Tur 1 zsz diosjeno - Laptörténet

Kolaci86, 2011. június 7., 13:12-n

2011-06-07T13:12:12Z

Cslaci87: /* Forrás */

2011-06-06T10:32:48Z

‎Forrás

Syl: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2011-06-02T22:45:02Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Syl: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2011-06-02T22:42:38Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Syl: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2011-06-02T22:40:35Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Syl: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

2011-06-02T22:39:19Z

‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Syl: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */

2011-06-02T22:32:56Z

‎A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Kolaci86, 2011. május 31., 08:25-n

2011-05-31T08:25:26Z

Syl: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */

2011-05-30T10:52:57Z

‎A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Syl: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */

2011-05-30T10:51:54Z

‎A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

@@ 107. sor: / 107. sor: @@
 =Attribútumok (X, Y oszlopok)=
-* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
-* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+* Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
 A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 =Forrás=
-[http://miau.gau.hu/virag/Diosjeno_Zoldhegyi_Szilvia.xls XLS]
+[http://miau.gau.hu/virag/Tema_1_vegleges.xls XLS]
 =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

@@ 142. sor: / 142. sor: @@
 A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
 *520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
-    * 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
+*6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
-    * 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
+*sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
-    * sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
+*270 Ft-os árfolyam mellett
-    * 270 Ft-os árfolyam mellett
+*minden napra 50%-os telítettséggel számolván
 A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

@@ 140. sor: / 140. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
-  * 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
+    * 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
-  * 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
+    * 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
-  * sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
+    * sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
-  * 270 Ft-os árfolyam mellett
+    * 270 Ft-os árfolyam mellett
-  * minden napra 50%-os telítettséggel számolván
+    * minden napra 50%-os telítettséggel számolván
 A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

@@ 144. sor: / 144. sor: @@
 A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
-    * 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
+  * 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
-    * 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
+  * 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
-    * sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
+  * sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
-    * 270 Ft-os árfolyam mellett
+  * 270 Ft-os árfolyam mellett
-    * minden napra 50%-os telítettséggel számolván
+  * minden napra 50%-os telítettséggel számolván
 A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

@@ 141. sor: / 141. sor: @@
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni. Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.
 =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 '''Falusi szálláshelyeknél:'''
-* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7  külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk.
+* A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7  külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk,tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett. Szóval a térség erősödött.
+* 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk.
+* A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében.
+* 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt.
+* 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szállásadás mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.
 '''Kempingeknél:'''
-* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn.
+* A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték.
+* 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett.
+* 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett,tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre.
+* 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre.
+* 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek ingadozást mutatnak.
 '''Kereskedelmi szálláshelyeknél:'''
-* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk.
+* A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent.
+* 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett.
+* 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt.
+* 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt.
+* 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.
 '''Magánszálláshelyeknél:'''
-* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk.
+* 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett.
+* 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2007- ben mind az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt. Itt gyengeségről beszélhetünk.
+* 2007- ben az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk.
+* 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult.
+* 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magányszálláshelyek mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.
 '''Nyaralóházaknál:'''
-* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt.
+* 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt.
+* 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent.
+* 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
-* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk.
+* 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt.
+* 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.
 '''Panzióknál:'''
-* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk.
+* 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő.
+* 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég.
+* 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település.
+* 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt.
+* 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek először növekvő majd csökkenő tendenciát mutatnak.
 '''Szállodáknál:'''
-* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk.
+* 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt.
+* 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt.
+* 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt.
+* 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
-* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt.
+* A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
 * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.