Vállalkozáselemzési Osztály

A magyar mezőgazdasági tesztüzemi információs hálózat az
Európai Unió felé vezető úton

POPPE, KRIJN — KOVÁCS GÁBOR —KESZTHELYI SZILÁRD

Magyarországon a szövetkezetek átalakulása, az állami vállalatok privatizációja, a termőföld magántulajdonba kerülése révén a gazdálkodó egységek száma a korábbinak a többszörösére nőtt. Közülük a nagyobb méretű gazdasági szervezetek információ-szolgáltatása bár jelentős átalakításra szorul, de többé-kevésbé megőrizte működőképességét. Ezzel szemben a magángazdaságokról csak minimális ismerettel rendelkezünk. Az agrárpolitikai intézkedések tervezéséhez, gyakorlati kivitelezéséhez és felülvizsgálatához viszont elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság egészére, valamint az üzemek minden fontosabb csoportjára vonatkozóan megbízható és aktuális információk álljanak rendelkezésre. Hasonló információigény jelentkezik az Európai Unió szintjén is.

A közös agrárpolitika kialakításához szükséges információk biztosítása céljából az Unió tagországai egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő üzemgazdasági információs rendszert működtetnek. A tagországok számára kötelező az adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz, egységes könyvelést vezetnek, s adataikat az adatvédelemre vonatkozó előírások szigorú betartása mellett az említett agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. A rendszer elnevezése: Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (ang.: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN). A tagországok nemzeti adatgyűjtései az adott ország sajátos igényeinek megfelelően az adattartalom tekintetében általában bővebbek a közösségi rendszernél. A nemzeti információs rendszereket eltérő elnevezésekkel illetik. Nálunk német mintára a tesztüzemi (információs) hálózat elnevezés kezd meghonosodni.

A továbbiakban beszámolunk a magyar tesztüzemi hálózat kiépítésének előkészületei során alkalmazott módszertani megoldásokról (az agrárpolitikai célok elemzése, az érintett szervezetek elemzése, a hálózat tevékenységeinek elemzése) és ismertetjük a gyakorlati megvalósításban elért eredményeket.

1. A magyar tesztüzemi információs hálózat kiépítésének előkészítő munkálatai

1.1. Az üzemektől gyűjtendő adatok struktúrájának kidolgozása

 

A magyarországi tesztüzemi hálózat adatrendszerének kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni az Európai Bizottságnak a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatra (MSZIH) vonatkozó feladat-definícióját, valamint a magyar agrárpolitika célkitűzéseit.

Az MSZIH módszertani útmutatójában a következők szerint történik a hálózat feladatának meghatározása:

"A politikai kezdeményezések és döntések megalapozásához az Európai Közösségek Bizottságának szüksége van:

i) információkra az üzemek jövedelmeinek szintjéről, valamint

ii) elemzésekre a politikai döntések lehetséges hatásairól.

A bizottság ezen funkciók ellátására hozta létre a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot."

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény szerint a magyar agrárgazdaságban a következő célkitűzéseknek kell érvényre jutniuk:

A tesztüzemi hálózatból nyert információknak — amellett, hogy lefedik a brüsszeli igényeket — elsősorban a fentiekben vázolt agrárpolitikai célok megvalósítását szolgáló intézkedések meghozatalát és azok folyamatos kontrollját kell biztosítaniuk (természetesen az egyéb forrásokból származó információkkal együtt).

A tesztüzemek információszolgáltatásának súlypontjait tehát — véleményünk szerint — az alábbi területekre célszerű helyezni:

1. A termékek (termelési folyamatok) hazai és nemzetközi versenyképességének alakulása, mindenek előtt a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált naturális ráfordítások, valamint a termelés költségének és jövedelmezőségének bemutatásával.

2. Az üzemek méretében és a tulajdoni viszonyokban bekövetkező változások (életképes gazdaságméret, a földtulajdon és a földhasználat nagyobb fokú egybeesése).

3. A termelés anyagi-műszaki feltételeinek változása (a beruházások alakulása, a termelőkapacitások cseréje, korszerűsítése).

4. A termelés és a termelési szerkezet alakulása (a termelés racionális mértékű növelése; a természeti adottságok jobb kihasználását, az üzemi jövedelmek növelését eredményező termelésszerkezeti változások).

5. A mezőgazdasági foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a mezőgazdasági jövedelmek alakulása.

6. Az agrártámogatások hatása a versenyképességre és a jövedelmezőségre.

7. A természeti környezet és a mezőgazdaság kölcsönhatásai.

A fentiekben körvonalazott információigény — amely szélesebb körű, mint amit az uniós adatszolgáltatás megkíván — kielégítését szolgáló üzemi kérdőív (adatstruktúra) az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben (AKII) kialakításra került. Szélesebb körű szakmai megvitatására és véglegesítésére 1998-ban kerül sor. A kérdőív az alábbi adatcsoportokat tartalmazza:

  • a befektetett eszközök állományának változása,
  • kimutatás az állatállomány értékéről,
  • kimutatás a készletek értékéről,
  • kimutatás a követelések esedékességéről,
  • kimutatás a kötelezettségek lejáratáról,

Az adatok forrásául alapvetően a szabályszerű kettős könyvvitel szolgál, a szükséges analitikus üzemi nyilvántartásokat is beleértve. Az adatgyűjtés minden cégjogi formára egységesen alkalmazható rendszerben történik, de szükség szerint lehetőség van az eltérő sajátosságok figyelembe vételére is (pl. eltérő rendszerben közlik munkaerő-állományukkal kapcsolatos adataikat az egyéni és a társas vállalkozások). Az adatok előállítása (a könyvvitel) egyéni vállalkozások esetében könyvelőirodák bevonásával történik, nagyobb üzemek - a feltételek megléte esetén - önállóan is végezhetik. Mindkét esetben számítógépes könyvelőprogram alkalmazása van előirányozva.

Az átalakult nagyüzemekben (és általában a számviteli törvény alapján kettős könyvelésre kötelezett gazdasági szervezeteknél) az adatok jelentős része jelenleg is rendelkezésre áll. Ezen a területen a szükséges kiegészítéseket kell végrehajtani, illetve a tartalmi és formai összehangolást kell megvalósítani. Az egyéni (családi) gazdaságok kettős könyvvitelre alapozott adatszolgáltatását viszont gyakorlatilag az alapoktól kezdve kell kiépíteni és megszervezni. Ez a könyvelőirodák feladata, költségeiket az állam finanszírozza.

A korábbiakban említett agrártörvény konkrétan is rendelkezik a tesztüzemi információs hálózat létrehozásáról, amikor kimondja, hogy az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében a kormány reprezentatív üzemgazdasági információs rendszert hoz létre és működtet.

1.2. Az érintett szervezetek elemzése

Jóllehet az eddigiekben főként a tesztüzemi hálózatnak az agrárágazat irányításában betöltött szerepéről esett szó, de nyilvánvaló, hogy a feldolgozott adatok használatában más szervezetek is érdekeltek. A felhasználók igényeinek lehető legnagyobb mértékű kielégítése mellett az adatszolgáltatók, az adatgyűjtők, a szervezésben közreműködők lehetőségeit és kívánalmait is figyelembe kell venni a rendszer kialakítása és működtetése során. Ilymódon remélhető az érintettek zavartalan együttműködése, valamint az is, hogy a tesztüzemi hálózat meg fogja találni helyét a komplex mezőgazdasági információs rendszerben.

Az érintett szervezetekről és a rendszerben betöltött szerepükről az 1. ábra ad áttekintést. (Az ábra a jövőbeli helyzetet mutatja, így például feltünteti azokat a szereplőket is, amelyek csak a későbbiekben foglalják el helyüket a kapcsolati rendszerben.)

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az AKII-t jelölte ki a tesztüzemi hálózat bázisintézményeként. Az intézet feladata a hálózat működésének szervezése, szabályozása, az érintett intézmények közötti együttműködés fenntartása, az adatok ellenőrzése, feldolgozása, elemzése, továbbá az eredmények közzététele. Más szervezetekkel együttműködve az AKII végzi a rendszer teljes mértékű EU-harmonizációjából adódó módszertani fejlesztéseket is.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozza és ellenőrzi a rendszer működését. Ennek ellenében — előre szabályozott módon, vagy eseti igények alapján — információkat kap az agrárpolitikai döntések előkészítéséhez. Az FVM-nek fontos szerepe volt a tesztüzemi hálózat jogszabályi hátterének a kialakításában is, ami az 1997-es agrártörvényben valósult meg.

A könyvelőirodák feladatairól röviden már esett szó. 1997-től — az agrártámogatási rendszer keretében — állami támogatásra benyújtott pályázatuk alapján nyerhetik el az egy-egy megyére szóló megbízásukat. Rajtuk múlik elsősorban, hogy az üzemi adatok egységes tartalommal és formátumban jelenjenek meg. (Ehhez a jelenleginél részletesebb és operatívabb módon kell — egy kézikönyvben — az adatdefiníciókat megfogalmazni és rendelkezésükre bocsátani.) Az ő szervező és meggyőző tevékenységük eredménye főként, ha az üzemek a szükséges számban és összetételben kapcsolódnak be az adatszolgáltatásba. Ezért fontos, hogy munkatársaik az adott körzetben kapcsolatokkal, ismeretséggel rendelkezzenek és a gazdák szemében hitelesek legyenek. (Könyvelőirodaként egyébiránt nem csak kifejezetten könyvelési szolgáltatást végző vállalkozások, hanem megfelelő felkészültségű munkatársakkal és technikai háttérrel rendelkező egyéb szervezetek is megjelenhetnek.)

Az adatszolgáltató gazdaságok kulcsszerepet játszanak, mivel együttműködési készségük és gondosságuk befolyásolja az alapadatok megszerzésének lehetőségét és azok minőségét. A jelenleg alkalmazott megoldás szerint alapvetően a könyvelőirodáknak kell megoldaniuk a termelők együttműködésre történő motiválását. Erre — mint az eddigi tapasztalatok is mutatják — számos megoldás létezik: a könyvelési eredmények megbeszélésétől, a termelőknek nyújtott adótanácsadástól kezdve, pályázatok összeállításán keresztül, tanfolyamok, tanulmányutak szervezéséig terjed a skála. Az adatszolgáltatók számának növekedésével lehetőség nyílik az információknak a gazdálkodókhoz történő visszaáramoltatására is. Ezáltal a termelők összehasonlítási alaphoz jutnak, vagyis adataikat összevethetik a hasonló adottságú üzemek átlagával és kimutathatják saját erősségeiket és gyenge pontjaikat. Ezek ismerete pedig az üzem továbbfejlődésének egyik záloga lehet.

A későbbiekben belépő új szereplők közé fog tartozni az Európai Bizottság, amely szabályzatokat és útmutatást nyújt ahhoz, hogy Magyarország adatai bekerülhessenek az Unió adatbázisába, másfelől információkat ad át hazánknak más európai országok mezőgazdaságáról. Az EU FADN-szakbizottsága informálisan máris jelezte, hogy a csatlakozást megelőzően is fogadna adatokat Magyarországról, s ezért az Unióban szokásos költségtérítést is biztosítaná (jelenleg üzemenként 120 ECU).

További új résztvevő a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH fogja szolgáltatni a gazdaságszerkezeti összeírásból származó adatokat, amelyek a tesztüzemi hálózat üzemkiválasztási tervének alapját képezik. A tesztüzemi hálózat információt fog szolgáltatni a KSH-nak az ún. standard fedezeti hozzájárulásokról az üzemosztályozási rendszer kialakításához, más adatok pedig a Mezőgazdaság Számlák Rendszerében hasznosulhatnak.

A kutatók (az AKII-nál, illetve az agráregyetemeken) szintén az érdekeltek új csoportját képezik. Számukra a tesztüzemi hálózat adatai nagyon hasznosak lehetnek pl. az EU-csatlakozás mikroökonómiai hatásainak elemzésénél. Ezenkívül a tesztüzemi hálózat adatai a makromodellek inputjaiként is felhasználhatók. Az agráregyetemek kutatói, hallgatói az adatgyűjtő munkába is bekapcsolódhatnak, amint az pl. az Egyesült Királyságban kiterjedten történik, és Magyarországon is megvalósult. (Jelenleg a Debreceni Agrártudományi Egyetem vesz részt adatgyűjtőként a programban.) De pl. az AKII informatikai részlegének árstatisztikával foglalkozó munkatársai és mások is bekacsolódhatnak résztvevőként azáltal, hogy a jelenlegi és jövőbeli árakról adatokat szolgáltatnak, amelyek előrejelzéseket tesznek lehetővé. Az EU-szabályozásnak megfelelően a tesztüzemi hálózatnak kell jeleznie ugyanis a rövidtávú fejlődési folyamatokat is; ennek következtében sok tagországban foglalkoznak jövedelemprognózisok készítésével.

A Magyar Agrárkamara jelezte, hogy munkájuk ellátásához szükség lenne a tesztüzemi hálózat adataira. Hajlandók közreműködni az üzemek kiválasztásában. Ez kedvező helyzet lenne, mivel segítene a hálózatot független tevékenységként bemutatni, amely biztosítja, hogy az adatokat a gazdálkodók érdekében lehessen hasznosítani.

1.3. A tesztüzemi hálózat keretében végzett tevékenységek elemzése

Az érdekelt intézmények a tesztüzemi hálózat keretében széles körű tevékenységet folytatnak. Ezeket a tevékenységeket ún. folyamat-modellben lehet csoportosítani. Ez a modell a tevékenységek szerkezetét írja le. (lásd 2. ábra). A modell nem csak arra szolgál, hogy a rendszer bemutatását a kívülállók számára megkönnyítse, hanem a továbbfejlesztésnek is kiinduló pontját képezheti. Esetünkben az összes folyamatra (tevékenységre) vonatkozóan leírható a jelenlegi és a jövőbeli állapot eltérése, amely meghatározza a további előrehaladás lépéseit.

A folyamat-modell 9 funkciót (tevékenységcsoportot) tartalmaz, összhangban az Európai Bizottság folyamat-modelljével. Az első négy az irányítótevékenységek különböző szintjeire, a következő kettő az adatok átvételére és kezelésére, a hetedik az információk közzétételére, a nyolcadik a külön kívánságra történő (ad-hoc) információ-előállításra, az utolsó pedig az előrejelzésekre vonatkozik. Részletesebben:

A stratégiai tervezés célja, hogy a tesztüzemi hálózat irányítását és működését összehangolja a külső környezet változásaival a hosszú távú siker érdekében. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni az (agrár)politika változásait, hogy lássuk: szükség lesz-e új típusú adatokra a jövőben. Magyarország esetében különösen fontos szem előtt tartani az EU-csatlakozási tárgyalásokat, mivel ez befolyásolja a magyar agrárpolitikát és így az adatszükségletet is. Hasznos lesz továbbá az EU-FADN-t és az ott zajló innovációs folyamatokat (ezek az ún. PACIOLI-projekt keretében folynak) figyelemmel kísérni, mivel ez a Magyarországon folyó fejlesztést is befolyásolja.

A legtöbb idetartozó tevékenységre egy éven belül egyszer vagy kétszer kerül sor bizonyos kiemelt időpontokban (pl. új agrárpolitikai dokumentumok közlése). Mivel a szervezeti struktúra (tesztüzemi bizottság, regionális bizottságok, EU-összekötőiroda) Magyarországon még nem épült ki, viszont a kapcsolatok a növekvő számú érdekelttel együtt bővülnek, a szervezeti kereteket fejleszteni kell.

Az adatmenedzsment célja az adatok minőségének biztosítása az adat-definíciók kidolgozása, aktualizálása, az üzemkiválasztási és adatgyűjtési eljárások megfelelő kialakítása révén. A 2. ábrán több folyamat elnevezése magáért beszél. Az elemzés módszertana a mutatószámokkal és a prezentációs módszerekkel foglalkozik, annak érdekében, hogy a felhasználók értelmezni és hasznosítani tudják az adatokat. Mivel az üzemek esetenként vonakodnak csatlakozni a tesztüzemi hálózathoz, továbbá mivel a termelők, valamint egyes könyvelők a gazdasági elemzésben járatlanok, ezért fontos feladat egy világos public relations stratégia kialakítása és a felhasználók betanításának megszervezése.

Az operatív menedzsment rendszeresen ismétlődő tevékenység a napi munkavégzés zavartalansága érdekében. Magában foglalja a különböző ülések, megbeszélések gondos előkészítését. Ezen felül irányítani kell a könyvelő irodákkal való kapcsolattartást, beleértve a forró dróton keresztül történő tanácsadást is, arra az esetre, ha valamilyen sürgető kérdés, probléma merülne fel.

Az adatfeldolgozó rendszer menedzselése funkció a tesztüzemi hálózat szoftver- és hardverrendszerével foglalkozik. Az adatbáziskezelő szoftvert az AKII-n belül kell használni. Az adatrögzítő szoftvereket a könyvelő irodáknak, illetve a nagyobb termelőszervezeteknek kell megkapniuk. Ellenőrző szoftverek fejlesztésére is szükség van (és részben át lehet venni az EU-tól), amelyeket a könyvelő irodák is megkapnak. A szoftverek karbantartása magában foglalja a továbbfejlesztést is.

Az adatok fogadása funkció az adatok konkrét kezelését jelenti azzal a céllal, hogy az adatbázis hibamentes legyen. Ennek érdekében plauzibilitási ellenőrzésnek kell alávetni a könyvelőirodáktól kapott adatokat. Az adatok alapján történik az üzemtípusok és a méretkategóriák meghatározása, valamint a jövedelem- és egyéb mutatók számítása.

A minta reprezentativitásának ellenőrzéséhez és a súlyozási faktorok kiszámításához a gazdaságszerkezeti összeírás adatai kerülnek felhasználásra.

Az adatok forgalmazása funkció egyrészt a táblázatokat és szöveges értékelést tartalmazó éves jelentés publikálását jelenti. További feladat az információk eljuttatása az EU részére és kutatási célokra. A megjelent információkkal kapcsolatban várhatóan gyakran merülnek majd fel kérdések, pl. definíciók értelmezésére vonatkozóan, és előfordulhatnak különböző kívánságok, illetve panaszok is. Ezért szükség van a felhasználókat segítő tájékoztatásra ( információs pult ).

A standard szöveges jelentések és adatok nyilvánosságra hozatalán túl gyakran jelentkezhetnek egyedi információ-igények is. A tesztüzemi hálózatot fel kell készíteni az ilyen elemzése végrehajtására is. Ennek — más tényezőkkel együtt — hatása lesz az adatbáziskezelő szoftverre is.

A könyvelési adatok a múltra vonatkoznak. Ennek ellenére a felhasználókat az aktuális jövedelem-helyzet is érdekli. Ezért a tesztüzemi hálózat adataira építve gyakran kell szimulációt készíteni az aktuális ár-adatokat vagy a változási indexeket felhasználva. Ez az előrejelzések készítése funkció szerepe.

2. A tesztüzemi hálózat gyakorlati kiépítésének állása

Az információs hálózat létrehozásának előkészítése 1995 második felében kezdődött meg az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben német kormányzati támogatással, az FVM felügyelete és finanszírozása mellett. (A rendszer kialakítására egy PHARE-program keretében már 1991-ben is folytak munkálatok az AKII-nál, de ezek a szükséges anyagi források hiányában csak részeredményekre vezettek.)

A felkészülést és módszertani alapozást jelentő 1995. év után 1996-ban Fejér megyében került sor az EU-konform tesztüzemi adatgyűjtési módszer kísérleti beindítására. Célkitűzésként 50 üzem felmérése szerepelt, amelyek közül 40 eltérő méretkategóriájú és gazdálkodási típusú egyéni vállalkozás volt (a kettős könyvelést az utóbbiakban egy könyvelő- és szaktanácsadó iroda szervezte meg). Értékelhető adat végül 42 üzemből érkezett, ezek feldolgozása 1997 júniusában megtörtént, s az eredményeket kiadvány formájában az AKII a kísérleti jelleg és a kisszámú minta miatt csak szűk körben megjelentette.

1997-ben már 6 megyére terjedt ki az adatgyűjtés (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas megyék) és 500 üzemet fog át. A vizsgált üzemkör az 5 ha-nál nagyobb területen gazdálkodó, vagy 5 számosállatnál többet tartó egyéni gazdaságokból és a gazdasági szervezetekből állt össze. Az üzemek a mezőgazdasági tájkörzetek szerinti elhelyezkedésük, méretük és termelési profiljuk figyelembe vételével kerültek kiválasztásra. Az adatgyűjtést magángazdaságoknál a számviteli számlák és egyéb nyilvántartások folyamatos évközi vezetését is beleértve 1997-ben négy, közbeszerzési eljárás során kiválasztott adatgyűjtő szervezet végezte. Az adatgyűjtők az adatszolgáltatás feltételeit az üzemekkel kötött megállapodásban rögzítették.

A KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaságban mintegy 70 000 olyan üzem található, amelynek a mezőgazdasági területe 5 ha-nál nagyobb, vagy 5 számosállat-egységnél több állatot tart. Ezek többsége részmunkaidős családi gazdaság, de mivel ezek súlya összességében igen jelentős, a mintából való kihagyásuk nem engedhető meg. A 70 000 a gazdaságban a termőterületnek hozzávetőlegesen 72 %-át használják és az állatállomány 68 % át tartják. Ha Magyarországon — szemben az EU rendszerén belüli 1,5 % átlagos kiválasztási aránnyal — egyelőre 3 %-os átlagos mintavétellel számolunk, akkor a tesztüzemi hálózat teljes kiépülését feltételezve

350-400 jogi személyiségű gazdasági társaság és szövetkezet, valamint
1600-1800 egyéni gazdaság, vagyis összesen mintegy
2 000-2100 üzem

kiválasztására, illetve az adatszolgáltatásban történő önkéntes közreműködésére van szükség. A kívánt üzemszám elérése a 2000. évre tervezhető.

A fokozatos mennyiségi fejlesztéssel együtt kell, hogy járjon a reprezentativitás növelése és — a kezdetben szükségszerűen jelen levő - módszertani szükségmegoldások kiküszöbölése.

Ki kell építeni a hálózat szervezeti hátterét (a meglevő szervezetek bevonásával), meg kell oldani a részvevők kiképzését. A fokozatos kibővítéssel és módszertani továbbfejlesztéssel párhuzamosan a tesztüzemi hálózat céljait és működését meg kell ismertetni a szakmai közvéleménnyel. Meg kell szervezni továbbá az eredmények széleskörű hasznosítását is. A feladat nagysága minden érintett csoport és szervezet tevékeny, segítő közreműködését kívánja meg.

 

IRODALOMJEGYZÉK

  1. Farm Accountancy Data Network. An A to Z of methodology. Commission of the European Communities, Brussels, 1989.
  2. 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről.
  3. Poppe, K. J. — Kovács G. — Keszthelyi Sz.: The Hungarian Farm Accountancy Data Network on the Road to the EU: the strategy 1998-2000. Kézirat. Budapest, 1997.