Mocsai-index
A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jkv0 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 30., 16:04-kor történt szerkesztése után volt. (→Forrás)
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- Miért lettünk nyolcadikok a kézilabda vb-n 2013-ban?
- Lehettünk-e volna ötödikek a kézilabda vb-n 2013-ban?
A feladat előtörténete
- Böngészés közben az alábbi meghökkentő hírre akadtam: http://www.telesport.hu/Hirek/2013/01/25/09/Mocsai_Nem_jo_a_vb_lebonyolitas_videoval_.aspx
- Valóban elképzelhető-e, hogy a Kézilabda Világszövetség ne gondolta volna végig a szabályrendszerének az összes hatását előre?
A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Ha sosem találkozunk a tantárgy üzeneteivel, akkor a forrásdokumentum OAM munkalapjának AF-AG oszlopai szerint létrehoznánk az egyes országok rendelkezésre álló sportstatisztikái alapján számítható rangsorok átlagát, és ezek sorrendjét. Vagy ugyanezt az átlag rangsort súlyozott módon is létrehozhattuk volna, ahol a súlyokat (vö: OAM munkalap, 1. sor) önkényesen határozhattuk volna meg. Például a különböző kapura lövések számainak (kísérletek számainak) esetében, nem lehetünk biztosak, hogy a minél több annál jobb módszer érvényes, így ezt a bizonytalanságot egy alacsonyabb súlyértékkel jelezhetjük (vö: OAM munkalap, AH-AI oszlopok).
- Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőbe jutott csapatok eredményei vissza tükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezett visszaigazolást nyert volna, még a harmadik és negyedik helyezett nem (vö: OAM munkalap: AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik helyezett kivételével, mindenki ugyanazt az eredményt érte volna el (vö: OAM munkalap AI vs. AJ)
- Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az 5. helyre tették volna (vö: OAM munkalap 25. sor), míg a súlyozott átlagok esetében Magyarország a 3. helyett is kiérdemelhette volna.
- A Best practice megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (hiszen az első négy helyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket pontosan nem tudták visszatükrözni (mert Magyarország harmadik lett volna, noha be sem jutott a négy legjobb közé). Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján míg a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben, Magyarország mindkét Best Practice alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk.
- Mindezek alapján felmerülnek a kérdések:
- Vajon, más számítási módszerrel a kieséses rendszert jobban vissza lehet-e igazolni? Ebben az esetben vajon Magyarország milyen értékelésre számíthat?
- A rangsorolások mögötti irányultságok mennyire tekinthetők szubjektívnek?
- Az egyes sportstatisztikák fontosságát tekinthetjük-e egyformának (vö: súlyozatlan megközelítés)?
- Vajon van-e olyan ország mely teljesítmény alapján nem illet bele a világbajnokság mezőnyébe?
- Vajon az, hogy melyik csapat melyiktől kapott ki, illetve milyen csapatok képezik a benchmarkot befolyásolja-e az egyes csapatok értékelését?
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- Ahhoz, hogy a Mocsai féle felvetést vizsgálni lehessen, szükségünk volt a világbajnokság lebonyolításáról szóló adatokra. A rendezvény honlapján az alábbi statisztikák álltak rendelkezésre: http://handballspain2013.com/en/Competition/Statistics
- A kapus statisztikák bár rendelkezésre álltak, első próbálkozásra nem kerültek feldolgozásra, mert a gólok és a kapura lövési kísérletek indirekt módon jelzik a kapus teljesítményét is.
- A csapatok egymás ellen játszott mecsseinek statisztikái még nem kerültek feltárásra, mert a rendelkezésre álló sportstatisztikák indirekt módon ezekre utalnak.
Objektumok (sorok)
Az objektumok a 2013-as vb-re bejutott országok: ESP ALG SRB GER KOR BRA CRO AUS MKD POL BLR DEN QAT FRA TUN CHI ISL RUS SLO KSA ARG MNE HUN EGY
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Játszott meccs (x1): db, minél több meccset játszott valaki, annál ideálisabb a csapat. Irány= 0
Összes Gól Összes Kísérlet Összes % 6m Gól 6m Kísérlet 6m % Szélső Gól Szélső Kísérlet Szélső % 9m Gól 9m Kísérlet 9m % 7m Gól 7m Kísérlet 7m % Lerohanás Gól Lerohanás Kísérlet Lerohanás % Áttörés Gól Áttörés Kísérlet Áttörés % Passzok Szabálytalanságok Labdalopás Sánc Sárga lap Kiállítás
- Piros lap (x29): db, minél kevesebb durva szabálytalanságot követ el valaki, annál ideálisabb a csapat. Irány=1 (megjegyzés: http://www.nemzetisport.hu/kezilabda/ljubljanai-dontetlenjevel-elodontos-az-eto-2021001 - mint azt a szakirodalom is mutatja, a taktikai szabálytalanságot tekinthetjük szükséges rossznak, míg sportetikai szempontból, egyértelműen a szabálytalanságok ellen kell állástfoglalni).
- Y0 (fiktív konstanst): azaz keressük az ideális csapatot az x-ek és a rájuk vonatkozó irányok alapján.
A feladat által érintett célcsoportok
- Nemzetközi Kézilabda Szövetség: ha a saját tagszervezetek megkérdőjelezik az érvényben lévő szakmai logikáját, akkor illik valamit tenni (presztízs elkerülése).
- Nemzeti Kézilabda Szövetségek:
- potenciális szponzorok meggyőzése érdekében fontos egy stabil és racionális szabályzat
- az országos sportvezetés felé fontos egy stabil és racionális szabályzat
- az utáánpótlás számára fontos egy stabil és racionális szabályzat
- ... (a média számára ellenben, vélelmezhetően sokkal inkább a botrányok a fontosak)
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A módszerrel, illetve a kimutatás eredményeivel hosszú távon anyagi szempontból megalapozott és jó döntést hozhatunk. Ezen felül számomra haszon egy új módszer megismerése, ami kellő alapossággal használja a matematika tudományát. Fontos és hasznos új tapasztalatok szerzése, és az érdeklődés az újdonság, egy új módszer iránt.
A Best practice 1 megoldás (súlyozatlan):
adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás) bérköltség: 3 000,- Ft / óra munkaigény: 1 óra szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, átlagolás elvének használata, az azonos súlyok legitimálása fejben) bérköltség: 3 000,- Ft / óra munkaigény: 2 óra az internet költsége 100 Ft (adatok feltárása és legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése) programhasználat díja 0 Ft (open office használata esetén) Az összes költség tehát: 9 100,- Ft ( 3000+100+6000 ) Az ösztönös értékelés kivitelezéséért a tervező cég 50% hasznot realizálna Piaci értéke várhatóan: 13 650,- Ft
A tananyag szerinti megoldás:
adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás) bérköltség: 3 000,- Ft / óra munkaigény: 1 óra szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, antidiszkriminációs modell pár futtatása) bérköltség: 4 000,- Ft / óra (A Best practice kompetencia szintjéhez képest itt speciálisabb tudás igényeltetik, tehát a magasabb óradíj indokolt) munkaigény: 1 óra az internet költsége 100 Ft programhasználat díja 0 Ft (a MyX Free ingyenes) Az összes költség tehát: 7 100,- Ft ( 3000+100+4000 ) A tananyag szerinti értékelés kivitelezéséért a tervező cég 150% hasznot realizálna (a bonyolultabb módszertani kínálat ellenértékeként) Piaci értéke várhatóan: 17 750,- Ft
Az ösztönös értékelés és a tanagyag szerinti megoldás különbsége:
Az ösztönös értékelés és a tanagyag szerinti megoldás költség különbsége: 2 000,- Ft (9100-7100). Ennek értelmében elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 2 000,- Ft-tal olcsóbb. A két elemzési módszer várható piaci értéke alapján, a tananyag szerinti módszer értékesítésével 4 100,- Ft-ot spórolhatunk meg. Ennek értelmében 6100,- Ft (4100 +2000 Ft )reményében kezdem el a tanagyag szerinti feldolgozást.