, a nulla a legrosszabb értékelést fejezi ki. Minden kritérium azonos fontossággal bír. Az összpontszám alapján a több pontot szerzett állapot a jobb. Az egyes pontszámok szakértői szinten kerültek meghatározásra
+:'''SAP MM modul előnyei a régi rendszerekkel szemben'''<br> '''A két rendszert jóság kritériumai alapján hasonlítottam össze, mivel ezek azok a szempontok, követelmények, amelyeknek a használt informatikai rendszernek meg kell felelnie ahhoz, hogy kielégítse a Beszerzés, illetve a készletgazdálkodás vállalati igényeit, előírásait. Az egyes kritériumok azonos fontossággal bírnak, mivel az igényeknek együttesen kellett teljesedniük. Az egyes kritériumoknál, az alábbiak szerint történt az elérhető pont kiosztása:<br>Kritériumonként adható jóság-pontok intervalluma: 0-5, ahol az 5 a legjobb, a nulla a legrosszabb értékelést fejezi ki. Minden kritérium azonos fontossággal bír. Az összpontszám alapján a több pontot szerzett állapot a jobb. Az egyes pontszámok szakértői szinten kerültek meghatározásra
 ** '''5 pont: Az adott rendszer teljes mértékben kielégíti a vállalat jelenlegi szükségleteit, kapacitását.'''
 ** '''4 pont: A kritérium teljesül és annak szintje megfelelő, kielégíti a vállalat igényeit, de annak javítására szükség van a következő verzióváltáskor.'''
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 ** '''1 pont: Az adott kritérium bár elvileg lehetséges, de teljesülése nagyon bonyolult vagy lehetetlen.'''
 ** '''0 pont: A kritériumot egyáltalán nem elégíti ki.'''
-**'''Az SAP-MM modul 3 kritérium területén nem érte el a maximális pontszámot információáramlás gyorsasága, reagálási idő, intervenció igény), mivel ezek fejlesztésére, javítására a következő verzióváltás során szükség van.'''
+**'''Az SAP-MM modul 3 kritérium területén nem érte el a maximális pontszámot információáramlás gyorsasága, reagálási idő, intervenció igény), mivel ezek fejlesztésére, javítására a következő verzióváltás során szükség van.'''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21642]
 == Ontológiai modul ==

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 * '''2000''': filozófiailag egy létező jó volta (lat. bonitas); erkölcsileg szeretetből fakadó, ajándékozó jóakarat (lat. benignitas). '''1.''' A Szentírásban Isten tulajdonságainak egyike. Isten minden ember iránt jó, de népe iránt különösen is, ahogy ezt Mózeshez intézett szavai (Kiv 34,6), népének Egyiptomból való kiszabadítása és a szövetségkötés tanusítja. Az Isten jóságáról való meggyőződés Izrael egész vallásosságát áthatotta és meghatározta: ebből fakadt a remény és a bizalom minden helyzetben (Zsolt 31,20; 145,7 stb.), a gondviselésbe vetett hit (104,28; Bölcs 8,1 stb.), Isten jótékony hatalmának dicsőítése (Zsolt 65) és egyáltalán a közösségi és személyes imák a zsoltárokban, Isten jóságának fölismerése oltalmában, gondviselésében és kegyelmében (34,9). Ez vezetett kultikus formák és dicsőítő imák (doxológiák) kialakulásához: Jahvét azért kell dicsőíteni „mert jó, irgalma örökké megmarad„  (106,1; 107,1; 118,1.29; 136,1; vö. 2Mak 1,24). A próféták tanításában egyre inkább kidomborodott, hogy Isten jósága üdvösséget szán az embernek (vö. pl. Jer 33,11); ez a vonása Isten jóságának az (apokrif) apokaliptikában fogalmazódott meg teljesen egyértelműen. '''2.''' Az ember jósága erkölcsi erény, mely arra képesít, hogy birtokolt javait (képességeit, vagyonát) megossza mással. Az Ószövetségben ritkán fordul elő, s az igazságosságnak  vagy irgalmasságnak felel meg (Zsolt 37,3; 112,5; Jób 31,31; Péld 2,20), ill. általános uralkodói erény (Jer 52,32; Eszt 8,12c;vö. 1Mak 6,10). Az Újszövetségben beteljesedtek Isten jóságos tervei (Ef 2,7) a Fiú által, akiben a gondviselő jóság öltött testet (Tit 3,4; Mt 11,28-30). Jézus Krisztus által a jóság a keresztény magatartás ismérve (Gal 5,23; Ef 5,9:2Kor 6,6); a szeretet megnyilvánulási formája (1Kor 13,4: a szeretet jóságos); a keresztény tanúságétel egyik fő feladata a jóság sugárzása minden ember számára. Ezt jelzi, hogy a jóság helyet kapott az erénykatalógusokban (Gal 5,22; Ef 4,32; Kol 3,12; vö. 1Kor 13,4), mely a szeretet követelményeit állítja elénk különféle élethelyzetekben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]
-* '''2001''': A '''filozófiában''' valamely létező lényegének, valamint az abban gyökerező törvényeknek és célnak való megfelelés. A jóság a lét transzcendens tulajdonságainak egyike az egység, igazság, szépség mellett (transzcendentáliák). '''Szókratész''' a jóságot erkölcsi szempontból kutatva úgy látta, hogy az értelem esetenként határozza meg, mi a jóság, s a jóság megismerése elégséges annak megtételéhez. Az ember szükségszerűen azt választja, amit jobbnak talál. Az emberben meglévő értelem-akarat, értelem-érzékiség ellentéteivel Szókratész nem számolt, szerinte az ember egész erkölcsi élete a helyes ismereten fordul meg. A helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jól cselekszik, mert „senki sem hibázik szándékosan”. A bűn tudatlanság, tévedés. – Platón a jóság lényeges tulajdonságát püthagoreus módon, a mértékben állapította meg, s a széppel és eggyel kapcsolta össze: a valóság alapjait, létfeltételeit kutató elme végül eljut a legfőbb ideához, ami a szépség, a jóság, az egység, és e három '''Platónnál''' egy. A különböző minőségek szempontjai szerint a szépség, a jóság és az egység az abszolút ősvalóságot jelenti, melynek megismerése a legnagyobb tudomány. Az Ősjóság, Ősegység, s Ősszépség szellemi látása olyan megismerési élmény, mely tárgyának szabatos fogalmi meghatározását nem teszi lehetővé. A jóság abszolút voltában nem nevezhető oly értelemben létezőnek, mint más egyéb valóság. A jóság nem egyszerűen létező, hanem a lét teljessége. Ami létezik, annak értékrangját a jósághoz való közelség, a lét mértéke adja. –Arisztotelész szerint a jóság az, amire mindenek törekszenek. Ezzel a jóságot a céllal azonosítja, mert minden emberi tevékenység, illetve természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik. Minden tevékenység célja valami jó. A tevékenység vagy önmagában bírja célját (pl. a játék), vagy valamilyen tárgyra irányul (pl. az építkezés célja a ház). -Szent Ágostonnál a jóság, miként az igazság és a szépség is, Istenhez vezet: Ami jó az a Jóból részesedéssel nyeri jóságát, miként minden szépség, ami a művész lelkéből átmegy az alkotásba, a minden lelkek fölött álló Szépségből ered. A jóban való részesedés a létben részesedés, s miként a lét, a jóság is fokozatos: csak az abszolút lét abszolút érték. Egyedül Isten önmagáért szeretetreméltó. Ő a boldogságot adó jóság (fruitio), akiben az akarat tökéletesen megnyugszik. Minden egyéb jó csak eszköz, hogy használatával (usus) Istenhez jussunk. Az istenszeretet (caritas) az ágostoni etika legnagyobb erénye és az erkölcsi élet lényege: mindent Istenért, és mindent Istenben szeretni.- Szent Tamás és a skolasztika szerint a létnek az akarathoz való viszonya állapítja meg a jóság mibenlétét: a jóság a létnek az akarattal való megegyezése. Mivel pedig minden, ami célját megvalósítja, vagyis ami létezi, többé-kevésbé tökéletes, s ennél fogva a törekvés tárgya lehet, minden létező önmagában véve jó, s így a jóság és a lét között csak az ész tesz különbséget. A jóság a dolog lényegi eszméjének megfelelő létteljesség. A  jóságnak a léttel való azonosságából önként következik, hogy a rossz léthiány, a dolog természete szerint kijáró létmozzanattól való megfosztottság – ahogy a lét a lét teljességében, Istenben gyökerezik, úgy a jóság is Istenben mint legfőbb jóban gyökerezik, akiben a jóság is tiszta tökéletesség. Az esetleges létezőkben a jóság mindig „kevert módon” van jelen: nem „tiszta aktus”, hanem a lehetőség és a ténylegesség együttese, tehát korlátozott tökéletesség. – A teremtett létezők létforrásukra mutatnak vissza (okság), létük értelme Isten, végső céljuk Isten, közvetlen céljuk azonban a természetükbe van írva. Ezért a jóságnak lenni egyszerre statikus (a létező saját formájával adott) és dinamikus tökéletesség (csak cselekvésekkel valósítható meg). – Lét és jóság összefüggése alapján az ontológia egyúttal teológia, deontológia, azaz a cselekvés elé szabott kötelesség keresése, és axiológiai is, azaz annak föltárása, kinek a dicsőségére szolgálnak a létezők. A jóság ezért a metafizika és az etika tárgya. Az '''erkölcstanban''' az erkölcsi törvényeknek megfelelő szabad cselekedet. Az akarat tárgya és az erkölcsiség célja. Ellentéte a rossz . – A jó és rossz között csak a személy képes választani. Az erkölcsi jóság az embert lényegében érinti, a jócselekedet személyes értéket hoz létre. A  jóság akarásával az ember maga is jóvá változik, nemcsak ilyen vagy olyan értelemben, hanem úgy is, hogy mindenestől jó emberré lesz. Emberi mivoltát, egyedi és közösségi természetét (istenképiség) az ember a jóság következetes gyakorlásával valósítja meg, ebből születnek az erények. Miközben jót cselekszünk, nem csak önmagunkat alakítjuk, hanem a világot is jobbá formáljuk, s ebben Isten akarata teljesül. Az erkölcsi jóság megvalósítása részesedés az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetéből, melynek gyümölcse az isteni életben a Szentlélek, a Szeretet Lelke. Az egyház végső soron erre az isteni életre hívó közösség. A kinyilatkoztatásban megfogalmazott parancsolatok, főleg Krisztus „új parancsa” ,  a szeretet az erkölcsi jóságnak ezt az üdvtört-ileg  föltáró tartalmát hozza közel. – '''II. János Pál pápa''' tanításában a jóság természete szerint igényli hogy létrehozzák és megosszák másokkal.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]
+* '''2001''': A '''filozófiában''' valamely létező lényegének, valamint az abban gyökerező törvényeknek és célnak való megfelelés. A jóság a lét transzcendens tulajdonságainak egyike az egység, igazság, szépség mellett (transzcendentáliák). '''Szókratész''' a jóságot erkölcsi szempontból kutatva úgy látta, hogy az értelem esetenként határozza meg, mi a jóság, s a jóság megismerése elégséges annak megtételéhez. Az ember szükségszerűen azt választja, amit jobbnak talál. Az emberben meglévő értelem-akarat, értelem-érzékiség ellentéteivel Szókratész nem számolt, szerinte az ember egész erkölcsi élete a helyes ismereten fordul meg. A helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jól cselekszik, mert „senki sem hibázik szándékosan”. A bűn tudatlanság, tévedés. – Platón a jóság lényeges tulajdonságát püthagoreus módon, a mértékben állapította meg, s a széppel és eggyel kapcsolta össze: a valóság alapjait, létfeltételeit kutató elme végül eljut a legfőbb ideához, ami a szépség, a jóság, az egység, és e három '''Platónnál''' egy. A különböző minőségek szempontjai szerint a szépség, a jóság és az egység az abszolút ősvalóságot jelenti, melynek megismerése a legnagyobb tudomány. Az Ősjóság, Ősegység, s Ősszépség szellemi látása olyan megismerési élmény, mely tárgyának szabatos fogalmi meghatározását nem teszi lehetővé. A jóság abszolút voltában nem nevezhető oly értelemben létezőnek, mint más egyéb valóság. A jóság nem egyszerűen létező, hanem a lét teljessége. Ami létezik, annak értékrangját a jósághoz való közelség, a lét mértéke adja. –Arisztotelész szerint a jóság az, amire mindenek törekszenek. Ezzel a jóságot a céllal azonosítja, mert minden emberi tevékenység, illetve természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik. Minden tevékenység célja valami jó. A tevékenység vagy önmagában bírja célját (pl. a játék), vagy valamilyen tárgyra irányul (pl. az építkezés célja a ház). -Szent Ágostonnál a jóság, miként az igazság és a szépség is, Istenhez vezet: Ami jó az a Jóból részesedéssel nyeri jóságát, miként minden szépség, ami a művész lelkéből átmegy az alkotásba, a minden lelkek fölött álló Szépségből ered. A jóban való részesedés a létben részesedés, s miként a lét, a jóság is fokozatos: csak az abszolút lét abszolút érték. Egyedül Isten önmagáért szeretetreméltó. Ő a boldogságot adó jóság (fruitio), akiben az akarat tökéletesen megnyugszik. Minden egyéb jó csak eszköz, hogy használatával (usus) Istenhez jussunk. Az istenszeretet (caritas) az ágostoni etika legnagyobb erénye és az erkölcsi élet lényege: mindent Istenért, és mindent Istenben szeretni.- Szent Tamás és a skolasztika szerint a létnek az akarathoz való viszonya állapítja meg a jóság mibenlétét: a jóság a létnek az akarattal való megegyezése. Mivel pedig minden, ami célját megvalósítja, vagyis ami létezi, többé-kevésbé tökéletes, s ennél fogva a törekvés tárgya lehet, minden létező önmagában véve jó, s így a jóság és a lét között csak az ész tesz különbséget. A jóság a dolog lényegi eszméjének megfelelő létteljesség. A  jóságnak a léttel való azonosságából önként következik, hogy a rossz léthiány, a dolog természete szerint kijáró létmozzanattól való megfosztottság – ahogy a lét a lét teljességében, Istenben gyökerezik, úgy a jóság is Istenben mint legfőbb jóban gyökerezik, akiben a jóság is tiszta tökéletesség. Az esetleges létezőkben a jóság mindig „kevert módon” van jelen: nem „tiszta aktus”, hanem a lehetőség és a ténylegesség együttese, tehát korlátozott tökéletesség. – A teremtett létezők létforrásukra mutatnak vissza (okság), létük értelme Isten, végső céljuk Isten, közvetlen céljuk azonban a természetükbe van írva. Ezért a jóságnak lenni egyszerre statikus (a létező saját formájával adott) és dinamikus tökéletesség (csak cselekvésekkel valósítható meg). – Lét és jóság összefüggése alapján az ontológia egyúttal teológia, deontológia, azaz a cselekvés elé szabott kötelesség keresése, és axiológiai is, azaz annak föltárása, kinek a dicsőségére szolgálnak a létezők. A jóság ezért a metafizika és az etika tárgya. Az '''erkölcstanban''' az erkölcsi törvényeknek megfelelő szabad cselekedet. Az akarat tárgya és az erkölcsiség célja. Ellentéte a rossz . – A jó és rossz között csak a személy képes választani. Az erkölcsi jóság az embert lényegében érinti, a jócselekedet személyes értéket hoz létre. A  jóság akarásával az ember maga is jóvá változik, nemcsak ilyen vagy olyan értelemben, hanem úgy is, hogy mindenestől jó emberré lesz. Emberi mivoltát, egyedi és közösségi természetét (istenképiség) az ember a jóság következetes gyakorlásával valósítja meg, ebből születnek az erények. Miközben jót cselekszünk, nem csak önmagunkat alakítjuk, hanem a világot is jobbá formáljuk, s ebben Isten akarata teljesül. Az erkölcsi jóság megvalósítása részesedés az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetéből, melynek gyümölcse az isteni életben a Szentlélek, a Szeretet Lelke. Az egyház végső soron erre az isteni életre hívó közösség. A kinyilatkoztatásban megfogalmazott parancsolatok, főleg Krisztus „új parancsa” ,  a szeretet az erkölcsi jóságnak ezt az üdvtört-ileg  föltáró tartalmát hozza közel. – '''II. János Pál pápa''' tanításában a jóság természete szerint igényli hogy létrehozzák és megosszák másokkal.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]<br>
-* '''2004'''
+* '''2004:'''
-:'''SAP MM modul előnyei a régi rendszerekkel szemben<br>A két rendszert az alábbi 3. táblázatban szereplő kritériumok alapján hasonlítottam össze, mivel ezek azok a szempontok, követelmények, amelyeknek a használt informatikai rendszernek meg kell felelnie ahhoz, hogy kielégítse a Beszerzés, illetve a készletgazdálkodás vállalati igényeit, előírásait. Az egyes kritériumok azonos fontossággal bírnak, mivel az igényeknek együttesen kellett teljesedniük. Az egyes kritériumoknál, az alábbiak szerint történt az elérhető pont kiosztása:<br>Kritériumonként adható jóság-pontok intervalluma: 0-5, ahol az 5 a legjobb, a nulla a legrosszabb értékelést fejezi ki. Minden kritérium azonos fontossággal bír. Az összpontszám alapján a több pontot szerzett állapot a jobb. Az egyes pontszámok szakértői szinten kerültek meghatározásra
+:SAP MM modul előnyei a régi rendszerekkel szemben'''<br>A két rendszert jóság kritériumai alapján hasonlítottam össze, mivel ezek azok a szempontok, követelmények, amelyeknek a használt informatikai rendszernek meg kell felelnie ahhoz, hogy kielégítse a Beszerzés, illetve a készletgazdálkodás vállalati igényeit, előírásait. Az egyes kritériumok azonos fontossággal bírnak, mivel az igényeknek együttesen kellett teljesedniük. Az egyes kritériumoknál, az alábbiak szerint történt az elérhető pont kiosztása:<br>Kritériumonként adható jóság-pontok intervalluma: 0-5, ahol az 5 a legjobb, a nulla a legrosszabb értékelést fejezi ki. Minden kritérium azonos fontossággal bír. Az összpontszám alapján a több pontot szerzett állapot a jobb. Az egyes pontszámok szakértői szinten kerültek meghatározásra
-* 5 pont: Az adott rendszer teljes mértékben kielégíti a vállalat jelenlegi szükségleteit, kapacitását.
+** '''5 pont: Az adott rendszer teljes mértékben kielégíti a vállalat jelenlegi szükségleteit, kapacitását.'''
-* 4 pont: A kritérium teljesül és annak szintje megfelelő, kielégíti a vállalat igényeit, de annak javítására szükség van a következő verzióváltáskor.
+** '''4 pont: A kritérium teljesül és annak szintje megfelelő, kielégíti a vállalat igényeit, de annak javítására szükség van a következő verzióváltáskor.'''
-* 3 pont: Nem éri el az elvárt szintet, de attól a rendszer még működőképes, használható.
+** '''3 pont: Nem éri el az elvárt szintet, de attól a rendszer még működőképes, használható.'''
-* 2 pont: Nem éri el az elvárt szintet, gyakran akadályozza ezzel a munkafolyamatokat.
+** '''2 pont: Nem éri el az elvárt szintet, gyakran akadályozza ezzel a munkafolyamatokat.'''
-* 1 pont: Az adott kritérium bár elvileg lehetséges, de teljesülése nagyon bonyolult vagy lehetetlen.
+** '''1 pont: Az adott kritérium bár elvileg lehetséges, de teljesülése nagyon bonyolult vagy lehetetlen.'''
-* 0 pont: A kritériumot egyáltalán nem elégíti ki.
+** '''0 pont: A kritériumot egyáltalán nem elégíti ki.'''
-*Az SAP-MM modul 3 kritérium területén nem érte el a maximális pontszámot információáramlás gyorsasága, reagálási idő, intervenció igény), mivel ezek fejlesztésére, javítására a következő verzióváltás során szükség van.'''
+**'''Az SAP-MM modul 3 kritérium területén nem érte el a maximális pontszámot információáramlás gyorsasága, reagálási idő, intervenció igény), mivel ezek fejlesztésére, javítására a következő verzióváltás során szükség van.'''
 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21642]

← Régebbi változat		A lap 2005. december 21., 21:26-kori változata
13. sor:		13. sor:

	* '''2001''': A '''filozófiában''' valamely létező lényegének, valamint az abban gyökerező törvényeknek és célnak való megfelelés. A jóság a lét transzcendens tulajdonságainak egyike az egység, igazság, szépség mellett (transzcendentáliák). '''Szókratész''' a jóságot erkölcsi szempontból kutatva úgy látta, hogy az értelem esetenként határozza meg, mi a jóság, s a jóság megismerése elégséges annak megtételéhez. Az ember szükségszerűen azt választja, amit jobbnak talál. Az emberben meglévő értelem-akarat, értelem-érzékiség ellentéteivel Szókratész nem számolt, szerinte az ember egész erkölcsi élete a helyes ismereten fordul meg. A helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jól cselekszik, mert „senki sem hibázik szándékosan”. A bűn tudatlanság, tévedés. – Platón a jóság lényeges tulajdonságát püthagoreus módon, a mértékben állapította meg, s a széppel és eggyel kapcsolta össze: a valóság alapjait, létfeltételeit kutató elme végül eljut a legfőbb ideához, ami a szépség, a jóság, az egység, és e három '''Platónnál''' egy. A különböző minőségek szempontjai szerint a szépség, a jóság és az egység az abszolút ősvalóságot jelenti, melynek megismerése a legnagyobb tudomány. Az Ősjóság, Ősegység, s Ősszépség szellemi látása olyan megismerési élmény, mely tárgyának szabatos fogalmi meghatározását nem teszi lehetővé. A jóság abszolút voltában nem nevezhető oly értelemben létezőnek, mint más egyéb valóság. A jóság nem egyszerűen létező, hanem a lét teljessége. Ami létezik, annak értékrangját a jósághoz való közelség, a lét mértéke adja. –Arisztotelész szerint a jóság az, amire mindenek törekszenek. Ezzel a jóságot a céllal azonosítja, mert minden emberi tevékenység, illetve természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik. Minden tevékenység célja valami jó. A tevékenység vagy önmagában bírja célját (pl. a játék), vagy valamilyen tárgyra irányul (pl. az építkezés célja a ház). -Szent Ágostonnál a jóság, miként az igazság és a szépség is, Istenhez vezet: Ami jó az a Jóból részesedéssel nyeri jóságát, miként minden szépség, ami a művész lelkéből átmegy az alkotásba, a minden lelkek fölött álló Szépségből ered. A jóban való részesedés a létben részesedés, s miként a lét, a jóság is fokozatos: csak az abszolút lét abszolút érték. Egyedül Isten önmagáért szeretetreméltó. Ő a boldogságot adó jóság (fruitio), akiben az akarat tökéletesen megnyugszik. Minden egyéb jó csak eszköz, hogy használatával (usus) Istenhez jussunk. Az istenszeretet (caritas) az ágostoni etika legnagyobb erénye és az erkölcsi élet lényege: mindent Istenért, és mindent Istenben szeretni.- Szent Tamás és a skolasztika szerint a létnek az akarathoz való viszonya állapítja meg a jóság mibenlétét: a jóság a létnek az akarattal való megegyezése. Mivel pedig minden, ami célját megvalósítja, vagyis ami létezi, többé-kevésbé tökéletes, s ennél fogva a törekvés tárgya lehet, minden létező önmagában véve jó, s így a jóság és a lét között csak az ész tesz különbséget. A jóság a dolog lényegi eszméjének megfelelő létteljesség. A jóságnak a léttel való azonosságából önként következik, hogy a rossz léthiány, a dolog természete szerint kijáró létmozzanattól való megfosztottság – ahogy a lét a lét teljességében, Istenben gyökerezik, úgy a jóság is Istenben mint legfőbb jóban gyökerezik, akiben a jóság is tiszta tökéletesség. Az esetleges létezőkben a jóság mindig „kevert módon” van jelen: nem „tiszta aktus”, hanem a lehetőség és a ténylegesség együttese, tehát korlátozott tökéletesség. – A teremtett létezők létforrásukra mutatnak vissza (okság), létük értelme Isten, végső céljuk Isten, közvetlen céljuk azonban a természetükbe van írva. Ezért a jóságnak lenni egyszerre statikus (a létező saját formájával adott) és dinamikus tökéletesség (csak cselekvésekkel valósítható meg). – Lét és jóság összefüggése alapján az ontológia egyúttal teológia, deontológia, azaz a cselekvés elé szabott kötelesség keresése, és axiológiai is, azaz annak föltárása, kinek a dicsőségére szolgálnak a létezők. A jóság ezért a metafizika és az etika tárgya. Az '''erkölcstanban''' az erkölcsi törvényeknek megfelelő szabad cselekedet. Az akarat tárgya és az erkölcsiség célja. Ellentéte a rossz . – A jó és rossz között csak a személy képes választani. Az erkölcsi jóság az embert lényegében érinti, a jócselekedet személyes értéket hoz létre. A jóság akarásával az ember maga is jóvá változik, nemcsak ilyen vagy olyan értelemben, hanem úgy is, hogy mindenestől jó emberré lesz. Emberi mivoltát, egyedi és közösségi természetét (istenképiség) az ember a jóság következetes gyakorlásával valósítja meg, ebből születnek az erények. Miközben jót cselekszünk, nem csak önmagunkat alakítjuk, hanem a világot is jobbá formáljuk, s ebben Isten akarata teljesül. Az erkölcsi jóság megvalósítása részesedés az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetéből, melynek gyümölcse az isteni életben a Szentlélek, a Szeretet Lelke. Az egyház végső soron erre az isteni életre hívó közösség. A kinyilatkoztatásban megfogalmazott parancsolatok, főleg Krisztus „új parancsa” , a szeretet az erkölcsi jóságnak ezt az üdvtört-ileg föltáró tartalmát hozza közel. – '''II. János Pál pápa''' tanításában a jóság természete szerint igényli hogy létrehozzák és megosszák másokkal.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]		* '''2001''': A '''filozófiában''' valamely létező lényegének, valamint az abban gyökerező törvényeknek és célnak való megfelelés. A jóság a lét transzcendens tulajdonságainak egyike az egység, igazság, szépség mellett (transzcendentáliák). '''Szókratész''' a jóságot erkölcsi szempontból kutatva úgy látta, hogy az értelem esetenként határozza meg, mi a jóság, s a jóság megismerése elégséges annak megtételéhez. Az ember szükségszerűen azt választja, amit jobbnak talál. Az emberben meglévő értelem-akarat, értelem-érzékiség ellentéteivel Szókratész nem számolt, szerinte az ember egész erkölcsi élete a helyes ismereten fordul meg. A helyes ismeret birtokában az ember jól választ és jól cselekszik, mert „senki sem hibázik szándékosan”. A bűn tudatlanság, tévedés. – Platón a jóság lényeges tulajdonságát püthagoreus módon, a mértékben állapította meg, s a széppel és eggyel kapcsolta össze: a valóság alapjait, létfeltételeit kutató elme végül eljut a legfőbb ideához, ami a szépség, a jóság, az egység, és e három '''Platónnál''' egy. A különböző minőségek szempontjai szerint a szépség, a jóság és az egység az abszolút ősvalóságot jelenti, melynek megismerése a legnagyobb tudomány. Az Ősjóság, Ősegység, s Ősszépség szellemi látása olyan megismerési élmény, mely tárgyának szabatos fogalmi meghatározását nem teszi lehetővé. A jóság abszolút voltában nem nevezhető oly értelemben létezőnek, mint más egyéb valóság. A jóság nem egyszerűen létező, hanem a lét teljessége. Ami létezik, annak értékrangját a jósághoz való közelség, a lét mértéke adja. –Arisztotelész szerint a jóság az, amire mindenek törekszenek. Ezzel a jóságot a céllal azonosítja, mert minden emberi tevékenység, illetve természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik. Minden tevékenység célja valami jó. A tevékenység vagy önmagában bírja célját (pl. a játék), vagy valamilyen tárgyra irányul (pl. az építkezés célja a ház). -Szent Ágostonnál a jóság, miként az igazság és a szépség is, Istenhez vezet: Ami jó az a Jóból részesedéssel nyeri jóságát, miként minden szépség, ami a művész lelkéből átmegy az alkotásba, a minden lelkek fölött álló Szépségből ered. A jóban való részesedés a létben részesedés, s miként a lét, a jóság is fokozatos: csak az abszolút lét abszolút érték. Egyedül Isten önmagáért szeretetreméltó. Ő a boldogságot adó jóság (fruitio), akiben az akarat tökéletesen megnyugszik. Minden egyéb jó csak eszköz, hogy használatával (usus) Istenhez jussunk. Az istenszeretet (caritas) az ágostoni etika legnagyobb erénye és az erkölcsi élet lényege: mindent Istenért, és mindent Istenben szeretni.- Szent Tamás és a skolasztika szerint a létnek az akarathoz való viszonya állapítja meg a jóság mibenlétét: a jóság a létnek az akarattal való megegyezése. Mivel pedig minden, ami célját megvalósítja, vagyis ami létezi, többé-kevésbé tökéletes, s ennél fogva a törekvés tárgya lehet, minden létező önmagában véve jó, s így a jóság és a lét között csak az ész tesz különbséget. A jóság a dolog lényegi eszméjének megfelelő létteljesség. A jóságnak a léttel való azonosságából önként következik, hogy a rossz léthiány, a dolog természete szerint kijáró létmozzanattól való megfosztottság – ahogy a lét a lét teljességében, Istenben gyökerezik, úgy a jóság is Istenben mint legfőbb jóban gyökerezik, akiben a jóság is tiszta tökéletesség. Az esetleges létezőkben a jóság mindig „kevert módon” van jelen: nem „tiszta aktus”, hanem a lehetőség és a ténylegesség együttese, tehát korlátozott tökéletesség. – A teremtett létezők létforrásukra mutatnak vissza (okság), létük értelme Isten, végső céljuk Isten, közvetlen céljuk azonban a természetükbe van írva. Ezért a jóságnak lenni egyszerre statikus (a létező saját formájával adott) és dinamikus tökéletesség (csak cselekvésekkel valósítható meg). – Lét és jóság összefüggése alapján az ontológia egyúttal teológia, deontológia, azaz a cselekvés elé szabott kötelesség keresése, és axiológiai is, azaz annak föltárása, kinek a dicsőségére szolgálnak a létezők. A jóság ezért a metafizika és az etika tárgya. Az '''erkölcstanban''' az erkölcsi törvényeknek megfelelő szabad cselekedet. Az akarat tárgya és az erkölcsiség célja. Ellentéte a rossz . – A jó és rossz között csak a személy képes választani. Az erkölcsi jóság az embert lényegében érinti, a jócselekedet személyes értéket hoz létre. A jóság akarásával az ember maga is jóvá változik, nemcsak ilyen vagy olyan értelemben, hanem úgy is, hogy mindenestől jó emberré lesz. Emberi mivoltát, egyedi és közösségi természetét (istenképiség) az ember a jóság következetes gyakorlásával valósítja meg, ebből születnek az erények. Miközben jót cselekszünk, nem csak önmagunkat alakítjuk, hanem a világot is jobbá formáljuk, s ebben Isten akarata teljesül. Az erkölcsi jóság megvalósítása részesedés az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetéből, melynek gyümölcse az isteni életben a Szentlélek, a Szeretet Lelke. Az egyház végső soron erre az isteni életre hívó közösség. A kinyilatkoztatásban megfogalmazott parancsolatok, főleg Krisztus „új parancsa” , a szeretet az erkölcsi jóságnak ezt az üdvtört-ileg föltáró tartalmát hozza közel. – '''II. János Pál pápa''' tanításában a jóság természete szerint igényli hogy létrehozzák és megosszák másokkal.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20314]
		+	* '''2004''':SAP MM modul előnyei a régi rendszerekkel szemben
		+	A két rendszert az alábbi 3. táblázatban szereplő kritériumok alapján hasonlítottam össze, mivel ezek azok a szempontok, követelmények, amelyeknek a használt informatikai rendszernek meg kell felelnie ahhoz, hogy kielégítse a Beszerzés, illetve a készletgazdálkodás vállalati igényeit, előírásait. Az egyes kritériumok azonos fontossággal bírnak, mivel az igényeknek együttesen kellett teljesedniük. Az egyes kritériumoknál, az alábbiak szerint történt az elérhető pont kiosztása:
		+	Kritériumonként adható jóság-pontok intervalluma: 0-5, ahol az 5 a legjobb, a nulla a legrosszabb értékelést fejezi ki. Minden kritérium azonos fontossággal bír. Az összpontszám alapján a több pontot szerzett állapot a jobb. Az egyes pontszámok szakértői szinten kerültek meghatározásra
		+	• 5 pont: Az adott rendszer teljes mértékben kielégíti a vállalat jelenlegi szükségleteit, kapacitását.
		+	• 4 pont: A kritérium teljesül és annak szintje megfelelő, kielégíti a vállalat igényeit, de annak javítására szükség van a következő verzióváltáskor.
		+	• 3 pont: Nem éri el az elvárt szintet, de attól a rendszer még működőképes, használható.
		+	• 2 pont: Nem éri el az elvárt szintet, gyakran akadályozza ezzel a munkafolyamatokat.
		+	• 1 pont: Az adott kritérium bár elvileg lehetséges, de teljesülése nagyon bonyolult vagy lehetetlen.
		+	• 0 pont: A kritériumot egyáltalán nem elégíti ki.
		+	• Az SAP-MM modul 3 kritérium területén nem érte el a maximális pontszámot információáramlás gyorsasága, reagálási idő, intervenció igény), mivel ezek fejlesztésére, javítására a következő verzióváltás során szükség van.
		+	[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21642]

	== Ontológiai modul ==		== Ontológiai modul ==