GATE GTK. I. szekció

AGRÁRGAZDASÁGI, AGRÁRÖKONÓMIAI SZEKCIÓ

GÖDÖLLŐ, 1998. NOVEMBER 25.

A PRIVATIZÁCIÓ NEMZETKÖZI JELLEMZŐINEK ISMERTETÉSE ÉS MAGYAR SAJÁTOSSÁGAINAK BEMUTATÁSA AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK MAGÁNOSÍTÁSÁN KERESZTÜL

Szerző: BARÁTH ANDRÁS, GTK. IV.

Témavezető: Dr. Réti László egyetemi docens, Közgazdaságtani tanszék

Dancs Gyula agrárgazdasági ügyintéző igazgatóh., ÁPV Rt.

Modla Ferenc közgazdasági ügyintéző igazgató, ÁPV Rt.

Témaválasztásomat a magyarországi gazdasági átalakulás befejeződése és a tömeges privatizáció lezárulása befolyásolta. A dolgozatban a magánosítás Kelet-Európában követett módozatainak főbb elemeit tervezem bemutatni. Első részében az egykori "keleti blokk" állami vállalatainak, gazdaságainak átalakítását ismertetem, majd a magyar privatizáció menetéről adok összefoglalást. Az egyes szakaszok vizsgálatán túl a folyamatot lebonyolító állami privatizációs szervezetekkel is foglakozom.

A munka második részében az egykori állami gazdaságok történetén keresztül mutatom be a hazai magánosítás egyedi vonásait. Áttekintést adok az agrárszféra ezen speciális helyzetben lévő szereplőiről. A gazdasági adatok tükrében vizsgálom a huszonhét tartós állami tulajdonú mezőgazdasági társaság működését és azt, hogy milyen szinten képesek ellátni alapvető, speciális feladataikat. A dolgozat elhelyezi ezt a vállalati kört az agrárium egyéb szereplői között.

Szeretném ráirányítani a figyelmet a huszonhét társaság jelentőségére. Többek között kiemelem, hogy ezen vállalatok fontos szerephez jutnak a mezőgazdaság versenyképességének a megteremtésében, az integrációs folyamatok erősítésében.

Az értékelés eredeti, intern, primer forrásokon alapul és a szakirodalomra is támaszkodik; a leíró- és az összehasonlító elemzés módszereit alkalmazza.

Befejezésként kitérek a jövőben sorra kerülő állami kisebbségi tulajdonrészek értékesítésére ill. a tartós állami tulajdonban maradó vagyonelemek kezelésének lényegi pontjaira is.

CONCORDIA KÖZRAKTÁR KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Concordia Warehouse Trading Company Limited.

Szerző: Jancsok Zsuzsanna, GTK. IV.

mavezető: Magyary Péter

főosztályvezető, Concordia Közraktár Rt.

dr. Villányi László

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

A dolgozat elkészítésekor a Concordia Közraktár Kereskedelmi Részvénytársaságon keresztül a napjainkban igen nagy szerepet betöltő közraktározás intézményrendszerének, alapfogalmainak és folyamatának bemutatását tűztem ki célul.

Munkám elkészítéséhez nagy segítséget kaptam a Concordia Közraktár Rt. Közgazdasági Főosztályán eltöltött három hetes nyári gyakorlat során, ahol lehetőségem nyílt a vállalat tevékenységének, szerepének, életének megismerésére. Betekintést nyertem a cég belső okmányaiba, személyesen elbeszélgettem a vállalat vezetőivel, valamint szakirodalom gyűjtéséhez is segítséget kaptam.

Dolgozatom első részében a közraktározás történetét, jogi szabályozását követem nyomon. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény segítségével elemzem a közraktározás intézményrendszerét, az alapfogalmakat és bemutatom a közraktározás hazai szereplőit. Munkám második felében a közraktározás legfontosabb hazai szereplőjével, a Concordia Közraktár Kereskedelmi Részvénytársasággal foglalkozom, elemzem a vállalat hazai közraktározásban betöltött szerepét, a megalakulás évétől a jelen pillanatig folytatott tevékenységét, kapcsolatait és eredményeit.

A téma feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar gazdaságban nagy szerep hárul a közraktározás intézményére a folyamatos termelés finanszírozásában és a készletezés kérdésének megoldásában. A Concordia Közraktár Rt. egyre határozottabban, egyre erőteljesebben betölti azt a szerepet, amely egy ilyen tőkeerejű, többségében állami tulajdonban álló, a magyar agrárgazdaság céljait szolgáló közraktártól elvárható. Jelenleg Magyarországon ezt a céget tekintjük a közraktározás legjelentősebb szereplőjének, amely megteremti a vállalkozások számára azt a lehetőséget, hogy kedvező feltételek mellett juthassanak a termelésük folytatásához szükséges hitelhez.

A Takarékszövetkezetek szerepe az agrárfinanszírozásban

The role of Saving-cooperatives in Agro-financing

Szerző: Joború Margit GTK. IV.

Témavezető: dr. Gősy Sándor

Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

Dr. Farkasné dr. Fekete Mária

egyetemi adjunktus, GATE GTK Közgazdaságtani tanszék

A rendszerváltás és a piacgazdaságra való áttérés a gazdaság valamennyi - ezen belül a pénz- és tőkepiacon és a mezőgazdaság - területén érezteti hatását. A takarékszövetkezetek rövid és hosszú távú érdekei azt indokolják, hogy növeljék a mezőgazdasági célú hitelkibocsátást, növekedjen részarányuk az agrárium hitelellátásában. Indokolt lenne, ha az agrárhitelezésben jelenleg résztvevő 121 takarékszövetkezet száma jelentősen növekedne.

A takarékszövetkezetek forrásaik megléte esetén növeljék az agrárágazat számára nyújtott hitelek összegét. Az agrárhitelek jelentősebb további növelése azonban csak úgy érhető el, ha ügyfélkörük nagyobb összegű hitelt igénylőkkel bővül.

Ez azért is szükséges, mert a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdaságok anyagi helyzetében romlás tapasztalható, hitelképességük csökken. A családi gazdaságok gazdálkodásuk indulásakor alapokkal nem, vagy alig rendelkeznek, - szemben a társas vállalkozásokkal -, így a hitelekért, a beruházásokért a versenyben hátrányos helyzetben vannak a kellő saját erő és hitelfedezet tekintetében. A takarékszövetkezeteknek célszerű bővíteni kapcsolatukat a mezőgazdasági termelőkkel, integrátorokkal. A mezőgazdasági termelők helyzete következtében bővíteni fogják kapcsolataikat az integrátorokkal. A családi gazdaságok, mint a takarékszövetkezetek hosszú távú partnerei helyzetének stabilizálását, fejlődését kedvezően befolyásolja az értékesítési és beszerzési szövetkezetek létesítése. Ezért célszerű, ha a takarékszövetkezetek vállalják az értékesítő, beszerző szövetkezetek hitelellátását, forgóeszközeik feltöltésének hitelezését, számláinak vezetését.

A hitelpiacot 1998-ban is a hitelkínálat jellemzi az agrárterület vonatkozásában. Ezért is a takarékszövetkezetek növeljék aktivitásukat az agrárfinanszírozásban.

A takarékszövetkezetek törekvése, hogy tovább fejlesszék a falusi települések szolgáltatásait, s növekedjen a mezőgazdasági célú hitelezés volumene. a vidék bankja követelményeinek a jövőben mindenben megfeleljen.

FÖLDALAPÚ JELZÁLOGHITELEZÉS LEHETŐSÉGEI AZ AGRÁRFINANSZÍROZÁSBAN

Possibilities of land-based mortgage loans in agricultural financing.

Szerző: Kiss Hajnalka, GTK IV.

Témavezető: Arutyunjan Alex
tanszéki mérnök, GATE GTK Üzemtani tanszék

Rajnai Gábor
Földhitel és Jelzálogbank Rt.

Az elmúlt években társadalmi, politikai és gazdasági téren is jelentős változások történtek hazánkban. Az átalakulást egyrészt a belső gazdasági-, politikai rendszer változása, másrészt a külföldről érkező hatásokhoz való alkalmazkodás okozta.

Talán a legnagyobb fordulatok az agrárágazatot érintették, ahol a privatizáció, az átalakulás, és a kárpótlás a teljesen új szervezetű mezőgazdaság alapjait hozták létre és valósították meg. Az ágazat szerkezetének átalakulása komoly problémákat hozott a felszínre. A kialakult piacversenyhez történő igazodás, a fejlesztések, az átalakítások mind-mind tőkét igényelnek.

A folyamat irányítóinak legfőbb célja az volt, hogy a mezőgazdaság szabályozott piaci feltételek között, magántulajdonon alapuló árutermelést folytasson. Az állami tulajdonban lévő vállalatok nagyobb hányada magánosításra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kollektivizált tulajdona nevesítésre került. Az így létre jött mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozó társaságok, új típusú szövetkezetek, valamint egyéni-, illetve családi vállalkozások zömének már a gazdálkodás beindításakor szembesülnie kellett a tőke és jövedelemhiány problémájával. Emellett az agrár vállalkozások túlnyomó része még ma sem rendelkezik elegendő pénzmennyiséggel ahhoz, hogy forgóeszköz-szükségleteit finanszírozni tudja -– a hosszú távú beruházásokról nem is beszélve. Ebben a helyzetben a mezőgazdasági vállalkozások kilátásait, lehetőségeit tovább rontja, hogy hitelezhetőségük a kereskedelmi bankok részéről erősen megkérdőjelezett. Problémáikra áthidaló megoldást jelentenek a jelzálog-hitelintézetek.

Dolgozatomban a földalapú jelzáloghitelezés lehetőségeit és azon alapuló finanszírozási formákat kívánom bemutatni, amelyek nagymértékben elősegíthetik az agrárágazat helyzetének stabilitását, fejlesztését. Továbbá elemzem a Magyarországon is alkalmazott föld-jelzáloghitelezési modellt, annak korlátait és rugalmasabb (amerikai) modell bevezetési lehetőségeit.

EGY ENERGIANÖVÉNY (MISCANTHUSxGIGANTEUS) GAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE

Related questions about the economic utilization of an energy plant (MISCANTHUSxGIGANTEUS)

Szerző: MOLNÁR ANDRÁS, GATE Gyöngyösi Főiskolai Kar,

gazdasági agrármérnök, III. évfolyam

Témavezető: Dr. Posztor Imre

egyetemi adjunktus,GATE GYFK Közgazdaságtani Tanszék

________________________________________________________________

Közismert tény, hogy a modern gazdaság jelentős mennyiségű energiát fogyaszt. Ezt az emberiség jelenleg döntő mértékben fosszilis energiakészletének növekvő ütemű felhasználásával fedezi. A véges és sokféle környezetszennyezéssel járó energia forrás és termelés kiváltására világszerte jelentős kutatások folynak. Ezek között az egyik, a parlagoltatás során előtérbe került megoldási lehetőség az energianövények termesztése, és hasznosítása.

A dolgozat áttekintést ad a MiscanthusxGiganteus mint energianövény felhasználásának nemzetközi tapasztalatairól. Összegzi egy Tempus program keretében Hollandiában a Wageningeni Agrártudományi Egyetemen folytatott kutatásaim eredményeit. Ennek kapcsán matematikai modellben foglaltam össze a növény betakarítása és természetes szárítása során keletkező veszteségek mérési eredményeit.

A dolgozat összefoglaló értékelést és javaslatokat tartalmaz a MiscanthusxGiganteus magyarországi hasznosíthatóságával kapcsolatban.

A HEGYKÖZSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN, A JELENLEGI FORMA MŰKÖDÉSE MÁDON

The formation and the changes of the viticultural communities in the history, the functioning of the present form in Mád

Szerző: NAGY HENRIETTA, GTK III.

Témavezető: Malomsoki Mónika,

egyetemi tanársegéd, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

A hegyközség jogrendszerünk többszáz éves intézménye, gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Akkor jöttek létre a szőlőművelésnek azok a sajátos viszonyai, amelyek aztán magának az intézménynek immár újkori (XVII. sz.-i) megjelenéséhez vezettek.

A múlt század 80-as éveiben a szőlőkben hatalmas pusztítást végző filoxéra járvány után szükségessé vált a termelés szervezettebbé válása, a termelők szorosabb együttműködése. Ezt valósította meg az első hegyközségi törvény 1894-ben.

A XX. század első felében a gazdaság irányítói elismerték, hogy a hegyközségi szervezetek általános elterjedése és valamilyen egységes irányítás alá történő helyezése valóban lehetővé teszi az egyes vidékek jellegének leginkább megfelelő fajtaösszetétel kialakítását, hatékonyabb védelmet a szőlő kártevői ellen, és a jövedelmező termelés feltételeinek kialakítását.

A napjainkban működő hegyközségeket az 1994. évi CII. törvény szabályozza, amelyet az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítására, a bortermelés színvonalának emelésére, termékeinek piacképességének javítására, valamint a korszerű származás - és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében alkotta.

A hegyközségek legfontosabb feladatai a szakmai koordináció, az ültetvények őrzése, az adatgyűjtés, szolgáltatások nyújtása, az ellenőrzés és a gazdasági érdekvédelem.

Dolgozatom célja bemutatni a Mádi Hegyközség példáján keresztül azt, hogy a fentiek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, melyek azok a feladatok amelyeket maradéktalanul el tudnak látni, és melyek azok amelyeket például finanszírozási problémák miatt nem áll módjukban megtenni.

A MINŐSÉG SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SERTÉSÁGAZATBAN, AZ EUROP MINŐSÍTÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SERTÉS-ÉRTÉKESÍTÉS KAPCSÁN

The economic questions of quality control in connection with pig-sale happening on the basis of EUROP classification

Szerző: PÉRCSI KINGA, GTK V.

Témavezető: Dr. Szénay László

ny. egyetemi tanár, GATE GTK Agrárgazdaságtani tanszék

A kialakult túlkínálati piac és a fogyasztók megváltozott minőség iránti igénye következtében a minőség, a minőség szabályozás kérdése egyre inkább előtérbe kerül a sertéságazatban.

Eddigi vizsgálatok: A sertéshús-fogyasztás évek óta tartó csökkenésének oka nem feltétlenül az árak folyamatos emelkedésében keresendő. A fogyasztói szokások változásának elemzéséből kiderül, hogy nemcsak a jövedelmi viszonyok motiválják a húsfogyasztást. Csökken azok körében, akik egészséges táplálkozásra törekszenek. A csökkenő húsfogyasztás, a megváltozott húsfogyasztási struktúra hatásainak kivédésére jött létre a Nyugat-európai országokban és Amerikában is a márkázott, minőségbiztosított hús, amely a fogyasztók meggyőzését jelenti a deklarált értékek (állatvédelem, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság) által. Jelenleg Magyarországon a márkás húsprogramok és a minőségbiztosítási rendszerek esetében a hiányzó láncszem a kereskedelem. A kereskedelemben ma még nincs meg a helye ezeknek a termékeknek.

Következtetések: Magyarországon az első lépcső a minőségbiztosításban az EUROP rendszer bevezetése volt. Előnyei a bevezetése óta folyamatosan érezhetőek, hiányossága azonban, hogy nem tartozik hozzá megfelelően kialakított árrendszer, ami ellentmondásosságokat szül, és ami nélkül a rendszer csak külső támogatási beavatkozással fejti ki szükséges hatását.

További feladatok még a témához:

GATE GTK. II. szekció

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ, KÜLGAZDASÁG SZEKCIÓ

GÖDÖLLŐ, 1998. NOVEMBER 25.

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ - A SZÁZADVÉG LEGFONTOSABB PÉNZÜGYI ÚJÍTÁSA

Economic and Monetary Union - the most important financial innovation in the end of the century

Szerző: CSÍK LÍVIA, GTK. V.

Témavezető: Halmai Péter,

egyetemi tanár, Vezetéstudományi Intézet, Budapest

Velikovszky László,

Ph.D hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

Az ezredforduló egyik nagy problémája: vajon az európai kontinens hogyan tudja felvenni a versenyt a dinamikusan fejlődő amerikai és ázsiai gazdaságokkal? E vetélkedés kimenetelét alapvetően meghatározza az Európai Közösség helyzete, illetve pénzügyi-valutáris rendszere.

Az Európai Unió 1992. február 7.-én aláírt szerződésének leglényegesebb része a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union - EMU) létrehozásáról rendelkezik. Eszerint az Európai Unió területén 2002-től kezdve a nemzeti valuták helyére törvényes fizetési eszközként egyetlen közös fizetőeszköz kerül, a neve: euro. Ez a lépés valószínűleg a századvég legjelentősebb pénzügyi újítása. Bevezetése kiemelkedő esemény, politikai szempontból és jelképes értelmezésben egyaránt.

Munkám célja az európai pénzügyi integráció fejlődésének elemzése, az euro bevezetésének nyomon követése, Magyarország lehetőségeinek vizsgálata. Módszerem: témában zajló konferenciák és szaktekintélyek előadás anyagainak összevetése, valamint a magyar EMU dossziékba való betekintés után a következtetések levonása. Vezér kérdéseim eléggé összetettek voltak, a dolgozatomban részletes beszámolót készítettem az eredményekről.

Vizsgált területek:

A Phare segélyprogramja magyarországon; különös tekintettel mezőgazdasági programokra

Phare programme in Hungary; special emphasis on the aid programmes related to agriculture

Szerző: Hárs Titanilla, GTK, V.

Témavezető: Péter Balázs

Ph.D hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

Velikovszky László

tanácsos, EU Bizottság Delegációja

"A Phare-program az Európai Unió kezdeményezése, amelynek jegyében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Közép- és Kelet-európai partner országok számára, hogy eljussanak abba a fejlődési szakaszba, amelyben készek felvállalni az Unió tagságával együtt járó kötelezettségeket, visszanyerhessék az európai kultúrában és civilizációban viselt kulcsfontosságú szerepüket." (J. Delors)

A Phare-programot megalapozó nyugati segítségnyújtási kezdeményezés válasz volt a lengyelországi és magyarországi gazdasági-politikai reformokra. A francia forradalom 200. évfordulóján, 1989-ben Párizsban tartott gazdasági csúcsértekezlet résztvevői hozzák létre. Megalapítása óta a folyamatosan növekvő számú, a Phare által támogatott országok számára mintegy 9 milliárd ECU összértékű segélyt hagytak jóvá. Ezen programtól azt várták, hogy a kedvezményezet országokban sikerül megteremteni a magánszektor fejlődéséhez szükséges feltételeket.

Az általános gazdaság- és külpolitika irányelveinek figyelembe vételével alakítja ki a Phare segélyprogram a kormányzati prioritásait, azok közép- és hosszú távra szóló irányelveit. A Phare irányelveinek meghatározása és végrehajtása során megkülönböztetett figyelmet fordít az adott kormány európai integrációs politikájának érvényesítésére. A Phare programban mindig is kiemelt szerepe volt a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági piacgazdaság intézményrendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében, és a magyar mezőgazdaság az EU Egységes Belső Piacára való felkészítésében. Nagyságrendileg a Phare programon belül 1990. és 1998. között ezen szektor számára allokálták a legnagyobb összeget, mintegy 90 millió ECU-t, ezzel is jelezve, hogy a döntéshozok kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak.

Eme különleges és rendkívül fontos terület feltárására, működési mechanizmusának áttekintésére, eredményeinek bemutatására vállakozom ebben a dolgozatban.

AZ USA, AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ÉS AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERÉNEK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE AZ
EU-HOZ VALÓ CSATLAKOZÁS JEGYÉBEN

The relation of the agricultural policy and subsidiary system of the USA, the EU and Hungary concerning the accession

Szerző: Jónás Rita, GTK. V.

Témavezető: Dr. Halmai Péter

Jean Monnet professzor, VTI Budapest

Dr. Illés B. Csaba

GATE GTK oktatási dékánhelyettes, Üzemtan Tanszék

Az agrárpolitikai célok és eszközök hazai meghatározása, világgazdasági összefüggések megismerése érdekében elengedhetetlen a nemzetközi tapasztalatok, technikák megismerése.

Az I. részben USA mezőgazdaságának helyzetét, támogatási rendszerének néhány összefüggését érintem, majd a II. részben az EU-hoz való csatlakozás jegyében agrártámogatási rendszerünk alapvetéseivel foglalkozom.

I. Az USA mezőgazdasága

  1. USA mezőgazdasága és agrárkereskedelme
  2. USA agrárpolitikája
  3. USA mezőgazdaságának szabályozása
  4. Új 1996 – 2002 szóló agrárpolitika

II. Csatlakozásunk az EU-hoz

  1. Utóbbi évek mezőgazdaságának áttekintése
  2. Agrárágazat közgazdasági, jövedelmezőségi viszonyai, támogatási rendszere
  3. CAP (EU közös agrárpolitikája), Agenda 2000
  4. EU kibővítése
  5. Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra

Magyarország része lesz annak a világgazdasági folyamatnak, mely a globalizálódás irányába egyre gyorsuló ütemben halad.

Fő feladatunk a gazdaság versenyképességének növelése, a mezőgazdaság célja pedig a minőségen, a termelés hatékonyságán, nagyobb befektetéseken alapuló versenyképesség javítása.

Az EU élelmiszertermelésével történő harmonizáció

különös tekintettel a tej- és tejtermékekre

The harmonization of food production with EU regulations, with special regards to milk and dairy products.

Szerző : Leitmann Álmos-Péter, GTK V.

Témavezető : Puskás János

adjunktus, Agrárgazdaságtani Tanszék

A tejtermelés piaci részesedésének aránya szükségessé teszi, hogy kiemelkedően foglalkozzunk vele az egyre közelebbi EU csatlakozás küszöbén. Ennek érdekében elemeznünk kell a jelenleg működő szabályozási rendszerek struktúrájának előnyeit és hátrányait egyaránt.

A dolgozat első részében a tejtermékek piaci helyzetének elemzésével foglalkozok. Ennek keretében áttekintem a világpiac, az EU-15, valamint Magyarország tejtermelésének piaci alakulását. Itt térek ki a tejtermelés, a fogyasztás - más élelmiszerekkel történő összehasonlítás -, és nem utolsó sorban az árak alakulására.

A második rész kifejezetten a magyarországi tejtermelés bemutatásával foglalkozik. Azzal, hogy hogyan alakult a tej ára, tejtermelés mennyisége, feldolgozás; hogyan alakult a nyers és feldolgozott tejtermékek aránya; a költség, ár, jövedelem hármas alakulása. A tejfogyasztás jellegének változása.

A harmadik rész az EU tejpiaci szabályozásaival foglalkozik. Ebben a részben a tejkvóták kialakításával, a mennyiségi és minőségi szabályozással és az export lehetőségével foglalkozok. A kvóták kialakításának hatásait is vizsgáljuk az EU tagokra nézve, valamint a harmadik ország piacrajutásának lehetőségeit az importlefölözések mellett, vagy az EU tagok exportlehetőségeit a különböző jellegű exporttámogatások mellett.

A negyedik részben az EU szabályozás elméleti hatásait vizsgáljuk a Magyar tejpiacra az EU tagság feltételezésével. Ebben a részben egy feltételezett EU tagság esetében vizsgáljuk a tejtermelés és egyéb tejtermékek előállításának lehetőségeit, a jelenlegi költség, ár, jövedelem, mennyiség, minőség alapján megállapított EU kvóták, szabályozások és támogatások mellett.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS LEHETŐSÉGEIK

AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN

The situtation of small and medium enterprises in Hungary and their possibilities after the EU accession

Szerző: Mészáros Andrea, GTK. V.

Témavezető: Velikovszky László,

Ph.D. hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék;

Jászai Menyhért, hálózati igazgató, PRIMOM Vállalkozói Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány

Dolgozatom célja, mint az a címéből is kitűnik, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) helyzetének feltárása Magyarországon. Kutatásom célja főként ismereteim és tapasztalataim gazdagodását és bővítését szolgálja, valamint a PRIMOM Vállalkozói Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítványának munkáját segíti. Kutatásom módszere elsősorban a dolgozat témájának megfelelő anyagok gyűjtése, tanulmányozása a nyíregyházi Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól (MVA), a PRIMOM-tól, a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságától, a Kereskedelmi- és Iparkamarától, az Agrárkamarától, a Kézműves- és Iparkamarától, valamint a témában segíteni tudó és akaró, ezen helyeken dolgozó emberektől történő információ gyűjtése. A dolgozat eredményei magában a dolgozatban lesznek kézzel foghatóak és megtekinthetőek.

Dolgozatom vázlatos ismertetése:

Mellékletben:

Statisztikai táblázatok, kimutatások, térképek

AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK SZEREPE A MEZŐGAZDASÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

Role Of Agricultural Subsidies in Finance of Agriculture

Szerző: Németh Péter GTK IV.

Témavezető: Dr. Farkasné Dr. Fekete Mária

egyetemi adjunktus, GATE GTK Közgazdaságtani Tanszék

A mezőgazdasági vállalkozásokban az 1990-es években a hatékonyságromlás következtében egyre súlyosabb tőkehiány alakult ki. A vállalkozásokban - az általánossá vált forgótőkehiány mellett - megkezdődött az állótőke pótlás nélküli felélése. Az agrárium strukturális átalakulása is jelentős forrásokat igényelt. A vállalkozások helyzetét nehezítette a tevékenységükből adódó magas hitelkockázat, amely a bankokat az agrárfinanszírozásból való kivonulásra ösztönözte. A mezőgazdaság tőkeigényét emiatt csak állami beavatkozással lehetett kielégíteni. Az államrend változásával megváltozott a támogatások jellege, az agrártámogatásokban is megjelentek a piacgazdaságot jellemző versenyelemek.

Munkám célja annak nyomonkövetése, hogyan fejlődött a mezőgazdasági támogatások rendszere, miként alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez és igényekhez.

Magyarország rövidesen az Európai Unió tagja lesz, ezért munkám másik sarokpontjául a jelenlegi hazai támogatási rendszer és az Európai Unió agrártámogatási rendszerének összehasonlítását jelöltem ki. Dolgozatomnak ebben a részében kitérek a fejlett országok és az Európai Unió változtatási törekvéseire, a támogatási rendszer várható átalakulására is.

A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Support of less-favoured farming areas in European Union

Készítette: TÖRÖK ANETT, GTK V.

Konzulens: Dr. Szűcs István,

igazgatóhelyettes, AKII

Az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek problémájára a Maastricht-i Szerződés 1992.II.7-i megkötése óta, amelynek 130a. cikkelye kimondja: "A Közösség különösen azt tűzi ki célul, hogy csökkentse a különböző régiók közötti különbséget és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságát." Ez a törekvés megmutatkozik az Unió regionális politikájának utóbbi években történő felerősödésében, és támogatás-politikájának átalakulásában.

Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország uniós csatlakozásra készül, és hogy hazánk területének 85 %-a "alapvetően rurális" vagy "jellemzően rurális" – egyharmada pedig kedvezőtlen adottságú - az OECD osztályozási rendszere alapján, akkor érthető, hogy számunkra miért van olyan nagy jelentősége az Európai Unió jelenlegi és 2000 után várható regionális politikájának.

Dolgozatom fő célja az, hogy bemutassa a Közösségen belül működő támogatás-politikát, különös tekintettel az elmaradott mezőgazdasági térségekre: vagyis miként valósul meg ezen területek lehatárolása, a támogatások megállapítása és folyósítása. Kiemeltem azt is, hogy milyen változások várhatóak 2000 után. Másrészt párhuzamot kívántam vonni a hazai és a közösségi intézmény rendszer között hangsúlyozva a csatlakozásig még ránk váró feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a támogatás-politika működési mechanizmusának adaptálásához.

KOMMUNIKÁCIÓ-STRATÉGIA A MAGYAR AGRÁRIUMBAN AZ
EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN

Communication strategy in the hungarian agriculture in view of the eu-integration

Szerző: VÁSÁRY VIKTÓRIA GTK IV

Témavezető: Sasfy György

Európa Intézet

1998. március 31-én a csatlakozási tárgyalások megkezdésével Magyarország az EU-hoz társult 6-ok egyikeként visszafordíthatatlanul rálépett arra az útra, melynek végén az EU-hoz csatlakozva annak integrált, szerves részévé válhat. A feltételes mód használata jelen esetben indokolt, hiszen a néhány év múlva megtartandó népszavazás keretén belül a magyar polgárok kezébe kerül a végérvényes döntés joga, miszerint csatlakozunk vagy elutasítjuk a közös Európát.

A döntésre való felkészítés, az információk széleskörű, szisztematikus áramoltatása lakossági szinten illetve szakmai berkekben minden nemzetgazdasági ágban - így a több alapvető problémával küzdő agrárágazatban is - jelentős terheket ró az illetékesekre.

A kérdés az, hogy kinek milyen információ van a birtokában, milyen csatornán keresztül tudja azt a célszférának eljuttatni, valamint ki által és milyen formában történik mindezek finanszírozása. Egyrészt fontos feladat a rurális társadalom tájékoztatása az agrárium aktuális helyzetéről. Másrészt legalább ekkora súllyal bír a közvélemény bevezetése a EU szövevényes információs és dokumentációs rendszerébe. Különösen figyelemmel kísérendő az integráció egyik meghatározó jelentőségű rendszerében, a közös agrárpolitika (KAP) területén végbemenő változások sora. Csupán a megemlített tényezők ismeretének együttes birtokában képes a magyar agrárgazdaság a felkészülési időben a közösségi jogszabályok valamint ezek alkalmazásához szükséges EU-konform nemzeti intézményrendszer átvételére, kialakítására. Csakis ezek ismeretében lehet a magyar agrárpolitika fejlesztésének fő irányvonalát kialakítani.

Ahhoz, hogy “csatát nyerjünk”, azaz a felkészülés jól sikerüljön és csatlakozzunk, a közvélemény megfelelő formálására, a lakosság rendszeres, széleskörű és jól irányzott tájékoztatására van szükség.

Sajátos kommunikációs stratégiája van a központi illetve megyei igazgatási szinteknek. A tájékoztatási teendők megoszlanak és itt-ott átfedésben vannak az FM, a KM, a Magyar Agrárkamara, a megyei agrárkamarák, az EU-Bizottság delegációja, az ISM, a könyvtárak, a közép- és felsőoktatási intézmények között.

Kulcsfontosságú kérdés, hogy magához a termelőhöz mennyi valós információ jut el és hogyan, milyen kommunikációs csatornán keresztül történik mindez, illetve maguk között a termelők között folyik-e információ-áramlás.

GATE GTK. III. szekció

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI, TERMÉSZETVÉDELMI, TÉRSÉGFEJLESZTÉSI SZEKCIÓ

GÖDÖLLŐ, 1998. NOVEMBER 25.

KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS AZOK REHABILITÁCIÓJA A TATAI ÖREG-TAVON ÉS AZ ÁLTAL-ÉR VÍZGYŰJTŐN

Detrimental environmental effects on the "tatai Öreg-tó" and the "Által-ér" watershed and their rehabilitation.

Szerző: BENEDEK KINGA, GTK IV.

Témavezető: Kovács Dezső egyetemi adjunktus, Agrárszociológia Tanszék

Ez a program egy közös munka a régió és a vízgyűjtő területén lévő hatóságok között, a Magyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) között, hogy a víz minőségét emeljék az Által-ér medencében. A program célja a vízminőség feljavítása és egy kezdeményezés bemutatása arra, hogy a helyi kormányszervek és a lakosság, a nemzet, a régió és a helyi hatóságok együttműködve a környezettel való problémákat meg tudják oldani.

Dolgozatomban arra próbálom megtalálni a választ, hogy miként működik hazánkban ez az együttműködés, ehhez kitől és milyen segítséget remélhetnek az együttműködők, illetve ebben milyen szerepe van a helyi lakosságnak.

Bemutatásra kerül maga a terület, egy szövetség, mely a rehabilitációs program megoldására alakult. A tatai Öreg-tó rehabilitációs programja, a környezeti károk és a megoldásra alkalmazott módszerek, melyek dokumentumokon és terepszemlén alapulnak.

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK BERUHÁZÁSI STRATÉGIÁJA ÉS A GÖDÖLLŐI GYAKORLAT

Investment strategy of multinational companies and the done in Gödöllő

Szerző: FARSANG ANDREA, GTK. III.

Témavezető: Dr. Réti László,

egyetemi tanár, GATE, közgazdaságtan tanszék

Kutatásom célja a multinacionális vállalatok beruházási stratégiája és a magyarországi álláspont, hozzáállás megismerése, felderítése volt.

Egyik fő kérdés, hogy a külföldi tőke mit minősít a cég működését negatívan érintő legfőbb tényezőként, mit tartanak a legfontosabbnak a magyarországi befektetések motívumai között, miért az úgynevezett tőkeintenzív ágazatokat találta meg a tőke az élőmunkát felhasználó ágazatokkal szemben. Továbbá a magyar kis- és középvállalkozások miért nem válhatnak a multinacionális óriásvállalatok beszállítóivá, milyen eredményt hoz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által elindított 700 millió forintos beszállítói célprogram első része, az úgynevezett vállalkozói adatbázis kiépítése, a beszállításra alkalmas középvállalkozások felderítése.

Kutatásom eredményeiből levonható a következtetés, hogy Kelet-Közép-Európa és más elmaradott régiók a kistérségek fejlesztésével, illetve a külföldi tőke becsalogatásával próbálják az elszigetelődést megakadályozni. Új tendenciák bontakoznak ki a magyar gazdaságban. A gépipar egészen más struktúrában, főleg multinacionális vállalatok beruházásaival, szinte kizárólag az exportra építve újjáéledt. Ipari parkok jöttek létre Magyarországon olyan területeken, melyek viszonylag olcsónak mondhatók, a település önkormányzata jelentős adókedvezményeket ígér, a környéken megfelelő számú szakképzett ember található, megfelelő a közműellátottság és a leendő üzemet kiszolgáló létesítmények. Az ipari parkokat a területfejlesztés eszközeiként említi a területfejlesztésről és -rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény. 1997-ben 28 pályamunka nyert jogot az ipari park cím viselésére, mely területek többsége többéves fejlesztési múlttal rendelkezik. A többség zöldmezős beruházásként indult, de vannak rekonstrukciós ipari parkok is. A jövőben a feladat azonban még nehezebb, elő kell mozdítani az egyes régiók adottságainak legmegfelelőbb befektetéseket, mert ezen múlik iparunk jövője, a csúcstechnológiák jelenléte, a beszállítói holdudvarok alakulása.

Gödöllő is ipari, kereskedelmi, turisztikai és kultúrális centrummá kíván formálódni a multinacionális vállalatok letelepedését támogatva.

EGY "BONTAKOZÓ" NEMZETKÖZI RÉGIÓ: A BÉCS-POZSONY-GYŐR RÉGIÓ

A region unfolding: the region of wien-bratislava-győr

Szerző: Gerencsér Balázs KTI. IV.

Témavezető: Molnár Melinda

egyetemi tanársegéd, GATE GTK Agrárszociológia Tanszék

A Közép-Európában lezajlott demokratikus átalakulás jelentős gazdasági-társadalmi változásokkal járt együtt. Ezen változások térszerkezetre kifejtett hatásait a regionális folyamatokon keresztül érzékelhetjük a legjobban.

A térszerkezeti elemzések, a regionális kutatók, a gazdaságelemző és tanácsadó cégek felmérései alapján az átalakuló közép-európai térség legjobb adottságokkal rendelkező befektetési "aranyháromszöge" a Bécs-Pozsony-Győr makrorégió. Nagy ígéret. A régió az európai növekedési zóna része, a külföldi tőkebefektetések kedvelt célpontja, amihez viszonylag fejlett infrastruktúra, magas iskolázottság és munkakultúra kapcsolódik.

A jövő integrációja számára előnyös, hogy e viszonylag kis területen a három ország olyan régiói találkoznak, amelyeket a közös történelmi múlt mellett már jelenleg is számos gazdasági, szakmai, kultúrális és személyi kapcsolat köt össze.

Valóban nagy ígéret-e a régió? Hisz a térség Eurorégióvá való fejlesztése hazánk számára nemcsak előnyöket kínál. Bár a magyar regionális fejlődés szempontjából előnyös, hogy az ország túlzott Budapest centrikusságát ellensúlyozva egy másik innovációs központ fejlődik ki, de vajon nem fogja-e a régió Bécs szerepét erősíteni a két főváros közti versengésben?

Győr nem kerül-e alárendelt szerepbe a régión belül a két főváros mellett, mint kisebb, kevésbé erős üzleti vonzáskörzettel bíró város?

Nem jelent-e túlzott hátrányt hazánk számára a régió országai közti méretbeli aránytalanság?

Hogyan befolyásolja a jövőt a régión belül Ausztria EU tagsága, a magyar-szlovák viszony feszültségei, a három ország eltérő államigazgatási szerkezete, a gazdasági környezet különbségei illetve még számos egymással nehezen összeférő nemzeti szabály, törvény és intézmény?

Noha több hazai kutató (Enyedi, Rechnitzer stb.) is foglalkozik a régióval, a kérdések teljes átvilágítása még nem történt meg. A régió sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit eddig megvalósítottak belőle...

Budapest munkaerőpiaci vonzáskörzetének térszerkezete

Szerző: Mokos Béla, GTK V.

Témavezető: Molnár Melinda,

egyetemi tanársegéd, GATE, GTK, Agrárszociológia Tanszék

A budapesti agglomeráció lehatárolása mindig is éles vitákat váltott ki a főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő települések körében. 1997-ben új lehatárolást fogadott el a kormány, melybe immár több, mint 70 település került. A különböző statisztikai módszerek által kapott eredmény szerint a fővárost egy szabálytalan kör alakban körülölelő területet nevezték el a kormányrendeletben budapesti agglomerációnak.

A főváros körüli tér szerkezeti felépítése a valóságban azonban egészen más, ugyanis egy település agglomerációba tartozása nem kizárólag a centrumtól való távolságtól függ, hanem sok egyéb lényeges társadalmi, gazdasági tényezőtől. Ezeket sorra véve és földrajzilag elemezve látszólag szabálytalan, de jobban szemügyre véve nagyon is szabályosan felépülő teret kapunk Budapest vonzáskörzetére vonatkozólag.

A térinformatika segítségével a főváros és annak vonzáskörzetében elhelyezkedő települések munkaerőpiaci kapcsolatát a közlekedési kapcsolatokon keresztül vizsgálva újszerű megállapításra jutotottam. A főváros vonzáskörzetének térszerkezete a telephelyelméletben ismert Christaller-modell szerint épül fel. Vonzáskörzeti csápok és vonzáskörzeti árnyékzónák váltják egymást, melyeket a közlekedési infrastruktúra minősége hozott léte az elmúlt évtizedek alatt.

A kutatás eredménye továbbá az a megállapítás, mely szerint a főváros környéke többszintű övezetes térszerkezettel rendelkezik.

A dolgozat kísérletet tesz feltárni a térszerkezetet kialakító főbb tényezőket, a társadalmi, gazdasági ok-okozati hatásokat is.

Tanulmányom különös figyelmet fordít az újszerű agglomeráció-kutatási módszerek kidolgozására. A térinformatika segítségével olyan térbeli összefüggések tárhatók fel, melyek statisztikai táblák elemzésével csak igen nehezen lennének felismerhetőek.

A Kárpátok Eurorégió és a vidékfejlesztés

The Carpathians Euroregion and rural development

Szerzők: KASZUBA PIOTR, GTK, V.

SINKOVITS SZILVIA, GTK, V.

Témavezető: Dr. Kovács Dezső,

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárszociológia tanszék

A Kárpátok Eurorégió azt a fajta együttműködést testesíti meg, amely hatékony segítséget nyújt a demokráciák kialakulását és a polgári társadalom újjászületését illetően Közép-Európában, ahol a az országhatárok gyakorta akadályozták az egyes régiók különböző nemzetiségű, de azonos érdekekkel bíró csoportjai közötti együttműködést.

A Kárpátok Eurorégió határmenti vidékein élő különböző etnikai csoportok országhatárokon átívelő, harmonikus együttműködését segíti elő.

Főbb célok:

1. Elősegíteni a határok mentén élő különböző népcsoportok harmonikus kooperációját.

2. Serkenteni a különböző nemzetiségi csoportok országhatárokon átívelő együttműködését.

3. Fórumot teremteni a nemzetiségek együttműködésére törekvő szervezetek dialógusa számára.

4. Rámutatni a Kárpát-medencében élő különböző etnikumok sajátságos értékeire.

5. Hozzájárulni a különböző nemzetiségi csoportok közötti bizalom felépítéséhez tapasztalatcsere, egymás jobb megismerése útján.

A Kárpátok Eurorégió megyéi:

Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Városfejlesztési koncepciók és irányvonalak Gödöllőn

Town development and policy in Gödöllő

Szerző: RITTER KRISZTIÁN, GTK, V.

Témavezető: Kovács Dezső

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárszociológiai tanszék

Gödöllő a XX. században - kedvező földrajzi adottságainak, királyi rezidenciaként betöltött szerepének, a tudatos településvezetésnek, valamint a II. világháború utáni politikai indíttatású ipartelepítésnek köszönhetően - jelentős fejlődésen ment keresztül.

A Budapest környéki agglomeráció külső vonalában folyamatosan erősödő, a kissé korai és erőltetett várossá nyilvánítás tényét maga mögött hagyó Gödöllő gazdaságilag viszonylag stabil pozícióba került, vagyis a hatékony városgazdálkodási politikának és annak működésének következtében saját, önálló fejlesztésre is képessé vált.

A dolgozat a XX. századi gyors fejlődés ismertetése után igyekszik bemutatni a jelenlegi városfejlesztési és regionális koncepciókat, terveket, irányvonalakat, melyek az EU csatlakozás küszöbén még fokozottabb jelentőséggel merülnek fel.

KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

The Role of Venture Capital in Rural Development

Szerző: SZABÓ ZSOLT GTK V.

Témavezető: Dr. Madarász Imre,

adjunktus, GATE GTK Agrárszociológia Tanszék

Az 1996-os évre alakultak ki a gazdaság azon jellemzői, amelyek a fenntartható növekedés alapjainak tekinthetők. A fenntartható gazdasági növekedés továbbvitele azt igényli, hogy tovább javuljon a magyar gazdaság alkalmazkodó- és versenyképessége. Ebben meghatározó szerepük van a jelentős növekedési képességgel rendelkező vállalkozásoknak.

A kockázati tőke a tőkepiacnak egy olyan szereplője, amely alkalmas arra, hogy a nagy növekedési képességű vállalkozások fejlesztésének elősegítésével erősítse a gazdaság alkalmazkodó- és jövedelemtermelő képességét.

Egy térségben lévő vállalkozások fejlődésével az adott térség is fejlődik és ezek a befektetések elősegíthetik a munkanélküliség csökkenését és az életszínvonal javulását az adott településeken. A vállalkozások fejlesztése az iparilag fejlett országok mindegyikében fontos feladat. Hazánkban ennek egyik legfőbb akadálya a tőkehiány, a kis- és középvállalkozások szegényes tőkeereje. E téren a kockázati tőke játszhat jelentős szerepet.

A TDK dolgozat célja az, hogy feltárja, hogy milyen volt és milyen lehet a funkciója Magyarországon a kockázati tőke befektetésnek a vállalkozások és a térségek fejlesztésében. A nemzetközi tapasztalatok fényében válik láthatóbbá, hogy milyen lehetőségek, akadályok és adaptációs feladatok állnak a hazai kockázati tőke hatékony funkcionálása előtt.

Ennek megfelelően igyekeztem megismerni a hazai és az iparilag fejlett országok gyakorlatát a vállalkozásfejlesztés és a kockázati tőke-beruházások terén. Az ehhez felhasznált források a következők voltak: interjúk szakértőkkel, kiadványok, publikációk, és szakkönyvek.

A dolgozat a rendelkezésre álló anyagokat próbálja rendszerezni és ezekből következtetéseket levonni. Mint eddigi vizsgálódásaim első összefoglalója, nagyrészt a helyzet általános feltárására vállalkozott.

Ausztria az Európai Unióhoz való csatlakozásának legfrissebb példáját vizsgálva szeretném a vállalkozás fejlesztést és a kockázati tőke befektetést tanulmányozni.

GATE GTK. IV. szekció

MARKETING, HUMÁN ERŐFORRÁSOK,TQM SZEKCIÓ

GÖDÖLLŐ, 1998. NOVEMBER 25.

A MARKETINGKAMPÁNY KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZEINEK HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA

Efficiency Analysis of the Communication Tools in the Marketingcampaign

Szerző: Hegyi Tamás, GTK. V.

Témavezető: Papp János

egyetemi docens, GATE GTK Agrármarketing Tanszék

A vállalat marketing tevékenységén belül a marketingkommunikáció az egyik fő terület. A kiéleződött piaci verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy kommunikáljanak a jelenlegi és a potenciális vásárlóikkal. Erre a célra fejlesztették ki a vállalatokon belül a kommunikációs rendszert, amelynek négy fő eleme van:

Kutatásomban a fent említett elemek közül a reklámozást, és az értékesítés ösztönzést emelem ki, ezek megvalósulását, valamint eredményeik értékelését állítva a középpontba.

A hatékony kommunikáció megvalósításához meg kell határozni célközönséget és a kommunikáció célját, meg kell tervezni az üzenetet, megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztani, ki kell számítani a teljes promóciós költségvetést, döntést kell hozni a promóciós mixről, végül fel kell mérni a program eredményeit.

A dolgozat lényege a megvalósult programok értékelése, a hatékonyság elemzése, az erre kifejlesztett módszerek bemutatása, alkalmazási gyakorlatuk.

A reklámozás hatékonyságát az alábbi eszközökkel vizsgálják:

Az értékesítés ösztönzés eredményeinek méréséhez használt módszerek:

HUNGARICUM VAGY VILÁGFAJTA ?

Hungaricums or world-wide known varieties of grapes?

Szerzők: Konkoly Mihály, GTK V.

Geönczeöl Attila, GTK V.

Témavezető: Dr. Papp János

GATE GTK Agrármarketing Tanszék

Mosoni Péter

GATE MTK Kertészeti Tanszék

A magyar szőlő- és borágazat exportjának egyik nagy dilemmája, hogy milyen szőlő/borfajtára alapozzuk a marketingtevékenységet. Adott azoknak a nagy borexportőröknek (Chile, Új-Zéland, Dél-Afrika stb.) a példája, akik a piacot jó minőségű és ismert fajtákból (Chardonnay, Sauvignon, Cabernet, Merlot) készült borokkal hódították meg. A másik nagy irányzat pedig a régi borkultúrára, történelmi borvidékekre alapozott marketing, mely különleges helyi fajtákkal foglalkozik.

Magyarország borászata sajnos elveszítette régi nagy hírnevét, ezért régen ismert, keresett fajtáinak (Tokaji Aszú, Badacsonyi Szürkebarát, Egri Bikavér stb.) újra megfelelő imázst kellene szerezniük ahhoz, hogy érvényesüljenek a világpiacon. Azonban világfajtákra is nehéz alapozni, ugyanis az ültetvényszerkezetben túlnyomórészt magyar fajták szerepelnek, s a telepítés drága és hosszadalmas.

Dolgozatunkban azokat az érveket-ellenérveket vitatjuk meg, amelyek az egyik ill. másik lehetséges út mellett-ellen szólnak. Felvázoljuk azokat a módszereket is, melyekkel az egyes változatok marketingjét lehetségesnek tartjuk.

AZ ITALCSOMAGOLÁS MARKETINGÉRTÉKELÉSE

Marketing Evaluation of Beverage Packaging

Szerző: REGŐS DIÁNA, GTK. V.

Témavezető: Dr. Komáromi Nándor

egyetemi adjunktus, GATE GTK Agrármarketing Tanszék

Az Agrármarketing Tanszéken évek óta folynak kutatások az élelmiszerfogyasztás különféle aspektusaival kapcsolatban. Ezzel a dolgozattal tovább szélesítettük az elemzéseket egy eddig nem tárgyalt szemléletmóddal, nevezetesen az italcsomagolás marketing-logisztikai, illetve ökomarketing megközelítésű vizsgálatával.

A téma vizsgálatát fogyasztói szokások változása, illetve a környezetvédelmi vonatkozások aktualitása indokolja. Az irodalmi forrásokra támaszkodva összehasonlítjuk a különböző italok csomagolására használt rendszereket, elemezzük ezek használati előnyeit és hátrányait, társadalmi szintű ráfordításait, és hulladékkezelési vonatkozásait.

Az ismert vizsgálatok a problémakör egy-egy részterületére koncentrálnak, ökomarketing szemléletű kutatásunkban a gyártótól a fogyasztóig vezető értékesítési csatorna minden szereplőjének véleményét igyekeztünk feltárni. Mélyinterjús technikával a dobozos üdítőitalgyártás marketingcsatorna elemeinek érdekellentéteit, a lehetséges konfliktusforrásokat elemeztük. Összehasonlítottuk a gyártó, a logisztikai szolgáltató, a kereskedő és a fogyasztó vásárlási és értékesítési szempontjait.

A CONJOINT-ANALÍZIS ALKALMAZÁSA

A MARKETINGKUTATÁSBAN

The application of conjoint analysis in marketing research

Szerzők: SZILÁGYI ÁKOS, GTK. V.

VANCZÁK EMESE, GTK.IV.

Témavezető: Dr. Komáromi Nándor

egyetemi adjunktus, GATE GTK Agrármarketing Tanszék

A conjoint-analízis egy modern marketingkutatási módszer. Lényege az, hogy a kutatásban megkérdezett fogyasztókat fiktív (kártyán jellemzett) termékek összehasonlítására kérjük. A módszer alapváltozatában a feladat a termékek sorbaállítása a fogyasztó számára képviselt érték szerint. Ebből a sorrendből matematikai modellezés révén következtethetünk a termékek tulajdonságainak hasznossági értékeire, illetve a tulajdonságok döntésben játszott fontosságára.

A módszer középpontjában az a feltételezés jelenik meg, amely szerint a vásárlók nem pusztán egyetlen tényező alapján döntenek az adott termék vagy szolgáltatás mellett, hanem sokféle termékváltozat előnyeit és hátrányait mérlegelik, ennek során nem is mindig következetesek.

A conjoint-analízis alkalmazását és a módszer vizsgálatát indokolja, hogy a hazai marketing szakirodalomban csak néhány ilyen témájú publikáció jelent meg. A dolgozatban a kérdéskör irodalmi áttekintése után ismertetünk két, általunk végrehajtott kutatást:

Külön vizsgáltuk, hogy hasonló vagy eltérő eredményhez vezet-e, ha a fogyasztók kártyán jellemzett vagy valós termékeket hasonlítanak össze.

Az egyes megkérdezéses vizsgálatok eredményeit az SPSS 7.5 statisztikai programcsomag segítségével értékeltük.

eMARKETING

eMarketing

Szerző: ZÁBORSZKI NORBERT, GTK V.

Témavezető: Dr. Komáromi Nándor

Agrármarketing Tanszék

_________________________________________________________________

Néhány éve még csak kevés ember ismerte az Internet szó jelentését és csak néhányan találkoztak magával az Internettel. Mostanára már szinte minden nap találkozunk Internet témával foglalkozó újságcikkekkel, tudósításokkal. Kutatásom célja, megvizsgálni, hogy ma Magyarországon milyen lehetőségek és igények vannak az Internet marketing alkalmazásának lehetőségeire. Dolgozatomban az Internet és a marketing kapcsolatának lehetőségeit, jelenét, jövőjét szeretném vizsgálni. Megfigyelni azt, hogy elterjedésének mérete, sebessége, alapvető jellegzetessége hogyan hat a marketing szakemberekre, mennyiben változtatja megítélésüket, hogyan alakítja véleményüket.

Jelentős áttörés mutatkozik a bankpiacon. Egyre több bank vállal telebank szolgáltatást. Vajon magától értetődő lépés az Internetbank? Sok repülőtársaság árul már Interneten keresztül jegyeket, autókat lehet foglalni, különböző szolgáltatásokat lehet igénybe venni.

A klasszikus "adjunk magunkról információt" felfogástól merre vezet az út, mik a lehetőségek, milyen az ötlet fogadtatása a jelentősebb vállalatok vezetőinél?

Mely vállalatok gondolkoznak ebben a lehetőségben és miért?

Mi az oka annak, hogy elzárkóznak a többiek?

Tervezem olyan vállalatokkal felvenni a kapcsolatot, amelyek Internetet szolgáltatnak. Meg szeretném vizsgálni, hogy ezen vállalatok milyen lehetőségeket biztosítanak a hozzájuk forduló kérésekre? Van-e ezen vállalatoknál kidolgozott stratégia az ilyen jellegű fejlesztésekre?

Az Internet mennyiben változtatja meg a klasszikus marketingfelfogást, módszereket? Milyen más, új képességekkel kel felvértezniük magukat a jövendő marketingszakembereknek, hogy versenyképesek legyenek ez új média kihívásában?

Milyen lehetőségek vannak az Internet marketing hatékonyságának mérésére, értékelésére? Mennyiben kell vagy nem kell megváltoztatni a klasszikus piackutatási módszereket, hogy alkalmazni lehessen ezen az új szegmensen?

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKHEZ ÉS ÉLELMISZEREKHEZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYOK ÉS AZ EREDET VÉDELME

Traditions connected to agriculture commodities and food and protection of origin.

Szerző: VÍGH ZITA GTK V.

Témavezető: Villányi László

Agrárgazdaságtani tanszék

Rácz Endre

FVM Élelmiszeripari Főosztály

____________________________________________________________

Az élelmiszeripari termelési folyamatokkal szemben mindig megfogalmazódtak bizonyos elvárások, minőségi követelmények.

Az utóbbi években egységes elvek alapján szabályozott, európai normáknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer kezd teret hódítani Magyarországon is.

Visszatérő igény és figyelmeztetés volt a régi előállítási módszer, a minőségi szint, a több generáció által kivívott hazai és nemzetközi ismertség megőrzése.

Munkám során szeretném bemutatni, hogy mennyire fontos szerepe van a piac minőségi igényének, hogyan változik a fogyasztói attitűd.

Célul tűztem ki az EU rendszeren belül meglévő

megvizsgálását.

gig kísértem az új magyar rendszert megteremtő rendeleteket és a hozzá kapcsolódó rendszereket.

Kutatómunkámat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályán végzem.

AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA A TELJES KÖRŰ MINŐSÉGirányítás BEVEZETÉSÉBEN :

A HERBÁRIA RT. a TQM FELKÉSZÜLTSÉGI INDEX TÜKRÉBEN

The Role of the Human Resource Management in the Induction of Total Quality Management :

The Herbaria Co. and its TQM Readiness Index

Szerző: FEKETE RITA, GTK. V.

Témavezető: Dr. Komor Levente

egyetemi docens, GATE GTK Vezetéstudományi Tanszék

Dr. Kolbe Tamás

menedzsment tanácsadó, Hay Management Tanácsadó Kft.

Mai gyorsan változó világunkban nem az a fontos, hogy jelenleg mit tud az egyén vagy a szervezet, hanem az, hogy mennyire tud változni, fejlődni. A rendszerváltással és a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozással párhuzamosan paradigma váltásra van szükség a társadalom és a gazdaság minden szintjén.

A cégek, melyek foglalkozni kívánnak a meg növekedett verseny, a változó piaci helyzet kérdéseivel és változtatnának a működési rendszerükön szembe kerülnek a kérdéssel: hogyan kell véghez vinni a változtatásokat. Ezeknek a cégeknek a vezetése felismerte a versenyképesség új realitásaival való szembesülés szükségességét, hogy meg kell változtatniuk eddigi hierarchikus rendszerüket, vezetési stílusukat.

A kihívásokkal való szembenézés útja lehet a Teljes körű Minőségirányítás bevezetése. Mint minden változásban ezen az úton is a siker kulcsa az emberek, felelősségeik, feladataik és a folyamatok összhangba hozása. Ez egy vállalati rendszeren belül elképzelhetetlen az emberi erőforrás menedzsment aktív közreműködése nélkül.

Munkámban bemutatom a Teljes körű Minőségirányítás jellemzőit, az emberi erőforrás menedzsment feladatait a TQM bevezetése során és mivel a folyamatban a legnagyobb felelősség a felső vezetésre hárul az Amerikában kifejlesztett TQMRI kérdőíve segítségével felmérem a Herbária Rt. vezetőségének felkészültségét a változtatásra. A vezetők és beosztottainak válaszait elemezve, az eredményeket értékelve javaslatokat teszek a folyamat segítésére.

VÁLLALATI KULTÚRAFEJLESZTÉS

Compony of organization culture

Szerző: TÓTH KATALIN GTK V.

Témavezető: László Béla

MOL RT. szervezetfejlesztési munkatárs

_________________________________________________________________

A mai Magyarország a változások korszakát éli. Az egyre nagyobb piaci versenyben a gazdálkodó szervezetek vezetőinek feladata kibővült.

Felvetődik azonban az a kérdés, hogy " Mi volt a helyzet a vállalati személyzeti munka területén?" Hogyan lehet és kell ezen funkció korszerűsítését megvalósítani?

A gazdálkodó szervezetek vezetőinek fel kell ismerniük azt, hogy a vállalati személyzeti munka ismét reflektorfénybe kezd kerülni.

Az utóbbi időszak változásai a korábbi évekre jellemző adminisztratív és politikai funkciót betöltő területét egy igazi menedzseri tevékenységgé kezdi átalakítani. Ehhez először is meg kell fogalmazni a vállalati stratégiából adódó személyzeti követelményeket. Meg kell állapítani az általános és hosszabb távra érvényes célokat, meg kell találni a leghatékonyabb eszközrendszert.

Az emberi tényezőkkel való gazdálkodás azt jelenti, hogy fontos tőkének tekintik a vállalati munkaerőt, a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatot.

Az új vezetési stílust alkalmazva folyamatosan törekedni kell a vállalati dolgozók fejlesztésére, befolyásolásuk növelésére, a munka tökéletesítésére.

A korszerű személyügyi tevékenység fontos új funkciója a VÁLLALATI KULTÚRA alakításában való közreműködés. Az új helyzethez való jobb alkalmazkodást biztosító vállalati kultúra, a másfajta értékrend, gondolkodásmód térnyerése révén jelenik meg.

Dolgozatom megírásához szükséges támogatást a MOL RT. Humánpolitikai osztálya biztosítja.

GATE GTK. V. szekció

PÉNZÜGY-SZÁMVITELI, VÁLLALATGAZDASÁGTANI SZEKCIÓ

GÖDÖLLŐ, 1998. NOVEMBER 25.

BANKKÁRTYA-FORGALOM ELEMZÉSE AZ ÁÉB Rt.-NÉL

Analysis of credit card traffic in GBT Co. Ltd.

Szerző: ANDROVICS BRIGITTA, GTK IV. évfolyam

Témavezető: Arutyunjan Alex
tanszéki mérnök, GATE Üzemtani tanszék

Kovács Ferenc
Általános Értékforgalmi Bank Rt.

A kártya üzletág Magyarországon szinte minden bank számára az üzletpolitika kiemelt részét képezi, hiszen ez az üzletág a bankok szempontjából igen jövedelmező. A kártyahasználatot ezért minél nagyobb körben érdemes elterjeszteni. Ennek érdekében a kártyát használó ügyfelek számára előnyöket kell biztosítani, jó kártya konstrukciókat kell kidolgozni, és a használat feltételeit is meg kell teremteni.

A magyar pénzügyi piac bankkártyákkal való ellátottsága emelkedik, a versenytársak felzárkózásával a kártya előtt álló probléma a más kártyákkal rendelkezők elérése.

A kártya előtt álló potenciál oly hatalmas, hogy még a világ pénzügyi szempontból legfejlettebb régióiban is növekedést mutat. A fejletlenebb országokban – így Magyarországon is – a növekedés robbanásszerű.

Ez nem véletlen, hiszen a termék (a kártya különböző típusai) az általa termelt közvetlen bevételek – csatlakozási, illetve éves díjak, különféle fix, illetve tranzakciós-arányos költségek, kereskedői jutalékok mellett jelentős közvetett hozamokat is jelent a kibocsátó, illetve elfogadó bankoknak.

Gyakorlati elemzéseim során egy Magyarországon erős, 100%-s külföldi (orosz) tulajdonban lévő pénzintézetet választottam: Általános Értékforgalmi Bank Rt. Bemutatom a bankkártya-forgalmának és ahhoz fűződő költségek alakulását. Továbbá kísérletet teszek ezen ágazat működésének optimalizálására.

KÖZRAKTÁRAK MŰKÖDÉSE, SZEREPÜK A VÁLLALAT KÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁBAN ÉS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSUK RENDSZERE

Functions of the warehouse in the reserve economy, and it˘ s clearing system of accounts.

Szerző: Halmosi Tímea, GTK, V.

Témavezető: Vajna Istvánné Tangl Anita

egyetemi tanársegéd, GATE, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

Az országgyűlés megalkotta a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvényt. Erre azért volt szükség, mert az 1875. évi XXXVII. tcz. - Kereskedelmi törvény - VI. címe csak az alapelveket szabályozta. Több olyan kérdésre nem adott választ, amelyek miatt az újraszabályozás a jelenlegi gazdasági viszonyok között elkerülhetetlenné vált.

Ez azért volt egyre sürgetőbb kérdés, mert a közraktározás intézménye után az elmúlt néhány évben fokozott érdeklődés mutatkozott. Ennek oka, hogy a gazdaság problémája a termelők oldaláról a hitelhiány, a hitelezők oldaláról pedig az, hogy követeléseik biztosítékai nem megfelelőek. A szóban forgó finanszírozási konstrukció azonban, mint a rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés egyik eszköze, mindkettő problémára megoldást adhat.

Mindezek miatt szükséges, hogy minél többen, pontosabban tudják alkalmazni, megértsék működését a termelők, pénzintézetek, biztosítók, gazdálkodó szervezetek egyaránt.

Működésével kapcsolatban a legfontosabb kérdések:

Ahhoz, hogy megértsük milyen lehetőségek rejlenek a közraktározásban fontos tudni, hogy konkrétan mit nyújt:

AZ FVM TULAJDONOSI FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ GYÜMÖLCS- ÉS DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI KUTATÓ- FEJLESZTŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 1997. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE

The analysis of economy of bruits and ornamental plants breeding researching and improving economic companies of FVM in 1997.

Szerző: Kerekes Margit, GTK. IV.

Témavezető: Kimmel István

főtanácsos, FVM

Véghné Bálint Katalin

egyetemi adjunktus, GATE GTK Számviteli- és Pénzügyi Tanszék

A dolgozat elkészítésekor az FVM tulajdonosi felügyelete alá tartozó gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztő gazdasági társaságok 1997. évi gazdálkodásának elemzését, valamint ezen gazdasági társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetének bemutatását tűztem ki célul.

Munkám elkészítéséhez nagy segítséget kaptam az FVM Vagyonkezelési és Tulajdonosi Önálló Osztályon eltöltött három hetes nyári gyakorlat során. A publikációm elkészítésének ideje alatt betekintést nyertem az osztály belső okmányaiba, a társaságokat személyesen is meglátogattam, s ott a vezetőkkel való személyes találkozás során gyűjtött információkat lehetőségem nyílt felhasználni.

Dolgozatom első részében az FVM tevékenységét tükröző vagyonkezelési és privatizációs feladatok végrehajtását, a társasági vagyon és az 1997. évi gazdálkodás alakulását mutattam be a gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztő gazdasági társaságok nyomán, s mellékeltem a mérleg eszköz- forrás, valamint eredményösszesítőit. Ennek folytatásaként a dolgozat második felében a társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetét igyekeztem bemutatni.

A téma feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a társaságok tevékenységének középpontjában a kutatás- fejlesztés áll, amelynek célja, hogy tudományosan megalapozza és előkészítse azokat a fejlesztéseket és tennivalókat, amelyek elvezetnek a Nyugat- Európához történő felzárkózáshoz. A piaci stratégia alapkoncepciója állami-, vállalati megbízások és megrendelések alapján, de döntően olyan kutatási- fejlesztési eredmények létrehozása, melyek a gyakorlat számára eladhatók és azok eredménye a felhasználóval megosztható. Az így létrejövő árbevétel fedezze a folyó kiadásokat, de eredménye alapot nyújtson a közép- és hosszú távú alapozó vagy alapozó jellegű kutatások részleges fedezetére is.

A Józsefmajori kísérleti- és Tangazdaság növénytermesztési ágazatainak összehasonlító értékelése

Comparative analysis of crop producing branch at Józsefmajor
Experimental Farm

Szerző: DÉVÉNYI KRISZTINA GTK IV.

Konzulens: Dr. Takácsné Dr. György Katalin

egyetemi docens, GATE Üzemtani Tanszék

Kovács Attila

egyetemi tanársegéd, GATE Üzemtani Tanszék

Magyarország birtokszerkezete az 1991-ben megkezdett kárpótlás révén igen nagy változáson ment keresztül. Míg a rendszerváltás előtt a nagyüzemi birtokméret volt jellemző, a renszerváltást követően felaprózódást figyelhetünk meg. Több vizsgálat szerint, a teremelési szerkezet függvényében - intenzív kultúrák esetén - az egy család megélhetéséhez szükséges minimális birtokméret kb. 30-70 hektár. Ilyen méretű földterülettel a tulajdonosoknak mindössze 1 %-a rendelkezik.

A Gödöllői Agrárdudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara már 1989-ben felvetette az ötletet egy tangazdasg létesítéséről, amely mintául szolgálhatna a - közepes méretű - családi gazdasgáoknak. A cél egy “a korszerű gazdasági elveknek megfelelő méretű és szerkeztű, racionális családi gazdaság” létrehozása volt.

Dolgozatomban a tangazdasg növénytermesztési rendszerét kívánom bemutatni, összehasonlítva az ország más gazdaságaiban meglévő szemléletmódokkal, és az általuk elért eredményekkel, az utolsó két év alapján.

Be kívánom mutatni, hogy a gazdaságban milyen szemléletmóddal és gazdálkodással tudják megvalósítani a termőhelyi adottságok, a rendelkezésre álló termelőeszközök (erőforrások), az üzemi méret, a tevékenységi körök és a szakmai tudás összehangolását a jövedelmezőség érdekében.

A KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁLTOZÁSA ÉS ALKALMAZKODÁSA A VÁLTOZÓ PIACI KÖRNYEZETHEZ.

Changes in the hierarchical stucture of the Kereskedelmi és Hitelbank Rt. And its approximation to the varying market circumstances.

Szerző: Horváth Zoltán, GTK. V.

Témavezető: Dr. Takácsné dr. György Katalin

egyetemi docens, GATE GTK Vállalatgazdaságtan Tanszék

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A működését 1987. Január 1-én, a kétszintű bankrendszer keretében kezdte meg. A két szintű bankrendszer teremtésétől azt is várták, hogy a kereskedelmi bankok majd üzletileg megalapozott hiteleket nyújtanak, rossz hiteleiktől megszabadulnak, a pénzügyileg kilátástalan helyzetbe került vállalatok ellen csődeljárást kezdeményeznek. Azonban rögtön induláskor számos és igen súlyos problémával kellett a banknak szembenézni, melyek összefoglalva a következők:

Dolgozatomban elemzem a külső környezetet 1987-1997 között, melyben a K& H működött. Majd azt vizsgálom, hogy a nem üzleti alapon működő MNB-ből kivált bank hogyan alkalmazkodott a piaci körülményekhez, hogyan változott a szervezeti felépítése és így az irányítása, azért, hogy talpon tudjon maradni az egyre élesedő banki versenyben. Mennyiben változtatták meg a a bank irányítását és működését az állami beavatkozások (hitelkonszolidáció, bankkonszolidáció, adóskonszolidáció), a privatizációra való felkészülés és a privatizáció. Különös figyelmet szentelek a marketingnek, mely a verseny erősödésével került egyre inkább előtérbe, és ma már alapvető szerepet tölt be a bank életében.

Dolgozatom megírása előtt célul tűztem ki, hogy teljes képet adjak arról, hogyan győzte le a K& Ha súlyos nehézségeket, és a folyamatos változtatások után hogyan találták meg azt a szervezeti felépítést, irányítási formát, amellyel stabilan, a piaci igényeknek megfelelően és nem utolsósorban eredményesen tudnak működni.

SZAKÉRTŐI RENDSZERREL FELTÖLTÖTT

Monte-Carlo-Módszerrel támogatott takarmányadag optimalizálás alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági szaktanácsadásban

Expertsystem for Parametersetting and MCM for Optimizing of Fooderration

in field of Extension Systems

A szerző neve: Kese-Nemes Áron, GTK, Csíkszeredai képzés, V. évfolyam

Témavezető: Dr. Pitlik László,

egyetemi adjunktus, GATE GTK. Gazdasági Informatika Tanszék

Dolgozatom mondanivalója három fő fogalom köré csoportosul: szaktanácsadás, szakértői rendszer, Monte-Carlo-Módszer. Ezen három fogalomkört egy esettanulmány alapján fogom vizsgálni, melynek témája egy szaktanácsadást és szaktanácsadót támogató szakértői rendszerrel feltöltött – tejhasznú szarvasmarha takarmányadagot optimalizáló – Monte-Carlo-Módszer.

A dolgozat első részében felvázolom Románia mezőgazdaságának alakulását az 1998-es változások után, különös figyelmet szentelve a kis és középgazdák helyzetére, azok információellátottságára majd ezt követően – a magyarországi helyzettel párhuzamot vonva – bemutatom a kormányzati és az egyéb szférák szintjén Kovászna megyében működő szaktanácsadó hálózatot. Szó kerül a továbbiakban a szaktanácsadót segítő rendszerekről, ezek bevezetésének és működtetésének lehetőségeiről, buktatóiról, s végül a szakértői rendszerekről, ill. egy jellegzetesen számítógépes problémamegoldó módszerről a Monte-Carlo-ról. E két rendszer ötvözéséből egy felhasználó-közeli (intelligensnek tűnő) software-t kapunk, ahol a szakértői rendszer tölti be az interface szerepét az MCM-t pedig nevezhetjük a "motor"-nak.

A dolgozat második részében egy – az előzőekben vázolt – általam készített és még fejlesztés, bővítés alatt álló rendszert mutatok be, amely egy gazdaság állatállományának – eső fázisban a tejhasznú szarvasmarhák –takarmányadag-optimalizálását végzi. A továbbiakban bemutatom a konkrét alkalmazási lehetőségeket, a rendszer elfogadtatthatóságát, a felhasználók hozzáállását.

Befejezésül elemzem a rendszer fejlesztése során felmerült akadályokat és meg próbálok néhány fejlesztési irányt előrevetíteni.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, AZ INFORMATIKA ÉS A CONTROLLING KAPCSOLATÁNAK KOMPLEX ELEMZÉSE VÁLLALATGAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBŐL

HAJDÚ-BÉT RT. DEBRECEN

The complex analysis of the relation ship between the quality insurance, information system and controlling

HAJDÚ-BÉT LTD. DEBRECEN

Készítette: Mikáczó Andrea GTK. V.

Nagy Andrea Katalin GTK. V.

Konzulens: Dr. Takácsné dr. György Katalin

egyetemi docens, GATE GTK Üzemtani tanszék

Napjainkban egyre több vállalatnál ismerik fel a minőség fontosságát, ugyanis ez alapvető versenykövetelmény, illetve a vevői elvárások legmegfelelőbb kielégítésének egyik elengedhetetlen eszköze.

A vállalati stratégiát a minőségi szemlélet mellett elkötelezetten kell kialakítani. Ennek része a minőségbiztosítási rendszerek valamelyikének bevezetése. Ezen rendszerek, mint az ISO 9000, illetve a HACCP hasznos segítséget nyújtanak abban, hogy egy üzem tevékenységét dokumentálják és az előírt követelményeket helyesen alkalmazzák a gyakorlatban.

Amióta a számítástechnika egyre nagyobb teret hódít, természetes igény merült fel a papírok kiváltására a számítógép felhasználásával. A vezetés feladata annak felismerése és elfogadása, hogy a számítógéppel támogatott minőségügyi rendszerek a papírok kiváltásán túl egy hatékonyabb működést is lehetővé tesznek.

A controlling olyan funkciókat átfogó irányítási eszköz, amelynek feladata a tervezés, az ellenőrzés és az információellátás összehangolása. A controlling tehát a vezetés egyik támasza: lehetővé teszi a vezető számára, hogy célra orientáltan a környezeti változásokhoz igazodva irányítsa a vállalatot, és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelően lássa el.

A hatékonyabb vállalatvezetés érdekében indokolttá válik egy Integrált Vállalatirányítási Rendszer kiépítése, mely által lehetőség nyílik a gyors és megalapozott gazdasági döntésre.

Ezen körülmények ismeretében tűztük célul e téma átfogó feldolgozását. Reméljük e dolgozat által sikerül rávilágítanunk hétköznapjaink legfontosabb problémaira, feladataira s ezáltal felhívni a figyelmet a téma aktualitására.

PIACI KOCKÁZAT ALAPÚ TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS A HITELINTÉZETEKNÉL ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALTOKNÁL

Market risk capital requirment for the credit institutions and investment firms

Szerző: PETKY TAMÁS, GTK IV

Témavezető: Seregdi László

Főosztályvezető helyettes, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet

Az Európai Unióban 1993. Május 15-én fogadták el a befektetési szolgáltatások végzéséhez kapcsolódó, az unión belüli egységes tőkeszükségleti követelményeket meghatározó direktívákat. E irányelv a magyar jogrendszerbe ültetésének szándéka egybeesik az univerzális bankrendszer hazai kialakítására irányuló kormányzati akarattal.

Az uniós direktívák elsősorban szemléleti változást jelent a tőkekövetelmények szabályozásában. Eddig a tőkekövetelmények kizárólag hitelezési kockázatra épültek. Napjainkra viszont a pénz- és tőkepiacon lényeges változások mentek végbe, a bankok tevékenységében és jövedelemszerzésében a különböző származékos ügyletek részaránya megnőtt. E változás hatására előtérbe került a piaci kockázat alapú tőkekövetelmény meghatározás. A direktíva átvétele Magyarországon számos jogszabály megváltoztatására, illetve újak megalkotása válik szükségessé.