Munkaerő megvalás

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/tt.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Munkaerő megválás cégen belül. Meg kell találnunk azt a személyt, akitől meg kell válnunk.

A feladat előtörténete

A munkaerő megválást azért foglalkoztat, mert manapság égető kérdés az, hogy egy cégen belül ki az a személy, akitől sajnálatos módon meg kell válni. Személyes kötődés csupán az érdeklődésem a HR szempontjából, konkrét élményem nincs. Viszont megpróbáltam felvázolni egy szisztémát, ami alapján el lehet dönteni egy olyan döntést, hogy ki az a személy, akire a közeljövőben nincs szükség a vállalat szempontjából.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha sosem találkoztam volna a hasonlóság elemzéssel, akkor úgy próbáltam volna megoldani ezt a feladatot, hogy a főnöki véleményre nagyobb figyelmet fordítottam volna, hogy miért is így rangsorolta volna a főnök a beosztottak értékelését. Ezek után még figyelemmel vettem volna a kiadásokat, hogy arányos-e a főnöki értékeléssel. Ezzel viszont a baj az lenne, hogy szubjektív módon történne a munkaerőtől való megválás, és esetleges kizáró ok is felléphetne a végső eredmény miatt. Sok szubjektív tényező is befolyásolhatta volna a döntésem, akár pozitív akár negatív irányba. A jobb megoldás az lenne, ha nem futnánk bele kizáró okokba és objektíven ítélnénk meg a beosztottakat.A XLS dokumentumban az elemzés fülben található meg az elemzés.

• 1. Sz7
• 2. Sz1; Sz6
• 3. Sz8
• 4. Sz3; Sz5
• 5. Sz2
• 6. Sz4

Ez a rangsor igaz, hogy szubjektív módon jött ki, de mivel nem ismertem korábban jobb megoldást, ezért hittem volna a főnök ítéletének, és ez alapján Sz7 személlyel bontottam volna fel munkaszerződést.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nehézség volt a feladat megoldása során, annyiban, hogy elsőnek kevés volt a objektumok száma és nem jött ki megfelelő személy, arra hogy kitől kéne valójában megválni a cégnek. Ezt kompenzáltam, oly módon, hogy több objektummal dolgoztam és így kijött az eltérés a személyek között. KO feltétel is megfordult a rendszerben, ami olyan kizárta volna az érvényességét a megoldásnak. Az adatbázis, mivel fiktív adatokról van szó nem volt nagy elemszámú, mindössze 8 objektumra vetítettem ki.

Objektumok (sorok)

• Sz1
• Sz2
• Sz3
• Sz4
• Sz5
• Sz6
• Sz7
• Sz8

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Hány éve dolgozik a vállalatnál?: 1, Minél kevesebb éve dolgozik a szervezetnél, annál valószínűbb, hogy attól a személytől válunk meg.
• Életkor: 1, Minél alacsonyabb az életkor annál valószínűbb, hogy elbocsátásra kerül.
• Havi átlagos ledolgozott órák száma: 1, Minél kevesebb a ledolgozott órák száma, annál valószínűbb, hogy megválnak az egyéntől.
• Végzettség (1=általános, 2 =szakmunkás, 3=érettségi, 4=diploma): 0, azaz minél magasabb az iskolai végzetség, annál biztosabb, hogy megválunk a személytől.
• Bér: 0 azaz minél nagyobb a bér, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől.
• Túlóra szám: 1, Minél kisebb a túlórák száma, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől.

A feladat által érintett célcsoportok

• Egy vállalat, HR osztálya
• Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők, mert ők kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy dönteniük kell az elbocsátással kapcsolatban.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint megoldást találok arra, hogy minél rövidebb idő alatt, megtaláljam azt a személyt, akitől a cégnek meg kell válnia a munkájától. Oly módon, hogy a cég a legnagyobb hasznosságot hozza, a lehető legpozitívabb visszajelzéssel a kiadásokban, munkatársaktól és más partnerektől. A legmegfelelőbb személytől történő megválás a cég számára hasznos lesz anyagilag, nem fogja hátráltatni a munkafolyamatot. Forintosítva az összegeket, amik felmerülnek a személy bérezése kapcsán a következők (nettó összeg):

• Módszer kidolgozása adott cégre: 100.000 Ft.
• Munkabér:385.000 Ft
• Juttatások: 200.000 Ft
• Cafetéria: 300.000 Ft
• Prémium: 300.000 Ft

Ezek az összegek mind azt mutatják, milyen költséges egy személy fenntartás a cégnek. Viszont, ezzel akkor van probléma, ha az adott személy nem a megfelelő mértékben végzi el a saját feladatát, az a cég számár felesleges kiadást jelent. Az ilyen jellegű kiadásokat kívánja a cég csökkenteni, a nem megfelelő munkaerőt kívánja elbocsátani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kitől szeretnénk megválni.
• Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
• Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
• Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
• Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akitől megfogunk válni.
• Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Első elemzés:

Az eredmény elég meglepő lett. Hat főt lehet alapból kizárni a csoportból (y*=1001>y=1000). A maradék két személy közül dönthetünk, hogy kitől szeretnénk megválni. /Tovább kell boncolgatni a személyeket/

• Második elemzés:

További szűkítésben már csak két atributumra vizsgáltuk meg a nyolc személyt. (Végzetség, Főnöki megítélés szerint) Az elemzés eredményes lett, hiszen a Sz2 lett az a személy, akitől a cég megfog válni. Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a COCO-matrix N°: 200061 című táblázatban láthatók.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel az első elemzésem nem járt sikerrel, mert több személy kapott hasonló pontot, itt akár a véletlen is közre játszhat, hogy éppenséggel ki lesz az, akit elbocsátana a cég. (pénzérme feldobás esete áll fent) Az eredménnyel nem elégedtem meg és tovább szűkítettem az atributumokat a végzetségre és a főnöki megítélésére, ami látható az elemzés munkalapon a Kiegészítő táblázattól lefelé. Az eredmény sikerrel zárult, végre sikerült különbséget tenni a személyek között a második elemzés segítségével, amit a végzetség és a főnöki megítélés szerint végeztem el. Az eredmény a következő képen alakult:

• 1. Sz2
• 2. Sz5
• 3. Sz4
• 4. Sz1; Sz3; Sz6
• 5. Sz8
• 6. Sz7

Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, ha a saját meglátásom szerint döntöttem volna és nem használtam volna a hasonlóság elemzést szinte biztos, hogy nem objektív módon döntöttem volna kitől váljon meg a cég.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen a nyolc jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni (akitől megválna a cég), így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyhez kapcsolódó díjakat is, amiket felsoroltam a várható hasznosságnál.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet