Mutatószám - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 11:30-n

2008-02-01T11:30:23Z

Pitlik, 2006. január 17., 10:23-n

2006-01-17T10:23:25Z

Judit: /* Történeti modul */

2006-01-17T09:55:41Z

‎Történeti modul

Judit: /* Definíciós modul */

2006-01-17T09:43:38Z

‎Definíciós modul

Judit: /* Történeti modul */

2006-01-17T09:42:21Z

‎Történeti modul

Judit: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

2006-01-17T09:42:02Z

‎Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Judit: /* Ontológiai modul */

2006-01-17T09:38:19Z

‎Ontológiai modul

Judit: /* Ontológiai modul */

2006-01-17T09:21:40Z

‎Ontológiai modul

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

2006-01-17T09:19:41Z

‎Ajánlott irodalmak modulja

Judit: /* Ajánlott irodalmak modulja */

2006-01-17T09:19:09Z

‎Ajánlott irodalmak modulja

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 11:30-kori változata
56. sor:		56. sor:
	== Ajánlott irodalmak modulja ==		== Ajánlott irodalmak modulja ==
	* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]		* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
		+	[[Kategória:Lexikon_(special)]]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 ** Statisztika (Felhasználási területe)
 ** Közgazdaságtan (Felhasználási területe)
 * '''"van neki, része a címszónak:"'''
-** Légszennyezési index
+** Jelenségek
-** Versenyképeségi index
+** Viszony
+** Változók
+** Műveletek
 * '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)"''' kapcsolattípus:
-** [[indikátor]] (mennyiségi mutatószám)
+** BSC / PCSM (mutatószám, hierarchia, csoport, érték, összevonási szabály, grafikus megjelenítés, ...)
 ==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 * A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem konkrét mutatószám típusokon keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.
-Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus és a mutatószám között?
+Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus, a céltalanság tétele és a mutatószám között?
 * A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az '''abdukció''' eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A '''PCSM''' (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A '''BSC''' (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 * '''2001''': Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]
-* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]
+* '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területen(termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]
 == Ontológiai modul ==

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Definíciós modul ==
-*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő,  mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP, FDI.
+*A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő,  mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP.
 == Tesztkérdések modul ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 * '''1977''': '''A mutatószám:''' a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]
-* '''2001''':Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]
+* '''2001''': Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a '''„Képességek”''' dimenziót. A Kaplan – Norton féle '''BSC modell''' '''„Tanulás és Fejlődés”''' perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az '''IT-Szolgáltatók''' – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája.'''"1992 - 1996"''':R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban '''(1992-1996)''' újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21965]
 * '''2005''': '''"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség:''' a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az '''1961–1980''' közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott '''mutatószám'''. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét.'''"1978–1980" agroökológiai potenciál''': adott területenen (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező '''mutatószám'''.'''"1983"''' Hazánk ~jának felmérése '''1978–1980''' között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit '''1983'''-ban publikálták '''„A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen.''' A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21618]

← Régebbi változat		A lap 2006. január 17., 09:19-kori változata
55. sor:		55. sor:

	== Ajánlott irodalmak modulja ==		== Ajánlott irodalmak modulja ==
−	* Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
	* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]		* Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 == Ajánlott irodalmak modulja ==
 * Sarusi Illés: Növeli-e a közszolgáltatás a versenyképességet? [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20162]
 * Közgazdasági Kislexikon [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20163]