Az elvárásrendszerrel, a monitoringgal, és az információáramlással kapcsolatban megfogalmazható követelmények a másodlagos nyersanyagok környezetkímélő hasznosítása terén

(Christian Noell nyomán, 1998. GIL-Tagung, Halle)

1. A mezőgazdaság szerepe az anyag- energia és információáramlás körfolyamataiban

Miután Németországban – az eddigi számos kapcsolódórendelet és törvény mellett - hatályba lépett az új törvényi szabályozás a recycling-gazdaságról, a hulladékokról, s különösen a kommunális szemétről, valamint a trágyázásról ill. a közeljövőben várhatóan a trágyázó anyagokról, vagyis kialakulni látszik ahulladékgazdálkodás új rendje, ezért a német mezőgazdaságnak is jelentős változásokkal kell számolnia a jövőben. Ezen változások egyike, hogy a deponálással szemben az újrahasznosítás minden hulladék esetében előnyt élvez. A kommunális hulladékok szervesanaygtartalmú részei pedig 2005 után egyáltalán nem deponálhatók. Ebből következően újra kell gondolni a komposztálás, erjesztés, égetés, takarmányozás, ill. a mezőgazdasági területekre való kijuttatás lehetőségeit. Ezáltal a jövő egyik fontos versenyelőnytbiztosító tényezője a földterület lesz. A becslések szerint az említett módozatok segítségével ártalmatlanított hulladék érteke potenciálisan 2-15 mrd/év német márkára rúghat. Természetesen számolni kell eközben bizonyos restrikciókkal, célkonfliktusokkalés kockázatokkal. Egy példa a szennyvíziszap-kezelés módozatainak költségeiről:

Szennyvíziszap-kezelés módozatainak költségei

  • Egyedi égetés: 900-2000 DM/szárazanyag tonna (szat)
  • Vegyes égetés barnaszénre alapozott erőműben: 650-820 DM/szat
  • Víztelenített szennyvíziszap deponálása: 500-1500 DM/szat
  • Mezőgazdasági hasznosítás: 220-700/szat

 

Jelenlegi arányok:

  • 50% deponálás,
  • 33% mezőgazdaság,
  • 11% égetés,
  • 4 % komposztálás,
  • 2% egyéb

Várakozások szerint a hulladékok mezőgazdasági hasznosításának mennyiségi és minőségi szerkezete a következő 3-5 évben jelentős változáson megz majd keresztül. A recycling-gazdaság és a mezőgazdaság tradicionálisan is meglévő kapcsolata így új megvilágításba kerül, s jelentős potenciálnövekedésnek néz elébe (WERNER 1997, NOEL 97/98, POLETSCHNZ 1996). A jövőbeli történések egyik mozgatórugója a deponálási tilalom alá eső anyagok megjelenése a recycling-gazdaságban. (OSWALD 1997, SCHULZE-WESLARN 1996, BUNDESREGIERUNG 1995, ROCKHOLZ 1995).

2. A mezőgazdaság recycling-poteciálja

A mezőgazdaság tipikus újrahasznosítási tevékenységei körébe általában a talajba-talajra (ki)juttatás egyedi üzemi ill. kooperációs formái, ezen belül a gyűjtés és szállítás, a komposztálás, erjesztés és égetés, ill. a másodlagos (ipari vagy egyéb forrásból származó) nyersanyagok kijuttatása és értékesítése tartozik. (SCHNUBER 1996, KEHRES 1995) Ehhez adottak az adminisztratív keretfeltételek, valamint technikai vonatkozásban a komposztáló, biogáz- és égetőberendezések.Növekvő tendecia mellett már jelenleg is több, mint 500-féle anyag hasznosítása biztosított. Külön kiemelendő a szennyvíziszap, a komposzt és a hígtrágya szerepe, ill. az élelmiszeripari hulladékok, a hamu és a gipsz. Kisebb volumennel bír, pl. a csontliszt és az algaliszt. Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdaságon belül keletkező trágyaféleségek, hulladékok hasznos0tása valódi konkurenciát jelent a nem-mezőgazdasági hulladékok újrafelhasználásával szemben. (FRICKE 1991)

Másodlagos nyersanyagok értékesülése, értékesíthetősége
(n = 83)

Élelmiszer termelés

Megújuló energia- források termelése

Erdő- és mezőgazdasági hasznosítás

Rekultiváció

Mélyépítés

Komposzt

++

+++

+

++

 

Szennyvíziszap

+

++

 

++

 

Fahulladék

+

++

++

 

 

Élelmiszeripari hulladék

+

+

o

 

 

Ásványi iszapok

+

++

o

+

o

Hamu, salak, por

 

+

 

+

++

Papír- és cellulózgyártás hulladékai

 

+

 

+

 

Dekarbonizációs iszapok

 

o

 

++

 

Építési hulladék

 

 

 

+

+++

Vegyipari hulladékok

 

 

 

 

 

A mezőgazdaságra jellemző extenzív hasznosítási módozatok versenyképessége a koncentrált jellegű deponálás térbeli korlátai miatt jelentős, ill. a jövőben még markánsabb előnyökre lehet számítani a költségarányok eltolódása miatt (SEVERIN 1996), hiszen egyedül a mezőgazdaság rendelkezik az extenzív technológiákhoz nélkülözhetetlen területmennyiséggel.

A mezőgazdaság egyre nagyobb volumenű megjelenése a recycling-folyamatokban tehát magától értetődik. Egyedül a szennyvíziszap-hasznosítás során, éves szinten mintegy 300-600 millió DM jövedelemtöbblettel lehet számolni, ami megflel 4-5 mrd DM forgalomnövekedésnek. Az erre alkalmas üzemek esetében a fedezeti hozzájárulás 10-20%-os növekedése várható, még akkor is, ha leszámítjuk a max. 20%-nyi értékesítési nehézségekre visszavezethető veszteségeket. (NOELL, 1997/1998)

3. A másodlagos nyersanyagok hasznosításának korlátai

A mezőgazdasági és mezőgazdaságon kívüli korlátozó tényezők két karakterisztikus, egymással is átfedéseket mutató (ökológiai, közgazdasági), hatásmechanizmushoz tartoznak. A másodlagos nyersanyagok hasznosításának tehát az alábbi tényezők szabnak határt:

A felsorolt tényezők (HEISSENHUBER 1997, NOELL 1997, SCHURER 1996, KLUGE 1995) alapján egyben beazonosíthatók a potenciális célkonfliktusok is (PADBERG 1995): pl. talajvédelem, anyagok újrahasznosítása, mezőgazdaság jövedelmezőségének biztosítása, káros anyagoktól mentes termőhely és élettér, életminőség, élelmiszerek minősége, stb.

Szennyvíziszapok nehézfémterhelése az NSZK átlagában (zárójelben az 1992-es határértékek láthatók):

Sztochasztikus kockázatok és esélyek az újrahasznosítással kapcsolatban:

Kockázatok

  • káros anyagok megjelenése és akkumulációja az élelmiszerláncban,
  • egészségkárosodás (környezeti terhelés, élelmiszerfogyasztás révén),
  • tartós talaj és környezetterhelés,
  • előre nem látható veszélyek.

Esélyek

  • erőforrások megtakarítása,
  • mezőgazdaság kiegészítő jövedelem forrása,
  • a környezetvédelmi tevékenység jövedelmei,
  • a deponált mennyiség és a költségek csökkentése,
  • környezetvédelmi bírságok, díjak elkerülése.

 

Folyamatábra

 

Másodlagos nyersanyag talajon keresztüli hasznosításának elfogadottsága szakértői vélemények és érdekcsoportok szerint

Érdekcsoportok véleménye Szakértői elvárások szerint
Környezetvédelmi vállalkozások (92%) Jó elfogadottság
Ipari vállalkozások (73%)
Önkormányzatok (66%)
Mezőgazdák (53%)
Közepes elfogadottság
Parasztszövetség (39%)
Egyházak (33%)
Fogyasztók (29%)
Élelmiszeripar (29%)
B.U.N.D. (27%)
Greenpeace (27%)
Alacsony elfogadottság
AGÖL (24%) Minimális elfogadottság

Másodlagos nyersanyagok talajon keresztüli értékesülése

Mezőgazdák által vizsgált hipotézisek

Egyetértés mértéke %-ban
(n=48)

  • Elvetendő
  • A meglévő mértéken túl nem kellene terjeszteni

13
13

  • Továbbtámogatandó Magában rejti a termelési költségek csökkentését

23
25

  • Ökológiai szempontból kérdéses
  • Negatívan hat az élelmiszertermelés image-ére

33
42

  • Hulladékok környezetbarát elhelyezésének lehetősége
  • A tápanyagok biológiai körforgásba való visszavezetése üdvözlendő
  • Természeti erőforrások kímélését segíti elő

54
58
77

 

 

Hipotézisek és megítéslésük a mezőgazdaság környezetvédelmi szerepével kapcsolatosan

Szakértők
(n=10)

Környezetvédelmi vállalkozások
(n=26)

A másodlagos nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása negatívan befolyásolja a termékek értékesíthetőségét

2.7

2.0

Kiemelkedő minéségű mg-i termékek előállítása a másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett is elképzelhető

2.4

3.3

Az élelmiszertermelés és a másodlagos nyersanyagok hasznosítása koordinálható

2.6

3.1

Az ökológiai szemléletű termelés és a másodalagos nyersanyagok hasznosítása összeegyeztethető

2.3

2.8

A mezőgazdaság, mint végfelhasználó szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális

2.9

3.2

A mezőgazdaság, mint technológia üzemeltető szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális

2.1

2.3

Kockázati alapok szervezése alkalmas eszköz a mezőgazdasági termelés biztosítására

1.8

2.2

A mezőgazdaság bevonásának a környezetvédelmi folyamatokba feltétele egy intenzív felvilágosító tevékenység

2.6

3.0

2.0 = részlegesen helyes; 3.0 = helyes

 

NSZK tartományai
városállamok nélkül
1995/96

Szántó
1000 ha

Szennyvíziszap

Komposzt

Mennyiség
1000 t/év

Alkalmas
terület
1000 ha

Nem alkalmas
terület
1000 ha

Mennyiség
1000 t/év

Alkalmas
terület
1000 ha

Nem alkalmas
terület
1000 ha

Baden-Württemberg

839

267

129

710

522

243

596

Bayern

2.145

306

33

2.112

587

433

171

Brandenburg

1.038

40

88

950

175

256

782

Hessen

503

195

56

447

169

105

398

Mecklenburg-Vorpommern

1.060

207

238

822

11

409

651

Niedersachsen

1.771

290

355

1.420

245

608

1163

Nordrhein-Westfalen

1.098

580

146

952

620

328

770

Rheinland-Pfalz

400

148

66

334

177

96

304

Saarland

39

7

1

38

20

6

33

Sachsen

714

84

73

641

76

152

562

Sachsen-Anhalt

991

55

330

661

169

415

576

Schleswig-Holstein

582

116

67

515

107

149

433

Thüringen

626

246

144

482

86

204

422

 

NSZK tartományai
városállamok nélkül
1995/1996

Szennyvíziszap-potenciál

Komposzt-potenciál

Alkalmas szántó
%

Rendeletileg max. iszap- mennyiség
millió DM/év

Alkalmas területen befogadható iszap- mennyiség
millió DM/év

Alkalmas szántó
%

Rendeletileg max.
komposzt- mennyiség
millió DM/év

Alkalmas területen befogadható komposzt- mennyiség
millió DM/év

Baden-Württemberg

15,4

29,0

23,4

29,0

9,8

21,4

Bayern

1,5

33,3

5,9

20,2

11,0

75,1

Brandenburg

8,5

4,4

16,0

24,7

3,3

31,5

Hessen

11,0

21,2

10,1

20,8

3,2

9,2

Mecklenburg-Vorpommern

22,5

22,5

43,2

38,6

0,2

32,0

Niedersachsen

20,0

31,6

64,3

34,3

4,6

47,3

Nordrhein-Westfalen

13,3

63,1

26,5

29,9

11,6

34,1

Rheinland-Pfalz

16,4

16,0

11,9

23,9

3,3

5,6

Saarland

2,8

0,8

0,2

15,1

0,4

0,9

Sachsen

10,2

9,2

13,2

21,4

1,4

14,9

Sachsen-Anhalt

33,3

6,0

59,8

41,8

3,2

15,9

Schleswig-Holstein

11,5

12,6

12,1

25,5

2,0

15,3

Thüringen

23,1

26,7

26,2

32,6

1,6

11,2

Az újrahasznosítás gazdaságossága:

I. szcenárió: változó prémiumrendszer

Szennyvíziszap/ Komposzt
Prémium DM/szat

- 50 / - 30

100 / 0

100 / 10

Másodlagos nyersanyagok használata nélkül Őszi búza, őszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha)

220 ha

0 ha

0 ha

Másodlagos nyersanyagok használata mellett Őszi búza, őszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha)

0 ha

220 ha

220 ha

Felhasznált Szennyvíziszap

0 szat

358 szat

0 szat

Felhasznált Komposzt

0 szat

0 szat

2102 szat

Sertéstrágya értékesítés

0 m3

704 m3

704 m3

N hatóanyag beszerzés

33522 kg

36834 kg

14629 kg

P2O5 hatóanyag beszerzés

15057 kg

4410 kg

2458 kg

K2O hatóanyag beszerzés

37627 kg

38266 kg

18723 kg

MgO hatóanyag beszerzés

9436 kg

6775 kg

10140 kg

CaO hatóanyag beszerzés

19886 kg

4473 kg

21998 kg

Fedezeti hozzájárulás összesen

545831 DM

598305 DM

616276 DM

Másodlagos nyersanyagok N-tartalmának értéke

0 DM

16801 DM

49502 DM

Összes prémium

0 DM

35800 DM

21020 DM

Értékesített szervestrágya

0 DM

5632 DM

5632 DM

Tápanyagarányok kiegyenlítésének jérulékos költségei

0 DM

- 8279 DM

- 8279 DM

Munkadíj, szállítási költség megtakarítás

0 DM

2520 DM

2570 DM

Relatív Fedezeti hozzájárulás

S

190

16

16

16

16

16

17

21

25

28

32

36

40

44

48

Z

180

15

15

15

15

15

17

21

25

28

32

36

40

44

48

E

170

14

14

14

14

14

17

21

25

28

32

36

40

44

48

N

160

14

14

14

14

14

17

21

25

28

32

36

40

44

48

N

150

13

13

13

13

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

Y

140

12

12

12

12

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

V

130

12

12

12

12

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

Í

120

11

11

11

11

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

Z

110

10

10

10

10

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

I

100

10

10

10

10

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

S

90

9

9

9

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

Z

80

8

8

8

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

A

70

8

8

8

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

P

60

7

7

7

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

P

50

6

6

6

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

R

40

6

6

6

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

É

30

5

5

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

M.

20

4

4

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

 

10

4

4

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

D

0

3

3

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

M

-10

2

2

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

/

-20

2

2

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

s

-30

1

1

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

z

-40

0,5

1

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

a

-50

0

1

5

9

13

17

21

25

28

32

36

40

44

48

t

 

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Komposztprémium DM/szat

II. Szcenárió: értékesítési nehézségek

Értékesítési veszteségek
az értékesítési ár %-ában
(Bázisszenárió: "100/0")

 

0 %

 

10 %

 

20 %

Őszi búza

Másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül

0 ha

0 ha

69,66 ha

Őszi árpa

0 ha

0 ha

43,27 ha

Burgonya

0 ha

69,66 ha

69,66 ha

Nem étkezési repce

0 ha

0 ha

0 ha

Őszi búza

Másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett

69,66 ha

69,66 ha

0,00 ha

Őszi árpa

69,66 ha

69,66 ha

26,29 ha

Burgonya

69,66 ha

0,00 ha

0,00 ha

Nem étkezési repce

11,00 ha

11,00 ha

11,00 ha

Felhasznált Szennyvíziszap

358 szat

237 szat

47 szat

Felhasznált Komposzt

0 szat

12 szat

0 szat

Fedezeti hozzájárulás összesen

598305 DM

561042 DM

552737 DM

FH-különbség értékesítési veszteség esetén

0 %

- 6,2 %

- 7,6 %

FH-különbség másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül

+ 9,6 %

+ 2,8 %

+ 1,3 %

III. Szcenárió: Szennyvíziszap-komposzt keverék

Kijuttatási forma
(Bázisszenárió "100/0")

Szennyvíziszap
vagy
komposzt

Szennyvíziszap
és komposzt
keverék

Őszi búza másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett

69,66 ha

69,66 ha

Őszi árpa másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett

69,66 ha

69,66 ha

Burgonya másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett

69,66 ha

69,66 ha

Nem étkezési repce másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett

11,00 ha

11,00 ha

Felhasznált szennyvíziszap

358 szat

358 szat

Felhasznált komposzt

0 szat

630 szat

N hatóanyag vásárlás

36834 kg

29904 kg

P2O5 hatóanyag vásárlás

4410 kg

0 kg

K2O hatóanyag vásárlás

38266 kg

31966 kg

MgO hatóanyag vásárlás

6775 kg

6775 kg

CaO hatóanyag vásárlás

4473 kg

4473 kg

Fedezeti hozzájárulás összesen

598305 DM

613143 DM

FH-különbség

0 %

+2,5 %

4. A koordináció, az ellenőrzés és az információáramlás javítását célzó javaslatok-tervek:

 

Irodalomjegyzék

 

scan