Jegyzet 18 - Laptörténet

Huszar: /* Új média, hálózati kommunikáció */

2008-12-17T13:14:04Z

‎Új média, hálózati kommunikáció

Huszar, 2008. december 17., 13:07-n

2008-12-17T13:07:59Z

Huszar, 2008. december 17., 13:04-n

2008-12-17T13:04:57Z

Huszar, 2008. december 17., 13:01-n

2008-12-17T13:01:37Z

Huszar, 2008. december 17., 12:59-n

2008-12-17T12:59:07Z

Huszar, 2008. december 17., 12:57-n

2008-12-17T12:57:24Z

Huszar: Új oldal, tartalma: „=Jegyzet= ==Hálózati kommunikáció== A hálózati kommunikációnak rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba...”

2008-12-17T12:54:40Z

Új oldal, tartalma: „=Jegyzet= ==Hálózati kommunikáció== A hálózati kommunikációnak rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba...”

Új lap

=Jegyzet=

==Hálózati kommunikáció==
A hálózati kommunikációnak rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött számítógépek közötti illetve az ezek segítségével zajló kommunikációt szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta technológiát jelöl, hanem az osztott erőforrás használat logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) kollektív gondolkodásmód (újra) megjelenésével jár együtt.
Támogatási formák:
- Lábjegyzet
- Példa (ez egy, van neki)
- Ábra
- Ugrópont (URL hiperhivatkozás)
- Tesztkérdés (megoldó kulcs)
- Szakértői rendszer
- Vesd össze
- Lásd
- Lexikon (Miau Wiki speciális)
- Tartalomjegyzék
- Tárgymutató
- Képaláírás
- Animációk
- Videók
- Hangzó anyagok
- …

Új média, hálózati kommunikáció
A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi információtermeléssel és –fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint dokumentum, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni tudás, közösségi és egyéni cselekvés, centrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A digitális kultúra a tudás és a technológia radikálisan új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.

Hipotézis: adat <> információ

Az adat legitim definíciója:
A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető.
Az adat fogalma jól elkülöníthető két másik rokonértelmű fogalomtól az ismerettől és az információtól:
• Az ismeret valamilyen objektummal kapcsolatos tapasztalataink, általánosításaink és fogalmaink összessége.
• Az információ olyan adat vagy ismeret, amely viselkedésünket befolyásolni képes.
Az adat egy objektum (tetszőleges dolog, amire az adat vonatkozik), egy meghatározott változójának (tulajdonságának, attribútumának, jellemzőjének, karakterének), értéke.(karakterállapota, megvalósult formája). Egy konkrét adat tehát akkor tekinthető definiáltnak, ha meghatározzuk, hogy milyen objektum, melyik változója, milyen értéket vesz fel.
Megjegyzések:
• adat nem csak szám!
• számítástechnika a legitim diszciplínája az adatkezelésnek
Az információ legitim definíciója:
• Köznyelvi értelemben tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés stb.j elentésű
• A kommunikációelmélet szerint: Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg.
• A hírközlés tudománya szerint: Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, melyeket egy vevő felfog és értelmez. Az információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható.
• A matematikai információelmélet szerint: Az információ számmal mérhető, mégpedig első közelítésben az információ mennyisége azoknak a barkochba kérdéseknek a számával egyenlő, amennyi az optimális kérdezés mellett maximálisan szükséges a dolog kitalálásához.
• Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.
• Társadalomtudományi szempontból: Az információ a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében keletkezett és továbbított hasznos vagy annak minősülő ismeretközlés. Össztársadalmi jelenség, a világ globális problémáinak egyike, hasonlóan az energiához, a környezetvédelemhez.
• Gazdasági megközelítésben: Az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, de az árucserével ellentétben az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja. A termékekben egyre csökken az anyag, az energia és az élőmunka felhasználása, és ugyanolyan mértékben nő a bevitt információ mennyisége.
• Biológiai szempontból: Az önszabályozó automatákban (így az élőlényekben is) negatív visszacsatolás révén szerzett információk biztosítják a rendszer stabilitását. Információs gépekként működve képesek fenntartani egy termodinamikailag nagyon valószínűtlen, magas információtartalommal rendelkező rendszert. Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgálja a faj fennmaradását. Az ember személyiségét a külvilágból szerzett információk óvják meg a felbomlástól.
• Az információs fizika definíciója: Az információ és a rend szoros kapcsolatban vannak egymással. Minden rendezett szerkezet információt hordoz. A fizikában az energiát munkavégzőképességként definiálják, az információ ennek megfelelően rendezőképesség. Hasznos munkát csak energia és információ együttes befektetésével lehet elérni. Az információ mérése a rend vagy a káosz mérésén alapszik.
• A filozófia szerint: Az információ éppen olyan főszerepet játszik a világban, mint az anyag és az energia. A világot alkotó rendszerek információs kapcsolatok (esetleg információs mezők?) révén szerveződnek egésszé. Alapvető különbség viszont, hogy az információra nem érvényesek a megmaradási törvények, megsemmisíthető és létrehozható.
Megjegyzések:
• Adat= jelek melyek általánosan, mindig, mindenhol, állandóan léteznek (addig amíg van aki dekódolja őket)
• Információ= A dekódoló fejében csak egy pillanatban, abban a pillanatban, hasznosnak tűnően értelmezett jel.
• Tudás= az adat információvá alakításának képessége.
• Eset=tapasztalat=adatok/idő/adatok( kiindulási helyzet és következményei)
• Tanulás=belső késztetés az esetekben rejlő összefüggések feltárására.

← Régebbi változat		A lap 2008. december 17., 13:14-kori változata
30. sor:		30. sor:


−	A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi ~~információtermeléssel~~ és –fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint dokumentum, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni tudás, közösségi és egyéni cselekvés, centrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A ~~digitális~~ kultúra a tudás és a technológia radikálisan új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.	+	A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az ''információhoz'', ''tudáshoz'' való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti ''kommunikáció'' formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta ''információs és kommunikációs tér'', amelyben átformálódnak a társadalmi '''információtermelé''''''ssel és –fogyasztással''' kapcsolatos fogalmaink, mint ''dokumentum'', ''mű'', ''szerzőség'', ''befogadás'', ''közösségi és egyéni tudás'', ''közösségi és egyéni cselekvés'', ''centrum és periféria'', ''mobilitás'', ''globális és lokális térhasználat'', ''relevancia'', ''emlékezet'', ''keresés'', ''tárolás''. A '''digit'''''ális kultúra'' a tudás és a ''technológia radikálisan'' új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
-A '''hálózati kommunikációnak''' rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött ''számítógépek'' közötti illetve az ezek segítségével zajló ''kommunikációt''  szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta ''technológiát'' jelöl, hanem az osztott erőforrás használat  logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) kollektív gondolkodásmód (újra) megjelenésével jár együtt.
+A '''hálózati kommunikációnak''' rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött ''számítógépek'' közötti illetve az ezek segítségével zajló ''kommunikációt''  szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta ''technológiát'' jelöl, hanem az '''osztott erő'''''forrás használat''  logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) '''kollektív gond'''''olkodásmód'' (újra) megjelenésével jár együtt.
@@ 34. sor: / 34. sor: @@
-Sárga szín a dokumentumban, azt jelenti, hogy szakértői rendszer gyanús problémával állunk szemben.
+A félkövér betűtípus: a dokumentumban, azt jelenti, hogy szakértői rendszer gyanús problémával állunk szemben.
-Zöld szín a kulcsszavakat jelöli.
-A kettős színjelölés mindkét tulajdonságot egyszerre jelenti.
+A dőlt betűtípus: a kulcsszavakat jelöli.

← Régebbi változat		A lap 2008. december 17., 13:04-kori változata
5. sor:		5. sor:


−	A hálózati kommunikációnak rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött számítógépek közötti illetve az ezek segítségével zajló kommunikációt szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta technológiát jelöl, hanem az osztott erőforrás használat logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) kollektív gondolkodásmód (újra) megjelenésével jár együtt.	+	A '''hálózati kommunikációnak''' rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött ''számítógépek'' közötti illetve az ezek segítségével zajló ''kommunikációt'' szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta ''technológiát'' jelöl, hanem az osztott erőforrás használat logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) kollektív gondolkodásmód (újra) megjelenésével jár együtt.


31. sor:		31. sor:

	A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi információtermeléssel és –fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint dokumentum, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni tudás, közösségi és egyéni cselekvés, centrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A digitális kultúra a tudás és a technológia radikálisan új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.		A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi információtermeléssel és –fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint dokumentum, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni tudás, közösségi és egyéni cselekvés, centrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A digitális kultúra a tudás és a technológia radikálisan új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.
		+
		+
		+
		+	Sárga szín a dokumentumban, azt jelenti, hogy szakértői rendszer gyanús problémával állunk szemben.
		+	Zöld szín a kulcsszavakat jelöli.
		+	A kettős színjelölés mindkét tulajdonságot egyszerre jelenti.
		+

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 adat <> információ
-Az adat legitim definíciója:
+===Az adat legitim definíciója:===
 A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető.
@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 Megjegyzések:
-•	adat nem csak szám!
+*adat nem csak szám!
-•	számítástechnika a legitim diszciplínája az adatkezelésnek
+*számítástechnika a legitim diszciplínája az adatkezelésnek
 Az információ legitim definíciója:
-•	Köznyelvi értelemben tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés stb.j elentésű
-•	A kommunikációelmélet szerint: Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg.
+===Az információ legitim definíciója:===
-•	A hírközlés tudománya szerint: Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, melyeket egy vevő felfog és értelmez. Az információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható.
+*Köznyelvi értelemben tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés stb.j elentésű
-•	A matematikai információelmélet szerint: Az információ számmal mérhető, mégpedig első közelítésben az információ mennyisége azoknak a barkochba kérdéseknek a számával egyenlő, amennyi az optimális kérdezés mellett maximálisan szükséges a dolog kitalálásához.
+*A kommunikációelmélet szerint: Az információ kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg.
-•	Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.
+*A hírközlés tudománya szerint: Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról, vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, melyeket egy vevő felfog és értelmez. Az információ mindaz, ami kódolható és egy megfelelő csatornán továbbítható.
-•	Társadalomtudományi szempontból: Az információ a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében keletkezett és továbbított hasznos vagy annak minősülő ismeretközlés. Össztársadalmi jelenség, a világ globális problémáinak egyike, hasonlóan az energiához, a környezetvédelemhez.
+*A matematikai információelmélet szerint: Az információ számmal mérhető, mégpedig első közelítésben az információ mennyisége azoknak a barkochba kérdéseknek a számával egyenlő, amennyi az optimális kérdezés mellett maximálisan szükséges a dolog kitalálásához.
-•	Gazdasági megközelítésben: Az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, de az árucserével ellentétben az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja. A termékekben egyre csökken az anyag, az energia és az élőmunka felhasználása, és ugyanolyan mértékben nő a bevitt információ mennyisége.
+*Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.
-•	Biológiai szempontból: Az önszabályozó automatákban (így az élőlényekben is) negatív visszacsatolás révén szerzett információk biztosítják a rendszer stabilitását. Információs gépekként működve képesek fenntartani egy termodinamikailag nagyon valószínűtlen, magas információtartalommal rendelkező rendszert. Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgálja a faj fennmaradását. Az ember személyiségét a külvilágból szerzett információk óvják meg a felbomlástól.
+*Társadalomtudományi szempontból: Az információ a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében keletkezett és továbbított hasznos vagy annak minősülő ismeretközlés. Össztársadalmi jelenség, a világ globális problémáinak egyike, hasonlóan az energiához, a környezetvédelemhez.
-•	Az információs fizika definíciója: Az információ és a rend szoros kapcsolatban vannak egymással. Minden rendezett szerkezet információt hordoz. A fizikában az energiát munkavégzőképességként definiálják, az információ ennek megfelelően rendezőképesség. Hasznos munkát csak energia és információ együttes befektetésével lehet elérni. Az információ mérése a rend vagy a káosz mérésén alapszik.
+*Gazdasági megközelítésben: Az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, de az árucserével ellentétben az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja. A termékekben egyre csökken az anyag, az energia és az élőmunka felhasználása, és ugyanolyan mértékben nő a bevitt információ mennyisége.
-•	A filozófia szerint: Az információ éppen olyan főszerepet játszik a világban, mint az anyag és az energia. A világot alkotó rendszerek információs kapcsolatok (esetleg információs mezők?) révén szerveződnek egésszé. Alapvető különbség viszont, hogy az információra nem érvényesek a megmaradási törvények, megsemmisíthető és létrehozható.
+*Biológiai szempontból: Az önszabályozó automatákban (így az élőlényekben is) negatív visszacsatolás révén szerzett információk biztosítják a rendszer stabilitását. Információs gépekként működve képesek fenntartani egy termodinamikailag nagyon valószínűtlen, magas információtartalommal rendelkező rendszert. Az élőlényekben a DNS hordozta biológiai információ szolgálja a faj fennmaradását. Az ember személyiségét a külvilágból szerzett információk óvják meg a felbomlástól.
 Megjegyzések:
-•	Adat= jelek melyek általánosan, mindig, mindenhol, állandóan léteznek (addig amíg van aki dekódolja őket)
+*Adat= jelek melyek általánosan, mindig, mindenhol, állandóan léteznek (addig amíg van aki dekódolja őket)
-•	Információ= A dekódoló fejében csak egy pillanatban, abban a pillanatban, hasznosnak tűnően értelmezett jel.
+*Információ= A dekódoló fejében csak egy pillanatban, abban a pillanatban, hasznosnak tűnően értelmezett jel.
-•	Tudás= az adat információvá alakításának képessége.
+*Tudás= az adat információvá alakításának képessége.
-•	Eset=tapasztalat=adatok/idő/adatok( kiindulási helyzet és következményei)
+*Eset=tapasztalat=adatok/idő/adatok( kiindulási helyzet és következményei)
-•	Tanulás=belső késztetés az esetekben rejlő összefüggések feltárására.
+*Tanulás=belső késztetés az esetekben rejlő összefüggések feltárására.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
-Támogatási formák:
+===Támogatási formák===
 *Lábjegyzet
 *Példa (ez egy, van neki)
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
-Új média, hálózati kommunikáció
+==Új média, hálózati kommunikáció==
 A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergenciája eredményeként kiformálódó új média radikálisan megváltoztatja az információhoz, tudáshoz való viszonyunkat, az ember-ember, ember-dokumentum, ember-számítógép közti kommunikáció formáját és tartalmát. Létrejön egy újfajta információs és kommunikációs tér, amelyben átformálódnak a társadalmi információtermeléssel és –fogyasztással kapcsolatos fogalmaink, mint dokumentum, mű, szerzőség, befogadás, közösségi és egyéni tudás, közösségi és egyéni cselekvés, centrum és periféria, mobilitás, globális és lokális térhasználat, relevancia, emlékezet, keresés, tárolás. A digitális kultúra a tudás és a technológia radikálisan új viszonyrendszerén belül épül, melyben a hálózati kommunikáció résztvevőit, erőforrásait Claude Shannon kommunikációelméleti modelljében írhatjuk le.
-Hipotézis: adat <> információ
+===Hipotézis===
 Az adat legitim definíciója:
 A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető.
 Az adat fogalma jól elkülöníthető két másik rokonértelmű fogalomtól az ismerettől és az információtól:
-•	Az ismeret valamilyen objektummal kapcsolatos tapasztalataink, általánosításaink és fogalmaink összessége.
+*Az ismeret valamilyen objektummal kapcsolatos tapasztalataink, általánosításaink és fogalmaink összessége.
-•	Az információ olyan adat vagy ismeret, amely viselkedésünket befolyásolni képes.
+*Az információ olyan adat vagy ismeret, amely viselkedésünket befolyásolni képes.
 Az adat egy objektum (tetszőleges dolog, amire az adat vonatkozik), egy meghatározott változójának (tulajdonságának, attribútumának, jellemzőjének, karakterének), értéke.(karakterállapota, megvalósult formája). Egy konkrét adat tehát akkor tekinthető definiáltnak, ha meghatározzuk, hogy milyen objektum, melyik változója, milyen értéket vesz fel.
 Megjegyzések:
 •	adat nem csak szám!

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 ==Hálózati kommunikáció==
 A hálózati kommunikációnak rengeteg formája ismert és képzelhető el, azonban általában a kifejezés alatt a hálózatba kötött számítógépek közötti illetve az ezek segítségével zajló kommunikációt  szoktuk érteni. A hálózati kommunikáció azonban nem csupán egy újfajta technológiát jelöl, hanem az osztott erőforrás használat  logikája mentén egy teljesen új (vagy nagyon régi) kollektív gondolkodásmód (újra) megjelenésével jár együtt.
 Támogatási formák:
--	Lábjegyzet
+*Lábjegyzet
--	Példa (ez egy, van neki)
+*Példa (ez egy, van neki)
--	Ábra
+*Ábra
--	Ugrópont (URL hiperhivatkozás)
+*Ugrópont (URL hiperhivatkozás)
--	Tesztkérdés (megoldó kulcs)
+*Tesztkérdés (megoldó kulcs)
--	Szakértői rendszer
+*Szakértői rendszer
--	Vesd össze
+*Vesd össze
--	Lásd
+*Lásd
--	Lexikon (Miau Wiki speciális)
+*Lexikon (Miau Wiki speciális)
--	Tartalomjegyzék
+*Tartalomjegyzék
--	Tárgymutató
+*Tárgymutató
--	Képaláírás
+*Képaláírás
--	Animációk
+*Animációk
--	Videók
+*Videók
--	Hangzó anyagok
+*Hangzó anyagok
--	…
+*…