Operációs rendszerek - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 11:40-n

2008-02-01T11:40:51Z

Pitlik: Levédte a(z) Operációs rendszerek lapot [edit=sysop:move=sysop]

2008-02-01T11:40:35Z

Levédte a(z) Operációs rendszerek lapot [edit=sysop:move=sysop]

Pauleczkim: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:14:55Z

‎'''Történeti modul'''

Pauleczkim: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:13:36Z

‎'''Történeti modul'''

Pauleczkim: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:12:58Z

‎'''Történeti modul'''

Pauleczkim: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:11:24Z

‎'''Történeti modul'''

Pauleczkim: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T13:46:40Z

‎'''Definíciós modul'''

Pauleczkim: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T13:35:26Z

‎'''Definíciós modul'''

Pauleczkim: /* '''Ajánlott irodalom''' */

2006-12-21T13:33:32Z

‎'''Ajánlott irodalom'''

Pauleczkim, 2006. december 21., 13:32-n

2006-12-21T13:32:37Z

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 11:40-kori változata
45. sor:		45. sor:
	*''Tsichritzis, D. C.:Operating systems''		*''Tsichritzis, D. C.:Operating systems''
	*''Bakos Tamás : Operációs rendszerek''		*''Bakos Tamás : Operációs rendszerek''
		+	[[Kategória:Lexikon_(classic)]]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 *Kezdetben az MS-DOS és a UNIX uralta a piacot, majd megjelent az MS WINDOWS. A UNIX ezzel visszaesett a munkaállomásokra, nagygépekre és a RISC gépekre. Később a LINUX meglehetősen elterjedt a személyi számítógépeken.
 *A '''80-as''' évek közepétől elindul a személyi számítógép hálózatok növekedése, így kialakul a hálózati és osztott operációs rendszer fogalma is.
 =='''Definíciós modul'''==

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 *'''1980 – napjainkig'''. Személyi számítógépek. Az LSI technológiáknak köszönhetően a számítógépek méretei rendkívüli mértékben lecsök-kentek. A széles körben elérhető hardware és főleg a grafikus lehető-ségek a szoftver gyártás nagy iparához vezettek.   Az elkészített szoftve-rek felhasználóbarátok voltak, hiszen olyanoknak készültek,   akik sem-mit nem értettek a számítógéphez, és nem is akartak semmit megtanulni!
 *Kezdetben az MS-DOS és a UNIX uralta a piacot, majd megjelent az MS WINDOWS. A UNIX ezzel visszaesett a munkaállomásokra, nagygépekre és a RISC gépekre. Később a LINUX meglehetősen elterjedt a személyi számítógépeken.
-A '''80-as''' évek közepétől elindul a személyi számítógép hálózatok növe-kedése, így kialakul a hálózati és osztott operációs rendszer fogalma is.
+*A '''80-as''' évek közepétől elindul a személyi számítógép hálózatok növekedése, így kialakul a hálózati és osztott operációs rendszer fogalma is.
 =='''Definíciós modul'''==

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 *'''1959-ben''' megjelent az elsõ integrált áramkör és az a 60-as évek végén már olyan olcsó és megbízható mikroprocesszorok kerültek a piacra, melyek teljesítõképessége vetekedett nagy és drága elõdeiével. Megkezdõdött a kicsi, de sokak számára elérhetõ személyi számítógépek (PC) széleskörû elterjedése. A felhasználóktól már nem lehetett elvárni a profizmust, barátságos, könnyen használható kezelõi felületet kellett számukra kialakítani.
 *A '''70-es évek'''ben a hangsúly áttevõdött a processzor fontosságáról a felhasználó fontosságára.
-*'''1980 – napjainkig'''. Személyi számítógépek. Az LSI technológiáknak köszönhetően a számítógépek méretei rendkívüli mértékben lecsök-kentek. A széles körben elérhető hardware és főleg a grafikus lehető-ségek a szoftver gyártás nagy iparához vezettek.   Az elkészített szoftve-rek felhasználóbarátok voltak, hiszen olyanoknak készültek,   akik sem-mit nem értettek a számítógéphez, és nem is akartak semmit megtanul-ni!
+*'''1980 – napjainkig'''. Személyi számítógépek. Az LSI technológiáknak köszönhetően a számítógépek méretei rendkívüli mértékben lecsök-kentek. A széles körben elérhető hardware és főleg a grafikus lehető-ségek a szoftver gyártás nagy iparához vezettek.   Az elkészített szoftve-rek felhasználóbarátok voltak, hiszen olyanoknak készültek,   akik sem-mit nem értettek a számítógéphez, és nem is akartak semmit megtanulni!
-Kezdetben az MS-DOS és a UNIX uralta a piacot, majd megjelent az MS WINDOWS. A UNIX ezzel visszaesett a munkaállomásokra, nagygépekre és a RISC gépekre. Később a LINUX meglehetősen elterjedt a személyi számítógépeken.
+*Kezdetben az MS-DOS és a UNIX uralta a piacot, majd megjelent az MS WINDOWS. A UNIX ezzel visszaesett a munkaállomásokra, nagygépekre és a RISC gépekre. Később a LINUX meglehetősen elterjedt a személyi számítógépeken.
 A '''80-as''' évek közepétől elindul a személyi számítógép hálózatok növe-kedése, így kialakul a hálózati és osztott operációs rendszer fogalma is.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 *'''1959-ben''' megjelent az elsõ integrált áramkör és az a 60-as évek végén már olyan olcsó és megbízható mikroprocesszorok kerültek a piacra, melyek teljesítõképessége vetekedett nagy és drága elõdeiével. Megkezdõdött a kicsi, de sokak számára elérhetõ személyi számítógépek (PC) széleskörû elterjedése. A felhasználóktól már nem lehetett elvárni a profizmust, barátságos, könnyen használható kezelõi felületet kellett számukra kialakítani.
 *A '''70-es évek'''ben a hangsúly áttevõdött a processzor fontosságáról a felhasználó fontosságára.
+*'''1980 – napjainkig'''. Személyi számítógépek. Az LSI technológiáknak köszönhetően a számítógépek méretei rendkívüli mértékben lecsök-kentek. A széles körben elérhető hardware és főleg a grafikus lehető-ségek a szoftver gyártás nagy iparához vezettek.   Az elkészített szoftve-rek felhasználóbarátok voltak, hiszen olyanoknak készültek,   akik sem-mit nem értettek a számítógéphez, és nem is akartak semmit megtanul-ni!
+Kezdetben az MS-DOS és a UNIX uralta a piacot, majd megjelent az MS WINDOWS. A UNIX ezzel visszaesett a munkaállomásokra, nagygépekre és a RISC gépekre. Később a LINUX meglehetősen elterjedt a személyi számítógépeken.
+A '''80-as''' évek közepétől elindul a személyi számítógép hálózatok növe-kedése, így kialakul a hálózati és osztott operációs rendszer fogalma is.
 =='''Definíciós modul'''==

← Régebbi változat	A lap 2008. február 1., 11:40-kori változata
(Nincs különbség)

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 Nem szokták az operációs rendszer részének tekinteni a programozási nyelvek gépi megvalósításait bár vannak olyan gépek melyeken az operációs rendszer teljes vezérlése egy nyelv (mikrogépeknél gyakran a BASIC) köré épül. Annak eldöntése, hogy egy szoftver komponens az operációs rendszerhez tartozik-e, részben megítélés kérdése, részben a válaszoló nézõpontjának függvénye részben pedig történelmi hagyományokkal kapcsolatos. Az elsõ és második generációs gépeknél például vagy nem volt operációs rendszer, vagy jóformán csak hardver elemekbõl állt (különféle kapcsolók címkiválasztó kulcsok, indító-, megállító-, lépésenkénti végrehajtást kiváltó gombok stb.). A harmadik generációban (1965 körül) alakult ki a fõleg szoftverrel megvalósított operációs rendszer (pl. IBM DOS és OS), amit ma már mindenki operációs rendszernek tart.
 Itt idézzük az '''ISO''' nemzetközi szabványosítási szervezet definícióját, mely szerint az operációs rendszer:
-"Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erõforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt."
+'''"Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erõforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt."'''
 Hozzátehetjük: a minél kényelmesebb kommunikációt. A korai számítógépekkel a kommunikáció a már említett bonyolult kapcsolókból és kijelzõkbõl álló konzolon (fõpanelon) keresztül történt. Késõbb vezérlõ nyelveket használhattunk a munkák feladására és programozási nyelveket a problémák kódolására. A terminálok lehetõvé tették, hogy e két mûveletet egy hardvereszközzel tudjuk megoldani, azonban a kapcsolattartás tipikusan "szöveges" jellege megmaradt. Ezek közül a legkorszerûbb a menüvezérelt kapcsolat. Ma a képernyõs terminálok grafikai lehetõségeinek növekedésével terjed a képorientált kapcsolattartás, amelyet grafikus interfésznek hívnak. Ennél a menüelemek nemcsak szövegesen, hanem képecskék, ún. ikonok formájában, maguk a menük pedig vagy kihúzható redõnyökön vagy külön, a képernyõ más részein átlapoló ablakokban jelennek meg.

@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 =='''Ajánlott irodalom'''==
-*Bárány Márta: Operációs rendszerek
+*''Bárány Márta: Operációs rendszerek''
-*Tsichritzis, D. C.:Operating systems
+*''Tsichritzis, D. C.:Operating systems''
-*Bakos Tamás : Operációs rendszerek
+*''Bakos Tamás : Operációs rendszerek''

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 13:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	=='''Történeti modul'''==		=='''Történeti modul'''==

−	Az 1940-es években megjelent elsõ elektronikus számítógépeknek nem volt operációs rendszerük. Az 1944-ben készített jelfogós Mark I. és az 1946-os elektroncsöves ENIAC már bináris elven mûködött, de a mai értelemben nem mondhatjuk számítógépnek ezeket, programozásához huzalok százait kellett átdugdosni. Az elsõ tárolt program elvén mûködõ Neumann-féle számítógép 1949-ben, Angliában készült, és kapcsolók segítségével bitenként lehetett programozni. Az óriási és rendkívül drága gép kihasználatlanul állt az idõ legnagyobb hányadában. A hatékonyság növelése érdekében ekkor kezdtek alkalmazni kártyaolvasókat a bevitel gyorsítására, és a bináris programozás következtében elõforduló hibák számát nagyban csökkentették az elsõ formális nyelvek, az assemblerek. Az elsõ magas szintû algoritmusokra optimalizált programozási nyelv a FORTRAN volt.1959-ben megjelent az elsõ integrált áramkör és az a 60-as évek végén már olyan olcsó és megbízható mikroprocesszorok kerültek a piacra, melyek teljesítõképessége vetekedett nagy és drága elõdeiével. Megkezdõdött a kicsi, de sokak számára elérhetõ személyi számítógépek (PC) széleskörû elterjedése. A felhasználóktól már nem lehetett elvárni a profizmust, barátságos, könnyen használható kezelõi felületet kellett számukra kialakítani. A 70-es ~~években~~ a hangsúly áttevõdött a processzor fontosságáról a felhasználó fontosságára.	+	*Az '''1940-es években''' megjelent elsõ elektronikus számítógépeknek nem volt operációs rendszerük.
		+	*Az '''1944-ben''' készített jelfogós Mark I. és az 1946-os elektroncsöves ENIAC már bináris elven mûködött, de a mai értelemben nem mondhatjuk számítógépnek ezeket, programozásához huzalok százait kellett átdugdosni.
		+	*Az elsõ tárolt program elvén mûködõ Neumann-féle számítógép '''1949-ben''', Angliában készült, és kapcsolók segítségével bitenként lehetett programozni. Az óriási és rendkívül drága gép kihasználatlanul állt az idõ legnagyobb hányadában. A hatékonyság növelése érdekében ekkor kezdtek alkalmazni kártyaolvasókat a bevitel gyorsítására, és a bináris programozás következtében elõforduló hibák számát nagyban csökkentették az elsõ formális nyelvek, az assemblerek.
		+	*Az elsõ magas szintû algoritmusokra optimalizált programozási nyelv a FORTRAN volt.
		+	*'''1959-ben''' megjelent az elsõ integrált áramkör és az a 60-as évek végén már olyan olcsó és megbízható mikroprocesszorok kerültek a piacra, melyek teljesítõképessége vetekedett nagy és drága elõdeiével. Megkezdõdött a kicsi, de sokak számára elérhetõ személyi számítógépek (PC) széleskörû elterjedése. A felhasználóktól már nem lehetett elvárni a profizmust, barátságos, könnyen használható kezelõi felületet kellett számukra kialakítani.
		+	*A '''70-es évek'''ben a hangsúly áttevõdött a processzor fontosságáról a felhasználó fontosságára.