Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

A MEZÕGAZDASÁGI SZÁMLÁK RENDSZERÉNEK PROGNOSZTIKAI FUNKCIÓI

Rontóné Dr. Nagy Zsuzsanna
osztályvezetõ helyettes
a közgazdaságtudomány kandidátusa
és
Wójcicka Ivett
tudományos munkatárs
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

Budapest

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának kialakítása, ez egyes tagországok agrárgazdasági folyamatainak objektív vizsgálata, értékelése csak az azonos alapelveken nyugvó információs és statisztikai rendszerek megléte esetén valósítható meg. Az Unió nagy erõfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy az agrárgazdasági irányítás ezzel a közösen egyeztetett és szabályozott, minden tagországban elfogadott és alkalmazott, egymással összehasonlítható adatgyûjtés, adatáramlás, adatfeldolgozás illetve rendszerezés, valamint az ezek alapján végzett elemzésekre támaszkodhasson.

A világgazdaság makroszintû egységeinek, a nemzetgazdaságnak a gazdasági folyamatait, a termelést, a jövedelemelosztást, a fogyasztást, a felhalmozást a nemzeti számlák foglalják egységbe, lehetõvé téve ezzel a gazdasági statisztikai egységek és mûveletek összehasonlítását, áttekintését.
 


A Mezõgazdasági Számlák Rendszerének hazai kifejlesztése


 


Az Unió minden tagországának érdeke az erõs információs rendszer kiépítése, hiszen az EU Bizottságaiban hozott döntések jelentõs elõnyöket, vagy súlyos hátrányokat jelenthetnek az illetõ tagország mezõgazdaságára, így közvetve az egész gazdaságára nézve. Az elmúlt években Magyarország nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy az EU-hoz való csatlakozás idõpontjára a belépés egyik feltételét megteremtse, megfeleljen az egységes módszertani alapokon nyugvó uniós nemzetgazdasági elszámolási rendszernek, rendelkezzen az EU elvárásai alapján kidolgozott Nemzeti Számlák Rendszerével.

A Nemzeti Számlarendszer elkészítésének célja, hogy a nemzetgazdaság tevékenységeirõl átfogó kép alakulhasson ki, a tagországok gazdasági folyamatai egymással összehasonlíthatók legyenek, ugyanakkor az egyes nemzetgazdasági ágak országon belüli súlya objektíven minõsíthetõvé váljon. A Nemzeti Számlák Rendszerét az egyes nemzetgazdasági ágak számlarendszereinek egységes szempontok alapján kidolgozott számlatükrei, táblázatai alkotják. Ennek szerves része a mezõgazdasági folyamatokat leíró, összefoglaló Mezõgazdasági Számlák Rendszere.

1995. õsze óta folyik Magyarországon az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint a Mezõgazdasági Számlarendszer (rövidítve MSZR, ill. EAA Economic Accounts for Agriculture, valamint LGR = Landwirtschaftliche Gesamtrechnung) kidolgozása és az EUROSTAT adatlapok alapján történõ modellek és szimulációk fejlesztése.

Az MSZR-en dolgozó intézményekkel folytatott egyeztetések eredményeként megegyezés született arról, hogy az adatbank kezeléséért az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet legyen a felelõs, itt történjen az adatok feldolgozása, az aggregált értékekbõl eredõ, illetve a statisztikai adatfelvétel hiányosságaiból származó nehézségek kiküszöbölése, az elõzetes becslések elkészítése, az alternatív agrárpolitikai döntésekhez szükséges elemzések kimunkálása.

Partner intézmények:

Földmûvelésügyi Minisztérium
Központi Statisztikai Hivatal
Pénzügyminisztérium
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem

A módszertan elsajátításához nagy segítséget nyújtott a bonni ASA Kutatóintézet, valamint a bonni egyetem munkatársai.

A Mezõgazdasági Számlák Rendszere az ENSZ idevágó dokumentumai, az EU Bizottság elvárásainak, illetve az EUROSTAT által kiadott irányelveknek és az MSZR kézikönyvben szereplõ fogalmak, könyvviteli szabályok és rendszerezési elvek alapján került kidolgozásra.

A minisztériumi döntéshozó apparátus kezébe elõször kerülhet egy olyan komplex modell, mely a mezõgazdaság egészét, képes kezelni.

A Mezõgazdasági Számlák Rendszerének belsõ felépítése

Az MSZR az országot egységes üzemként szemléli, a mezõgazdasági termelésben érintettek közötti termékforgalom így csak a végtermék értékén keresztül kap szerepet a számításokban. Az MSZR tevékenységi körök szerint került kialakításra, a számlarendszerben minden olyan gazdasági egység adatai szerepelnek, melyek valamilyen mezõgazdasági tevékenységet folytatnak. A gazdasági egység adatai közül azonban csak azokat tartalmazza a modell, melyek tisztán a mezõgazdasághoz kötõdnek, a nem mezõgazdasági tevékenységeik adatai nem kerülnek beépítésre.

A modell átfogja a növénytermesztés és az állattenyésztés 154 ágazatát, illetve termékét. A számítások ACCES program segítségével történnek. Az adatok nagy tömege, a nem azonos idõpontban rendelkezésre álló több ezer alapadat, illetve ebbõl következõen az egyes pozíciók módosítása és ezek folyamatos archiválási feladatai miatt a számításokat Excel táblázatok segítik. A táblázat sorai a termékeket, oszlopai pedig a termelési eljárásokat tartalmazzák.

A modell belsõ blokkjaiban elõször a végsõ termelés kerül megállapításra. A végsõ termelés meghatározásához figyelembe vesszük egy adott idõintervallumra vonatkozóan a mezõgazdasági termékekbõl rendelkezésre álló forrást (bruttó termelés, veszteségek, nyitókészlet), a tevékenységi körön belüli felhasználást (vetõ- és szaporító anyag, takarmány, egyéb felhasználás), végsõ felhasználást (mezõgazdasági termékek termelõi feldolgozása a mezõgazdasági üzemben nem mezõgazdasági termékké, mezõgazdasági termékek saját, termelõ általi fogyasztása, felhalmozás, értékesítés nem mezõgazdasági egységeknek, illetve a zárókészlet).

Külön blokk tartalmazza a mértékegységnek megfelelõen a termékekre és termékcsoportokra vonatkozó egységárakat. Az értékesítéseknél megkülönböztetésre kerülnek a belföldi és külföldi eladások. A tevékenységi körön belüli felhasználás értékelése nem történik meg, hiszen a MSZR célja a végsõ termelés kimutatása.

A következõ blokkban végbemegy az elõzõ két blokk szintézise, a mennyiségi adatok és a folyó, valamint a változatlan árak segítségével a végsõ termelés folyóáras, illetve egy bázis év árai alapján számított értékének kimutatása.

Egy újabb blokk a vásárolt ráfordításokat tartalmazza, értékelésük folyó és változatlan árakon is megtörténik.

Az utolsó blokk a hozzáadott érték számítását és komponenseinek kimutatását szolgálja. A levezetett végsõ termelés és a vásárolt ráfordítások értékkülönbözete alapján meghatározható a piaci áron számított bruttó hozzáadott érték. Ebbõl levonva a termelési adókat és hozzászámítva a támogatásokat megkapható a bérek, amortizáció, kamatok fedezetéül szolgáló bruttó hozzáadott érték. Az amortizáció levonása után megállapíthatjuk a nettó hozzáadott értéket, legvégül pedig a modellben a mezõgazdaság nettó jövedelmét határozhatjuk meg (1. ábra).

A mezõgazdaság jövedelme

Végsõ termelés
- vásárolt ráfordítások
 
Bruttó hozzáadott érték (piaci áron)
 
+ szubvenciók
 
- termelési adók ÁFA nélkül
 
+ ÁFA kompenzáció
 
Bruttó hozzáadott érték (amortizáció, bérleti díj, kamat, jövedelem fedezetére)
 
- amortizáció
 
(felszerelések, gépek)
 
(építmények)
 
Nettó hozzáadott érték (bérleti díj, kamat, jövedelem fedezetére)
 
- nem önálló tevékenység jövedelme
 
A vállalkozás adózás elõtti nettó eredménye
 
- bérleti díjak és egyéb kiadások, természetbeni juttatások
 
- kamatok
 
Mezõgazdasági tevékenységbõl származó, adózás elõtti nettó jövedelem összesen
 
Önálló mezõgazdasági tevékenységbõl származó, adózás elõtti nettó jövedelem

Miért jelent áttörést a Mezõgazdasági Számlák Rendszerén alapuló modellek használata a mezõgazdasági folyamatok vizsgálatánál

Elõször rendelkezünk egy olyan modellel, amely azon túl, hogy a mezõgazdaságot a maga komplexitásában vizsgálja és elemzi, a mezõgazdasági tevékenység tiszta, halmozódásoktól mentes eredményét képes kimutatni.

Intézményi összefogással, német szakemberek, illetve PHARE projektek támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet forrásainak bevonásával, az Intézetben folyó, illetve itt koordinált több éves fejlesztési munkával kimunkálásra került a Mezõgazdasági Számlák Rendszer, az ezen alapuló modellek. Az MSZR-en alapuló modellek elõsegítik a mezõgazdasági termelés eredményének, a kibocsátásoknak és a ráfordításoknak az európai normák szerinti vizsgálatát. Képes ezeket az adatokat idõsorokba rendezni, alkalmas elõrejelzésekre és modellezésre is. Az MSZR az EU agrárpolitikai információs rendszerének egyik alappillérét képezi. A számlarendszer alapján készített komplex modell lehetõvé teszi az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési, felhasználási, technológiai adatok konzisztens rendszerben való összefogásával a termelési érték, hozzáadott érték és jövedelem pozíciók rövidtávú elõrejelzését, illetõleg az agrárpolitikai intézkedések várható hatásának aggregált, valamint regionális és ágazati bontású szimulációját. A Mezõgazdasági Számlák Rendszere a belépési tárgyalások mezõgazdasági vonatkozású számításaihoz szolgáltat az EU (ill. OECD és a FAO) által is elfogadott módszertani alapot. A MSZR alapú modell ágazati bontásban folyamatelemzéssel kerül elkészítésre, ami növeli az adatfeldolgozás szakmai hitelességét.


Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau