https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9sObjektum-orientált fejlesztés - Laptörténet2026-04-15T09:49:05ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.27.7https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10302&oldid=prevPitlik, 2008. február 1., 11:34-n2008-02-01T11:34:35Z<p></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2008. február 1., 11:34-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l45" >45. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">45. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Farkas Csaba: Programozási ismeretek - haladó felhasználóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21479]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Benkő Tiborné, Poppe András: Objektum-orientált C++ [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21480]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória:Lexikon_(special)]]</ins></div></td></tr>
</table>Pitlikhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10301&oldid=prevPitlik, 2006. január 3., 12:51-n2006-01-03T12:51:30Z<p></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2006. január 3., 12:51-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l27" >27. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">27. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>** <del class="diffchange diffchange-inline">[[Információ]]</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>** <ins class="diffchange diffchange-inline">Információs rendszerek fejlesztése (OOP, ergonómia, információs többletérték, méretezés, tesztelés, biztonság, ...)</ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==</div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l36" >36. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">36. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Tesztkérdések modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Tesztkérdések modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: A C++ nyelv, nem objektum-orientált programozási nyelv? (hamis<ins class="diffchange diffchange-inline">, mert ...</ins>)</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált fejlesztés nagyban megkönnyíti a programozók feladatait? (igaz<ins class="diffchange diffchange-inline">, mert ...</ins>)</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Igaz-e, hogy: Az objektum-orientált programozási nyelv a 90-es évek vezető programozási módszere? (igaz<ins class="diffchange diffchange-inline">, mert ...</ins>)</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ajánlott irodalmak modulja ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ajánlott irodalmak modulja ==</div></td></tr>
</table>Pitlikhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10300&oldid=prevCzeba Péter: /* Ontológiai modul */2005-12-11T20:48:48Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Ontológiai modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:48-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l17" >17. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">17. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"ez egy" kapcsolattípus:'''  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"ez egy" kapcsolattípus:'''  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer)  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer)  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa)  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa)  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:'''  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:'''  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szubrutin</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* Szubrutin</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Objektum]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* [[Objektum]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Compiler  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* Compiler  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>*'''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Információ]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>* [[Információ]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10299&oldid=prevCzeba Péter: /* Ontológiai modul */2005-12-11T20:48:15Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Ontológiai modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:48-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l16" >16. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">16. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>''' <del class="diffchange diffchange-inline">* </del>"ez egy" kapcsolattípus:'''  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''"ez egy" kapcsolattípus:'''  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer)  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientált fejlesztési programok - editorok (keretrendszer)  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Objektum-orientáltság, grafikus fejlesztői eszközök (jelző)</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa)  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szövegszerkesztő program (alkalmazási példa)  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>''' <del class="diffchange diffchange-inline">* </del>"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:'''  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:'''  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szubrutin</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Szubrutin</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Objektum]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Objektum]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Compiler  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* Compiler  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>''' <del class="diffchange diffchange-inline">* </del>"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Információ]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>* [[Információ]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10298&oldid=prevCzeba Péter: /* Történeti modul */2005-12-11T20:46:51Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Történeti modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:46-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l3" >3. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">3. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">*</ins>'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10297&oldid=prevCzeba Péter: /* Történeti modul */2005-12-11T20:45:21Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Történeti modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:45-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l3" >3. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">3. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<ins class="diffchange diffchange-inline">* </ins>1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<ins class="diffchange diffchange-inline">* </ins>1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<ins class="diffchange diffchange-inline">* </ins>1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l13" >13. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">13. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<ins class="diffchange diffchange-inline">* </ins>1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10296&oldid=prevCzeba Péter, 2005. december 11., 20:41-n2005-12-11T20:41:05Z<p></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:41-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >1. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">1. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''Angol megnevezés:''' <del class="diffchange diffchange-inline">...</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''Angol megnevezés:''' <ins class="diffchange diffchange-inline">Object-oriented programming</ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10295&oldid=prevCzeba Péter: /* Történeti modul */2005-12-11T20:39:44Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Történeti modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:39-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l7" >7. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">7. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1970:''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1972:'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. <ins class="diffchange diffchange-inline">[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10294&oldid=prevCzeba Péter: /* Történeti modul */2005-12-11T20:37:58Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Történeti modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:37-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l2" >2. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">2. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</del></div></td><td colspan="2"> </td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></del></div></td><td colspan="2"> </td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1964:'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l14" >14. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">12. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">'''1990-es évek:'''Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péterhttps://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Objektum-orient%C3%A1lt_fejleszt%C3%A9s&diff=10293&oldid=prevCzeba Péter: /* Történeti modul */2005-12-11T20:37:00Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Történeti modul</span></span></p>
<table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface">
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;' lang='hu'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2005. december 11., 20:37-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l2" >2. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">2. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>__TOC__</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Történeti modul ==</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">'''1990-es évek:'''</ins>Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. <ins class="diffchange diffchange-inline">[</ins>[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>''' <del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1964<del class="diffchange diffchange-inline">.</del>''' A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1964<ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins>'''A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején. <ins class="diffchange diffchange-inline">[</ins>[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1970<del class="diffchange diffchange-inline">.</del>''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1970<ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins>''' A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez. <ins class="diffchange diffchange-inline">[</ins>[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''<del class="diffchange diffchange-inline">* </del>1972<del class="diffchange diffchange-inline">.</del>''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''1972<ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins>'''A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1988.''' -ban dolgozta ki a Eiffel nyelvet Bertold Meyer. Objektum-orientált, erősen típusos nyelv. A hordozhatóság érdekében a megírt programot C nyelvre is le lehet fordítani. A szakemberek szerint az egyik legjobb objektum-orientált programozási nyelv. <ins class="diffchange diffchange-inline">[</ins>[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. <ins class="diffchange diffchange-inline">[</ins>[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21474<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>]</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Ontológiai modul ==</div></td></tr>
</table>Czeba Péter