„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Ontológiai modul)
(Ajánlott irodalmak modulja)
110. sor: 110. sor:
 
   
 
   
 
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]
 
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]
 
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]
 

A lap 2005. december 14., 12:42-kori változata

Angol megnevezés: artifical intelligence (AI)

Történeti modul

  • 1999: "Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik."
  • "Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)"
  • "Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)"
  • "A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)"
  • " Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
    • Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
    • Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
    • Racionálisan gondolkodó rendszerek.
    • Racionálisan cselekvő rendszerek."
  • "Legfontosabb alkalmazási területei:
    • szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.
    • természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.
    • tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.
    • gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja." (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[1]
  • 2001:" Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól." (Vámos Tibor)[2]
  • 2002: "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [3]
  • 2002: Stephen Wolfram: "Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén..." [4]
  • 2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [5]
  • 2005: "Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb." [[6]]
  • 2005:" A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik."[[7]]
  • 2005: "A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek..."
  • " 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa"
  • " 1975- az MI történetének modern periódusa."
  • " 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa." [[8]]
  • N.A.: Mihaela és Mircea Malita: "A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk."
  • "A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia." [9]
  • N.A.:" A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban."[10]
  • N.A.::" A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség."[11]
  • N.A.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI "metszetet" alkot.[12]
  • N.A.:"Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis." [13]

Ontológiai modul

  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • lélektan: (kogntív pszichológia,pszicholingvisztika)
    • filozófia: (logika,nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)
    • nyelvészet: (számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)
    • elektronika: (robotika, a képfeldolgozás)
    • számítóg-tudomány: (adaptív rendszerek elmélete)
    • kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.

Definíciós modul

  • A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)
  • Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)
  • Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)
  • Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).
  • Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)
  • Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)
  • Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)

Ajánlott irodalmak modulja

  • Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[14]
  • Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[15]
  • Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[16]
  • Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[17]
  • Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [18]
  • Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[19]