Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 2HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

Agrárpiaci folyamatok a statisztika tükrében

Kardosné Dr. Nagy Judit

kandidátus, egyetemi docens,
PATE Georgikon Kar Keszthely, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u.16.,
Tel.: (06-83) 312-330, fax: (06-83) 315-105, E-mail: kardosne@georgikon.pate.hu

Absztrakt: A fejlett munkamegosztáson- és a magántulajdonon alapuló gazdaságokban a piac jelenti a gazdasági rendszer mûködésének alappillérét. A piac sok funkcióval rendelkezik, többek között információt és orientációt nyujt a gazdaság szereplõi felé. Az agrárpiaci információk közvetlenül, spontán nehezen jutnak el a gazdaság szereplõihez. Jól mûködõ információs hálózat kiépítésére van szükség, amely összekapcsolódva az agrárstatisztikai információs rendszerrel megbizható adatokat szolgáltat a kínálat (termelés), a kereslet (felvásárlás, értékesítés) mennyiségeirõl, a hazai és exportárakról.

Nemcsak a jelenségek rövidtávú helyzet-megismerésérõl van szó, hanem arról is, hogy képet lehessen kapni hosszabbtávú tendenciákról, szezonalitások esetleges eltolódásáról, árciklusok kialakulásáról, viselkedésérõl. Mindez feltételezi, hogy a piaci folyamatokat leíró idõsorokat górcsõ alá vegyük, s korszerû statisztikai módszerek alkalmazásával a bennük levõ információkat felszínre hozzuk. Ez a célkitüzés vezérelte azokat a számításokat és vizsgálatokat, amelyeket az elõadás ismertet, illetve összegez.

Kulcsszavak: agrárpiaci információk, ártrendek, ciklikusság.

1. Bevezetés

Az információk aggregált mutatója az ár. A piac azáltal, hogy közvetíti a felhasználók elvárásait, itéleteit a termelõk illetve forgalmazók felé szabályozó szerepet is betölt. A szabályozás a jövedelem elosztáson keresztül érvényesül. A hasznos funkciók mellett ismertek a piac diszfunkciói is, pl. az, hogy a piac mûködésében jelentõs zavarok, veszteségek jelentkezhetnek. Ezt elkerülendõ, folyamatosan napirenden van a piacra épülõ viszonyok, a piaci hatások tudatos befolyásolására való igény (Kozma 1992).

A kilencvenes években Magyarországon gyökeresen megváltozott a vállalatok gazdasági környezete. Megnõtt a döntési szabadság, egyben a felelõsség, amely a vállalati menedzsmenttõl gyors reagálást kiván a piaci jelenségekre. Az eredményes reagálás egyik feltétele, hogy mûködjön az a piaci mechanizmus, amelyben a fent vázolt hasznos funkciók teljesülhetnek. A másik elõfeltétel az, hogy a piaci információk valósághûen, gyorsan kerüljenek el a felhasználói helyre.

A magyar gazdaság, fõleg az agrárágazat esetében korántsem beszélhetünk jól mûködõ piaci mechanizmusról, jól kiépült piaci viszonyokról. Széles körben ismertek azok a piaci diszfunkciók (pl vélt termékfeleslegbõl kiinduó exportösztönzéssel indukált hiány), amelyek az elmult idõszakban nehéz helyzetbe hoztak sok hazai agráttermelõt.

2. Néhány gondolat az agrárinformációs rendszerrõl

A piaci információk szerves részét képezik az agrárinformációs rendszernek ezért talán nem érdektelen a téma tárgyalását kissé tágabb kitekintéssel kezdeni.

A gazdasági rendszerváltozás magával hozta egy új információs rendszer kialakításának igényét az agrárágazatban is.Ezt egyrészt a régi rendszer alapjainak szétesése, másrészt a gazdasági viszonyok gyökeres átalakulása tette szükségessé. Az e területen jelentkezõ feladatainkról részletes és tartalmas elemzés készített Kapronczai és Kovács (1995). Valóban a legnagyobb hiányát jelenleg is a termelési adatoknak, a ráfordítás-hozam, illetve jövedelmi viszonyok, a gazdaságok valós vagyoni, pénzügyi helyzetére vonatkozó adatoknak érezzük.

Az agrárinformációs rendszerrel kapcsolatos téma az EU-hoz való csatlakozásunk szempontjából is kiemelt jelentõségû. Az EU agrárgazdaságának irányítása pontosan szervezett és szabályozott, nagy tömegû adatból álló információs rendszeren alapul. Mint sok területen, e területen is EU konformmá kell válnunk. A hazai agrárinformációs rendszer fejlesztésére tett erõfeszítések eredményeként bizonyos elemek már megtalálhatók a magyar rendszerben is, de a harmonizáció tekintetében nagyon sok még a tennivaló.Az EU konform agrárstatisztika kialakítása több intézmény ésszerû munkamegosztásában valósul meg, elsõsorban a hivatalos statisztikai szolgálat és az FM szoros együttmûködésében, de jelentõs szerepet vállalnak ebben olyan intézmények is, mint pl. az AKII, szakmai érdekvédelmi szervezetek (agrárkamara stb.)

E témában az elmult idõszakban több figyelemre méltó tanulmány látott napvilágott (Németh 1997, Varga 1997). Az ezekben kifejtettek szerint agrárágazatunk információs rendszerének fejlesztésénél fõ feladataink az alábbi területeken jelentkeznek:

A hazánkban alkalmazott gazdaság-osztályozási rendszer - amely alapvetõen két fõ erõforrás: a földterület és az állatállomány nagysága alapján történik - teljesen más mint az EU-ban érvényes tipizálás. Nézzük meg, mi a fõ problémánk a gazdaság-struktúrálás, osztályozás egységesítése tekintetében. Az EU-ban alkalmazott osztályozási rendszer két fõ ismérvre: a termelési (tevékenységi) irányra és az ökonómiai méretre épül. Mindkét osztályozás alapja az adott gazdaságra megállapított bruttó hozzáadott érték, amelyet normatív un. SGM (Standard Gross Margin) mutatókkal, de adott gazdaság tényleges teljesítmény adataival számolnak ki.

Gondolva a kialakult magángazdaságok hiányos nyilvántartási rendszerére, az adatszolgáltatás terén jelentkezõ általános lazaságra, joggal tehetjük fel a kérdést: mikor és hogyan fogunk rendelkezni megbízható gazdasági szintû teljesítmény mutatókkal és a körzetszintû normatívák kidolgozásához szükséges ráfordítási adatokkal.

Az EU agrárgazdaságában kétévente részletes gazdaságszerkezeti felvételek készülnek, e tekintetben szintén nagy a lemaradásunk. Mint tudjuk, 1994 õszén volt hazánkban ilyen összeírás, de tartalmilag messze elmaradt az EU hasonló felvételeitõl.. A 10 évenként tartott általános cenzusok nagyjából kielégítik az igényeket, de a reprezentatív megfigyelések terén még sok a hiányosság.

E gondolatkört lezárva fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a hazai és az EU agrárinformációs rendszerének összehangolásánál tekintettel kell lenni a magyar agrárszerkezet sajátosságaira, elsõsorban arra, hogy a nagyüzem, a családi gazdaság és a részmunkaidõs kisgazdaság egymás melleti létezése úgy tûnik hosszú távon fenn fog maradni.

3. Agrárpiaci információk

A kilencvenes évektõl az agrártermelõkenek szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy termékeiket már nem a korábbi módon, vagyis döntõen államilag, nagy tételekben szervezetten tudják értékesíteni, hanem piacot kell keresniük termékek elhelyezéséhez. Ez ujfajta gondolkodásmódot követelt meg. Rá kellett jönniük, hogy vállalkozásuk csak akkor lehet sikeres, ha teljesítményeiket a piacon nyereséges árakon ismerik el. Ehhez az szükséges, hogy a termelõk folyamatosan tájékozódjanak a piaci folyamatokról, piaci trendekrõl, a kínálat és kereslet viszonyairól. Hogyan járul hozzá ezen igény kielégítéséhez a statisztika? Többek között azzal, hogy az agrárszektorra vonatkozóan (is) havi rendszerességgel közli a Statisztikai Havi Közleményekben a mezõgazdasági termékek termelõi- felvásárlási árindexeit, a legfontosabb növényi és állati termékek termelõi átlagárát értékesítési irányok (felvásárlás, szabadpiac) szerint, számol és közöl termelõi-piaci átlagárakat is. Ezen országos aggregált árak mellett a megyei igazgatóságok területi árakat is közölnek.

A piaci információk korántsem csak a vállalkozók számára fontosak. Egy jól mûködõ piacgazdaság kiépítésére törekvõ kormányzat sem mondhat le arról, hogy folyamatosan figyelemmel kisérje a piac mûködését abból a célból, ha kell törvényhozással, rendeletek alkotásával teremtse meg a versenysemlegesség feltételeit. Úgy tûnik hazánk már túl van e felismerésen és azon fáradozik, hogy kialakítsa és mûködésbe hozza a fenti célokat kielégítõ piaci- és árinformációs rendszert.

4. A termelõi árszínvonal változása az agrárágazatban

Vizsgálataim* az 1991-tõl 1997 június hónapjáig terjedõ idõszakot ölelte fel. Az adatbázis forrását a Havi Statisztikai Közlemények adták. E kiadványokból sikerült közel 80 tagból álló havi idõsorokat konstruálni, amelyek alapján ki lehetett bontani az áralakulás összetevõit. A tanulmányban támaszkodtam egy általam irányított szakdolgozati munkára (Almásiné 1997) is. Elsõ megközelítésben tegyünk egy rövid összefoglaló kitekintést a termelõi árak alakulásáról az 1. táblázat adatai alapján.

1. táblázat. Termelõi árindexek és az agrárolló alakulása az elõzõ év azonos adatának %-ában

Idõ-

A mezõgazdasági termelõi-felvásárlási árak indexe

Az ipari termékek

Agrár-

szak

Növényi és kertészeti termék

Élõ állat és állati
termék

Együttesen

árindex*

olló**

1992

101,7

113,8

108,6

108,0

100,6

1993

122,7

115,5

118,6

120,5

98,4

1994

118,8

129,2

124,9

118,1

105,7

1995

124,8

128,8

127,1

123,7

102,7

1996

151,8

111,6

128,4

140,7

91,3

1997 I.félév

117,2

122,6

121,5

¼

¼

* A mezõgazdaságban felhasznált termékkörben, **A mezõgazdasági és ipari árindex hányadosaként számolva

Forrás: Statisztikai havi közlemények 1997/6 72. old., Gazdaság és Statisztika KSH 1997/2 23 old.

Mint a táblázatból látható, az 1991-es évtõl kezdõdõen a mezõgazdasági termékek átlagában a termelõi-felvásárlási árszínvonal évrõl-évre egyre nagyobb ütemben emelkedett. Termékcsoportonként az árnövekedés nem ilyen következetességgel jelentkezett, ugyanez állapítható meg a termelésben felhasznált iparcikkek árszínvonal növekedésérõl is. Az is kitûnik a táblázatból, hogy az agrárolló hol kedvezõen, hol kedvezõtlenül alakult a mezõgazdaság szempontjából.

5. A fontosabb növényi és állati termékek árváltozásai

Mint említésre került a statisztika rendszeresen közli a fõbb termékek havi átlagárait, így lehetõség nyilott arra, hogy a változásokat több megközelítéssel vizsgálhassuk. Mielõtt ezt megtennénk, vegyük szemügyre a fõbb termékek áridõsorainak grafikonjait, melyek az idõbeli alakulásban közrejátszó hatásokat együttesen jelenítik meg.

1. ábra. A fontosabb növénytermesztési termékek termelõi-piaci átlagárának alakulása
(1991 januárjától 1997 júliusáig havonta)

2. ábra. A fontosabb élõállatok átlagára az állatpiacokon- és vásárokon
(1991 januárjától 1997 júliusáig havonta)

Az átlagárak változását szemléltetõ grafikonok sok hasonlóságot mutatnak. A gabonafélék átlagára 1995-tõl kezdett jelentõs mértékben növekedni. Nem meglepõ, hogy a fõbb élõállatok piaci átlagárának alakulásában is ugyanez tapasztalható. Viszonylag kiegyenlített mértékû növekedést jeleznek a burgonya és a vágósertés átlagárai, az elõbbinél kisebb, az utóbbi terméknél nagyobb volt a növekedés.

6. Az árváltozások összetevõi

Ahhoz, hogy az árváltozások jellegzetességét megértsük, szemügyre kell vennünk azokat a hatótényezõket, amelyek közrejátszottak az árak alakulásában. E vizsgálathoz az un. determinisztikus idõsorvizsgálati módszer alkalmazása látszott célravezetõnek, amely az idõsort 4 komponens eredõjének tekinti, ezek : 1. a trend, 2. a szezonalitás, 3. a ciklushatás, 4. a véletlenek hatása. A módszer lényege az, hogy lehetõvé teszi az egyes tényezõk egyedi hatásának elkülönített mérését. A vizsgálatokban nagy érdeklõdésre tartott számot a ciklikusság vizsgálata, amely hazai viszonylatban az ilyen jellegû idõsor elemzéseknél eddig nem volt gyakori.

6.1. Árváltozási trendek

A tartós alapirányzat leírására két modell alkalmazása látszott célravezetõnek; a lineáris és a logisztikus függvény. Ez utóbbi függvény kipróbálására a grafikonok mutatta jellegzetesség és az a meggondolás késztetett, hogy e függvény egyaránt alkalmas a gyorsuló árnövekedés és -a csökkenõ infláció hatására várhatóan bekövetkezõ - lassuló növekedés leírására is. A trendmodellezés idõszaka rövidebb, mint amirõl tényleges adatok állnak rendelkezésre. Ez lehetõvé tette azt, hogy extrapolációt végezve a függvényekbõl összehasonlítsuk az elõrejelzéseket az azóta közzétett tényleges adatokkal. A trendszámításhoz célszerû volt elõzetesen az adatsorokat szezonálisan kiigazítani. Terjedelmi korlátok miatt a számítások eredményeit teljes egészében nincs mód ismertetni, csupán két lényeges információt emelek ki.

A kétféle trendmodell illeszkedésében alig volt különbség. A trendfüggvény alapján végzett extrapolált értékek is jól illeszkedtek a közelmúlt aktuális értékeihez.

6.2. Az áralakulásokban jelentkezõ szezonális ingadozások

A havi idényszerûség kimutatására az egyes termékeknél összesen 6 év állt rendelkezésre, ez már elég hosszú idõszak ahhoz, hogy viszonylag megnyugtató módon tudjuk megtisztítani idõsorainkat a véletlen hatásoktól. A fõbb agrártermékek áralakulásában jelentkezõ szezonhatásokat kifejezõ szezonindexeket a 2. táblázat mutatja be.

A növényi termékek szezonális mutatói és az adott termék betakarítási ideje között jól kivehetõ az összefüggés. Búzánál áprilisban, kukoricánál és burgonyánál júniusban tetõzõtt a szezonális hullámzás. Az is kivehetõ a táblázatból, hogy a búza áralakulásában nagyobb az idényszerûség, mint a kukoricaár esetében.

Az állati termékek között a vágójuh termelõi árában jelentkezett legmarkánsabban a szezonalítás, a szezonindexek 84,3 és 129,2 5-os intervallumban helyezkednek el.

A vágósertés árának szezonindexei esetében ez az intervallum 88,1 és 109,5 %. A vágómarha árának alakulásában alig mutatkozik szezonhatás.

2. táblázat. A termelõi-piaci átlagárakban jelentkezõ idényszerûség szezonindexei a fõbb agrártermékeknél, %

Hónapok

Búza

Kukorica

Burgonya

Vágómarha

Vágósertés

Vágójuh

Január

100,7

95,0

93,1

98,3

104,6

87,0

Február

108,8

99,8

102,0

99,9

102,8

99,8

Március

110,5

98,2

112,1

102,2

100,7

109,8

Április

114,4

99,2

112,1

100,9

96,3

114,0

Május

107,6

104,8

110,2

100,1

91,7

98,2

Június

106,8

106,8

144,3

99,4

88,1

101,6

Július

102,1

106,1

130,8

97,8

90,1

90,3

Augusztus

83,2

104,4

86,5

98,1

94,8

101,8

Szeptember

85,5

103,4

73,3

100,2

104,2

96,8

Október

90,1

95,4

78,0

101,7

110,7

87,3

November

93,9

93,3

78,7

101,4

109,5

84,3

December

96,5

93,6

81,7

100,2

106,8

129,2

 

6.3. Ciklikusság az áralakulásokban

A ciklushatás mérésénél a szezonálisan kiigazított idõsorokból indultam ki. A jobb illesztésû trendfüggvényekból származó trendértékek levonásával történt a trendtõl való mentesítés, a különbségek mozgóátlagolásával pedig a véletlen hatások kikapcsolása. A kapott maradéktagok már csak a ciklushatást tartalmazták. Ezek grafikus ábrái alapján lehet a ciklikusság jelenlétérõl, lefutásának jellegzetességérõl megállapításokat tenni (3. ábra).

Az ábrák arról gyõznek meg bennünket, hogy a vizsgált 5 év alatt mind a négy termék áralakulásában kirajzolódik egy ciklus. A két gabonaféle árciklusában kb. azonos idõszakban jelentkezett a hullámhegy (1993-1994) és a hullámvölgy (1995), a búzaárban azonban a ciklushatás erõteljesebben jelentkezett, mint a kukoricaár esetében. Az állati termékek ciklikus ingadozásában a hullámhegyek- és völgyek idõszaka fordítva alakul, mint a két növényi terméké.

Zárszóként felhívnám a figyelmet arra, hogy vizsgálataimban nemcsak az áridõsorokra, hanem az értékesítési termékek idõsoraira is végeztem számításokat, ezek ismertetésére azonban terjedelmi korlátok miatt e tanulmányban nincs mód.

Következtetések, megállapítások

Az 1991-es évtõl napjainkig tartó idõszak havi - a hivatalos statisztikai szolgálat által közölt országos - adatai alapján bemutatott vizsgálatoknak elsõsorban módszertani jelentõsége van. Bebizonyosodott, hogy a determinisztikus idõsorvizsgálati módszer alkalmas arra, hogy a hosszútávú áralakulásokban ki lehet mutatni a fõbb összetevõk: a trend, a szezonalítás és a ciklikus ingadozás hatásait. A kapott vizsgálati eredmények szakmai szempontból is érdekes tanulsággal szolgáltak makro és mikroszinten egyaránt.

Irodalomjegyzék

Almásiné Orbán Judit (1997): A mezõgazdasági termékértékesítés tendenciáinak Szakdolgozat. Keszthely

Kapronczai-Kovács (1995): Az agrárinformációs rendszer jelene és jövõje. Statisztikai Szemle, 11. sz.

Kozma Ferenc (1992): A menedzser közgazdasági szemlélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest

Németh Ferenc (1997): Az Európai Unió és Magyarország mezõgazdasága, Gazdaság és Statisztika, 97/2 KSH

Varga Gyula (1997): Agrárgazdaság és agrárpolitika. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport Kiadványa, Budapest

3. ábra. Néhány fontos termék áralakulásában jelentkezõ ciklushatás 1992 - 1996 között
(1991 januárjától 1997 júliusáig havonta)


Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau