Tömörítés - Laptörténet

Pitlik, 2008. február 1., 11:35-n

2008-02-01T11:35:11Z

Brevis, 2006. december 21., 14:42-n

2006-12-21T14:42:13Z

Brevis: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:42:07Z

‎'''Történeti modul'''

Brevis: /* '''Történeti modul''' */

2006-12-21T14:41:49Z

‎'''Történeti modul'''

Brevis: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:38:57Z

‎'''Definíciós modul'''

Vekony: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:28:51Z

‎'''Definíciós modul'''

Vekony: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:26:06Z

‎'''Definíciós modul'''

Vekony: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:24:35Z

‎'''Definíciós modul'''

Vekony: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:23:40Z

‎'''Definíciós modul'''

Vekony: /* '''Definíciós modul''' */

2006-12-21T14:21:31Z

‎'''Definíciós modul'''

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =='''Történeti modul'''==
@@ 83. sor: / 82. sor: @@
 *Lauder Javne Iskola [http://www.lauder.hu/~attila/tan/alk/tomor.htm]
 *PC Fórum [http://pcforum.hu/]

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
−

	=='''Történeti modul'''==		=='''Történeti modul'''==

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 *'''1987'''-ben indult a leghíresebb tömörítési formátum,az mp3[http://www.dension.hu/mp3.php] története,amikor az erlangeni Fraunhofer Intézet az EU Digitális Rádiósugárzási projektjének finanszírozásával megkezdte annak kutatását.
-*'''1989'''-ben az indulás után az intézet szabadalmaztatta eljárását, melyet ma mp3 néven ismerünk. A tömörítés megvalósítása alapvetõen két módon, veszteséges és veszteségmentes formában valósítható meg. Az [[mp3]] a veszteséges tömörítés körébe tartozik, mely a veszteségmentes tömörítésnél lényegesen kisebb méretû fájl létrehozását teszi lehetõvé, a tömörítés folyamán információ vész el.
+*'''1989'''-ben az indulás után az intézet szabadalmaztatta eljárását, melyet ma mp3 néven ismerünk. A tömörítés megvalósítása alapvetõen két módon, veszteséges és veszteségmentes formában valósítható meg. Az mp3 a veszteséges tömörítés körébe tartozik, mely a veszteségmentes tömörítésnél lényegesen kisebb méretû fájl létrehozását teszi lehetõvé, a tömörítés folyamán információ vész el.
 *'''1991'''-ben látott napvilágot a Zip nevű alkalmazásuk. A program előnye az volt, hogy kis méretű, megfelelően működött és rendelkezett néhány kiegészítő, munkát is megkönnyítő funkcióval. A program bármilyen formátummal rendelkező fájlt Zip formátumba tömörített. Ennek során külön fájlokat, egész katalógusokat vagy részeiket is külön archiválta. Annak köszönhetően, hogy ez a program egyike volt az elsőknek és megfelelő kidolgozással rendelkezett, nagyon nagy népszerűséget vívott ki magának.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 *'''1977'''-ben az egyik leghíresebb adattömörítéssel foglalkozó páros Ziv és Lempel publikálták,több algoritmust is készítettek.A legtöbb tömörítő program Ziv és Lempel valamelyik algoritmusát használja. Ilyen tömörítő program például a Pkzip, vagy az õ munkájuk során készült a GIF képállományok belső tömörítése is.
-*'''1987'''-ben indult a leghíresebb tömörítési formátum,az mp3 története,amikor az erlangeni Fraunhofer Intézet az EU Digitális Rádiósugárzási projektjének finanszírozásával megkezdte annak kutatását.
+*'''1987'''-ben indult a leghíresebb tömörítési formátum,az mp3[http://www.dension.hu/mp3.php] története,amikor az erlangeni Fraunhofer Intézet az EU Digitális Rádiósugárzási projektjének finanszírozásával megkezdte annak kutatását.
 *'''1989'''-ben az indulás után az intézet szabadalmaztatta eljárását, melyet ma mp3 néven ismerünk. A tömörítés megvalósítása alapvetõen két módon, veszteséges és veszteségmentes formában valósítható meg. Az [[mp3]] a veszteséges tömörítés körébe tartozik, mely a veszteségmentes tömörítésnél lényegesen kisebb méretû fájl létrehozását teszi lehetõvé, a tömörítés folyamán információ vész el.

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:38-kori változata
30. sor:		30. sor:


−	*veszteségmentes tömörítés: Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam maradéktalanul reprodukálható.Adatvesztés nélküli tömörítést használunk olyan esetekben, ahol elfogadhatatlan a részletek elvesztése; ilyen pl. egy szövegfájl tömörítése, ahol nem veszhetnek el betűk a szövegből. Ilyen tömörítési mód az LZW tömörítő algoritmus vagy a futáshossz-kódolás. Ilyen tömörítési algoritmusokkal körülbelül 2:1 tömörítési arányt tudunk elérni, azaz egy adatállományt nagyjából a felére lehet letömöríteni. Ilyen tömörítési módszerekkel dolgozik pl. a TIFF[http://hu.wikipedia.org/wiki/Tiff~~], a GIF[http://hu.wikipedia.org/wiki/GIF~~] vagy a PCX képformátum.	+	*veszteségmentes tömörítés: Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam maradéktalanul reprodukálható.Adatvesztés nélküli tömörítést használunk olyan esetekben, ahol elfogadhatatlan a részletek elvesztése; ilyen pl. egy szövegfájl tömörítése, ahol nem veszhetnek el betűk a szövegből. Ilyen tömörítési mód az LZW tömörítő algoritmus vagy a futáshossz-kódolás. Ilyen tömörítési algoritmusokkal körülbelül 2:1 tömörítési arányt tudunk elérni, azaz egy adatállományt nagyjából a felére lehet letömöríteni. Ilyen tömörítési módszerekkel dolgozik pl. a TIFF[http://hu.wikipedia.org/wiki/Tiff] vagy a PCX képformátum.

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
-''Alapvetően kétféle adattömörítési megoldás létezik'':
+'''Alapvetően kétféle adattömörítési megoldás létezik''':
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
-''Tömörítés fajtái''
+'''Tömörítés fajtái'''
 *Kódolt tárolási mód: A kódolt tárolási módnál az adatok tárolása adatveszteség nélkül történik,
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
-''Kétfile-os tömörítők használata:''
+'''Kétfile-os tömörítők használata:'''
 *Tömörítés: segédprogram (kódoló), (hová) mit (honnan/miből) (+kapcsolók).
 *Kibontás: segédprogram (dekódoló), (honnan/) miből (hová) (+kapcsolók).
 *Kódolás - dekódolás esetén a tömörített állománynak speciális, tömörítőprogramtól függő kiterjesztése van.
-''Egyfile-os tömörítők használata''
+'''Egyfile-os tömörítők használata'''
 parancs (kódolás) (hová)/mit (honnan/miből) (+kapcsolók) segédprogram:
@@ 55. sor: / 55. sor: @@
-''A különböző tömörítő programok kiterjesztései: ''
+'''A különböző tömörítő programok kiterjesztései: '''
 *arj
@@ 70. sor: / 70. sor: @@
-''A tömörítőprogramok csoportosítása:''
+'''A tömörítőprogramok csoportosítása:'''
 *Röptömörítők: a nem tömörített állományokat egy rezidens program vagy egy segédprogram segítségével tömörített formában tároljuk. A tömörített állományok kibontása AUTOMATIKUSAN (esetleg rezidens program segítségével) történik.

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
-*veszteséges tömörítés:Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam nem feltétlenül állítható elő.A veszteséges tömörítés a veszteségmentes eljárásokhoz képest sokkal nagyobb tömörítési arányt tesz lehetővé, de csakis olyan adatfolyamok kódolásához használható, amelyek esetében nem követelmény az eredeti adatsor pontos visszaállítása, hanem kisebb eltérések megengedhetőek. Adatvesztéses tömörítést használunk olyan nagyfelbontású és sokszínű képek tömörítésénél, ahol bizonyos mértékű részletvesztés – éppen a sok szín és a nagy felbontás miatt – nem feltűnő. Ilyen esetben a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti képet, de lényegesen nagyobb (15:1 vagy 20:1) tömörítési arány érhető el, a képen pedig az emberi szem úgyis csak nehezen vagy éppenséggel sehogy sem veszi észre a változást. Ilyen tömörítési módszert használ a JPEG[http://hu.wikipedia.org/wiki/Jpeg] képformátum vagy a videoinformáció és hanganyag tömörítésére alkalmazott MPEG algoritmus.
+*veszteséges tömörítés:Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam nem feltétlenül állítható elő.A veszteséges tömörítés a veszteségmentes eljárásokhoz képest sokkal nagyobb tömörítési arányt tesz lehetővé, de csakis olyan adatfolyamok kódolásához használható, amelyek esetében nem követelmény az eredeti adatsor pontos visszaállítása, hanem kisebb eltérések megengedhetőek. Adatvesztéses tömörítést használunk olyan nagyfelbontású és sokszínű képek tömörítésénél, ahol bizonyos mértékű részletvesztés – éppen a sok szín és a nagy felbontás miatt – nem feltűnő. Ilyen esetben a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti képet, de lényegesen nagyobb (15:1 vagy 20:1) tömörítési arány érhető el, a képen pedig az emberi szem úgyis csak nehezen vagy éppenséggel sehogy sem veszi észre a változást. Ilyen tömörítési módszert használ a JPEG[http://hu.wikipedia.org/wiki/Jpeg] képformátum vagy a videoinformáció és hanganyag tömörítésére alkalmazott [[MPEG]] algoritmus.
@@ 59. sor: / 59. sor: @@
 *arj
 *lzh
-*rar
+*[[rar]]
 *uc2
 *ain

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:24-kori változata
33. sor:		33. sor:


−	*veszteséges tömörítés:Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam nem feltétlenül állítható elő.A veszteséges tömörítés a veszteségmentes eljárásokhoz képest sokkal nagyobb tömörítési arányt tesz lehetővé, de csakis olyan adatfolyamok kódolásához használható, amelyek esetében nem követelmény az eredeti adatsor pontos visszaállítása, hanem kisebb eltérések megengedhetőek. Adatvesztéses tömörítést használunk olyan nagyfelbontású és sokszínű képek tömörítésénél, ahol bizonyos mértékű részletvesztés – éppen a sok szín és a nagy felbontás miatt – nem feltűnő. Ilyen esetben a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti képet, de lényegesen nagyobb (15:1 vagy 20:1) tömörítési arány érhető el, a képen pedig az emberi szem úgyis csak nehezen vagy éppenséggel sehogy sem veszi észre a változást. Ilyen tömörítési módszert használ a JPEG képformátum vagy a videoinformáció és hanganyag tömörítésére alkalmazott MPEG algoritmus.	+	*veszteséges tömörítés:Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam nem feltétlenül állítható elő.A veszteséges tömörítés a veszteségmentes eljárásokhoz képest sokkal nagyobb tömörítési arányt tesz lehetővé, de csakis olyan adatfolyamok kódolásához használható, amelyek esetében nem követelmény az eredeti adatsor pontos visszaállítása, hanem kisebb eltérések megengedhetőek. Adatvesztéses tömörítést használunk olyan nagyfelbontású és sokszínű képek tömörítésénél, ahol bizonyos mértékű részletvesztés – éppen a sok szín és a nagy felbontás miatt – nem feltűnő. Ilyen esetben a tömörített állományból már nem lehet pontosan visszanyerni az eredeti képet, de lényegesen nagyobb (15:1 vagy 20:1) tömörítési arány érhető el, a képen pedig az emberi szem úgyis csak nehezen vagy éppenséggel sehogy sem veszi észre a változást. Ilyen tömörítési módszert használ a JPEG[http://hu.wikipedia.org/wiki/Jpeg] képformátum vagy a videoinformáció és hanganyag tömörítésére alkalmazott MPEG algoritmus.

← Régebbi változat		A lap 2006. december 21., 14:23-kori változata
30. sor:		30. sor:


−	*veszteségmentes tömörítés: Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam maradéktalanul reprodukálható.Adatvesztés nélküli tömörítést használunk olyan esetekben, ahol elfogadhatatlan a részletek elvesztése; ilyen pl. egy szövegfájl tömörítése, ahol nem veszhetnek el betűk a szövegből. Ilyen tömörítési mód az LZW tömörítő algoritmus vagy a futáshossz-kódolás. Ilyen tömörítési algoritmusokkal körülbelül 2:1 tömörítési arányt tudunk elérni, azaz egy adatállományt nagyjából a felére lehet letömöríteni. Ilyen tömörítési módszerekkel dolgozik pl. a TIFF, a GIF vagy a PCX képformátum.	+	*veszteségmentes tömörítés: Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti) információfolyam maradéktalanul reprodukálható.Adatvesztés nélküli tömörítést használunk olyan esetekben, ahol elfogadhatatlan a részletek elvesztése; ilyen pl. egy szövegfájl tömörítése, ahol nem veszhetnek el betűk a szövegből. Ilyen tömörítési mód az LZW tömörítő algoritmus vagy a futáshossz-kódolás. Ilyen tömörítési algoritmusokkal körülbelül 2:1 tömörítési arányt tudunk elérni, azaz egy adatállományt nagyjából a felére lehet letömöríteni. Ilyen tömörítési módszerekkel dolgozik pl. a TIFF[http://hu.wikipedia.org/wiki/Tiff], a GIF[http://hu.wikipedia.org/wiki/GIF] vagy a PCX képformátum.

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 == '''Definíciós modul''' ==
-'''Fogalom meghatározás''':A tömörítés egy olyan eljárás, amelynek segítségével egy fájlból egy kisebb fájl állítható elő. Ha a tömörített fájlból teljes mértékben visszanyerhető az eredeti fájl (``bitről bitre''), akkor veszteségmentes, ha nem akkor veszteséges tömörítésről beszélünk. Az első általánosan alkalmazható, a második csak akkor hogyha kis eltérések nem számítanak, pl. kép- és hangfájlok esetén.
+'''Fogalom meghatározás''': A tömörítés egy olyan eljárás, amelynek segítségével egy fájlból egy kisebb fájl állítható elő. Ha a tömörített fájlból teljes mértékben visszanyerhető az eredeti fájl (``bitről bitre''), akkor veszteségmentes, ha nem akkor veszteséges tömörítésről beszélünk. Az első általánosan alkalmazható, a második csak akkor hogyha kis eltérések nem számítanak, pl. kép- és hangfájlok esetén.
 A tömörítés nagyon hasznos lehet, ha pl. helyet akarunk megspórolni a lemezen, vagy egy viszonylag lassú (pl. telefon) vonalon szeretnénk egy nagyobb fájlt elküldeni. Általános szabályként elmondható, hogy minél hatékonyabb egy tömörítési eljárás, annál több számolást igényel, vagyis lassabb. Nincs ``optimális'' tömörítés, mindig el kell dönteni, hogy érdemes-e több időt rááldozni arra, hogy a kapott fájl valamivel kisebb legyen.
-A tömörítések többek között a fájlban levő ismétlődéseket és más redundanciákat használják ki, például azt, hogy egy szövegfájl minden egyes byte-ján 256 érték lenne ábrázolható, szemben az általában kihasznált kb. 70 betűvel és írásjellel. Azok a fájlok amelyek nem ennyire ``rendezettek'', kevésbé tömöríthetőek. Például egy bináris fájl általában kevésbé tömöríthető mint egy szövegfájl, egy tömörített fájl pedig szinte egyáltalán nem tömöríthető tovább.
+A tömörítések többek között a fájlban levő ismétlődéseket és más redundanciákat használják ki, például azt, hogy egy szövegfájl minden egyes byte-ján 256 érték lenne ábrázolható, szemben az általában kihasznált kb. 70 betűvel és írásjellel. Azok a fájlok amelyek nem ennyire ``rendezettek'', kevésbé tömöríthetőek. Például egy bináris[http://pcforum.hu/szotar/bin%E1ris.html] fájl általában kevésbé tömöríthető mint egy szövegfájl, egy tömörített fájl pedig szinte egyáltalán nem tömöríthető tovább.
 A tömörítés nagyon hasznos lehet, ha pl. helyet akarunk megspórolni a lemezen, vagy egy viszonylag lassú (pl. telefon) vonalon szeretnénk egy nagyobb fájlt elküldeni. Általános szabályként elmondható, hogy minél hatékonyabb egy tömörítési eljárás, annál több számolást igényel, vagyis lassabb. Nincs ``optimális'' tömörítés, mindig el kell dönteni, hogy érdemes-e több időt rááldozni arra, hogy a kapott fájl valamivel kisebb legyen.
@@ 76. sor: / 76. sor: @@
   Előnye: - jó a tömörítési hatásfok könnyen utaztathatók (lemezen v. kommunikációs csatornán(pl. telefonvonal))
   Hátránya: - használat előtt mindig ki kell csomagolni kicsomagoláskor átmenetileg dupla helyet foglal el
 =='''Ajánlott irodalmak modulja'''==