Szerkesztő:Motoros - Laptörténet

Motoros, 2010. január 18., 13:51-n

2010-01-18T13:51:22Z

Motoros, 2010. január 18., 13:50-n

2010-01-18T13:50:48Z

Motoros, 2010. január 18., 13:50-n

2010-01-18T13:50:05Z

Motoros, 2010. január 18., 13:48-n

2010-01-18T13:48:12Z

Motoros, 2010. január 13., 10:26-n

2010-01-13T10:26:55Z

Motoros, 2010. január 12., 14:04-n

2010-01-12T14:04:55Z

Motoros, 2010. január 12., 13:56-n

2010-01-12T13:56:42Z

Motoros, 2010. január 12., 12:05-n

2010-01-12T12:05:40Z

Motoros, 2010. január 6., 15:58-n

2010-01-06T15:58:41Z

Motoros: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_hzs.xls xls] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatároz...”

2009-12-18T12:25:17Z

Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_hzs.xls xls] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatároz...”

Új lap

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_hzs.xls xls]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából
=A feladat előtörténete=
A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a

tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során lehetőség nyílik arra, hogy következtetéseket vonjak le az egyes állatpopulációk várható alakulásáról. Ennek ismeretében következtetni

lehet az esetleges takarmányszükségletek ill. a hústermékek és tejtermékek nagyságrendi alakulására. Szigorúan maradva csak az állatok darabszámának

alakulásánál arra a következtetésre jutottam, hogy az általam felsorolt állatfajták állományában minden esetben csökkenés lesz tapasztalható.
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
==Objektumok (sorok)==
szarvasmarha

kecske

sertés

juh
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.
=A feladat által érintett célcsoportok=
A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik

takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást

adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás

Továbbiakban állatok szerinti bontásban:

2. PIVOT tábla elkészítése

3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel

4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel

5. Kapott eredmények kiértékelése
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez

képest csak elenyésző mértékben csökken.
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak

kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet

továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma.
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 KECSKE
-BP: - 5,14 %			HE- 50 %
+BP: - 5,14 %			HE: - 50 %
 Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 A két módszer eredménye összehasonlítva:
 KECSKE				BP: - 5,14 %			HE- 50 %
 Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.

@@ 54. sor: / 54. sor: @@
 Állat megnevezése	Best practice eredmény		Hasonlóságelemzés eredmény
-JUH				+ 3,56 %			- 1 %
+JUH				BP: + 3,56 %			HE: - 1 %
 SZARVASMARHA			- 1,93 %			- 18 %
 SERTÉS				- 4,58 %			- 20 %
-KECSKE				- 5,14 %			- 50 %
+SZARVASMARHA			BP: - 1,93 %			HE: - 18 %
 Az adatok összevetése alapján az állatok létszámváltozásának iránya a juhok kivételével megegyezik. Mértékük jelentős elétrést mutat, amelyre magyarázat lehet a teljes vizsgált időszak alatti jelentős darabszám-ingadozás. Erre leginkább a kecskeállomány változása a példa, mivel jókora felfutás után zuhanni kezdett az állatok száma. Amennyiben a hasonlóságelemzést nem a teljes mintára terjesztettem volna ki, hanem csak az utolsó évekre, kiküszöbölhető lett volna a szélsőségek hatása, ezáltal jóval kisebb lehetett volna az adatok negatív irányba való kitérése.

@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:
-Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20-as értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1).
+Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50 %), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20 %-os értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1 %).
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével az utóbbi megoldást érdemes figyelembe venni az utolsó évek átlagos változása helyett. Továbbá az is a módszer mellett szól, hogy nem egy-egy időszakra koncentrál a teljes megfigyelt időszakon belül, hanem az egészet figyelembe veszi. Ennek következtében sikeresen előre lehet jósolni egy nagyobb növekedést ill. visszaesést is, amely az átlagszámítás segítségével nem valósult volna meg. Erre legjobb példa a kecskék állománya, amely valószínűsíthetően jóval jelentősebb visszaesést fog elszenvedni, mint az átlagszámítás keretében kapott eredmény.
+A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével arra a megállapításra jutottam, hogy a hasonlóságelemzés tendenciáját érdemes figyelembe vennem, de a mértékét ebben a formában nem. Véleményem szerint a szűkülő piacot figyelembe véve az optimális értékeket nagyságrendileg a best practice és a hasonlóságelemzés értékei közé helyezem. Elméletem helyességét ill. helytelenségét igazolják majd a KSH 2010-es első adatai.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével az utóbbi megoldást érdemes figyelembe venni az utóbbi évek átlagos változása helyett.
+A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével az utóbbi megoldást érdemes figyelembe venni az utolsó évek átlagos változása helyett. Továbbá az is a módszer mellett szól, hogy nem egy-egy időszakra koncentrál a teljes megfigyelt időszakon belül, hanem az egészet figyelembe veszi. Ennek következtében sikeresen előre lehet jósolni egy nagyobb növekedést ill. visszaesést is, amely az átlagszámítás segítségével nem valósult volna meg. Erre legjobb példa a kecskék állománya, amely valószínűsíthetően jóval jelentősebb visszaesést fog elszenvedni, mint az átlagszámítás keretében kapott eredmény.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
@@ 45. sor: / 46. sor: @@
 . Kapott eredmények kiértékelése
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
-képest csak elenyésző mértékben csökken.
+A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.