Szimuláció - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 12:10-n

2008-02-01T12:10:49Z

Pitlik, 2006. január 31., 09:00-n

2006-01-31T09:00:32Z

Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

2006-01-31T08:36:37Z

‎Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Sanyi: /* Ontológiai modul */

2006-01-31T08:33:39Z

‎Ontológiai modul

Sanyi: /* Ontológiai modul */

2006-01-31T08:27:52Z

‎Ontológiai modul

Sanyi: /* Történeti modul */

2006-01-31T06:17:02Z

‎Történeti modul

Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

2006-01-30T21:39:46Z

‎Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Sanyi: /* Definíciós modul */

2006-01-30T20:01:30Z

‎Definíciós modul

Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */

2006-01-30T19:27:50Z

‎Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Sanyi: /* Történeti modul */

2006-01-30T16:52:58Z

‎Történeti modul

← Régebbi változat		A lap 2008. február 1., 12:10-kori változata
94. sor:		94. sor:
	*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]		*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]
	*....		*....
		+	[[Kategória:Lexikon_(special)]]

@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 ** [[Információ]]
 ** [[Modell]]
-** [[ Üzleti (döntés) játék]]
+** [[ Üzleti (döntési) játék]]
 ** [[Szakértői rendszer]]
 ** [[Számítástechnika]]

@@ 63. sor: / 63. sor: @@
 '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''
-*'''Definiciók'''
+*'''Definíciók'''
 #'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten
 #'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 #'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.
-*'''Definiciók közötti összefüggés'''
+*'''Definíciók közötti összefüggés'''
 ** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 *'''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''
 ** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)
 ** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 ** [[Szakértői rendszer]]
 ** [[Számítástechnika]]
 ** ...

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 *'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]
-*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]
+*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]
 *'''1997:''' Szimuláció jellemzői:

@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 == Definíciós modul ==
-*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.
+*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor).
 *...

@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 ==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
-*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?
+'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?
 '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''
 Definiciók
 #'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten
-#'''Agrárszektor-modellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
+#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
-#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti
+#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti
-#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.
+#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.
-'''Definiciók közötti összefüggés'''
+*'''Definiciók közötti összefüggés'''
-* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.
+** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.
 *...

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 __TOC__
 == Történeti modul ==
 *'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]