Piaci reszesedes szimulacioja - Laptörténet

Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2013-05-16T15:16:24Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-05-16T15:13:18Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Pitlik: /* Forrás */

2013-05-16T14:54:58Z

‎Forrás

Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2013-05-16T08:19:58Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Rdk6, 2013. május 16., 08:18-n

2013-05-16T08:18:19Z

Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

2013-05-16T08:10:06Z

‎A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

2013-05-16T08:09:03Z

‎Attribútumok (X, Y oszlopok)

Rdk6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2013-05-16T08:08:14Z

‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Rdk6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

2013-05-16T08:07:37Z

‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

2013-05-16T08:05:39Z

‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

← Régebbi változat		A lap 2013. május 16., 15:16-kori változata
114. sor:		114. sor:


		+	Hasznosság különbözet: 12.000-(-8000)=20.000 Ft
		+
		+	Vagyis 20.000,- Ft reményében vágok neki a feladatnak.

	A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.		A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.

@@ 70. sor: / 70. sor: @@
 Ezek alapján:
-hány éve ismert?: 0
+minél nagyobb "hány éve ismert?", annál nagyobb a piaci részesedés
-ár: 1
+minél kisebb "ár", annál nagyobb a piaci részesedés
-konkurensek száma: 1
+minél kisebb "konkurensek száma", annál nagyobb a piaci részesedés
-TV-reklámok típusainak száma: 0
+minél nagyobb "TV-reklámok típusainak száma", annál nagyobb a piaci részesedés
-újsághirdetés: 0
+minél nagyobb "újsághirdetés", annál nagyobb a piaci részesedés
-egyéb csatornák: 0
+minél nagyobb "egyéb csatornák", annál nagyobb a piaci részesedés
 =A feladat által érintett célcsoportok=

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =Forrás=
-[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]
+[http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/reszesedes.xlsx XLS]
 =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

@@ 185. sor: / 185. sor: @@
 A COCO  standard elemzés során a sorrend a következő lett:
-.	Maybelline
+.	Maybelline 36,6%
-.	Manhattan
+.	Manhattan 13,02%
-.	Rimmel
+.	Rimmel 11,92%
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

@@ 90. sor: / 90. sor: @@
 Saját elemzés:
-•	Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes
 •	Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes
 •	Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft
 •	Bevétel: 0
 •	Haszon: 0-8.000= 0 Ft
 Hasonlóságelemzés:
 •	Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes
 •	Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes
 •	Költségek: 3.000,- Ft
 •	Bevétel:
-Tehát 5.000 Ft reményében végzem el a feladatot.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.
 Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.
 Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:
 .	Maybelline
 .	Rimmel
 .	Manhattan
 A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.
 Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak  2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.
 A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 Y oszlop:
 Piaci részesedés. (%)
 X oszlopok:
 hány éve ismert? (db)
 ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)
 konkurensek száma (db)
 TV-reklámok típusainak száma (db)
 újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)
 egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)
 irányok megadása:
 : minél kisebb, annál jobb
 : minél nagyobb, annál jobb
 Ezek alapján:
 hány éve ismert?: 0
 ár: 1
 konkurensek száma: 1
 TV-reklámok típusainak száma: 0
 újsághirdetés: 0
 egyéb csatornák: 0

@@ 83. sor: / 83. sor: @@
 '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''
 Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám.
@@ 101. sor: / 102. sor: @@
 Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)
 '''Online_standard 1 munkalap:'''
@@ 115. sor: / 117. sor: @@
 Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.
 '''Online_standard 2 (Maybelline) & Online_standard 2 (Manhattan) & Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''
 A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt.
 '''Google Trends munkalap:'''
 A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.
 '''
 Végső táblázat munkalap:'''
 Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.