2008:Munkatársak1
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Megmaradás-előrejelzés a toborzás és kiválasztás tekintetében (Pénzügyi és biztosítási szektor) A feladat: különböző életkorú, nemű és képzettségű jelöltek hasonlóságelemzéssel történő összehasonlítása.
A feladat előtörténete
6 éves vezetői tevékenységem alatt többször felmerült már a kérdés: milyen tulajdonságok és előre látható jelek utalnak arra, hogy egy jelölt megmaradási esélyei sokkal valószínűbbek legyenek. A rossz kiválasztás több területen is kedvezőtlen hatást fejthet ki:
* A biztosítási területen, az ügyfelekkel történő tranzakciók miatt, a magas fluktuáció nem kelt jó megítélést a vállalat iránt.
* Minden biztosítótársaság profitorientált, ezért az eredménytelen tanácsadók nagymértékben rontják a cég statisztikai adatait, ez által a piaci eredményeket is.
* A tanácsadók vállalkozóként dolgoznak, tehát folyamatos sikerek nélkül kiszámíthatatlan lesz a jövedelmük.
Ezért fontos, hogy már a kiválasztás során kellő figyelmet szenteljünk a várható megmaradásra.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg csupán a vezető tapasztalata, illetve egy teszt áll rendelkezésre ahhoz, hogy eldönthessük annak a valószínűségét, hogy egy jelölt milyen esélyekkel maradhat meg hosszútávon a pályán. A teszt kérdései kiterjednek a családi és munkahelyi kapcsolatokra, a stressztűrő képességre, vállalkozási hajlandóságra, értékesítési területekre. Ez alapján segítséget nyújthat a vezetőnek, hogy melyek azok a területek, amelyben kellő jártassága van a jelöltnek, és melyek azok, amire a tevékenység során oda kell figyelni, segítséget kell nyújtani.
Probléma azonban, hogy ezt a tesztet a felvételi beszélgetések alkalmával kell kitöltetni a jelölttel, ezért egyes területeken félrevezető lehet – a jelölt megfelelési kényszere miatt. Probléma továbbá, hogy a vezető is bizonyos szempontból teljesítmény kényszer hatása alatt van, így gyakran figyelmen kívül hagyja azokat a jeleket, amik pont arra figyelmeztetnék, hogy a jelölt megmaradási valószínűsége igen csekély.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok: Mónika, Éva, Anna, László, Viktória, Angéla
Attribútumok: nem (kód), életkor (év), lakóhely (kód), végzettség (kód), teszt (kód), tanfolyam (kód), tréning (h), belépett (kód), eltöltött idő (hó)
Források: önéletrajzok, bizonyítványok, teszt, jelentkezési lapok, oktatási napló, saját statisztika.
Az elemzés során bizonyos adatok fontos szerepet játszanak, mégis figyelmen kívül kell hagyni más szempontok alapján. (pl.: ha nem lépett be a jelölt, nem lehet tovább vizsgálni, hogy mennyi ideig maradt a rendszerben.)
A feladat által érintett célcsoportok
A megoldás segítséget nyújthat a toborzással, kiválasztással és tevékenység irányítással foglalkozó vezetők számára, illetve a munkavállalók részére is útmutatással bírhat, hogy egyáltalán beadja-e a pályázatát ezen a területen tevékenykedő céghez.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az a döntés, hogy a vezető együtt fog dolgozni a tanácsadóval, mindkét fél részére hosszú távú és megalapozott kell, hogy legyen. Mindkét fél szempontjai azonosak: az eredmények és a profit maximalizálása, illetve a kudarcok minimalizálása.
A válaszokat befolyásoló tényezők
· Nem
· Végzettség
· Lakóhely
· Tanfolyam
· Belépés
A mennyiben egy jelölt elvégzi a tanfolyamot, tehát képes az elsajátítandó tananyag befogadására, további fontos kérdések merülnek fel. Elfogadja-e a vállalkozói formát? Köt-e munkaszerződést a céggel? Rendelkezik-e kiterjedt kapcsolatrendszerrel, ami nagyban segíti az elindulásban?
A vezetők is komoly döntések elé vannak állítva abból a szempontból, hogy melyik befolyásolási tényezőt veszik figyelembe. Páldául a „nem” szempontjából, a férfiak sokkal inkább terhelhetők, és bizonyos szempontok alapján biztonságosabban lehet rájuk számítani. ( egy nő mindig több figyelmet szentel a családjára, gyerekekre, az egészségére, ami elvonhatja a figyelmét a feladatról) Statisztikai adatok alapján azonban a nők sikeresebbek a pályán.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
· Az adatok összegyűjtését követően, az Excel segítségével létrehoztam a metaadatbázist
· A pivot táblában ellenőriztük, hogy nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kritériumoknak
· A vizsgált attribútumok:
- Nem
- Életkor
- Lakóhely
- Végzettség
- Teszt
- Tanfolyam
- Tréning
- Belépett
- Eltöltött idő
· A vizsgált objektumok:
- Mónika
- Éva
- Anna
- László
- Viktória
- Angéla
· Ezt követően létrehoztam az adattáblát az adatbázisból
· Az adattábla segítségével készítettem egy rangsor táblázatot, mely az egyes objektumokat rangsorolja az egymással összemért attribútum adatok alapján.
· A solver segítségével kiszámoltam a Lépcső táblát, ehhez az FKERES függvényt használtam
· A kapott eredményt behelyettesítettem a coco-online rendszerbe, így megkaptam az online lépcső-adatbázist és a coco-matrix-ot
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A hat objektumot hét tulajdonság alapján vizsgáltam, és a nyolcadik oszlopban lévő ererdmény (ELTÖLTÖTT IDŐ)alapján jutottam következtetésre.
Azt vizsgáltam, hogy mi befolyásolhatja leginkább azt a célt, hogy egy-egy munkatárs minél több időt töltsön el a rendszerben, természetesen minél eredményesebben. Azonban a vizsgálat az eredményességre nem terjedt ki, csak a megmaradást vizsgálta.
Az eredmény alapján tehát figyelembe kell venni mindenképpen a végzettséget. Magasabb iskolai végzettség hosszabb távú megmaradást eredményezhet. Különös figyelmet kell fordítani a képzésre is, hiszen kellő szakmai lefedettséggel nagyobb a valószínűsége a sikernek, így a jobb megmaradásnak is. A tanfolyamot mindenképpen tréninggekkel kell erősíteni, hiszen fontos a folyamatos képzés. A "solver" becslés oszlopában szereplő magas pontszámok (I34, I36, I37 cellákbnan) igazolják TÉNY oszlop adatait. A nem és az életkor nem befolyásolja érdemben a megmaradást, habár statisztikailag a NŐK sikeresebbek a pénzügyi szakmában, az értékesítők között. A lakóhely befolyása is iránymutató lehet. Az "online" munkalap D57, D58, D60-as cellái alapján feltételezhető, hogy a budapesti lakhellyel rendelkezők, egy budapesti munkahelyen tovább fognak dolgozni, hisz a költséghányaduk is érthetően kisebb e téren, mint akii pest-környékről jár be dolgozni.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Leszögezhető, hogy sajnos a tejlesítési kényszer hatására sokszor elhamarkodott döntésre kényszerül a vezető, pedig a jelölt mélyebb vizsgálata hosszabb távú megmaradást eredményezne, és megkímélné a vezetőt a felesleges energiapocsékolástól. Sokkal hatékonyabb lehetne a kiválasztás, ha már az első egy-két interjú alkalmával figyelembe vennék olyan tényezőket, ami valószínűen kedvezőtlenül befolyásolja a jelölt hosszú távú megmaradását.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A folyamatos statisztika elemzése lehetőséget biztosít a vezető részére, hogy hosszútávú,eredményes tanácsadókat tudjon kiválasztani. Segítségével mind a vezető, mind pedig a jelölt megkímélhető a helytelen kiválasztás következményeitől.