Számítógép - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 12:10-n

2008-02-01T12:10:18Z

Pitlik: Levédte a(z) Számítógép lapot [edit=sysop:move=sysop]

2008-02-01T12:10:09Z

Levédte a(z) Számítógép lapot [edit=sysop:move=sysop]

Brechler: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-17T22:02:24Z

‎'''Definíciós modul'''

Brechler: /* '''Ajánlott irodalmak modulja''' */

2006-12-17T22:00:57Z

‎'''Ajánlott irodalmak modulja'''

Brechler: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-17T22:00:22Z

‎'''Definíciós modul'''

Brechler: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-17T21:55:13Z

‎'''Definíciós modul'''

Brechler: /* '''''Számítógépes billentyűzet''''' */

2006-12-17T21:54:17Z

‎'''''Számítógépes billentyűzet'''''

Brechler, 2006. december 13., 14:26-n

2006-12-13T14:26:25Z

Brechler, 2006. december 13., 14:23-n

2006-12-13T14:23:08Z

Brevis: MIAU Wiki:Képhasználati irányelvek moved to Vírus

2006-12-09T17:27:40Z

MIAU Wiki:Képhasználati irányelvek moved to Vírus

Új lap

#REDIRECT [[Vírus]]

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 12:10-kori változata
37. sor:		37. sor:

	*WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]		*WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]
		+
		+	[[Kategória:Lexikon_(classic)]]

← Régebbi változat		A lap 2006. december 17., 22:02-kori változata
23. sor:		23. sor:

	Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.		Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.
		+
		+	=='''Típusok'''==
		+
		+	Ha a „számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról. A külső vezérlésű automaták esetében az inputnak része a tevékenységet irányító program. Ez például úgy valósulhat meg, hogy folyamatos emberi beavatkozással irányítjuk a gépet (pl. egy abakuszt, egy elektronikus zongorát stb.), vagy pedig a feldolgozandó adatokkal egyetemben adjuk meg a feldolgozás módját megadó tevékenység leírását (így működtek régen egyes lyukkártyavezérlésű gépek). Így programot minden munkafázisban újra meg újra le kell írni és a gépnek beadni. A belső vezérlésű automaták viszont saját maguk tárolni képesek a tevékenységüket irányító programot, így minden munkafázisban csak az adatok leírására és a megfelelő program kiválasztására van szükség. A belső program lehet „fix”, azaz rezidens: ez nem változtatható az automata fizikai integritásának megváltoztatása nélkül (pl. fix programok a [[PPC]-k BIOS programjai, melyek hardveresen „bele vannak égetve” a PC alaplapjába, vagy a programozható mosógépek programjai), vagy lehet változtatható; a legtöbb mai számítógép mindkét fajta programot tartalmaz. Mindennek a teteje pedig az, amikor a gép már maga is képes lényegesen változtatni a működését vezérlő programon.
		+
		+	Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az analóg és a digitális számítógép. Az analóg számítógépek fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen fizikai jellemző (pl. villamos feszültség, hőmérséklet, nyomás). Előnyösen használhatóak többek között biológiai, áramlástani, stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A digitális számítógépek diszkrét értékekre (számjegyek, digit) bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a bit, aminek neve az angol Binary Digit (bináris, vagyis kettes alapú számrendszerbeli számjegy) kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek, amelyek egyesítik a két típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.

	== Forrás ==		== Forrás ==

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához programra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli, azaz programozott működésű.
 =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==
 *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]

← Régebbi változat		A lap 2006. december 17., 22:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
	=='''''Számítógép'''''==		=='''''Számítógép'''''==
		+
		+	=='''Történeti modul'''==
		+
		+	*'''1946:''' megépül John Presper Eckert és John W. Mauchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC 18 000 vákumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással.
		+
		+	30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5 000 összeadást, 357 szorzást, vagy 38 osztást tud végezni másodpercenként, 10 jegyig számol, 20 regisztere van, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. MTBF: 40 sec. Külső programvezérlése huzalozással működik.
		+	*'''1945'''-ben építették a hasonló EDVAC gépet Neumann János (1903-1957) vezetésével. Ez már központi vezérlő egységet tartalmaz, van benne lehetőség feltételes vezérlésátadásra, memória tárolja a programokat és az adatokat is.
		+	*'''1951:''' Megjelenik az első kereskedelemben kapható számítógép, az UNIVAC I..
		+	*'''1964:'''megjelenik az első általános célú kereskedelmi gép, az IBM 360.
		+	*'''1949'''-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi.
		+
		+	*'''1951'''-ben építették meg az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.
		+
		+	*'''1960'''-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964: 360/40, az első integrált áramköri elemeket tartalmazó ún. harmadik generációs gép).
		+
		+	*'''1981:'''A ma használt IBM PC kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártó cégek termékeinek is.

	=='''Definíciós modul'''==		=='''Definíciós modul'''==

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 =='''Definíciós modul'''==
-A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.
+Számítógép tágabb értelemben minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek programvégrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép vagy számoláskönnyítő egyszerű eszköz között abban rejlik, hogy a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a másik gép csak egy - lehet, hogy bonyolult műveletet (pl. szorzás) - képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.
 =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==
 *WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]

← Régebbi változat	A lap 2008. február 1., 12:10-kori változata
(Nincs különbség)

← Régebbi változat		A lap 2006. december 17., 21:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	=='''''~~Számítógépes billentyűzet~~'''''==	+	=='''''Számítógép'''''==

	=='''Definíciós modul'''==		=='''Definíciós modul'''==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =='''''Számítógépes billentyűzet'''''==
-=='''Mi is az a billentyűzet?'''==
+=='''Definíciós modul'''==
 A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.
 A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szüksége, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.
 A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.
 A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.
 A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).
 A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.
@@ 23. sor: / 21. sor: @@
 Játékok
 A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a számítógépes játékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.
 A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.
 A magyar kiosztásról

← Régebbi változat		A lap 2006. december 13., 14:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~#REDIRECT~~ [~~[Vírus]~~]	+	=='''''Számítógépes billentyűzet'''''==
		+
		+	=='''Mi is az a billentyűzet?'''==
		+	A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.
		+	A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szüksége, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.
		+	A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.
		+	A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.
		+
		+	=='''Speciális billentyűk'''==
		+	A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).
		+	A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.
		+	A billentyűzet felső részében találhatóak a funkció billentyűk, általában F1 - F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.
		+	A Ctrl billentyű
		+	A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.
		+	A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.
		+	Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.
		+	Az Alt és AltGr billentyűk
		+	Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).
		+	A billentyűzet használata
		+	Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.
		+	Parancsok
		+	A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.
		+	Játékok
		+	A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a számítógépes játékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.
		+
		+	=='''Kapcsolódás'''==
		+	A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.
		+	A magyar kiosztásról
		+	A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket (a hagyományos magyar irógépekhez igazodva). Ennek ironikus megfogalmazása: „magzar billentzuyet ruley” (amely a Z és Y felcserélésével, az ékezet lehagyásával és a szleng rulez szó felhasználásával született) elterjedt a magyar kiosztást nem kedvelő informatikusok körében.
		+
		+
		+	=='''Ajánlott irodalmak modulja'''==
		+
		+	*WIKIPÉDIA A szabad lexikon [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap]