ZENE - Laptörténet

Pitlik: /* Mellékletek */

2010-05-05T10:49:12Z

‎Mellékletek

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T21:16:37Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T20:32:24Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T20:25:43Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T20:13:49Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T20:04:06Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-03-15T19:49:52Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-02-15T23:08:44Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-02-15T23:07:37Z

‎Vita / Új ösvények

Dfeher: /* Vita / Új ösvények */

2010-02-15T22:46:43Z

‎Vita / Új ösvények

← Régebbi változat		A lap 2010. május 5., 10:49-kori változata
6. sor:		6. sor:
	[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/zene.xls Zenei statisztikák]		[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/zene.xls Zenei statisztikák]

		+	[http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/zene_y0.xls elemzesek]

	=Módszertan=		=Módszertan=

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 21:16-kori változata
44. sor:		44. sor:

	Mint látjuk, hosszú még az út, és rögös amit meg kell tennünk, de egyáltalán nem reménytelen!!!		Mint látjuk, hosszú még az út, és rögös amit meg kell tennünk, de egyáltalán nem reménytelen!!!
−	Amennyiben ~~sikerült~~ finomítanunk az elemzéseken, és közelebb tudjuk hozni a fül által észlelt, illetve a PC által kidobott eredményeket, akkor már jó alapunk lesz, hogy elinduljunk a valódi ZENEGENERÁTOR nevű program irányába.	+	Amennyiben sikerül finomítanunk az elemzéseken, és közelebb tudjuk hozni a fül által észlelt, illetve a PC által kidobott eredményeket, akkor már jó alapunk lesz, hogy elinduljunk a valódi ZENEGENERÁTOR nevű program irányába.

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 20:32-kori változata
39. sor:		39. sor:
	Ugyan ezt kell megállapítanom a '''Black Sabbath - Paranoid''' c. száma esetében is. Szerintem bárki, aki csak belehallgat az első másfél percbe egyszerűen eldöntheti, hogy ebben a számban az elemzett gitár ritmusok miatt a dal igencsak dús. Egész konkrétan 640 darab nyolcad hangzik el a számban a gitáros keze alól alig 2 perc 52 másodperc alatt. Szerintem ez mindennél többet mond el.		Ugyan ezt kell megállapítanom a '''Black Sabbath - Paranoid''' c. száma esetében is. Szerintem bárki, aki csak belehallgat az első másfél percbe egyszerűen eldöntheti, hogy ebben a számban az elemzett gitár ritmusok miatt a dal igencsak dús. Egész konkrétan 640 darab nyolcad hangzik el a számban a gitáros keze alól alig 2 perc 52 másodperc alatt. Szerintem ez mindennél többet mond el.

−	Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy az emberi fül alapján jegyzett ritmusok és a számítógép elemzései igencsak eltérnek egymástól. Aki az hinné, hogy minden veszve van, annak most egy jó hírrel szólgálnék: a '''9 elemzett szám közül 5-~~nél~~ biztosan egyezik''' a fül és a PC által adott végső konklúzió, már ami a dús, illetve a híg jelleget illeti.	+	Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy az emberi fül alapján jegyzett ritmusok és a számítógép elemzései igencsak eltérnek egymástól. Aki az hinné, hogy minden veszve van, annak most egy jó hírrel szólgálnék: a '''9 elemzett szám közül 6-nál biztosan egyezik''' a fül és a PC által adott végső konklúzió, már ami a dús, illetve a híg jelleget illeti. Eltekintve attól, hogy a Paranoid, a Cryin', illetve a Guns N' Roses - Don't Cry c. száma esetében biztosan nem azonos az én véleményem az elemzések eredményivel, a 6 másik szám esetében, azonban igen.
		+
		+	'''További jó hír''' az is, hogy a PC szerint a Guns N' Roses - Sweet Child O'Mine, illetve Jimi Hendrix legendás Purple Haze c. dala eltér a többi számtól. Előbbi dúsnak ítéletett, míg utóbbi hígnak, és ezzel nekem is egyet kell értenem.
		+
		+	Mint látjuk, hosszú még az út, és rögös amit meg kell tennünk, de egyáltalán nem reménytelen!!!
		+	Amennyiben sikerült finomítanunk az elemzéseken, és közelebb tudjuk hozni a fül által észlelt, illetve a PC által kidobott eredményeket, akkor már jó alapunk lesz, hogy elinduljunk a valódi ZENEGENERÁTOR nevű program irányába.

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 20:25-kori változata
38. sor:		38. sor:

	Ugyan ezt kell megállapítanom a '''Black Sabbath - Paranoid''' c. száma esetében is. Szerintem bárki, aki csak belehallgat az első másfél percbe egyszerűen eldöntheti, hogy ebben a számban az elemzett gitár ritmusok miatt a dal igencsak dús. Egész konkrétan 640 darab nyolcad hangzik el a számban a gitáros keze alól alig 2 perc 52 másodperc alatt. Szerintem ez mindennél többet mond el.		Ugyan ezt kell megállapítanom a '''Black Sabbath - Paranoid''' c. száma esetében is. Szerintem bárki, aki csak belehallgat az első másfél percbe egyszerűen eldöntheti, hogy ebben a számban az elemzett gitár ritmusok miatt a dal igencsak dús. Egész konkrétan 640 darab nyolcad hangzik el a számban a gitáros keze alól alig 2 perc 52 másodperc alatt. Szerintem ez mindennél többet mond el.
		+
		+	Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy az emberi fül alapján jegyzett ritmusok és a számítógép elemzései igencsak eltérnek egymástól. Aki az hinné, hogy minden veszve van, annak most egy jó hírrel szólgálnék: a '''9 elemzett szám közül 5-nél biztosan egyezik''' a fül és a PC által adott végső konklúzió, már ami a dús, illetve a híg jelleget illeti.

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 20:13-kori változata
35. sor:		35. sor:
	A következőkben arra próbálunk meg választ találni, hogy vajon mennyire van összhangban az emberi fül által hallott, majd később elemzett zenei jelleg (dús zene, illetve híg zene), a számítógép által elemzett értékekkel. Az emberi fül esetében az adott dalban található ritmusokat vesszük alapul, míg a számítógép esetében a "COCO-matrix N°: zn3" elemzés alapján próbáljuk elkülöníteni a híg, illetve a dús zenéket.		A következőkben arra próbálunk meg választ találni, hogy vajon mennyire van összhangban az emberi fül által hallott, majd később elemzett zenei jelleg (dús zene, illetve híg zene), a számítógép által elemzett értékekkel. Az emberi fül esetében az adott dalban található ritmusokat vesszük alapul, míg a számítógép esetében a "COCO-matrix N°: zn3" elemzés alapján próbáljuk elkülöníteni a híg, illetve a dús zenéket.

−	A számítógép a kilenc rock klasszikusból hetet átlagos dalnak talált, vagyis se nem igazán híg, se nem igazán dús zene. Itt rögtön két dalnál nagyon is szembetűnő a számítógép elemzése, és az emberi fül által észlelt hatás közti különbség. A PC szerint az Aerosmith - Cryin' c. száma, illetve a Black Sabbath - Paranoid c. száma átlagos szám. Nekem ezt rögtön cáfolnom kell, mivel a Cryin'-ban 315 kistriola hangzik el az egyik gitár sávban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a szám elejétől a végéig az adott gitársáv folyamatosan pengeti a hangokat, szépen egymás után, szünet nélkül. Viszont itt meg kell kérdeznünk valamit? Az emberi fül ettől még dúsnak hallja? Talán nem, de ez csak abból adódik, hogy a szám tempója igen lassú. Tegyük fel, hogy felgyorsítanánk egy kicsit, mondjuk 15-20 BPM-mel és máris az emberi fül igen dúsnak érzékelné. Véleményem szerint a Cryin'esetbében a számítógép téved.	+	A számítógép a kilenc rock klasszikusból hetet átlagos dalnak talált, vagyis se nem igazán híg, se nem igazán dús zene. Itt rögtön két dalnál nagyon is szembetűnő a számítógép elemzése, és az emberi fül által észlelt hatás közti különbség. A PC szerint az '''Aerosmith - Cryin'''' c. száma, illetve a Black Sabbath - Paranoid c. száma átlagos szám. Nekem ezt rögtön cáfolnom kell, mivel a Cryin'-ban 315 kistriola hangzik el az egyik gitár sávban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a szám elejétől a végéig az adott gitársáv folyamatosan pengeti a hangokat, szépen egymás után, szünet nélkül. Viszont itt meg kell kérdeznünk valamit? Az emberi fül ettől még dúsnak hallja? Talán nem, de ez csak abból adódik, hogy a szám tempója igen lassú. Tegyük fel, hogy felgyorsítanánk egy kicsit, mondjuk 15-20 BPM-mel és máris az emberi fül igen dúsnak érzékelné. Véleményem szerint a Cryin'esetbében a számítógép téved.
		+
		+	Ugyan ezt kell megállapítanom a '''Black Sabbath - Paranoid''' c. száma esetében is. Szerintem bárki, aki csak belehallgat az első másfél percbe egyszerűen eldöntheti, hogy ebben a számban az elemzett gitár ritmusok miatt a dal igencsak dús. Egész konkrétan 640 darab nyolcad hangzik el a számban a gitáros keze alól alig 2 perc 52 másodperc alatt. Szerintem ez mindennél többet mond el.

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 20:04-kori változata
32. sor:		32. sor:

	'''Az emberi fül és a PC zenei képességeinek összevetése:'''		'''Az emberi fül és a PC zenei képességeinek összevetése:'''
		+
		+	A következőkben arra próbálunk meg választ találni, hogy vajon mennyire van összhangban az emberi fül által hallott, majd később elemzett zenei jelleg (dús zene, illetve híg zene), a számítógép által elemzett értékekkel. Az emberi fül esetében az adott dalban található ritmusokat vesszük alapul, míg a számítógép esetében a "COCO-matrix N°: zn3" elemzés alapján próbáljuk elkülöníteni a híg, illetve a dús zenéket.
		+
		+	A számítógép a kilenc rock klasszikusból hetet átlagos dalnak talált, vagyis se nem igazán híg, se nem igazán dús zene. Itt rögtön két dalnál nagyon is szembetűnő a számítógép elemzése, és az emberi fül által észlelt hatás közti különbség. A PC szerint az Aerosmith - Cryin' c. száma, illetve a Black Sabbath - Paranoid c. száma átlagos szám. Nekem ezt rögtön cáfolnom kell, mivel a Cryin'-ban 315 kistriola hangzik el az egyik gitár sávban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a szám elejétől a végéig az adott gitársáv folyamatosan pengeti a hangokat, szépen egymás után, szünet nélkül. Viszont itt meg kell kérdeznünk valamit? Az emberi fül ettől még dúsnak hallja? Talán nem, de ez csak abból adódik, hogy a szám tempója igen lassú. Tegyük fel, hogy felgyorsítanánk egy kicsit, mondjuk 15-20 BPM-mel és máris az emberi fül igen dúsnak érzékelné. Véleményem szerint a Cryin'esetbében a számítógép téved.

← Régebbi változat		A lap 2010. március 15., 19:49-kori változata
30. sor:		30. sor:
	Egy következő kérdés lehet pl.: maga a '''hangzásvilgág'''. Igen eltérő hangzások vannak jelen a különböző zenékben, legyen az klasszikus, rock vagy éppen blues, vagy jazz.		Egy következő kérdés lehet pl.: maga a '''hangzásvilgág'''. Igen eltérő hangzások vannak jelen a különböző zenékben, legyen az klasszikus, rock vagy éppen blues, vagy jazz.
	Nézzük például a dobokat: egy jazz quartett számára teljesen más hangzásvilágot kell kreálnia a hangszer tulajdonosának és az adott lemezen vagy koncerten tevékenykedő hangmérnöknek, mint például egy "húzós" rock banda lemezén vagy koncertjén. Ugyanez vonatkozik a gitárokra is. Már az sem mindegy, hogy magát a gitárt hogyan választjuk ki. Szembetűnő különbségek vannak egy nagytestű jazz-gitár és egy kisebb testű (,de adott esetben hasonlóan nagy jelet adó) rock-gitárnak. Természetesen ez a felsorolás nem lenne teljes értékű, ha a basszus hangszereket kihagynánk, mint pl.: a nagybőgő vagy a basszusgitár. Amennyiben veszünk egy átlagos értéket, illetve hangzávilágot egy adott zenei műfajra (legyen az jazz, blues, klasszikus, vagy éppen rock), akkor még mindig le kéne valahogy ezt írnunk, hogy a számítógép valamilyen szinten analizálni tudja, és különbséget tudjon tenni a zenei műfajok között, már az úgynevezett hangszerelésből is.		Nézzük például a dobokat: egy jazz quartett számára teljesen más hangzásvilágot kell kreálnia a hangszer tulajdonosának és az adott lemezen vagy koncerten tevékenykedő hangmérnöknek, mint például egy "húzós" rock banda lemezén vagy koncertjén. Ugyanez vonatkozik a gitárokra is. Már az sem mindegy, hogy magát a gitárt hogyan választjuk ki. Szembetűnő különbségek vannak egy nagytestű jazz-gitár és egy kisebb testű (,de adott esetben hasonlóan nagy jelet adó) rock-gitárnak. Természetesen ez a felsorolás nem lenne teljes értékű, ha a basszus hangszereket kihagynánk, mint pl.: a nagybőgő vagy a basszusgitár. Amennyiben veszünk egy átlagos értéket, illetve hangzávilágot egy adott zenei műfajra (legyen az jazz, blues, klasszikus, vagy éppen rock), akkor még mindig le kéne valahogy ezt írnunk, hogy a számítógép valamilyen szinten analizálni tudja, és különbséget tudjon tenni a zenei műfajok között, már az úgynevezett hangszerelésből is.
		+
		+	'''Az emberi fül és a PC zenei képességeinek összevetése:'''

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 Vita tárgyát rengeteg elképzelés képezheti jelen projekt során.
-Talán kezdjük azzal, hogy a ritmusok és az alaphangok zenei változásai egyfajta alapot adhatnak ennek a kutatásnak, mivel alapvetően a zene ezekre a faktorokra épül, illetve ezen faktorok köré épül. Ezalatt azt értem, hogy ugyan megvannak az alapok (ritmus és alaphangok), de ezen felül sok számos faktorral kell számolnunk. Ilyen faktorok lehetnek a tonalitás, az egyes hangszerek jellegzetes hangi adottságai, a hangszín, a modern (pop/rock) zenékben használatos számos effektek (chorus, delay, compressor, reverb, stb.) vagy éppen maga az ember, aki megszólaltatja az adott élő hangszert. Erre egy példa: "kézben van a sound" - így vélekedik sok gitáros, amikor azt kérdezik tőlük, hogy hogyan is jön elő hangszerükből az adott hangzás, hangzásvilág. Persze talán túlzás azt állítani, hogy csakis az adott zenész "keze" elég egy bizonyos hangzáshoz, de ha megvizsgálunk olyan gitárosokat, akik ugyanazt a típusú (komolyabb kivitelezésű) hangszert használják, akkor igenis meg kell lepődnünk, mert az egyes hangszereseknek igenis képes teljesen máshogy szólnia a hangszer kezükben.
+Talán kezdjük azzal, hogy a '''ritmusok''' és az '''alaphangok''' zenei változásai egyfajta alapot adhatnak ennek a kutatásnak, mivel alapvetően a zene ezekre a faktorokra épül, illetve ezen faktorok köré épül. Ezalatt azt értem, hogy ugyan megvannak az alapok (ritmus és alaphangok), de ezen felül sok számos faktorral kell számolnunk. Ilyen faktorok lehetnek a tonalitás, az egyes hangszerek jellegzetes hangi adottságai, a hangszín, a modern (pop/rock) zenékben használatos számos effektek (chorus, delay, compressor, reverb, stb.) vagy éppen maga az ember, aki megszólaltatja az adott élő hangszert. Erre egy példa: "kézben van a sound" - így vélekedik sok gitáros, amikor azt kérdezik tőlük, hogy hogyan is jön elő hangszerükből az adott hangzás, hangzásvilág. Persze talán túlzás azt állítani, hogy csakis az adott zenész "keze" elég egy bizonyos hangzáshoz, de ha megvizsgálunk olyan gitárosokat, akik ugyanazt a típusú (komolyabb kivitelezésű) hangszert használják, akkor igenis meg kell lepődnünk, mert az egyes hangszereseknek igenis képes teljesen máshogy szólnia a hangszer kezükben.
-Visszatérve a kiinduló pontra rögtön fel is vetnék egy problémát. Amennyiben vizsgáljuk az alaphangokat, akkor felvetődik a teljesen jogos igény, hogy miért is ne vizsgálhatnánk a kisérő / díszítő hangokat is, illetve egy komolyabb kérdés, hogy miért ne vizsgáljuk az akkordokat?
+Visszatérve a kiinduló pontra rögtön fel is vetnék egy problémát! Amennyiben vizsgáljuk az alaphangokat, akkor felvetődik a teljesen jogos igény, hogy miért is ne vizsgálhatnánk a kisérő / díszítő hangokat is, illetve egy komolyabb kérdés, hogy miért ne vizsgáljuk az '''akkordokat'''?
 Még a díszítő hangokra talán lehetne is egy hasonló táblázatot összerakni, mint ami a mellékletben szerepel, de az akkordokra jön a kérdés, hogy hogyan? Ugye egy elektromos gitár esetén akár egyszerre 6 húr is szólhat (mondjuk egy ,G' dúr esetén), és akkor nekünk rögtön 6 különböző Hz számot kell néznünk, egy újabb igény, hogy valahogy le kéne írnunk matematikailag a 6 hang közötti összefüggést, és egy számot hozzárendelünk az adott akkordhoz. Kérdés, hogy lehet-e egyetlenegy számmal jelölni egy akkordot, vagy valamilyen komplexebb leírás szükségeltetik?

← Régebbi változat		A lap 2010. február 15., 23:07-kori változata
27. sor:		27. sor:

	Az akkordok még azért is érdekesek, mert magunkban foglalják a tonalitást (dúr, moll, bővített, szűkített), és nagyon érdekes jelenség, amikor a zenében dúr jellegű akkord után égy moll jellegű jön és ez nem is ritka dolog, sőt igen gyakori jelenség, és a tonalitás alapvetően meghatározza a zene jellegét (dúr = vidám, moll = szomorú).		Az akkordok még azért is érdekesek, mert magunkban foglalják a tonalitást (dúr, moll, bővített, szűkített), és nagyon érdekes jelenség, amikor a zenében dúr jellegű akkord után égy moll jellegű jön és ez nem is ritka dolog, sőt igen gyakori jelenség, és a tonalitás alapvetően meghatározza a zene jellegét (dúr = vidám, moll = szomorú).
		+
		+	Egy következő kérdés lehet pl.: maga a '''hangzásvilgág'''. Igen eltérő hangzások vannak jelen a különböző zenékben, legyen az klasszikus, rock vagy éppen blues, vagy jazz.
		+	Nézzük például a dobokat: egy jazz quartett számára teljesen más hangzásvilágot kell kreálnia a hangszer tulajdonosának és az adott lemezen vagy koncerten tevékenykedő hangmérnöknek, mint például egy "húzós" rock banda lemezén vagy koncertjén. Ugyanez vonatkozik a gitárokra is. Már az sem mindegy, hogy magát a gitárt hogyan választjuk ki. Szembetűnő különbségek vannak egy nagytestű jazz-gitár és egy kisebb testű (,de adott esetben hasonlóan nagy jelet adó) rock-gitárnak. Természetesen ez a felsorolás nem lenne teljes értékű, ha a basszus hangszereket kihagynánk, mint pl.: a nagybőgő vagy a basszusgitár. Amennyiben veszünk egy átlagos értéket, illetve hangzávilágot egy adott zenei műfajra (legyen az jazz, blues, klasszikus, vagy éppen rock), akkor még mindig le kéne valahogy ezt írnunk, hogy a számítógép valamilyen szinten analizálni tudja, és különbséget tudjon tenni a zenei műfajok között, már az úgynevezett hangszerelésből is.