Bérek
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 8 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A bérek alakulása a munkám során fontosnak ítélt tényezők alapján
A feladat előtörténete
Több éve HR területen dolgozom, ebből körülbelül 2 éve tanácsadóként, melyhez hozzátartozik a jelöltekkel való személyes kapcsolatfelvétel, az interjú is. Cégünk különböző szektorokban végez kereséseket de a két kiemelkedő terület a Pénzügyi/Számviteli illetve az IT szektor. Eddigi tapasztalatok alapján a korábban említett szektorban előfordultak olyan vállalatok, amelyek nem teljes jövedelemre jelentik be a jövendőbeli kollégákat. Érdekesnek találtam azt a témát, hogy a munkavállalók nettó keresetére milyen mértékben hat pl. az, hogy nem teljesen bejelentett bérrel alkalmazza őket a munkáltató. Természetesen más szempontok szerint is vizsgáltam (nem, végzettség, nyelvtudás, lakhely) őket.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg a munkáltatóval, és a munkavállalóval történő egyeztetés során rögzítésre kerül a kínált, illetve az elvárt jövedelem. Mindkét fél egyéni tapasztalatait, lehetőségeit és vágyait próbálja ebben megjeleníteni. Sajnos olykor az eltérések miatt lehetőség sincs a két fél talákoztatására. A különböző tényezők figyelembevételével végzett elemzés segíthet eldönteni, hogy az ajánlott, vagy elvárt jövedelem a piaci tendenciákat figyelembe véve reálisnak, alulértékeltnek, vagy túlértékeltnek bizonyul-e.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 15 álláskereső (objektum) adatait rögzítettem.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az álláskeresők nettó jövedelmének elemzését az alábbi 6 szempont (attribútum) segítésével végeztem el: kor, lakhely, nem, nyelvtudás, teljes bejelentett bér- illetve nem, végzettség. Ezen jellemzők azok, melyeket a munkáltató elsősorban megjelöl a számára ideális munkatárs jellemzői között.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés elvégzése révén segítséget várok abban, hogy egy munkáltató, vagy munkavállaló által megjelölt kínált, vagy elvárt kereset reálisnak tekinthető-e. Ezzel döntésüket kedvező irányba tudnám befolyásolni, és az "egymásra" találásukat segíteni.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatbázis létrehozása. Az elemzéshez felhasznált objektumok és attribútumok meghatározása, ezen jellemzők adatokkal való megjelenítése. 2. Az összehasonlítás biztosítása kódolás segítségével, a ha függvény felhasználásával. 3. A kódokkal módosított adatokból rendezett adathalmazt hoztam létre, mely lehetővé tette a pivot tábla elkészítését a kimutatásvarázsló segítségével. 4. A táblázatom értékeit rangsor alapján állítottam fel, amit az irányok megadása előzött meg. A rangsor felállításához a sorszám függvényt használtam fel. 5. A nagyobb szórást mutató tényezőkhöz kapcsolódó értékeket a kvartilis függvény használatával egyszerűsítettem. 6. A MIN és a MAX függvények segítségével a táblázat egyes oszlopainak értelmezési tartományát behatároltam, melynek ismeretében a lépcső táblát készítettem el. Ez szolgál a Solver alkalmazás helyeként. 7. A Solver elindításához becsléses táblát készítettem. Itt a Solver által meghatározott értékeket Fkeres függvénnyel rendeltem az egyes munkavállalók és tényezők kombinációjához, melyből a becsült bér került megállapításra.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az összehasonlítás alapján a munkavállalók által igényelt bér kisebb-nagyobb mértékben eltér a "reálisan" várhatótól. Így például A és M álláskereső, amennyiben az igényelt bérrel helyezkedik el, alulfizetettnek (=olcsón adják magukat), J és G munkavállalók pedig túlfizetettnek számítanak (az Ő számukra nehezebb lesz állást találni). Az első megoldásnál a solver lefuttatásához korlátozó tényező beállítására került sor (solver munkalap). Mivel a rangsorok meghatározásához az irányok megadásra kerültek, így a lépcsők csökkenését a korlátok megadásával biztosítottam. A másik esetben (solver(2) munkalap) a solver futtatása korlátok megadása nélkül történt. A két megoldás között a nem és a teljes bejelentett bér szerepe mind értékben, és egymáshoz viszonyított arányában közel azonos. A nem attribútum bérre gyakorolt hatása meglepően magas volt, viszont a megállapított bér be, illetve nem bejelentett volta a várható eredményt hozta. A lakóhely tényező más nagyságrendileg hat a becsült bérre, azonban a budapesti és pest megyei lakóhelyű állást keresők között a munkáltatók nem tesznek jelentős különbséget. Az idegen nyelv ismerete és nem ismerete a bért mindkét esetben azonos különbséggel vette figyelembe, azonban a bér összetételére ezen tényező kapcsán mutatkozik a megoldások között a legnagyobb eltérés. Az első esetben a nyelvtudást a "rendszer" alapfeltételnek tekinti, és a nemtudást negatívan "jutalmazza". Az iskolai végzettség hatása a második megoldás alapján nem befolyásolja a becsült bért. Ez véleményem szerint nem elfogadható, sőt az első megoldásban megjelenő eredmény is meglepően alacsony befolyással bír. A végzettséggel ellentétben a korlátozó solver futtásával a kor tényező "indokolatlanul" nagy jelentőséggel bír. A végeredményt tekintve azonban a kétféle megoldás közel azonos eredményre vezetett, ugyanazon állás keresők bérigénye túlzott, illetve alulértékelt. A maximum, illetve a minimum bér is közel azonos sziten van mindkét eredményt tekintve. 1. esetben 117.406 - 233.849 Ft között, a 2. esetben 119.955 - 234.046 Ft között. (a második esetben a lépcső 2. sorát nem vettem azon attribútumoknál figylemebe, amelyet az objektumok nem vettek fel)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés a tanácsadáson kívül pl. munkavállalót kereső vállalatoknak is hasznos lehet. Ennek segítségével az újonnan keresett munkavállalót a saját bérrendszerükbe próbálhatják megfelelően beilleszteni, hogy ne okozzon bérfeszültséget.