Kommunikacio - Laptörténet

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T21:12:12Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T20:22:25Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T18:02:03Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2012-01-05T18:00:27Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T17:08:50Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T16:38:33Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-01-05T15:00:46Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bean: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2012-01-05T14:58:22Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Bean: /* A feladat által érintett célcsoportok */

2012-01-05T13:35:52Z

‎A feladat által érintett célcsoportok

Bean: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

2012-01-05T13:35:00Z

‎A tervezett alkalmazás/megoldás címe

@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A szakirodalmi elemzés alapján az 1-es számú vezető alacsony hatékonysággal, a hasonlóságelemzésnél pedig magas kockázattal kommunikál. Az 5 beosztott és vezető a szakirodalmi elemzésnél, magas hatékonysággal, de hasonlóságelemzésnél az 5-ös beosztott magas kockázattal, az 5-ös vezető pedig alacsony kockázattal kommunikál. Míg a 2-es, 3-as, 4-es vezetőnek, és 1-es, 2-es, 3-as, és 4-es beosztottnak a szakirodalmi elemzés alapján elfogadható hatékonyság jellemzi a kommunikációját, addíg a hasonloságelemzésnél a 2-es vezetőt, és 4-es beosztottat alacsony kockázatú, a 3-as és 4-es vezetőt, és 1-es beosztottat magas kockázatú, 2-es, 3-as beosztottat pedig elfogadható kockázati szintű kommunikáció jellemzi. Tehát az 1-es számú vezetőnél, és a 2-es, 3-as számú beosztottnál egyezik a két vizsgálat eredménye. A másik 7 vizsgált személynél az eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása miatt lehetséges, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. Mivel 70%-os az eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
+A szakirodalmi elemzés alapján az 1-es számú vezető alacsony hatékonysággal, a hasonlóságelemzésnél pedig magas kockázattal kommunikál. Az 5 beosztott és vezető a szakirodalmi elemzésnél, magas hatékonysággal, de hasonlóságelemzésnél az 5-ös beosztott magas kockázattal, az 5-ös vezető pedig alacsony kockázattal kommunikál. Míg a 2-es, 3-as, 4-es vezetőnek, és 1-es, 2-es, 3-as, és 4-es beosztottnak a szakirodalmi elemzés alapján elfogadható hatékonyság jellemzi a kommunikációját, addíg a hasonloságelemzésnél a 2-es vezetőt, és 4-es beosztottat alacsony kockázatú, a 3-as és 4-es vezetőt, és 1-es beosztottat magas kockázatú, 2-es, 3-as beosztottat pedig elfogadható kockázati szintű kommunikáció jellemzi. Tehát az 1-es számú vezetőnél, és a 2-es, 3-as számú beosztottnál egyezik a két vizsgálat eredménye. A másik 7 vizsgált személynél az eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása miatt lehetséges, ami függ az osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. Mivel 70%-os az eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A szakirodalmi elemzés alapján az 5-ös vezetőnél és az 5-ös beosztottnál valósul meg a magas kockázatú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben  az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az alacsony kockázatú a szakirodalmi elemzés tekintetében az 1-es számú vezető tekintetében, míg a hasonlóságelemzésnél az 5-ös számmal jelölt vezetőnél valósul meg. A nagy eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást bizonyítja, hogy a szakirodalmi elemzés során létrejött rangsor, a hasonlóságelemzésnél teljesen felborult. Amennyiben ekkora eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
+A szakirodalmi elemzés alapján az 1-es számú vezető alacsony hatékonysággal, a hasonlóságelemzésnél pedig magas kockázattal kommunikál. Az 5 beosztott és vezető a szakirodalmi elemzésnél, magas hatékonysággal, de hasonlóságelemzésnél az 5-ös beosztott magas kockázattal, az 5-ös vezető pedig alacsony kockázattal kommunikál. Míg a 2-es, 3-as, 4-es vezetőnek, és 1-es, 2-es, 3-as, és 4-es beosztottnak a szakirodalmi elemzés alapján elfogadható hatékonyság jellemzi a kommunikációját, addíg a hasonloságelemzésnél a 2-es vezetőt, és 4-es beosztottat alacsony kockázatú, a 3-as és 4-es vezetőt, és 1-es beosztottat magas kockázatú, 2-es, 3-as beosztottat pedig elfogadható kockázati szintű kommunikáció jellemzi. Tehát az 1-es számú vezetőnél, és a 2-es, 3-as számú beosztottnál egyezik a két vizsgálat eredménye. A másik 7 vizsgált személynél az eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása miatt lehetséges, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. Mivel 70%-os az eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A szakirodalmi elemzés alapján az 5-ös vezetőnél és az 5-ös beosztottnál valósul meg a magas hatékonyságú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben  az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az alacsony hatékonyság a szakirodalmi elemzés tekintetében az 1-es számú vezető tekintetében, míg a hasonlóságelemzésnél az 5-ös számmal jelölt vezetőnél valósul meg. A nagy eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást bizonyítja, hogy a szakirodalmi elemzés során létrejött rangsor, a hasonlóságelemzésnél teljesen felborult. Amennyiben ekkora eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
+A szakirodalmi elemzés alapján az 5-ös vezetőnél és az 5-ös beosztottnál valósul meg a magas kockázatú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben  az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az alacsony kockázatú a szakirodalmi elemzés tekintetében az 1-es számú vezető tekintetében, míg a hasonlóságelemzésnél az 5-ös számmal jelölt vezetőnél valósul meg. A nagy eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást bizonyítja, hogy a szakirodalmi elemzés során létrejött rangsor, a hasonlóságelemzésnél teljesen felborult. Amennyiben ekkora eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 A lefolytatott vizsgálat alapján:
-* magas hatékonysággal, az 1-es, 3-as, 4-es vezetők, és az 1-es számú beosztott kommunikál
+* magas kockázattal, az 1-es, 3-as, 4-es vezetők, és az 1-es számú beosztott kommunikál
-* elfogadható hatékonysággal, a 2-es és 3-as számú beosztott kommunkiál
+* elfogadható kockázattal, a 2-es és 3-as számú beosztott kommunkiál
-* alacsony hatékonysággal pedig a 2-es és 5-ös vezető valamint a 4-es és az 5-ös beosztott kommunikál
+* alacsony kockázattal pedig a 2-es és 5-ös vezető valamint a 4-es és az 5-ös beosztott kommunikál
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A szakirodalmi elemzés alapján a vezető1 és beosztott 1-nél valósul meg a magas hatékonyságú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben  az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az első helyen mindkét elemzési módszernél az 1-es számmal jelölt vezető áll. A nagy eltérések valószínűsíthető oka a szakirodalmi elemzés pontozási és súlyozási rendszerének szubjektivitása, vagyis erős függősége a pontozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy habár az attribútumok jóságpontjai a formális logika szabályai szerint önmagában megállják a helyüket, egymással összevetve több logikai ellentmondást is találunk. A munkanélkülivé válás előtti munkában eltöltött idő annál ponterősebb, minél nagyobb (hosszabb idejű) munkatapasztalattal rendelkezik valaki, amivel azonban egyenesen arányos az életkor növekedése is, ahol azonban a minél magasabb életkor bizony hátrányt jelent. A másik - az eredmény pontosságát befolyásoló - logikai ellentmondás a kétféle munkavállalási hajlandóság között van, miszerint annál "piacképesebb" az illető, minél több munkaórát igénylő állást hajlandó elvállalni, amivel ellentétben áll az a vizsgálati szempont, hogy annál esélyesebb a személy, minél kevesebb bérért hajlandó visszaállni a munkaerőpiacra (azonos munkakört feltételezve egy 40 órás munkahétben dolgozó többet keresne, mit egy 30, vagy egy 24 órás). Amennyiben ekkora eltérés mutatkozik a szubjektív és az objektív elemzés között, felelős döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható. Ezek alapján a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésre a vizsgált 20 fő közül a legnagyobb esélye Hédinek van, akit Gizella követ a sorban.
+A szakirodalmi elemzés alapján az 5-ös vezetőnél és az 5-ös beosztottnál valósul meg a magas hatékonyságú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben  az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az alacsony hatékonyság a szakirodalmi elemzés tekintetében az 1-es számú vezető tekintetében, míg a hasonlóságelemzésnél az 5-ös számmal jelölt vezetőnél valósul meg. A nagy eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása, ami függ a osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást bizonyítja, hogy a szakirodalmi elemzés során létrejött rangsor, a hasonlóságelemzésnél teljesen felborult. Amennyiben ekkora eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

← Régebbi változat		A lap 2012. január 5., 16:38-kori változata
59. sor:		59. sor:

	=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=		=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
		+	A szakirodalmi elemzés alapján a vezető1 és beosztott 1-nél valósul meg a magas hatékonyságú kommunikáció, míg a hasonlóságelemzésben az 1-es és a 2-es vezetőnél. Az első helyen mindkét elemzési módszernél az 1-es számmal jelölt vezető áll. A nagy eltérések valószínűsíthető oka a szakirodalmi elemzés pontozási és súlyozási rendszerének szubjektivitása, vagyis erős függősége a pontozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy habár az attribútumok jóságpontjai a formális logika szabályai szerint önmagában megállják a helyüket, egymással összevetve több logikai ellentmondást is találunk. A munkanélkülivé válás előtti munkában eltöltött idő annál ponterősebb, minél nagyobb (hosszabb idejű) munkatapasztalattal rendelkezik valaki, amivel azonban egyenesen arányos az életkor növekedése is, ahol azonban a minél magasabb életkor bizony hátrányt jelent. A másik - az eredmény pontosságát befolyásoló - logikai ellentmondás a kétféle munkavállalási hajlandóság között van, miszerint annál "piacképesebb" az illető, minél több munkaórát igénylő állást hajlandó elvállalni, amivel ellentétben áll az a vizsgálati szempont, hogy annál esélyesebb a személy, minél kevesebb bérért hajlandó visszaállni a munkaerőpiacra (azonos munkakört feltételezve egy 40 órás munkahétben dolgozó többet keresne, mit egy 30, vagy egy 24 órás). Amennyiben ekkora eltérés mutatkozik a szubjektív és az objektív elemzés között, felelős döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható. Ezek alapján a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésre a vizsgált 20 fő közül a legnagyobb esélye Hédinek van, akit Gizella követ a sorban.

	=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=		=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

← Régebbi változat		A lap 2012. január 5., 15:00-kori változata
59. sor:		59. sor:

	=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=		=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
−	A táblázat segített rávilágítani arra, hogy a kommunikáció során az informális eszköz helyett, formális eszközökkel kommunikáljunk. Melynek leghatékonyabb eszköze az értekezlet, mind a beossztottak, mind pedig a vezetők tekintetében. Ebben az esetben a leggyorsabb a kommunikáció áramlása, így lehetőség van a gyors visszacsatolásra, a problémák gyors megoldására. Az informális eszközzel történő információ áramlás sebbességét tekintve szintén gyors, viszont az irányíthatósága, és hitelessége kétségbe vonható.

	=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=		=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-A vizsgálat alapján:
+A lefolytatott vizsgálat alapján:
-* a legalacsonyabb hatékonysággal az informális csatornán kommunikáló vezető1 rendelkezik
-* az értekezleten pedig mind a vezető, mind a beosztott magas hatékonysággal tud kommunikálni
+* magas hatékonysággal, az 1-es, 3-as, 4-es vezetők, és az 1-es számú beosztott kommunikál
-* az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es számú beosztott, valamint a 2-es, 3-as, 4-es számú vezető elfogadható hatékonysággal folytat kommunikációt
+* elfogadható hatékonysággal, a 2-es és 3-as számú beosztott kommunkiál
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 =A feladat által érintett célcsoportok=
-A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációs eszközt.
+A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációt.
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
-Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb kommunikációs eszköz feltárása
+Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb kommunikáció feltárása
 =A feladat előtörténete=