Ongyilkossagok aranya - Laptörténet

Vttv: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2012-06-08T19:08:42Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Vttv: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2012-06-08T16:34:53Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Vttv: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2012-06-08T16:32:54Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vttv: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2012-06-08T16:29:56Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Vttv: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2012-06-08T16:26:24Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Vttv: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

2012-06-08T16:21:41Z

‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Vttv: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

2012-06-08T16:18:56Z

‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Vttv: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2012-06-08T15:51:46Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vttv: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2012-06-08T15:48:39Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vttv: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2012-06-08T15:38:16Z

‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 * 5. Szociális védelemre fordított kiadás mértéke (ha nő, feltételezem, csökken az öngyilkossági arány) - 1 pont
-Ezek a bázisév pontjai, összesen tehát 15 pont. Ha a többi évben az attribútumok pozitív irányba változtak (vagyis ebben az esetben az öngyilkosságok számának csökkenését okozták), úgy ezekből levontam egy pontot, ha negatív irányba, ezekehez hozzáadtam egy pontot. Így egy adott évben a minimális pontszám, melyet egy ország kaphatott, 10 pont, a maximális pedig 20 pont volt. A magsabb pontszám, a feltételezésem szerint azt kell jelentse, hogy nőtt az öngyilkosságok száma, az alacsony pontszám pedig ellenkezőleg, alacsonyabb öngyilkossági arányt kell, hogy jelentsen.
+Ezek a bázisév pontjai, összesen tehát 15 pont. Ha a többi évben az attribútumok pozitív irányba változtak (vagyis ebben az esetben az öngyilkosságok számának csökkenését okozták), úgy ezekből levontam egy pontot, ha negatív irányba, ezekehez hozzáadtam egy pontot. Így egy adott évben a minimális pontszám, melyet egy ország kaphatott, 10 pont, a maximális pedig 20 pont volt. A magasabb pontszám, a feltételezésem szerint azt kell jelentse, hogy nőtt az öngyilkosságok száma, az alacsony pontszám pedig ellenkezőleg, alacsonyabb öngyilkossági arányt kell, hogy jelentsen.
 Megvizsgáltam, hogy az egyes attribútomokra vonatkozó értékek milyen irányba változtak, ezt egyszerű kivonással állapítottam meg, vagyis a 2005-ös év adataiből egyenkenként kivontam a többi év hasonló adatainak értékeit, majd a kapott pontszámokat figyelembe véve megnéztem, hogy az öngyilkossági arány nőtt-e, vagy csökkent-e 2005-höz képest. Ha a pontszám nőtt/csökkent és az öngyilkosságok száma szintén nőtt/csökkent, akkor semleges, vagyis az attribútumoknak megfelelő értékről van szó. Ha a pontszám nőtt, de az öngyilkosságok száma csökkent, akkor alulteljesített, fordított esetben túlteljesített az öngyilkosságok száma az attribútumokhoz képest. (xls: '"b" módszer' munkalap, A45:H114)

@@ 101. sor: / 101. sor: @@
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-A saját módszerrel készített elemzés eredémyeit a coco-módszerrel készített elemzés eredménye nem támasztotta alá. Ennek oka, hogy a saját módszer, a fentebb már említettek okán, jelentősen torzít. Az eredmények összehasonlítására az xls fájl 'Összesítés' munkalapján, a BD48:BO56 tömbben van lehetőség.
+A saját módszerrel készített elemzés eredményeit a coco-módszerrel készített elemzés eredménye nem támasztotta alá. Ennek oka, hogy a saját módszer, a fentebb már említettek okán, jelentősen torzít. Az eredmények összehasonlítására az xls fájl 'Összesítés' munkalapján, a BD48:BO56 tömbben van lehetőség.
 A legszembetünőbb különbség az, hogy a saját módszerrel készített elemzés szerint egyetlen olyan ország van a vizsgáltak között, mely mindössze egyetlen évben, 2006-ban teljesítette túl a vártakat, azaz, ahol a választott attribútumok mértékéhez képest magasabb volt a várhatónál az öngyilkosságok nyers arányszáma. Ez az ország Ausztria, mely ország, a coco-módszerrel készített elemzés szerint, 2006-2010 között folyamatosan túlteljesített e tekintetben.

@@ 85. sor: / 85. sor: @@
 * Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok (xls: 'Összesítés' munkalap, BD53:BI53). Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években (xls: 'Kimutatás' munkalap, AF8:AK8), vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg.
-* Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt xls: 'Kimutatás' munkalap, AF10:AK10), de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb	öngyilkossági arány volt várható (xls: 'Összesítés' munkalap, BD55:BI55).
+* Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt (xls: 'Kimutatás' munkalap, AF10:AK10), de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb	öngyilkossági arány volt várható (xls: 'Összesítés' munkalap, BD55:BI55).
 * Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna (xls: 'Összesítés' munkalap, BD50:BI50).
 * A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható. (xls: 'Összesítés' munkalap, BH54:BI54, illetve BH51:BI51)

@@ 102. sor: / 102. sor: @@
 A saját módszerrel készített elemzés eredémyeit a coco-módszerrel készített elemzés eredménye nem támasztotta alá. Ennek oka, hogy a saját módszer, a fentebb már említettek okán, jelentősen torzít. Az eredmények összehasonlítására az xls fájl 'Összesítés' munkalapján, a BD48:BO56 tömbben van lehetőség.
-A legszembetünőbb különbség az, hogy a saját módszerrel készített elemzés szerint egyetlen olyan ország van a vizsgáltak között, mely egyetlen évben, 2006-b an túlteljesített, azaz, ahol a választott attribútumok mértékéhez képest magasabb volt a várhatónál az öngyilkosságok nyers arányszáma. Ez az ország Ausztria, mely ország, a coco-módszerrel készített elemzés szerint, 2006-2010 között folyamatosan túlteljesített e tekintetben.
+A legszembetünőbb különbség az, hogy a saját módszerrel készített elemzés szerint egyetlen olyan ország van a vizsgáltak között, mely mindössze egyetlen évben, 2006-ban teljesítette túl a vártakat, azaz, ahol a választott attribútumok mértékéhez képest magasabb volt a várhatónál az öngyilkosságok nyers arányszáma. Ez az ország Ausztria, mely ország, a coco-módszerrel készített elemzés szerint, 2006-2010 között folyamatosan túlteljesített e tekintetben.
 A végelszámolás alapján így a saját módszer eredményei nem fogadhatóak el, ez tehát elviekben 3750 Ft veszteséget jelent. Az újabb, immár eredményes elemzésre fordított összeg 1670 Ft.  Levonható a következtetés, hogy amennyiben nem a saját módszer alkalmazása mellett döntök, ~2080 Ft hasznot realizálhattam volna, avagy helyesebben , ~2080 Ft-tal kevesebbet fordítottam volna a helyes eredményeket adó elemzésre.

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 Ezek a bázisév pontjai, összesen tehát 15 pont. Ha a többi évben az attribútumok pozitív irányba változtak (vagyis ebben az esetben az öngyilkosságok számának csökkenését okozták), úgy ezekből levontam egy pontot, ha negatív irányba, ezekehez hozzáadtam egy pontot. Így egy adott évben a minimális pontszám, melyet egy ország kaphatott, 10 pont, a maximális pedig 20 pont volt. A magsabb pontszám, a feltételezésem szerint azt kell jelentse, hogy nőtt az öngyilkosságok száma, az alacsony pontszám pedig ellenkezőleg, alacsonyabb öngyilkossági arányt kell, hogy jelentsen.
-Megvizsgáltam, hogy az egyes attribútomokra vonatkozó értékek milyen irányba változtak, majd a kapott pontszámokat figyelembe véve megnéztem, hogy az öngyilkossági arány nőtt-e, vagy csökkent-e 2005-höz képest. Ha a pontszám nőtt/csökkent és az öngyilkosságok száma szintén nőtt/csökkent, akkor semleges, vagyis az attribútumoknak megfelelő értékről van szó. Ha a pontszám nőtt, de az öngyilkosságok száma csökkent, akkor alulteljesített, fordított esetben túlteljesített az öngyilkosságok száma az attribútumokhoz képest.
+Megvizsgáltam, hogy az egyes attribútomokra vonatkozó értékek milyen irányba változtak, ezt egyszerű kivonással állapítottam meg, vagyis a 2005-ös év adataiből egyenkenként kivontam a többi év hasonló adatainak értékeit, majd a kapott pontszámokat figyelembe véve megnéztem, hogy az öngyilkossági arány nőtt-e, vagy csökkent-e 2005-höz képest. Ha a pontszám nőtt/csökkent és az öngyilkosságok száma szintén nőtt/csökkent, akkor semleges, vagyis az attribútumoknak megfelelő értékről van szó. Ha a pontszám nőtt, de az öngyilkosságok száma csökkent, akkor alulteljesített, fordított esetben túlteljesített az öngyilkosságok száma az attribútumokhoz képest. (xls: '"b" módszer' munkalap, A45:H114)
 Értelemszerűen ez a módszer közel sem lehet pontos, hiszen ebben az esetben az attribútumoknak előre meghatározott fontosságot tulajdonítottam, illetőleg minden évet a bázisévhez, 2005-höz viszonyítottam, s ez önmagában torzította az eredményeket. A pontosabb eredmények érdekében fordultam a hasonlóságelemzéshez a COCO-módszer segítségével, melynek menete az alábbiakban olvasható.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

@@ 98. sor: / 98. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 Bár a szociális védelemre fordított kiadások mértéke önmagában nem bizonyult fontos tényezőnek az öngyilkossági arányszámok (pozitív irányú, vagyis ez esetben csökkenő) irányú változásában, mégis elmondható, hogy azon országokban, ahol ezen kiadások jelentősen nőttek a korábbi évekhez képest, ott a válság által kevésbé súlyosan érintett országok (Ausztria, Németország) esetében az elvárhatónál magasabb az öngyilkosságok arányszáma, a válság által súlyosan érintett ilyen ország (Spanyolország) esetében a választott mutatóknak megfelelő mértékben alakult.
 Természetesen a szociális védelemre fordítandó összeg sem emelhető a megfelelő források nélkül. Az elemzés alapján a legkedvezőtlenebb hatással az öngyilkossági arányok alakulására az államadósság illetve a magánszektor adóssága volt a vizsgált években. Összetett problémáról van itt tehát szó, hiszen az államadósság igen kívánatos csökkentése, jobb esetben, a központi költségvetés kiadási oldalának csökkentésével érhető el, így azonban értelemszerűen kevesebb forrás jut a szociáilis védelemre is. A költségvetés bevételi oldalának növelése viszont a magánszektor adósságának mértékére lehet kedvezőtlen hatással. Tekintve azonban, hogy az elemzés alapján az adósság két fajtája a legfontosabb tényező e kérdésben, ezek csökkentésére helyezendő a hangsúly.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 93. sor: / 93. sor: @@
-*A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. (xls: 'Összesítés' munkalap, A60:AE60)
+*A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. (xls: 'Összesítés' munkalap, A60:AE60), vagyis ezeknek mértéke határozta meg leginkább (szigorúan a jelen modell szerint) az öngyilkosságok arányszámának alakulását.
 *Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. (xls: 'Összesítés' munkalap, A60:AE60)
 *Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is. (xls: 'Összesítés' munkalap, A64:AE64)

@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 Az elemzés lépései:
-*Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása
+*Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása (xls: 'Adatbázis' munkalap, A1:I53)
-*Az adatok alapján kimutatás készítése
+*Az adatok alapján kimutatás készítése (összeg és darab nézetben is) (xls: 'Kimutatás' munkalap, A1:AL26)
-*Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel
+*Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel (xls: '2005', '2006', '2007, '2008', '2009, '2010' munkalapok, A1:L64)
-*Az adatok összesítése, következtetések levonása
+*Az adatok összesítése, következtetések levonása (xls: 'Összesítés' munkalap, A1:BO85)
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=