Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 2HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

Az Európai Unió Mezõgazdasági politikai döntéshozatali információs rendszerei

Ónodi Bertalan

Ph.D. hallgató

Gödöllõi Agrártudományi Egyetem

A rövid idõ alatt lezajló Kelet-Európai politikai szerkezetváltást hosszadalmas szerkezetváltozás követi a gazdaságban.

A változtatások során elengedhetetlen egy jó, gyors és megbízható információs rendszer, amely képes a gazdaság valamennyi szereplõjének az adott szinten tájékoztatást adni az adott gazdasági területrõl.

Ez alól az elvárás alól a mezõgazdaság sem kivétel. Igen fontos hogy a termelõ mindíg tudja, hogy termékeit milyen árakon és milyen feltételkkel tudja eladni, hol vannak értékesítési lehetõségek. Valamint az informáltság kiszolgáltatottságuk csökkentését szolgálja. Ugyanígy az agrárpolitikai irányvonalak tervezésénél és a már meghozott poltikai, gazdasági döntések hatásainak nyomonkövetésénél is elengedhetetlen a befolyásolt területrõl az információ, a visszajelzés megléte.

Az átalakítás során figyelembe kell venni Magyarország geopolitikai elhelyezkedését, valamint Magyarország és az EU csatlakozásának tényét.

A csatlakozás megkönnyítése, valamint a csatlakozás negatív hatásainak csökkentése érdekében nagyon fontos lenne egy, már most EU-konform, korszerû mezõgazdasági információs rendszer kiépítése, amely sokrétû, és követi az EU-ban megkezdett folyamatokat is.

Az I. ábrán az EU mezõgazdasági politikai döntéshozatali procedúráját láthatjuk az információáramlás szempontjából. A meglévõ információs rendszerekbõl (FADN; MAIS (vagy MIS), EUROSTAT) kiáramló információk közül a legerõsebb elsõdleges felhasználó a vastag szaggatott vonallal jelölt Management Bizottság, amely bár csak véleményezési joggal élhet, ez a vélmény a döntéshozók számára mérvadó.

1. ábra
1. ábra

A FADN (Farm Accountancy Data Network [Mezõgazdasági Számviteli Adathálózat]) A FADN legfõbb célja, mind kormány, mind EU szinten, a farmerek bevételeirõl, termelésük hatékonyságáról, életük minõségérõl adjon tájékoztatást annak érdekében, hogy a CAP által meghatározott "átlagos jólét" biztosítva legyen a mezõgazdasággal foglalkozók számára. Ennek segítségével kimutathatók a legfõbb tennivalók mind a segítségnyújtás, mind a támogatáselvonás kérdéseiben. Nagyon fontos, hogy az információadókat mindíg jutalmazzák az országtól függõ rendszer szerint.

A II. ábrán az EU -ban található egyik legjobb Piaci Információs Szolgálatának (MIS, MAIS), a németországi ZMP legfõbb tevékenységeit láthatjuk, annak legfõbb információadóit és felvevõit. Megjegyzem, hogy a szolgálat teljesen autonóm, megbízások alapján dolgozik, tehát a szolgáltatásokért anyagi ellenszolgáltatást vár el, illetve a neki szolgáltatott információkért cserébe információkat vagy pénzt ad. Külön felhívnám a figyelmet a szaktanácsadás szerepére a rendszerben.

A MIS továbbfejlesztésén erõsen dolgoznak; egy érdekesség: Bajorországban 300 farmer interaktív TV segítségével ad napi információkat a piaci helyzetrõl. (1994-es kisérleti project). Valamint az EDI mint automatikus adatkommunikációs platform is szerepel.

2. ábra
2. ábra

Az EDI egy számítógépek között lebonyolított teljesen automatizált kommunikáció, melynek során az eddig szóban, faxon közölt üzenetek szabványosított formában jutnak el a feladótól a címzettig. Az alapelgondolás az, hogy ha minden egyes üzenetet kódolnak, amely bármely cég bármely kapcsolatában elõfordulhat, és ezt a fogadó cég is meg tudja érteni, akkor ki lehet kapcsolni a papír, mint adathordozó szükségességét.

(Az üzleti világban átlagosan egy számítógép outputjának 75%-a egy másik számítógép inputja)

Ez egy elsõdleges elõny, s bár a legszembetûnõbb, mégis a legnagyobb hasznot nem ez hajtja. Az azonos kódrendszer használata a nyelvi akadályokat áthidalja, és további, a vállalati mikrorendszeren belüli elõnyökhöz vezet (a megkapott információk alapján a rendszer automatikusan átadja az információkat -akár minden emberi beavatkozás nélkül- a könyvelés, raktárnyilvántartás, logisztikai alrendszer, banki kapcsolat, ügyviteli program, stb. felé).

Az EDI fontos haszna, hogy az üzenetek nem csak a válallaton kívülre hanem azon belülre is képesek biztosítani az automatikus rendszerösszekapcsolásokat.

EDI-vel Hollandiában 2500 farmer dolgozik, ez a szám 5 évvel ezelõtt 8 volt. A világban mintegy 10000 a mezõgazdasági EDI alkalmazások száma. Az EU a TEDIS keretében 400 milló ECU-t költött EDI kutatásra.

Az EDI világméretû; az ENSZ által deklarált szabvány. Elsõdlegesen az iparban használt még, de a rendszer begyûrüzik a mezõgazdaságig is, valamint már sok olyan cég van, aki csak EDI-n vesz át rendelést vagy vásárol, ezzel gyakorolva nyomást a kis cégekre. Beruházási igénye kb. 2500$ (számítógép, telefon, szoftver).

Az utóbbi idõkben az EU-ban és USA-ban tervezik a közigazgatási EDI szabványüzenetrendszer felépítését.

Az EU Mezõgazdasági Piaci Információs rendszere.

A PIR (Piaci Információs Rendszer, angol nevén Market Information System) létrehozásának okai:

A PIR technikai és szervezeti kérdései:

Még az EU-ban is általános, hogy a mezõgazdasági piaci információs rendszer esetében a mûködtetõ technika messze elmarad a csúcstechnika által kínált lehetõségektõl. A fejlett technika fontossága sokszor túlbecsült.

Általános szemlélet, hogy a legfontosabb a közölt információ minõsége.

A kommunikációs technika elérhetõsége és használhatósága a célcsoport számára a rendszer általános rendezõelve.

A PIR - kommunikáció EU-ban használt formái a papír dokumentációk, mûsorsugárzás illetve kábeles kapcsolat. Ezek részletesebben:

Az elektronikus hálózatok, mint a kábeles kommunikáció legfejlettebb képviselõi a következõ elõnnyökkel rendelkeznek:

Amikor ezek az elõnyök fontosak, a váltás a szokványos papír alapú technikáról indokolt. Fontos hátránya a rendszernek, hogy használata nehéz, és bizonyos szintû képzettséget feltételez.

Szervezeti kérdések

A megbízható adatok kinyerése érdekében szükséges regionális szintû hivatalok kiépítése a rendszerben kívánatos, illetve az egyéb információgyüjtõ és elemzõ hivatalokkal tanácsos az együttmûködés.

Az adatok feldolgozása általában azok aggregációjára illetve az átlagok számítására korlátozódik. Kívánatos volna, hogy a mélyebb összefüggéseket megmutató analizáló módszerek segítségével dinamikus jelentések legyenek készíthetõk. Az ilyen funkciót a PIR -en belül mûködõ elemzõ divíziók töltik be.

A Németországi Mezõgazdasági Piaci Információs Rendszer

Tanulmányaim során a Németországban mûködõ ZMP (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle) jó szervezettsége és a hasonló tevékenységeket végzõkkel való együttmûködõ magatartása hívta föl a figyelmemet. A ZMP mint teljesen privát cég kezdte pályáját, és az államtól közvetlenül nem függõ rendszer. Az ábrán a ZMP tevékenységi köre, valamint kiadványaik felhasználói, és kapcsolatrendszerei láthatóak.

Finanszírozási kérdések

Az információt a modern közgazdaságtan a teljes értékû erõforrások közé sorolja. Mint ilyenért a piacgazdaságban ezen erõforrásért fizetni kell. Az információ annál többet ér, minél pozitívabb hatást gyakorol az adott gazdálkodási egységre.

Egy bizonyos szintû, általános informáltság a piacon kívánatos a piac szereplõi részérõl, azonban ennek az információegységnek az elõállítása és közzététele is költségeket von maga után. Ezen közhasznú információköltségek általában az állam költségei.

Be kell látnunk azt, hogy minél kifinomultabb információra tart igényt az adott felhasználó, annál drágább annak elõállítása. És ezeket az elõállítási költségeket már a felhasználónak kell megfizetni.

Ez azt eredményezi, hogy az EU-ban a termelõk érdekeik szerint tömörülve csoportos információtöbbletet igényelnek az információszolgáltatótól, s ezen többletinformáció segítségével jobb alkupozíciót tudnak maguknak biztosítani a piacon.

Természetesen a jobb alkupozíció elérése érdekében kívánatos bizonyos szintû következetes összetartó magatartás.

Fontos megjegyeznem, hogy az információadók információadási hajlandósága az EU-ban a rendszer legszûkebb keresztmetszete. Hazánkban az információ adásáért, annak rendszerességéért minimális fizetség jár. Elsõdleges tehát, hogy az információ adóit jutalmazza a rendszer valamilyen módon. Ezen módra számos példát találunk az EU-ban mind anyagi, mind nem anyagi természetû formában. Az adott információért pénzzel illetve az információadó felé adott többlet információval, szaktanácsadással fizetnek ezen rendszerek.

A FADN (Farm Accountancy Data Network)

A politikai döntéshozatal során igen fontos azon statisztikai alapokon nyugvó információk megléte, amelyek az Unió farmerjainak gazdasági jólétét hivatott megmutatni a döntéshozóknak. Az Unió két, egymást kiegészítõ úton kap információt errõl: mikro- és makroökonómiai szinten. Az elõbbi rendszer neve FADN (Farm Aaccountancy Data Network) vagy RICA (Reseau d' Information Compatible Agricole) (Farm Számviteli Adathálózat).

A FADN 1965-ben jött létre. Mintafarmjainak száma az összes farm 5-6%-a. (VI/308/82-EN, 1982).

A FADN kitér néhány, speciális nézõpontból feltett kérdésre, mint pl. milyen hatása volt egy bizonyos agrárpolitikai döntésnek (pl. tej-kvóta kiszabás az elmaradottabb körzetekben).

Néhány esetben viszont a FADN képtelen választ adni felvetõdõ kérdéskörökre, így mint kiegészítõ rendszernek tekinthetõ az EUROSTAT EAA rendszere mellett. Az EAA (Economics Accounts for Agriculture) (~Agrárgazdasági Számviteli rendszer) országok szerint vizsgálja a mezõgazdaságot, és országos szinten mint egy farmot tekinti az adott országot, ennek összes mezõgazdasági árukibocsájtását vizsgálja. Ez a rendszer általános jelleggel a bevételi oldalt elemzi, mindenféle osztályozástól eltekintve a mennyiségeket átlagárakkal szorozza be, tekintet nélkül arra, hogy hol és ki termelte az árut, milyen körülmények között.

Ezen indikátorok igen hamar rendelkezésére állnak a politikai döntéshozatalnak, szemben a FADN-nal, viszont hátrányuk az, hogy nem elég részletes az általuk felvázolt kép; nem képez kategóriákat a különbözõ farmtípusokat illetõen, pl. gabona, baromfi, tejterelõ, kertészeti termelés; nem képez kategóriákat a méretekben, nem osztályoz régiók valamint foglalkoztatottság szerint (családi-nem családi jellegû).

Emiatt mikroökonmiai jellegû adatok szükségesek, hogy a döntéshozók szemmel tudják tartani a befolyásolt rendszert, és törvénykezésük során minél kifinomultabban tudják az egyes régiókat megcélozni (támogatás).

[A FADN részletes adatgyûjtési, feldolgozási, és publikálási módszerérõl lásd: Commission of the European Communities, (1989); Berkeley Hill, Wye College, University of London, (1991); Eurostat (1990)].

A 3. ábrán a FADN álatlános nemzeti szintû adatgyûjtési struktúrája, látható.

A FADN indikátorok

A FADN folyamatosan aggregált kategóriarendszerekbõl állítja elõ indikátorait. Ezen számos indikátorból szeretném itt a két leginkább használtat bemutatni. (4. ábra)

Az FNVA (Farm Net Value Added) a gazdaság által termelt nettó hozzáadott értéket mutatja. Amennyiben gazdálkodási egységre vetítjük ki, megmutatja, hogy mennyi hozzáadott értéket nyernek ki a különbözõ farmok. Az indikátor gyenge pontja, hogy nem utal a valóságos üzleti profitra, valamint a személyes jövedelemre.

Az FFI (Family Farm Income) megmutatja a maradékot a földjáradék, a tõkejáradék és a munkabér levonása után. Amennyiben gazdálkodási egységre vetítjük, sokkal jobb képet kapunk a gazdaság üzleti bevételérõl az FNVA-nál (Gasson, R. 1988)

A két indikátor nem mutatja ki a cash-flowt, amely "A farmok azon képessége, hogy pénzt takarítson meg, és finannszírozza magát" (CEC, 1988). A cash-flow kimutatása az FFI-bõl történik.

Problémák:

A FADN egy évre vetít, egy éves intervallumban mutatja ki a farmok gazdasági állapotát. A hullámzó termelésbõl, a különleges piaci helyzetébõl adódóan sokszor pontatlan képet ad. Bollman, R. D. (1980); Harrison, A. and Tranter, R. B. (1988).

Egy 1984-es elemzés (Cordts, W., Deerberg, K. H. and Hanf, C. H. (1984)) azt próbálja kimutatni, hogy mely idõintervallum lenne legalkalmasabb a bevételek átlagának számítására. Kutatásaik szerint a véletlen faktorok 60%-a kizárható a 3 éves periódusra való kivetítéssel.

3. ábra
3. ábra

A termelés és bevétel fõbb kategóriái (forrás: Results on microfiches)

4. ábra
4. ábra

A Fõbb FADN indikátorok kiszámítása (RI/CC 882)

Az Elektronikus Adatcsere (EDI) a mezõgazdasági vállalatokban

Az EDI (Electronic Data Interchange) a szabványosított és formalizált adatok cseréje számítógépes felhasználói rendszerek között, minimális kézi beavatkozással.

Egészen napjainkig a számítástechnika a vállalatok gazdálkodásában, valamint az állami szektorban a számítógépeket mint az adott rendszer különálló egységét jelentette. Igazából intelligens írógépnek, illetve intelligens számológépnek használták. Felvetõdik a kérdés, hogy miért nem használjuk ki a gépekben meglevõ, mesterséges értelmet képviselõ tulajdonságokat, valamint miért nyomtatjuk ki és gépeljük be újból egy másik helyen a kinyert információkat, miért nem tesszük lehetõvé a számítógépek igazi erejét érvényesülni; az elemek összekapcsolását. A mennyiség növelésével a rendszerek minõségi változáson esnek át; ez a minõségi változás hatványozottan látszik a számtástechnika világában.

Fontos tehát az, hogy Magyarországon is minél többen és minél szélesebb területen kezdjék el a bekapcsolódást a világ információs vérkeringésébe, s mikor informatikai fejlesztést végeznek, ne hardverek és szoftverek fejetlen vásárlása jelentse a haladást.

Az igazi informatikai fejlesztés az, amikor a kiépített rendszer integráns része a vállalatnak, annak kommunikációs rendszere, szerves része, ami mindenki számára könnyen kezelhetõ.

Az EDI kombinálja a számítástechnikát a telekommunikációval; annak a célnak az elérése céljából, hogy:

Az EDI felhasználási területei:

Az EDI a jövõben a társadalom minden területén fontos szerepet fog betölteni, ezzel alapot teremtve egy makroszintû keresztreferencia- és ellenõrzõ közigazgatási rendszernek, amelybe természetesen a vállalatok is kapcsolódnak.

Eddig az EDI a kereskedelmi és kereskedelem lebonyolításával kapcsolatos területeket ölel fel a legrészletesebben.

Eddig kifejlesztett területei: kereskedelem, ipar, mezõgazdaság, feldolgozóipar, bank, biztosítás, egészségügy, építõipar, turisztika, utazás, szállítmányozás; légi-, földi- és viziszállítmányozás közigazgatás; vám, adók statisztika

Az EDI terjedése:

Az EDI jelentõsége óriási. Míg 1995-ben az EDI felhasználók száma 70-80000 volt. A legfrisebb értesülésem szerint az EDI felhasználók száma a világban 160000. EDI-vel Hollandiában 1995-ben 2500 farmer dolgozik, ez a szám 5 évvel ezelõtt 8 volt. A világban 1995-ben mintegy 15000 a mezõgazdasági EDI alkalmazások száma.

A terjedést ösztönzi, hogy egyre növekszik azon nagyvállalatok száma, amelyek csak EDI-vel kommunikálnak. Igy a kisebb cégek átállnak ezen rendszerekre partnereik megtartása érdekében. Megfigyelhetõ, hogy az EDI folyamatosan begyûrûzik a gazdaság minden területére.

Az EDI és az egyéb integrált információs rendszerek

Az EDI az ENSZ álatal elfogadott szbványrendszer.

Az EDI ereje éppen ebben rejlik. Amennyiben minden vállalat ragaszkodik a saját belsõ informatikai kódrendszeréhez, s azzal akar kommunikálni partnereivel, egy modern Bábel -Tornyát kapunk, amelyben drágán meg kell fizetni minden egyes cégnek a szabványüzeneteiket egy másik szabványüzenetrendszerre átforgató interpreterekért. Ebbe a hibába a nyugati országokban beleestek és drágán megfizettek az interpreterekért, tehát nyomatékosan fölhívom a figyelmet az egységesség fontosságára. (5. ábra)

5. ábra
5. ábra

Másik fontos gondolat az, hogy amennyiben két partner között a kommunikáció, vagy annak része olyan speciális, hogy az EDI bevezetõ úgy gondolja, hogy arra külön szabványüzenetet kell felállítani, ezt az új szabványüzenetet, valamint az üzenet funkcióját fontos, hogy visszaáramoltassák a fejlesztõbizottság felé. Erre a fejlesztési rendszer lehetõséget ad.(6. ábra)

Az EDI helyzete Magyarországon

Hazánkban az EDI elterjedtsége messze alulmarad a nyugati szinthez képest.

Az EDI-t nagyobb számban Magyarországon az iparban használják, egyes beszállítóknak (autógyártás) ezzel a rendszerel kell kommunikálnia.

A hazai helyzetet jellemzi, hogy az új rendszer mellett az egyes cégek megmaradnak a régi rendszer mellett is, és párhuzamosan fut a két rendszer. Ez természetesen óriási többlettköltséget jelent, így az EDI igazi költségkímélõ hatása nem mutatkozik.

Az EDI-t használó üzleti partnerek számának növelésével az EDI fokozottan növekszik.

6. ábra
6. ábra

Irodalom:

Agra Europe (1990), Political Change and the future of the CAP. Agra Europe Special report, 54, London: Agra Europe. Berkeley Hill, Wye College, University of London (1990)

The Calculation of Economic Indicators; Making use of RICA (FADN) accountancy data, report, EC/DGVI-A3.

Behr, Hans-Cristoph Dr. (1993) Market or Marketing-Information-System, Subject areas for Discussion, Zaragoza, 1993

Bollman, R. D. (1980) A Comparsion of the Money Incomes of Farmers and Non-farmers. Canadian Journal of Agricultural Economics. Procedings of Annual Meeting.

Commission of the European Communities (CEC):

(1988) Key to variables used in FADN standard outputs (levels 1 and 2). RI/CC 882 rev. 3. Community Commitee for the FADN.

(1989: a) Farm Accountancy Data network: An A to Z methodology. Luxembourg: office for official Publicatioons of the European Communities. ISBN 92-826-0096-3.

(1989: b) EDI in perspective; Luxembourg: Office for Publications of European Communities [ISBN 92-825-9874-8]

Cordts, W., Deerberg, K. H. and Hanf, C. H. (1984) Analisys of the Intra-sectoral Income Differences in West German Agriculture. European Review of Agricultural Economics, 11 (3). 323-342.

Eurostat (1990) Agricultural Income 1989: Sectoral income Analysis. pp 42-46. Louxembourg : The Commission.

Fennel, R. (1987): The common Agricultural policy of the European Community, 2nd edition. Oxford: BSP Professional Books

Gasson, R. (1988) The Economics of Part-time Farming. Harlow: Longmans Scientific and Technical

Harrison, A. and Tranter, R. B. (1988) The Changing Financial Structure of Farming. CAS Report No. 13. Centre for Agricultural Strategy, University of Reading.

J. de Veer (1979) The objective method: An element in the process of fixing guide prices within the common Agricultural policy; European Review of Agricultural Economics, Vol. 6 (1979), pp 279-301

Moyer, H. W. and Joshling, T. E.(1990), Agricultural Policy Reform: Politics and Process in the EC and the USA, New York,: Harvester Wheatsheaf

Petit, M., de Benedictics, M., Britton, D., de Groot, M., Henrichsmeyer, W., Lechi, F. (1987) Agricultural Policy Formation in the European Community: The Birth of Milk Quotas and CAP reform. Developments in Agricultural Economics 4. Amsterdam: Elsevier


Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau