HR:selejtkimutatás

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hangacsieva (vitalap | szerkesztései) 2011. április 5., 23:40-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ← Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy adott üzemben az adott alkatrészek gyártása közben keletkezett selejtek kimutatása.Tejesítményarányos bérmeghatározás a selejt kimutatás alapján.

A feladat előtörténete

Egy vállalat felmérést készít, hogy melyik dolgozó mennyi selejtet gyárt . A fizetés és a prémium értékelésében fontos szerepet játszik, hogy kinek milyen a hibaszázaléka.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat eddig empirikus alapon, a közvetlen vezető ember ismeretén és tapasztalatain alapult, s nem nélkülözhette a vezető szociális érzékenységét.

A feladat megoldását két részre kell bontani, egyik bérezési kérdés, a másik minőségügyi kérdés. A feladatból nem derül ki, hogy a dolgozók azonos, vagy különböző gépekeken dolgoznak, illetve termelésben milyen arányban osztoznak. A feladat elsődleges megoldása egy selejtszámok alapján való súlyozás, mely igen hatékony lehet a bérmeghatározásnál, illetve a prémium osztásnál, feltételezve, hogy mindenki azonos mennyiségű gyármányt készít. Az adatokat áttekintve 2 személy selejt darabszáma kiemelkedően magas /Mező Pál, Szorgos Virág/. Jól látszik a megadott adatokból, hogy a nyomógomb szerelésnél kiemelkedően magas a selejtek száma. Meg kell vizsgálni, hogy személyi, vagy egyéb okok miatt ilyen magas a selejtszám.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A tervezett megoldás alapvetően a minőség ellenőrzés, illetve a személyi állomány adataira támaszkodik.

Objektumok (sorok)

Az egyes dolgozók teljesítménye /legyártott darabok, hibás darabok..

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútomok megválasztáskor fontos volt a személyzeti szempontokon kívül a minőségügyi szempontok figyelembe vétele, ezért a legyártott darabszám mellett külön oszlopot kaptak a különböző hibaosztályok. A feladat során a bérmeghatározás volt az objektívebb bérmeghatározás a cél, ezért az utolsó oszlopban a bér található.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat alapvetően a cég fizikai dolgozóinak objektívebb telejsítmény megítélését szolgálja, ezért felhasznlása a bérmeghatározásnál ajánlott, azaz a középvezetői szintű felhasználás célszerű.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A megoldás jelentősen csökkenti a bér meghatározásnál a szubijektív emberítélet megjelenését a bér meghatározásánál, ezért pontosabb, a dolgozók által jobban átlátható, teljesítmény arányos bérezés alakítható ki.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás során egy a hibaelemzésen alapuló, teljesítmény meghatározást alkalmaztam, melyet kombináltam a bérmeghatározással, s ennek eredménye képpen a bérmeghatározás objektívebbé válhat.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A fenti megoldás eredménye lehet a bérek igazságosabb meghatározása. A feladat megoldására készített xls file-ból jól látható, hogy mindössze 6 eFt az eltérés a becsült /empirikus/ eredmények, s a selejtek számán alapuló bérek között, azaz a becslés jó volt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A rendszert ajánlot lehet olyan helyeken, ahol fontos a minőségi munkavégzés, mert egyszerűen bevezethetőek különböző ösztönző programok, melyek javítják a termelékenységet és csökkenti a hibaszálékot. A rendszer átláthatósága megerősíti a dolgozók biztonság érzetét. Azt is jól lehet látni, hogy nincs kiugró eltérés a két bér közöt, azaz a megoldás csak finomított a bérelosztáson, azaz igazságosabbá vált a bérezés.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A lap eredeti címe: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:selejtkimutat%C3%A1s”

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

www.nexon.hu/.../nexonberberugyviteliszoftver/ -