<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>
<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>
| Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 1 | HU ISSN 1419-1652 |
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK> | |
A rendszer által nyújtott lehetõségek
A MALINFO Tulajdonosi és Vezetõi Információs Rendszer kialakításának célja, hogy egyszerû keretek között olyan vezetõi alrendszert hozzon létre, amely magában foglalja a tervezést, ellenõrzést és az információk feldolgozását annak érdekében, hogy a vezetõk és tulajdonosok számára biztosítsa a gazdasági környezet változásához igazodó vállalatirányítást. Lehetõséget biztosítson arra, hogy az elmúlt idõszakok figyelésével gyorsan kiszûrhetõ legyen az egyes tételek, mutatók indokolatlan változása, illetve, hogy tanulmányozható lehessen az eltervezett stratégiák hatékonysága és megvalósulása. Úgy tapasztaltuk, hogy a kis- és középméretû vállalkozások, malmok nem tudják és nem is akarják megvásárolni az úgynevezett nagy rendszereket. Ennek az anyagi vonzaton túl, ami már az elsõ körben elrettenti a vezetõket további okai is vannak: nem áll rendelkezésre megfelelõen képzett szakember, nem érthetõ számukra azok az eljárások, amelyeket ezek a szoftverek alkalmaznak.
Ellenben a nagyobb rugalmasságot, könnyû áttekinthetõséget biztosító Microsoft Office szoftvert könnyen el lehet fogattatni a vezetõséggel, hiszen õk maguk is használják, nem igényel külön szakképzettséget, és már megtalálható minden irodában, nem kíván az általánosan elfogadott hardver konfigurációtól nagyobb teljesítményû gépparkot.
Az év eleji tervezések során kerülni kell, hogy csak decemberig tervezzenek a szakemberek, hiszen már az elmúlt év õszén gondoskodni kell a következõ év aratásáig felõrlendõ búza beszerzésérõl. Ebbõl látható, hogy a stratégiai tervezés során legalább másfél évre elõre kell tervezni. Ugyanakkor sokkal nagyobb idõintervallumot sem érdemes átfogni, mert már ennek az idõszaknak a prognosztizálása is nagy bizonytalanságot tartalmaz.
A termelési év és a naptári év, amely szerint az eredmény kimutatást számolni kell, nem fedi egymást. Ebbõl következik, hogy egy adott termelési stratégia eredményességét, hatékonyságát a számvitel csak sokkal késõbb tudja megmondani, pótlólagos adatfeldolgozással, és még ebben az esetben is nagy bizonytalanságokkal. A MALINFO-ban a tervezési idõ felsõ határául a 18 hónapban való gondolkodás a legcélravezetõbb. Esetleges nagyobb beruházások vagy más speciális igények felmerülésekor könnyen bõvíthetõ az idõhorizont, de ezeknek a terveknek a megbízhatósága a piacról származó adatok bizonytalanság-tartalma miatt megkérdõjelezendõ, azonban nem haszontalan. A 18-as számot igen használhatónak bizonyult a rövidebb idõszakra vonatkozó tervek elkészítésénél is. A 18 dekádra vonatkozó tervezés az elõttünk álló idõszak viszonylag pontos kidolgozására ad lehetõséget anélkül, hogy elvesznénk a részletekben. A termelési évnek azonban van egy olyan idõszaka, amikor viszont a napi tervezés elkerülhetetlen. Ez az aratás. Jó esetben, ebben az idõszakban a malom jelentõs mennyiségû búzát vásárol, aminek a finanszírozása a legnagyobb malomipari-közgazdászi feladatok közé tartozik. Ebben lehet a malomvezetõ segítségére a rendszer 18 napos tervezési felülete. A három tervezési felület nem jelenti azt, hogy három különbözõ rendszerrõl lenne szó. Mind a három tervezõ modul ugyanazt a modellt használja, csak a fejlécben, illetve az idõintervallumoknak megfelelõ visszaosztásokban különbözik.
A rendszert négy különbözõ szintre lehet elkülöníteni. A legalsó szinten találhatók a termelésre vonatkozó információk. Itt lehet kialakítani mûködési terveket, amelyek alapjául a fõkönyvi kivonatok, nyilvántartások és a termelési adatok szolgálnak.
Második szinten találhatók azok a terv-tény összehasonlítások, amelyeken keresztül operatív kontrolling valósul meg. Különbözõ készletezési politikákat kipróbálva megnézhetjük azok finanszírozási igényeit. A halmozott cash flow figyelésével pénzügyi és finanszírozási tervek készíthetõk.
A harmadik szint alkalmas olyan elemzések elvégzésére, amelyek fajlagos, hatékonysági mutatókkal és likviditási elemzésekkel segítik a malom mûködésének elemzését, értékelését és tervezését.
A legfelsõ szint tartalmazza az eredményt és a fedezeti pontot. Itt vizsgálhatók az egyes tervezési változatok eredményre gyakorolt hatásai. A fedezeti pont számításánál megtekinthetõ, hogy az egyes értékesítési stratégiákhoz milyen alapanyag ár viselhetõ el, illetve, hogy a várható búza ár mellett mekkora termelési értéket kell elõállítani, ahhoz, hogy a változó költségeink megtérüljenek.
Havonta érkeznek a fõkönyvi kivonatok. Ezeket az adatokat a program egy keresztreferencia- tábla segítségével az elsõ konzultációkon a malom vezetésével közösen kialakított információs struktúrába sorolja. Innentõl kezdve a terv-tény összehasonlítás alapját képezi. Meg kell említeni, hogy az alapanyag árát kétféle módon kell kezelni a rendszerben. Ezen tétel megnevezése alatt a könyvelés csak az éppen felhasznált mennyiséget terheli elszámoló áron a malom mûködésére, majd az év végén korrigál (számviteli szemlélet). A finanszírozhatóság oldaláról viszont csak annak van jelentõsége, hogy mikor kell kifizetni az árát (pénzforgalmi szemlélet). Ennek megfelelõen egy új tétel kerül be a struktúrába, alapanyag (likvid) néven. További fontos, a könyvelésbõl származó adat a malom alapanyag beszerzésének alakulása.
A termelésre vonatkozó adatok egy része a fõmolnár naplója alapján készült kimutatásokból származnak. Ez a jelentés tartalmazza a termelési napok számát, a mûszakszámot, a fertõtlenítésre, karbantartásra fordított idõt. A másik fontos jelentés az õrletlap, amely tartalmazza a ténylegesen õrölt mennyiséget, az egyes lisztféleségek felbontásában. A mindenkori pontos készletnyilvántartás a raktári kartonokon tekinthetõ meg.
A program által nyomtatott tervezési adatlap segítségével a malmi vezetés számára lehetõség van az eddig megszokott sémában való tervezésre. Ezen az adatlapon keresztül jelenik meg a malomban dolgozó vezetõk sokéves tapasztalata. A kérdõív adatokat kér be a malom mûködésére vonatkozóan, amelyeknek a tény párját a fõmolnár naplójában találjuk, de itt még szükségünk van a tervezett lisztkészlet értékére is.
A kérdõíven további rovatokat kell kitölteni a tervezett árbevételrõl. Ebben a táblázatban a legnagyobb tételt a fõ tevékenységbõl származó árbevétel adja, de itt találjuk még a kiegészítõ tevékenységbõl származó árbevételt, kamattámogatást, az egyéb bevételeket, a saját termelésû készletek állományváltozását, a pénzügyi tevékenységek bevételét és a takarmánybolt korrekcióját is.
Az adatlap harmadik táblázata a malom finanszírozására vonatkozó tervadatokat kéri, a következõ bontásban:
Továbbá szükségünk van a rendelkezésre álló pénzkészlet (pénztár + összes bankszámla egyenleg) mennyiségére is.
Miután rendelkezésünkre állnak az elmúlt idõszakok tényadatai lehetõségünk van terv-tény összehasonlításra, amellyel pontosíthatjuk a tervezés kiindulási pontját. ezután sor kerülhet a különbözõ készletezési stratégiák tesztelésére, a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási megoldások kidolgozására, az árváltozások hatásának megfigyelésére. Az egyes változatok megítélésében döntõ jelentõsége az eredményre gyakorolt hatásuknak van.
Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau