Ideális szócikk 2010
AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY, AZ AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTT!
Egy javítás részleges története: Igaza volt-e Machiavellinek?
AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!
MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
- Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [1]
- Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének egy olyan pontjára, mely mellett a tárgyfelelős neve szerepel [2]
- Kattintson a "szerkesztésre" [3]
- Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
- Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
- Kattintson a "szócikkre" [4]
- Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
- Üssön egy enter-t
- Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
- Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
- Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
- Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
- Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
- A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
- Jó munkát!
A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:
Tartalomjegyzék
- 1 Vezetői összefoglaló
- 2 Forrás
- 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 4 A feladat előtörténete
- 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Vezetői összefoglaló
Ide kell megadni a teljes szócikk kialakítása után az a 1-5 üzenetet, melyet a célcsoport számára mindenképpen el kell tudnia juttatnia a szerzőnek...
Forrás
- A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
- Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
- A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
- Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
- Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
- Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
- Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
- A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
- Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
- egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
- egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
- a mértékegység szerepeljen minden esetben
- a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
- Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
- Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
- Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
- Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
- Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
- Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
- A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
- a logikus érvelésre
- a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
- az objektivitás elvárására
- a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
- az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
- a szabálykövető magatartás elsajátítására
- a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
- a felesleges ismétlések kerülésére
- az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
- vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Utaljon lehetőleg:
- a célra
- a célcsoportra
- az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
- rövid
- egzakt
- figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
- miért választotta a szerző a témát,
- vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
- mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
Szakértői javaslatok
A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! Azért, hogy "szeme" s a "füle" még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz "csak" egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a "probléma-tér, probléma-kontextus" leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:
- nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
- időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
- csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
- ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
- ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
- illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
- ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként azt kell megadni:
- milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
- vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
- miként sikerült a problémákat megoldani
- ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
- ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis
Objektumok (sorok)
- Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
- és semmi mást
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Attribútumok:
Ide meg kell adni:
- az attribútumok egzakt meghatározását
- a használt mértékegységet attribútumonként
- és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
A feladat által érintett célcsoportok
Ide fel kell listázni (*)
- a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
- ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
demo:
- https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Autobeszerzes
- https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
- https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
- https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
- melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
- mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
- S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
- milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
- mennyit ér ez az állapot
- milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
- mennyit ér ez az állapot
- mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)
Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.
Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?
Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
Virtuális témaváltás:
- legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
- legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
Állapotkülönbségek
- energiafelhasználás-különbözet
- időfelhasználás-különbözet
- égett része tömeg-arányának különbözete
- ízélmény-különbözet
- stb.
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
Tanmese II.
- Ha süt egy palacsintát valaki,
- akkor az annyiba kerül, amennyi
- liszt,
- energia,
- só,
- cukor,
- víz,
- tej,
- ízesítés és
- munka van benne... Ez a költség.
- De a piacon, a többi édességgel összevetve ennek piaci értéke nem feltétlenül az önköltség...
- Vagy több, s akkor érdemes sütni egy kapitalista világban, vagy
- kevesebb, s akkor nem lesz palacsinta a kínálatban...
- HA éppen annyi, akkor az nagyon jó, de ilyen ritkán van...
- Az értéket befolyásolja a hitelesség, ami a palacsinta esetében pl. az odaégés/szakadás mértéke...
- A konkurens termékek ár/teljesítmény-elemzése alapján becsült ár lehet a piaci érték, (vö. http://miau.gau.hu/miau/112/tdk/svnyvz)...
- Ezzel a hasonlóságelemzés a saját farkába harapó kígyó egyik formája lesz: egy hasonlóságelemzés értékének meghatározásához más hasonlóságelemzések lehetnek hasznosak/szükségesek...
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
- adatbázis
- sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
- solver ill. MY-X paraméterek
- egyéb lépések
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ide
- CSAK és
- kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
- felsorolásszerűen
- a számítás releváns eredményei kellenek.
A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
- meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
- végső győztest kell hirdetni
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
- A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
- A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
- Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
- melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
- hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
- mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
- mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
- mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Ide kell megadni:
- milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
- milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
- Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
- Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
- Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
- Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [5] [6], majd a Hallgató értelmez...