Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

Kapronczai István

A Piaci Információs Rendszer Magyarországon és az Európai Unióban

/Elõadás Gödöllõ 1998 október 13./

A piaci információs rendszerek fõ feladata a piaci transzparencia megteremtése, ami fontos elõfeltétele egy mûködõ versenynek. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel, mégpedig általában más szintek rovására. A mezõgazdasági termelõk számára a piaci transzparencia azt jelenti, hogy termékeikért azt a bevételt kapják, amely a piacon reálisan elérhetõ. A kereskedelemnek és a feldolgozóknak is szükségük van piaci transzparenciára annak érdekében, hogy feladataikat a lehetõ leghatékonyabban teljesíthessék.

A piaci információs rendszer céljait az alábbiak szerint lehet meghatározni:

A mezõgazdasági piaci információk különösen a mezõgazdasági termelõk piaci esélyeit javítják. A túlkínálat és a hiány-szituáció ismeretében ugyanis információt kapnak arról, mikor és hol lehet adott esetben termékeik eladására a legkedvezõbb alkalom. Másfelõl a piaci információknak valamennyi potenciális partner számára hozzáférhetõknek kell lenniük, ugyanis csak ez teszi lehetõvé, hogy a piacon az az ár alakuljon ki, amely az adott piaci helyzetnek legjobban megfelel.

Az EU csatlakozás küszöbén álló országok agrárgazdaságának szereplõi ráadásul számos létfontosságú új szolgáltatást is igényelnek. Mindenekelõtt nemzetközi agrárpiaci és árinformációkat, valamint a versenyképesség növelése érdekében a termékek minõségének javításához segítséget és szakszerû agrármarketing akciókat a hazai és a külföldi piaci sikerek fokozása érdekében.

A fentiek következtében a piaci információs rendszerek célcsoportjai - részben törvényi meghatározottság, részben szükségszerûség miatt - igen sokrétûek:

1. Piaci és árinformációs struktúra az EU-ban és a CEFTA országokban

Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra:

A két rendszercsoport közt van bizonyos átjárhatóság és ezért több EU tagállamban a két rendszer szoros kapcsolatban mûködik egymással. Erre példa Franciaország, ahol a SNM /Services des Nouvelles des Marchés - Piaci Információs Szolgálat/ közvetlenül a Mezõgazdasági Minisztériumhoz tartozik és információival mind az országos és az EU hatóságok, mind pedig a gazdasági résztvevõk igényeinek megfelel. Ettõl gyökeresen eltérõ a szervezeti struktúra a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a piaci szereplõk információs igényeinek kielégítésére külön szervezet jött létre Bonnban, a ZMP /Zentrale Markt-und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land-, Fors- und Ernahrungwirtschaft Gmbh - Mezõ-, Erdõ- és Élelmiszergazdaság Termékeinek Központi Piac- és Árfigyelõ Szolgálata/. Megint más a helyzet például Hollandiában, ahol szakmai szervezetek /Produktschappen/, szövetségek és értékesítési társulások foglalkoznak a piaci- és árinformációs rendszerek mûködtetésével.

Az Egyesült Királyság mezõgazdasági minisztériuma a gyümölcs és zöldség árakat a nagybani piacokon gyûjti, és ezeket szinte kizárólagosan saját igazgatása és az EU hatóságok tájékoztatására használja. Egy, heti jelentés formájában készülõ összeállítás az érdekelt termelõk és kereskedõk által is beszerezhetõ. Ezzel szemben a britt parasztszövetség /NFU/ a gyümölcs- és zöldségpiacokról széleskörû tájékoztatást nyújt, ami telefax vagy teletex útján érhetõ el. Ez a rendszer kereskedelmi szempontok alapján mûködik. A haszonállatra és a húsra vonatkozó piaci jelentések rendszerét a Meat and Livestock Commision szervezi. Az érdeklõdés fõ irányát itt is az EU által megkövetelt információk jelentik.

Görögországban az enyhén romló árukkal kapcsolatos piaci információkat fõként a két nagybani piacon – Athénban és Thesszalonikiben – gyûjtik és továbbítják. A napi jelentéseket /Merkuriales/ a rádió és a napi sajtó, újabban pedig a teletex útján is terjesztik. A mezõgazdasági minisztérium fõként azon árak gyûjtésére korlátozza tevékenységét, amelyek az EU agrárpolitikájának adminisztrációjához szükségesek. Az állati termékek esetében ezeket az árakat a teletex útján is terjesztik, és azokhoz így a piaci partnerek is hozzájuthatnak.

Olaszországban az Institutó per Studi Ricerche e Informazioni sul Mercato Agricolo /ISMEA/ - mint a mezõgazdasági minisztérium alá rendelt hatóság – foglalkozik piaci tudósítással. Az ISMEA azonban még egyéb tevékenységgel is foglalkozik. Így egyebek között a mezõgazdasági kísérletekrõl szóló publikációk kiadásával, vagy makroökonómiai ágazati modellek alapján elõrejelzések készítésével. Az ISMEA csaknem az összes mezõgazdasági terméket figyeli, és rövid távú /napi árak/, mind pedig hosszútávú piaci tudósítások összeállításával foglalkozik. Az EU hatóságok tájékoztatása /részben a mezõgazdasági minisztérium egyéb részlegein vagy az AIMA piacrendtartási hivatalon keresztül/ kisebb szerepet játszik mint más országokban. A gyümölcsre vonatkozólag a ferrarai Centro Operatívo Ortofrutticolo állít össze fontos információkat.

A piac szereplõinek tájékoztatását szolgáló piaci- és árinformációs tevékenység a piacon és a piacért történõ munka. Feladata a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának figyelése bel- és külföldön, valamint rendszeres és naprakész jelentések készítése. A jelentések részletes árinformációt, differenciált piacelemzéseket és rövidtávú elõrejelzéseket tartalmaznak. E definíció alapján a piaci és árinformációs rendszerek részben elkülönülnek a brüsszeli igényeket is kielégítõ piaci statisztikai rendszerektõl, amelyeknek más célcsoportjaik vannak és amelyeknek sem a piaci helyzet operatív célú értékelése, sem pedig a piaci kitekintés nem feladatuk. Ugyanakkor rendelkeznek olyan információs elemekkel - mint például rövidtávú árinformáció - amelyek alapján egyes brüsszeli igények kielégíthetõek.

A piaci árinformációs rendszerek közös jellemzõje, hogy azoktól a piaci szereplõktõl gyûjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "leszûkül". Ezek általában a felvásárló illetve feldolgozó szervezetek. Az adatgyûjtés a következõ kérdéskörökre terjed ki:

A termelõi célú piaci információs rendszerek az EU tagországaiban sokféle szervezeti formában mûködnek. Ezek közül a francia és a német modell a leginkább jellemzõ :

A brüsszeli adminisztráció a tagországoktól pontosan meghatározott mechanizmus szerint igényel piaci /statisztikai/ információkat. Az adatközlési kötelezettséget termékpályánként eltérõen írja elõ a Bizottság. Az adatszolgáltatást a VI. Fõigazgatóság /DG VI./ felé kell teljesíteni. Az adatszolgáltatásért minden tagországban az agrártárca felel.

Az adatszolgáltatás teljes körû leírására - terjedelmi korlátok miatt - nincs módom. /Az EU adatigény-felsorolása - a fõbb termékpályákra vonatkozóan - csaknem 200 oldal./ Úgy vélem azonban, hogy a sertés és tej termékpályára vonatkozó legfontosabb adatszolgáltatási kötelezettségek leírásával szemléltethetõk a csatlakozni kívánó országok elõtt álló feladatok.

A Bizottság részére adandó információk a sertés termékpályán:

Heti gyakorisággal:

Kétheti gyakorisággal:

Havi gyakorisággal:

A Bizottság részére adandó információk a tej termékpályán:

Napi gyakorisággal:

Heti gyakorisággal:

Kétheti gyakorisággal:

Havi gyakorisággal:

A CEFTA tagországai közül nincs ismeretem a Szlovéniában mûködõ piaci információs rendszerekrõl, így csak Lengyelország, Csehország és Szlovákia piaci- és árinformációs tevékenységének helyzetérõl adok rövid elemzést. Közös jellemzõjük, hogy elsõsorban a piac szereplõinek információs igényeit igyekeznek kielégíteni. Egy esetleges EU csatlakozás támasztotta brüsszeli követelményeknek ma még egyik ország sem tudna megfelelni.

Lengyelországban a piaci és árinformációs rendszernek két központja van, amelyeket a Mezõgazdasági Minisztériumba integráltak:

Mindkét intézményt a minisztérium finanszírozza , az információterjesztés ingyenesen történik.

A piaci és árinformációs tevékenység szervezeti szétválasztása bel- és külföldi információra a gyakorlatban problémákhoz vezet. Az agrárpiac egyidejûleg belsõ és külsõ hatások alatt áll és emiatt ezeket célszerûbb lenne egységesen szemlélni. Tervezik ezért a szervezet egységesítését, amitõl minõségileg jobb piaci- és árjelentés várható.

Csehországban a piaci és árinformációt különbözõ cseh intézmények és cégek /Mezõgazdasági Minisztérium, Kamara, Agrárgazdasági Intézet, AgroNet/ gyûjtik, dolgozzák fel, illetve terjesztik. A magánvállalkozásként mûködõ AgroNet a legfontosabb piaci és árinformációs szolgáltató. Ezeket az információkat ugyanakkor a Mezõgazdasági Minisztérium nem ismeri el "hivatalosként".

A továbbfejlõdést akadályozza, hogy a piaci- és árinformációs tevékenység nem egységes szervezeti keretek közt mûködik. Túl sok intézmény foglalkozik ezzel a feladattal. Ezért egyrészrõl bizonyos munkákat többször végeznek el, míg más területek információi nem kerülnek feldolgozásra. A piaci szereplõk számára ez a rendszer nehezen áttekinthetõ, nem tudják ki mit dolgoz fel, illetve szolgáltat.

Szlovákiában 1995 szeptemberében a szlovák Mezõgazdasági Minisztérium határozatot hozott egy egységes piaci- és árinformációs rendszer kifejlesztésérõl és az ATIS /Agrarne a Trhove Informácie Slovenska - Szlovákiai Agrár- és Piaci Információ/ létrehozásáról. Az ATIS az Agrárgazdasági Intézethez /VUEPP/ csatolt szervezet, amelynek finanszírozása a Mezõgazdasági Minisztérium költségvetésébõl történik, de emellett keresik a járulékos pénzügyi források - például az információszolgáltatásból származó bevételek - megszerzésének lehetõségét is.

A piaci- és árjelentés jelenleg a következõ termékcsoportokra terjed ki: zöldség-gyümölcs, gabona, burgonya, hús, tej és tejtermék, valamint baromfi és tojás.

A piaci- és árinformáció egységes szervezete és a VUEPP-hez való kapcsolódása bevált. Az ATIS jelentõsen hozzájárul a piac áttekinthetõségének fokozásához és a szlovák mezõgazdasági vállalkozások által elfogadottá vált.

2. Piaci információs rendszerek Magyarországon

Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhetõ piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ mûködik. Három alrendszerbõl áll:

Az információs rendszer fõbb célcsoportjai, információi és jellemzõi a következõk:

Az adatszolgáltatók - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen – a feldolgozó-, felvásárló szervezetek. A rendszer adatköre kiterjed a felvásárlási /input/ árakra és mennyiségekre minõség szerinti részletezettséggel, valamint néhány feldolgozott /output/ termék termelõi áraira és a fogyasztói árakra. Verbális és adatszerû információk is begyûjtésre kerülnek a fõbb piaci folyamatokról és a várható tendenciákról. Mindemellett a kiadott bulletinek tartalmaznak hazai és nemzetközi tõzsdei árakat, valamint a fõbb nyugat-európai országok fõbb piaci tendenciáinak egy részérõl is tájékoztatnak.

Az árak naponta, illetve hetente két alkalommal kerülnek bevitelre az AKII központi számítógépébe modemen keresztül. Az adatok feldolgozása folyamatos, és a kész táblázatok már a bevitel napjának délelõttjén megjelennek a magyar televízió képújságában. A heti összefoglaló adatokat nyomtatott médiumokon keresztül teszik közzé. Adott a lehetõség a modemen keresztül történõ közvetlen csatlakozásra is.

Ez az alrendszer heti gyakorisággal közöl adatokat a bécsi, a milánói, illetve a fõbb németországi piacokról, valamint a környezõ országok néhány nagyobb határmenti városából is gyûjt piaci árakat.

Az AKII a felsoroltakon kívül rendelkezik a piaci folyamatokat közvetetten jellemzõ információkkal is. Ezek a következõk:

Az élelmiszergazdaság piaci tevékenységét bemutató információk zöme az AKII mellett a KSH-ból, a Kopint-Datorg-tól, A Magyar Agrárkamarától /MA/ és az Agrárrendtartási Hivataltól /ARH/ származik. A Földmûvelésügyi Minisztérium /FM/ keretei közt mûködõ ARH saját adatgyûjtést nem végez. A törvényi elõírásból adódóan fokozottan támaszkodik a terméktanácsoktól gyûjtött, piaccal kapcsolatos információkra. Ennek értelmében az ARH évente szerzõdést köt a terméktanácsokkal, és meghatározza a szükséges információknak a körét és az adatközlés gyakoriságát. A fõbb termékpályák részpiacaival kapcsolatban rendelkezésre álló egyéb információkat – a forrás és a hozzáférés idõpontjának megjelölésével – a következõk.

Információ tartalma

Ki gyûjti?

Hozzáférés

termésbecslés

FM Megyei Hivatalok

termékenként különbözõ idõpontokban közzétéve folymatos

átlagtermés, összes termés

KSH

/közremûködõ MA/

elõzetes: betakarítás után 2-3 hónappal, végleges: következõ év elsõ negyedév

állatlétszám

KSH /

fajok szerint eltérõen, évente többször.

tehénállomány, értékesített tehéntej

ARH

évente január 31.-én negyedéves bontásban, és negyedévente a tárgyhónapot követõ hónap 15.-én

felvásárlás

KSH

havonta mennyiségi és áradatok, 2-3 hónapos késéssel

export-import

Kopint-Datorg

havonta mennyiség, érték és határparitásos ár, 1-2 hónap késéssel

 

készletek

KSH

mezõgazdasági termékmérlegek évente, 8-10 havi késéssel

 

 

ARH

termékenként változó gyakorisággal, a tárgyhónapot követõ hó 25.-én.

vágósertés piaci felvásárlási átlagárak

ARH

hetente

belföldi kereskedelmi árak

ARH

havonta, illetve árváltozáskor

fogyasztói árak

KSH

évente fogyasztói ár, havonta fogyasztói árindex

egy fõre jutó fogyasztás

KSH

évente, egy éves késéssel

 

Az együttmûködésnek jelenleg még csak a csírái teremtõdtek meg a piaci információs adatgyûjtést végzõ /vagy azt tervezõ/ szervezetek közt. Az együttmûködési szándék néhány esetben már megfogalmazódott - sõt írásban is rögzítésre került -, gyakorlati lépések azonban ritkán történtek. A jelenlegi együttmûködések, illetve együttmûködési kezdeményezések a következõk:

  • A KSH és az AKII közti együttmûködés példa értékû. A KSH az AKII-nak átadja feldolgozott adatait és az AKII is hasonlóképpen jár el. Szabályozott a feladatmegosztás az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program /OSAP/ hatálya alá tartozó adatgyûjtésben, amelyet az FM Közgazdasági és Informatikai Fõosztálya koordinál.
  • A KSH és a MA együttmûködési megállapodást kötött bizonyos statisztikai feladatok közös ellátására. Így például az állatszámlálás lebonyolításában résztvesznek a gazdajegyzõk, akik a MA szervezetébe tartozó megbízottak.
  • Az ARH-val és a terméktanácsokkal kötött megállapodás értelmében az AKII a terméktanácsok által gyûjtött adatokra támaszkodva megkísérel egy operatív ár- és mennyiségi megfigyelési rendszert kiépíteni a fõbb mezõgazdasági termékek piaci folyamataira vonatkozóan. A jelenlegi terméktanácsi adatszolgáltatás alapján azonban ez vélhetõen nem fog sikerülni, mivel az átadott adatok nem operatívak és nem piaci jellegûek.
  • Az AKII és a MA közti keret-megállapodás lényege a piaci információk gyûjtésére a következõ: Az AKII az ARH-n keresztül szerzi be az információit, illetve saját adatgyûjtést szervez a feldolgozó, felvásárló szervezetek körében. Figyeli a piaci folyamatokat. Adatai elsõsorban a minõséghez kötött árakra és a mennyiségekre vonatkoznak. Ezzel szemben a MA elsõsorban a termelõk adataira támaszkodva végez piaci termelõi árfigyelést. A két megfigyelés adatbázisa gazdaságilag ellenérdekelt piaci szereplõktõl származik, ezért célszerû azok összevetése, rendszeres egyeztetése. Az AKII és a MA megállapodott, hogy szakmai és számítástechnikai rendszereiket egyeztetik, és adataikat az adatvédelmi törvény betartása mellett kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják.

A fõbb problémák és akadályozó tényezõk jó részének megléte abból adódik, hogy Magyarországon még mindig jellemzõ a piaci információ fogalmának, a piaci információs rendszerrel kapcsolatos elvárásoknak illetve a célcsoportoknak a tisztázatlansága. Az AKII-nál mûködõ piaci információs rendszer közel sem fedi le az ágazat valamennyi szegmensét, és a minõség szerinti kategorizálás bizonytalanságai, illetve hiányosságai némely esetben nehezítik az adatok hasznosítását. A más szervezeteknél meglévõ piaci információk is hasonló gondokkal küzdenek, de itt még jelentkezhet az a probléma is, hogy a termelõket képviselõ szervezeteknek érdekük fûzõdik az információ tartalmához. A részletes problémák és akadályozó tényezõk a következõkben foglalhatók össze:

  • A rendszer meglévõ elemeinél az adatgyûjtés javításra szorul. Erõsíteni kell az adatgyûjtés közgazdasági megalapozottságát, jobban figyelemmel kell lenni az EU minõségi szabványaira.
  • A gabona-, tej- és marhahús esetében nem mûködik prognosztikai blokk, a termékmérlegekre vonatkozó elõrejelzésre pedig még próbálkozások sincsenek.
  • Hiányos a külpiacokról az adatszolgáltatás, szûk azoknak a tõzsdéknek a köre, ahonnan közvetlen információval állnak rendelkezésre.
  • A rendszer összességében nem felel meg a magyarországi termelõk igényeinek, és nem tesz eleget azoknak a kívánalmaknak, amelyeket Brüsszel fog támasztani a csatlakozni szándékozó országok piaci információs rendszerével, illetve statisztikájával szemben.
  • A terméktanácsok ma még nagyon hiányosan és egyenetlen színvonalon tudnak csak megfelelni adatközlési kötelezettségüknek. Gondot okoz az is, hogy nincs egy egységes tartalmi definíció az adatközlést elõíró megállapodások mögött, így sok esetben azonos fogalmakon nem mindig ugyanazt értik az adatszolgáltatók. A beérkezõ adatok is kevéssé operatívak, mintegy hónapos késéssel követik a tényidõszakot. Az adatok használhatóságát a teljeskörûség hiánya, a bizonytalan reprezentativitás és az adatszolgáltatói kör összetételének változékonysága kedvezõtlenül befolyásolja.
  • Nincs kapcsolat a mûködõ piaci információs rendszer és a statisztika között. Véleményem szerint naprakész ár- és mennyiségi adatokból /azaz a piaci információkból/ képezhetõk lennének statisztikai idõsorok, amelyek tudományos vagy gyakorlati célra is használhatók. Ugyanakkor a KSH 140-150 fizikai piacra kiterjedõ ármegfigyelése mindeddig nem hasznosult operatív piaci információként /Ez a helyzet1998 õszén kedvezõ irányba változott mivel az AKII és a KSH közt együttmûködés szervezõdött ennek az adatvagyonnak az operatív hasznosítására. Továbbra is fennmaradt azonban az a probléma, hogy a KSH adatgyûjtés nem részletezi a fajtát, a minõséget, valamint a minimum és maximum árat/.
  • Általában a KSH adatok legjobb esetben is 2-3 hónap átfutási idõvel kerülnek közlésre, ezért a piaci folyamatok naprakész követését nem teszik lehetõvé. Elsõsorban múltelemzések, trendek és elõrejelzések készítésére alkalmasak.
  • Hiányzik a piaci szereplõk együttmûködési készsége, bizalmatlanok minden olyan megkereséssel szemben, amely bármiféle önkéntes adatszolgáltatásra kéri fel õket.
  • Hosszútávra rendezetlen, illetve bizonytalan a piaci információs rendszer mûködtetésének finanszírozása.
  • A piaci információs rendszer mûködtetésének hiányosak a törvényi keretei, illetve arra vonatkozóan is hézagosak az ismeretek, hogy egyáltalán kell-e és ha igen, milyen jellegû törvényi szabályozás.

3. Az EU konform illetve a hazai igényeknek is megfelelõ piaci információs rendszer.

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben létrehozandó központi Piaci Információs Rendszer hosszú távú stratégiai fejlesztési tervét vázlatosan a következõ két kérdéskörben kísérelem meg felvázolni:

  • A rendszer jellemzõi.
  • Feladatok a rendszer létrehozásában.

3.1.A rendszer jellemzõi:

A rendszer termékenként épül fel. Elsõ lépésként a szorosan szabályozott termékekre épült ki a rendszer, de a késõbbiekben ezt ki kell terjeszteni a többi termékpályára is. Ezek fontossági sorrendben a következõk / a zöldség-gyümölcs, a burgonya és az étkezési tyúktojás esetében ugyancsak elkezdõdött a rendszer részleges mûködtetése. Ebben az esetben a továbbfejlesztés a kitûzendõ cél/:

  • vágócsirke,
  • alma,
  • vöröshagyma,
  • cukorrépa,
  • napraforgómag.

A központi Piaci Információs Rendszer létrehozásának alapja egy ár- és mennyiségi figyelõ rendszer kialakítása. Ennek alapvetõ kritériumai a következõk:

  • A rendszer adatgyûjtése kiterjed a felvásárlási /input/ árakra és mennyiségekre minõség szerinti részletezettséggel, valamint néhány feldolgozott /output/ termék termelõi árára. Verbális és esetleg adatszerû információkat gyûjt a fõbb piaci folyamatokról, és a várható tendenciákról.
  • Az adatgyûjtés a legfontosabb termékek esetében /pl. vágósertés, vágómarha, gabona/ kéthetente történik, az adatgyûjtés és feldolgozás közti idõ maximum 3 nap.
  • Az adatszolgáltatók – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen – a feldolgozó-, felvásárló szervezetek.
  • A gyûjtött információk megyénkénti összesítésben kerülnek feldolgozásra és ebbõl lehet képezni - igény szerint - a régió átlagokat.
  • Célszerû a német ZMP típusú információs rendszert megvalósítani, amelynek legfontosabb jellemzõje a közvetlen telefonos-, telefaxos kapcsolattartás az adatszolgáltatókkal.
  • A rendszer legfontosabb célcsoportja a termelõi kör, de az agrárrendtartás piaci információs igénye is részben kielégíthetõ a rendszerrel.
  • A termékpályák piaci helyzetérõl az adatgyûjtéssel megegyezõ gyakorisággal jelentés készül, amely a médiumokon keresztül valamint bulletin formában is azonnal közzétételre kerül.
  • A jelentések felhasználnak másodlagos információkat is. Így ennek elkészítése keretében kerülnek feldolgozásra és kiértékelésre a legfontosabb külpiacokra vonatkozó árinformációk /különös hangsúlyt helyezve a környezõ országok piacaira, valamint a meghatározó tõzsdékre/, a külkereskedelmi statisztikai adatok, a vágási statisztikák, illetve a termékmérlegekbõl származó információk.

A felvázolt rendszer mellett létre kell hozni egy megfigyelõ rendszert a mezõgazdasági termelõeszköz árakra, valamint a feldolgozott /alap/élelmiszerek áraira.

A központi Piaci Információs Rendszer vázolt elemei – amellett, hogy a piac szereplõinek informálódási igényeit kielégíti – teljes kiépítettségükben meg fognak felelni azoknak az elvárásoknak is, amelyeket Brüsszel támaszt a tagországokkal szemben az árinformáció-szolgáltatás területén.

Az EU Bizottság VI. Fõigazgatósága további információs igényeinek kielégítése érdekében a következõ információkörökre kell megoldani a magyarországi adatgyûjtést és -szolgáltatást:

  • Termékektõl függõ gyakorisággal adatgyûjtést kell szervezni a tárolt termékek mennyiségére, minõségére /adott esetben korára/ vonatkozóan. Rendelkezni kell a tárolási helyek címeivel és az ehhez kapcsolódó mennyiségekkel.
  • Napi rendszerességgel kell információkkal rendelkezni az export- és importengedély-kérelmekrõl és az engedélyek kiadásáról.
  • Termékektõl függõ gyakorisággal kell mennyiségi információval rendelkezni azokról a termékekrõl, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be.
  • Termékpálya-specifikus információs igények kielégítése /pl. Kazein felhasználás a sajtgyártásban/.
  • Megbízhatóbb termésbecslések készítése.

3.2. Feladatok a rendszer létrehozásában:

A szorosan szabályozott termékkörre vonatkozó árinformációs rendszer kiépült. A reprezentativitás biztosítása azonban csak a következõ 1-2 év során érhetõ el. Középtávon megoldandó feladat a leírt rendszer reprezentativitásának olyan szintre emelése, hogy az output információk az EU statisztikai árinformációs igényeit is kielégítse.

A már mûködõ zöldség-gyümölcs és burgonya piaci információs rendszer tökéletesítése folyamatban van. A zöldség-gyümölcs nagybani- és fogyasztói piacokról a rendszer már most is EU konform módon gyûjti az információkat /fajta, minõség, csomagolás, származási hely/.

A következõ évtõl meg kell kezdeni az információs rendszer fokozatos kibõvítését a korábban felsorolt termékkörökre.

A KSH szervezeti keretei közt a jogszabályi háttér megteremtésével monitoring rendszer elvei szerint meg kell szervezni a termékmérlegek és készletek nyomon követését. A rendszernek legalább kéthetente képesnek kell lennie az aktuális információk Brüsszel felé történõ továbbítására.

El kell érni, hogy a külkereskedelmi forgalom nyomon követését lehetõvé tevõ külkereskedelmi statisztika /vámstatisztika/ a tárgyhónapot követõ 8 napon belül minden irányú lekérdezésre alkalmas módon álljon a Piaci Információs Rendszer rendelkezésére.

A Magyar Agrárkamara keretei közt ki kell alakítani a mezõgazdasági termelõeszköz felhasználás árfigyelõ rendszerét, illetve ugyancsak itt célszerû megszervezni a mezõgazdasági termelõktõl történõ felvásárlási árinformáció gyûjtést. Ez utóbbi kontrolját jelenthetné az AKII-nál kialakult árinformációs rendszernek.

A Agrárintervenciós Központ /AIK/ feladata lenne középtávon, hogy kezelje az export- és import engedélyekre, valamint a támogatási kérelmekre vonatkozó információbázist és teljesítse az ezzel kapcsolatos EU-s igényeket.

 


DOC version

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau