Szerkesztő:Dakaz - Laptörténet

Dakaz, 2007. április 1., 22:10-n

2007-04-01T22:10:57Z

Dakaz, 2007. április 1., 21:59-n

2007-04-01T21:59:37Z

Dakaz, 2007. április 1., 20:53-n

2007-04-01T20:53:41Z

Dakaz, 2007. április 1., 18:54-n

2007-04-01T18:54:53Z

Dakaz, 2006. december 21., 14:50-n

2006-12-21T14:50:33Z

Dakaz, 2006. december 16., 16:26-n

2006-12-16T16:26:32Z

Új lap

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK
Történeti áttekintés
A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a "hálózatok atyja" az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok "áttörésének" időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.
Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az "Információs Szupersztrádák"-nak és segítik a hatékony "Információs Társadalom" építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai "PC korszak" atomizáltsága után az együttműködésben.
A számítógép-hálózatok történeti fejlődése
Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.
Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.
A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network).

Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1. bra mutatja be.

Alkalmazás hálózata
Számítógép-hálózat(ok)
Adathálózat(ok)

1. ábra. Hálózatok

Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.
A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők. Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.
Számítógép hálózat kialakításának céljai
• Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.
• Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.
• A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.
• A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.

A számítógép hálózat fogalma:
A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.

A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint
Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).
A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint
• Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.
• Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.
• Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.
• Internet: az egész földet átfogó hálózat.
o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.
o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.
A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint
• Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.
• Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.
• Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.
• Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.
• Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.
• Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.
A hálózat logikai felépítése
A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.
Szerver-kliens modell
Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.
A hálózat logikai felépítése
A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.
Szerver-kliens modell
A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.
Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.

Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.
.A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.
A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.
Egyenrangú hálózatok
Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.
A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok
Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.
A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük
A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP
Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==
+A feladat jelenleg az előkészítési stádiumban van, tehát az adatok feltöltése, illetve rendezése folyik.
 ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
 Az összehasonlítás alapját 6 különböző technológia adja. A rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése elég időigényes munka volt, kis túlzással szinte minden adatot máshonnan kellett összegyűjteni.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==
-−
 ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
-Az összehasonlítás alapját ??? különböző technológia adja, melyeket adataikkal
+Az összehasonlítás alapját 6 különböző technológia adja. A rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése elég időigényes munka volt, kis túlzással szinte minden adatot máshonnan kellett összegyűjteni.
-#hivatkozás
+[http://tuzimado.hu/kandallo/kandallo-tuzter-meretezes-3.shtml]
-#hivatkozás ....
+[http://www.belv-gaz.hu]
 Objektumok:
@@ 20. sor: / 22. sor: @@
 *villanyfűtés
 *olajtüzelés
@@ 27. sor: / 31. sor: @@
 *havi költség
 *hatásfok
 *károsanyag-kibocsátás
@@ 39. sor: / 44. sor: @@
 *beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)
 *havi költségek - Ft (minimalizálandó)
-*hatásfok - % (maximalizálandó)
+*fűtőteljesítmény - kW (maximalizálandó)
 *károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)
@@ 59. sor: / 64. sor: @@
 # beszerelés átlagos költsége
 # havi költség
-# hatásfok
+# fűtőteljesítmény
 # károsanyag-kibocsátás

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==
-Különböző energiahordozók (szilárd, folyékony, légnemű) összehasonlítása háztartások, leendő háztartások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen fűtési technológiát válasszanak új ház építése, fűtési mód váltása esetén a lehető legkisebb költségek mellett.
+Különböző fűtéstechnológiák összehasonlítása újonnan épülő lakások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen technológiát válasszanak a legkisebb költségek mellett.
 ==A feladat előtörténete==
-Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt "köszönhető" az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott energiahordozó kiválasztásának (a  házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Én az utóbbi problémára szeretnék segítséget nyújtani.
+Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt "köszönhető" az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott tüzeléstechnológiának (a  házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Mi az utóbbi problémára szeretnénk segítséget nyújtani,   alternativ megoldásokat kínálni.
 ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==
 ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
-Az összehasonlítás alapját 13 különböző energiahordozó adja, melyeket adataikkal együtt két internetes oldalról szedtem össze, mellyel különösebb problémám nem akadt.
+Az összehasonlítás alapját ??? különböző technológia adja, melyeket adataikkal
-#[http://www.kekenergia.hu/melleklet1.html]
+#hivatkozás
-#[http://www.ozonline.hu/]
+#hivatkozás ....
 Objektumok:
-*faszén
+*padlófűtés
-*kőszén
+*cserépkályha
-*biofabrikett
+*kandalló
-*fapellett
+*gázkonvektoros
-*energiafű pellett
+*villanyfűtés
-*napraforgómag pellett
+*olajtüzelés
-*vegyes kemény tüzifa (tölgy, bükk, gyertyán)
 Attributomok:
-*fűtőérték
+*beszerelés átlagos költsége
-*sűrűség
+*havi költség
-*ár
+*hatásfok
 ==A feladat által érintett célcsoportok==
-Olyan háztartások, épülő lakások számára, akik valamilyen alternatív fűtési módra szeretnének átállni, illetve szeretnék megkönnyíteni annak kiválasztását.
+Olyan családok számára, akik lakást építenek, illetve másik technológiára kívánnak áttérni, de nincsnek tisztában a lehetőségekkel betekintést szeretnének nyerni a különböző fűtéstechnologiák fajtáiba, rálátásuk legyen azokra és esetleg az összehasonlításunk alapján döntsenek a jövőbeni házuk fűtési módjáról.
 ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==
@@ 44. sor: / 37. sor: @@
 A következő tényezőket vettem alapul:
-*fűtőérték (maximalizálandó)
+*beszerelés költségei - Ft (minimalizálandó)
-*sűrűség   (minimalizálandó)
+*havi költségek - Ft (minimalizálandó)
-*ár        (minimalizálandó)
+*hatásfok - % (maximalizálandó)
-*környezetszennyezési szempont (minimalizálandó)
+*károsanyag-kibocsátás - (magas-közepes-alacsony-nincs, 3-2-1-0) (minimalizálandó)
 ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==
@@ 55. sor: / 48. sor: @@
 * vizsgálandó objektumok:
-# faszén
+# padlófűtés
-# kőszén
+# cserépkályha
-# biofabrikett
+# kandalló
-# fapellett
+# gázkonvektoros
-# energiafű pellett
+# villanyfűtés
-# napraforgómag pellett
+# olajtüzelés
 * vizsgálandó attributomok:
-−
-# fűtőérték
+# beszerelés átlagos költsége
-# sűrűség
+# havi költség
-# ár
+# hatásfok
 * adattábla készítése, rangsorok kialakítása

← Régebbi változat		A lap 2007. április 1., 18:54-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~Választott témám: számítógépes hálózatok~~	+	==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==
−	[~~https~~://~~miau~~.~~gau~~.hu/~~mediawiki~~/~~index~~.~~php~~/Sz%C3%~~A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok]~~	+	Különböző energiahordozók (szilárd, folyékony, légnemű) összehasonlítása háztartások, leendő háztartások részére azzal a céllal, hogy elgondolkodtatásra, megfontolásra késztesse azokat és segítséget adjon nekik abból a szempontból, hogy milyen fűtési technológiát válasszanak új ház építése, fűtési mód váltása esetén a lehető legkisebb költségek mellett.
		+
		+	==A feladat előtörténete==
		+	Egyre többet hallani arról tv-ben, rádióban, hírekben, hogy a háztartások kiadásai folyamatosan nőnek. Ide tartozik és egyik legnagyobb részt teszi ki a fűtésnek a költségei. Ez egyrészt "köszönhető" az állam ebbéli áremelésének és esetleg a nem megfelőlően kiválasztott energiahordozó kiválasztásának (a házak nem megfelelő hőszigeteléséről nem is beszélve...). Én az utóbbi problémára szeretnék segítséget nyújtani.
		+	Anyumat megkérdeztem kívámncsiságból, hogy mi miért és hogyan váltottunk fa-és széntüzelésről gázra anno jó pár éve és mennyire változtak a költségek, kiadások. A válasza az volt, hogy legfőbb szempont a kényelem volt, és a költségek (a bekötést nem számítva, ez talán meg is térült) nem változtak, sőt valamivel kevesebb is volt összeségében, mint azelőtt. Ez valószínüleg most másképp lesz a gázáremelés miatt...
		+	Mi tehát nem vettük figyelembe olyan tényezőket, mint például fűtőérték, esetleg sűrűség. Ha szem előtt tudtuk volna tartani ezeket is, akkor lehet hogy másképp döntünk az adott lehetőségek mellett. Ez valószínüleg a legtöbb háztartásnál, épülő lakásnál így van.
		+
		+	==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==
		+
		+	==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
		+	Az összehasonlítás alapját 13 különböző energiahordozó adja, melyeket adataikkal együtt két internetes oldalról szedtem össze, mellyel különösebb problémám nem akadt.
		+	#[http://www.kekenergia.hu/melleklet1.html]
		+	#[http://www.ozonline.hu/]
		+
		+	Objektumok:
		+
		+	*faszén
		+	*kőszén
		+	*biofabrikett
		+	*fapellett
		+	*energiafű pellett
		+	*napraforgómag pellett
		+	*vegyes kemény tüzifa (tölgy, bükk, gyertyán)
		+	*vegyes tüzifa (tölgy, akác)
		+	*propán-gáz
		+	*földgáz
		+	*biogáz
		+	*Földgáz - 40%-os ártámogatással
		+	*villamos áram
		+
		+	Attributomok:
		+
		+	*fűtőérték
		+	*sűrűség
		+	*ár
		+
		+	==A feladat által érintett célcsoportok==
		+	Olyan háztartások, épülő lakások számára, akik valamilyen alternatív fűtési módra szeretnének átállni, illetve szeretnék megkönnyíteni annak kiválasztását.
		+
		+	==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==
		+
		+	==A válaszokat befolyásoló tényezők==
		+	A következő tényezőket vettem alapul:
		+
		+	*fűtőérték (maximalizálandó)
		+	*sűrűség (minimalizálandó)
		+	*ár (minimalizálandó)
		+	*környezetszennyezési szempont (minimalizálandó)
		+
		+	==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==
		+	* adatok összegyűjtése online forrásból
		+	* pivot-tábla készítése ellenőrzés végett, az esetleges hibák kiköszöbülése
		+
		+	* vizsgálandó objektumok:
		+
		+	# faszén
		+	# kőszén
		+	# biofabrikett
		+	# fapellett
		+	# energiafű pellett
		+	# napraforgómag pellett
		+	# vegyes kemény tüzifa (tölgy, bükk, gyertyán)
		+	# vegyes tüzifa (tölgy, akác)
		+	# propán-gáz
		+	# földgáz
		+	# biogáz
		+	# Földgáz - 40%-os ártámogatással
		+	# villamos áram
		+
		+	* vizsgálandó attributomok:
		+
		+	# fűtőérték
		+	# sűrűség
		+	# ár
		+
		+	* adattábla készítése, rangsorok kialakítása
		+
		+	==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==
		+
		+	==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==
		+
		+	==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==
		+
		+	==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==
		+
		+	==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==
		+
		+	==Kommentárok==

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	~~SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK~~	+	Választott témám: számítógépes hálózatok
−	~~Történeti áttekintés~~	+	[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok]
−	A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a "hálózatok atyja" az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok "áttörésének" időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.
−	Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az "Információs Szupersztrádák"-nak és segítik a hatékony "Információs Társadalom" építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai "PC korszak" atomizáltsága után az együttműködésben.
−	~~A számítógép-hálózatok történeti fejlődése~~
−	Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.
−	Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.
−	A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network).
−
−	Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1. bra mutatja be.
−
−
−
−	~~Alkalmazás hálózata~~
−	~~Számítógép-hálózat(ok)~~
−	~~Adathálózat(ok)~~
−
−	~~1. ábra. Hálózatok~~
−
−
−	Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.
−	A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők. Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.
−	~~Számítógép hálózat kialakításának céljai~~
−	~~• Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.~~
−	~~• Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.~~
−	~~• A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.~~
−	~~• A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.~~
−
−	~~A számítógép hálózat fogalma:~~
−	A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.
−
−	~~A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint~~
−	Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).
−	A hálózatok ~~csoportosítása kiterjedésük szerint~~
−	~~• Helyi hálózat (LAN)~~: ~~nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter~~.
−	~~• Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz~~.
−	~~• Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.~~
−	~~• Internet: az egész földet átfogó hálózat.~~
−	~~o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.~~
−	~~o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.~~
−	~~A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint~~
−	~~• Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.~~
−	~~• Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.~~
−	~~• Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.~~
−	~~• Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.~~
−	~~• Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.~~
−	~~• Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.~~
−	~~A hálózat logikai felépítése~~
−	~~A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.~~
−	~~Szerver-kliens modell~~
−	Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.
−	~~A hálózat logikai felépítése~~
−	~~A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.~~
−	~~Szerver-kliens modell~~
−	~~A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.~~
−	~~Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg~~. ~~Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.~~
−
−	Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.
−	~~.A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.~~
−	~~A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.~~
−	~~Egyenrangú hálózatok~~
−	Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.
−	~~A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok~~
−	~~Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.~~
−	~~A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük~~
−	~~A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP~~/IP
−	~~Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.~~