Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3 | HU ISSN 1419-1652 |
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK> |
Miután Németországban az eddigi számos kapcsolódórendelet és törvény mellett - hatályba lépett az új törvényi szabályozás a recycling-gazdaságról, a hulladékokról, s különösen a kommunális szemétrõl, valamint a trágyázásról ill. a közeljövõben várhatóan a trágyázó anyagokról, vagyis kialakulni látszik ahulladékgazdálkodás új rendje, ezért a német mezõgazdaságnak is jelentõs változásokkal kell számolnia a jövõben. Ezen változások egyike, hogy a deponálással szemben az újrahasznosítás minden hulladék esetében elõnyt élvez. A kommunális hulladékok szervesanaygtartalmú részei pedig 2005 után egyáltalán nem deponálhatók. Ebbõl következõen újra kell gondolni a komposztálás, erjesztés, égetés, takarmányozás, ill. a mezõgazdasági területekre való kijuttatás lehetõségeit. Ezáltal a jövõ egyik fontos versenyelõnytbiztosító tényezõje a földterület lesz. A becslések szerint az említett módozatok segítségével ártalmatlanított hulladék érteke potenciálisan 2-15 mrd/év német márkára rúghat. Természetesen számolni kell eközben bizonyos restrikciókkal, célkonfliktusokkalés kockázatokkal. Egy példa a szennyvíziszap-kezelés módozatainak költségeirõl:
Szennyvíziszap-kezelés módozatainak költségei |
Jelenlegi arányok:
|
Várakozások szerint a hulladékok mezõgazdasági hasznosításának mennyiségi és minõségi szerkezete a következõ 3-5 évben jelentõs változáson megz majd keresztül. A recycling-gazdaság és a mezõgazdaság tradicionálisan is meglévõ kapcsolata így új megvilágításba kerül, s jelentõs potenciálnövekedésnek néz elébe (WERNER 1997, NOEL 97/98, POLETSCHNZ 1996). A jövõbeli történések egyik mozgatórugója a deponálási tilalom alá esõ anyagok megjelenése a recycling-gazdaságban. (OSWALD 1997, SCHULZE-WESLARN 1996, BUNDESREGIERUNG 1995, ROCKHOLZ 1995).
2. A mezõgazdaság recycling-poteciálja
A mezõgazdaság tipikus újrahasznosítási tevékenységei körébe általában a talajba-talajra (ki)juttatás egyedi üzemi ill. kooperációs formái, ezen belül a gyûjtés és szállítás, a komposztálás, erjesztés és égetés, ill. a másodlagos (ipari vagy egyéb forrásból származó) nyersanyagok kijuttatása és értékesítése tartozik. (SCHNUBER 1996, KEHRES 1995) Ehhez adottak az adminisztratív keretfeltételek, valamint technikai vonatkozásban a komposztáló, biogáz- és égetõberendezések.Növekvõ tendecia mellett már jelenleg is több, mint 500-féle anyag hasznosítása biztosított. Külön kiemelendõ a szennyvíziszap, a komposzt és a hígtrágya szerepe, ill. az élelmiszeripari hulladékok, a hamu és a gipsz. Kisebb volumennel bír, pl. a csontliszt és az algaliszt. Fontos kiemelni, hogy a mezõgazdaságon belül keletkezõ trágyaféleségek, hulladékok hasznos0tása valódi konkurenciát jelent a nem-mezõgazdasági hulladékok újrafelhasználásával szemben. (FRICKE 1991)
Másodlagos nyersanyagok értékesülése, értékesíthetõsége |
Élelmiszer termelés |
Megújuló energia- források termelése |
Erdõ- és mezõgazdasági hasznosítás |
Rekultiváció |
Mélyépítés |
Komposzt |
++ |
+++ |
+ |
++ |
|
Szennyvíziszap |
+ |
++ |
|
++ |
|
Fahulladék |
+ |
++ |
++ |
|
|
Élelmiszeripari hulladék |
+ |
+ |
o |
|
|
Ásványi iszapok |
+ |
++ |
o |
+ |
o |
Hamu, salak, por |
|
+ |
|
+ |
++ |
Papír- és cellulózgyártás hulladékai |
|
+ |
|
+ |
|
Dekarbonizációs iszapok |
|
o |
|
++ |
|
Építési hulladék |
|
|
|
+ |
+++ |
Vegyipari hulladékok |
|
|
|
|
|
A mezõgazdaságra jellemzõ extenzív hasznosítási módozatok versenyképessége a koncentrált jellegû deponálás térbeli korlátai miatt jelentõs, ill. a jövõben még markánsabb elõnyökre lehet számítani a költségarányok eltolódása miatt (SEVERIN 1996), hiszen egyedül a mezõgazdaság rendelkezik az extenzív technológiákhoz nélkülözhetetlen területmennyiséggel.
A mezõgazdaság egyre nagyobb volumenû megjelenése a recycling-folyamatokban tehát magától értetõdik. Egyedül a szennyvíziszap-hasznosítás során, éves szinten mintegy 300-600 millió DM jövedelemtöbblettel lehet számolni, ami megflel 4-5 mrd DM forgalomnövekedésnek. Az erre alkalmas üzemek esetében a fedezeti hozzájárulás 10-20%-os növekedése várható, még akkor is, ha leszámítjuk a max. 20%-nyi értékesítési nehézségekre visszavezethetõ veszteségeket. (NOELL, 1997/1998)
3. A másodlagos nyersanyagok hasznosításának korlátai
A mezõgazdasági és mezõgazdaságon kívüli korlátozó tényezõk két karakterisztikus, egymással is átfedéseket mutató (ökológiai, közgazdasági), hatásmechanizmushoz tartoznak. A másodlagos nyersanyagok hasznosításának tehát az alábbi tényezõk szabnak határt:
A felsorolt tényezõk (HEISSENHUBER 1997, NOELL 1997, SCHURER 1996, KLUGE 1995) alapján egyben beazonosíthatók a potenciális célkonfliktusok is (PADBERG 1995): pl. talajvédelem, anyagok újrahasznosítása, mezõgazdaság jövedelmezõségének biztosítása, káros anyagoktól mentes termõhely és élettér, életminõség, élelmiszerek minõsége, stb.
Szennyvíziszapok nehézfémterhelése az NSZK átlagában (zárójelben az 1992-es határértékek láthatók):
Sztochasztikus kockázatok és esélyek az újrahasznosítással kapcsolatban:
Kockázatok
|
Esélyek
|
Folyamatábra
Másodlagos nyersanyag talajon keresztüli hasznosításának elfogadottsága szakértõi vélemények és érdekcsoportok szerint
Érdekcsoportok véleménye | Szakértõi elvárások szerint |
Környezetvédelmi vállalkozások (92%) | Jó elfogadottság |
Ipari vállalkozások (73%) Önkormányzatok (66%) Mezõgazdák (53%) | Közepes elfogadottság |
Parasztszövetség (39%) Egyházak (33%) Fogyasztók (29%) Élelmiszeripar (29%) B.U.N.D. (27%) Greenpeace (27%) | Alacsony elfogadottság |
AGÖL (24%) | Minimális elfogadottság |
Másodlagos nyersanyagok talajon keresztüli értékesülése
Mezõgazdák által vizsgált hipotézisek |
Egyetértés mértéke %-ban |
|
13 |
|
23 |
|
33 |
|
54 |
Hipotézisek és megítéslésük a mezõgazdaság környezetvédelmi szerepével kapcsolatosan |
Szakértõk |
Környezetvédelmi vállalkozások
|
A másodlagos nyersanyagok mezõgazdasági hasznosítása negatívan befolyásolja a termékek értékesíthetõségét |
2.7 |
2.0 |
Kiemelkedõ minéségû mg-i termékek elõállítása a másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett is elképzelhetõ |
2.4 |
3.3 |
Az élelmiszertermelés és a másodlagos nyersanyagok hasznosítása koordinálható |
2.6 |
3.1 |
Az ökológiai szemléletû termelés és a másodalagos nyersanyagok hasznosítása összeegyeztethetõ |
2.3 |
2.8 |
A mezõgazdaság, mint végfelhasználó szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális |
2.9 |
3.2 |
A mezõgazdaság, mint technológia üzemeltetõ szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális |
2.1 |
2.3 |
Kockázati alapok szervezése alkalmas eszköz a mezõgazdasági termelés biztosítására |
1.8 |
2.2 |
A mezõgazdaság bevonásának a környezetvédelmi folyamatokba feltétele egy intenzív felvilágosító tevékenység |
2.6 |
3.0 |
2.0 = részlegesen helyes; 3.0 = helyes
NSZK tartományai |
Szántó |
Szennyvíziszap |
Komposzt |
||||
Mennyiség |
Alkalmas |
Nem alkalmas |
Mennyiség |
Alkalmas |
Nem alkalmas |
||
Baden-Württemberg |
839 |
267 |
129 |
710 |
522 |
243 |
596 |
Bayern |
2.145 |
306 |
33 |
2.112 |
587 |
433 |
171 |
Brandenburg |
1.038 |
40 |
88 |
950 |
175 |
256 |
782 |
Hessen |
503 |
195 |
56 |
447 |
169 |
105 |
398 |
Mecklenburg-Vorpommern |
1.060 |
207 |
238 |
822 |
11 |
409 |
651 |
Niedersachsen |
1.771 |
290 |
355 |
1.420 |
245 |
608 |
1163 |
Nordrhein-Westfalen |
1.098 |
580 |
146 |
952 |
620 |
328 |
770 |
Rheinland-Pfalz |
400 |
148 |
66 |
334 |
177 |
96 |
304 |
Saarland |
39 |
7 |
1 |
38 |
20 |
6 |
33 |
Sachsen |
714 |
84 |
73 |
641 |
76 |
152 |
562 |
Sachsen-Anhalt |
991 |
55 |
330 |
661 |
169 |
415 |
576 |
Schleswig-Holstein |
582 |
116 |
67 |
515 |
107 |
149 |
433 |
Thüringen |
626 |
246 |
144 |
482 |
86 |
204 |
422 |
NSZK tartományai |
Szennyvíziszap-potenciál |
Komposzt-potenciál |
||||
Alkalmas szántó |
Rendeletileg max. iszap- mennyiség |
Alkalmas területen befogadható iszap- mennyiség |
Alkalmas szántó |
Rendeletileg max. |
Alkalmas területen befogadható komposzt- mennyiség |
|
Baden-Württemberg |
15,4 |
29,0 |
23,4 |
29,0 |
9,8 |
21,4 |
Bayern |
1,5 |
33,3 |
5,9 |
20,2 |
11,0 |
75,1 |
Brandenburg |
8,5 |
4,4 |
16,0 |
24,7 |
3,3 |
31,5 |
Hessen |
11,0 |
21,2 |
10,1 |
20,8 |
3,2 |
9,2 |
Mecklenburg-Vorpommern |
22,5 |
22,5 |
43,2 |
38,6 |
0,2 |
32,0 |
Niedersachsen |
20,0 |
31,6 |
64,3 |
34,3 |
4,6 |
47,3 |
Nordrhein-Westfalen |
13,3 |
63,1 |
26,5 |
29,9 |
11,6 |
34,1 |
Rheinland-Pfalz |
16,4 |
16,0 |
11,9 |
23,9 |
3,3 |
5,6 |
Saarland |
2,8 |
0,8 |
0,2 |
15,1 |
0,4 |
0,9 |
Sachsen |
10,2 |
9,2 |
13,2 |
21,4 |
1,4 |
14,9 |
Sachsen-Anhalt |
33,3 |
6,0 |
59,8 |
41,8 |
3,2 |
15,9 |
Schleswig-Holstein |
11,5 |
12,6 |
12,1 |
25,5 |
2,0 |
15,3 |
Thüringen |
23,1 |
26,7 |
26,2 |
32,6 |
1,6 |
11,2 |
Az újrahasznosítás gazdaságossága:
I. szcenárió: változó prémiumrendszer
Szennyvíziszap/ Komposzt |
- 50 / - 30 |
100 / 0 |
100 / 10 |
|
Másodlagos nyersanyagok használata nélkül | Õszi búza, õszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha) |
220 ha |
0 ha |
0 ha |
Másodlagos nyersanyagok használata mellett | Õszi búza, õszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha) |
0 ha |
220 ha |
220 ha |
Felhasznált Szennyvíziszap |
0 szat |
358 szat |
0 szat |
|
Felhasznált Komposzt |
0 szat |
0 szat |
2102 szat |
|
Sertéstrágya értékesítés |
0 m3 |
704 m3 |
704 m3 |
|
N hatóanyag beszerzés |
33522 kg |
36834 kg |
14629 kg |
|
P2O5 hatóanyag beszerzés |
15057 kg |
4410 kg |
2458 kg |
|
K2O hatóanyag beszerzés |
37627 kg |
38266 kg |
18723 kg |
|
MgO hatóanyag beszerzés |
9436 kg |
6775 kg |
10140 kg |
|
CaO hatóanyag beszerzés |
19886 kg |
4473 kg |
21998 kg |
|
Fedezeti hozzájárulás összesen |
545831 DM |
598305 DM |
616276 DM |
|
Másodlagos nyersanyagok N-tartalmának értéke |
0 DM |
16801 DM |
49502 DM |
|
Összes prémium |
0 DM |
35800 DM |
21020 DM |
|
Értékesített szervestrágya |
0 DM |
5632 DM |
5632 DM |
|
Tápanyagarányok kiegyenlítésének jérulékos költségei |
0 DM |
- 8279 DM |
- 8279 DM |
|
Munkadíj, szállítási költség megtakarítás |
0 DM |
2520 DM |
2570 DM |
Relatív Fedezeti hozzájárulás
S |
190 |
16 |
16 |
16 |
16 |
16 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
Z |
180 |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
E |
170 |
14 |
14 |
14 |
14 |
14 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
N |
160 |
14 |
14 |
14 |
14 |
14 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
N |
150 |
13 |
13 |
13 |
13 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
Y |
140 |
12 |
12 |
12 |
12 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
V |
130 |
12 |
12 |
12 |
12 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
Í |
120 |
11 |
11 |
11 |
11 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
Z |
110 |
10 |
10 |
10 |
10 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
I |
100 |
10 |
10 |
10 |
10 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
S |
90 |
9 |
9 |
9 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
Z |
80 |
8 |
8 |
8 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
A |
70 |
8 |
8 |
8 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
P |
60 |
7 |
7 |
7 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
P |
50 |
6 |
6 |
6 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
R |
40 |
6 |
6 |
6 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
É |
30 |
5 |
5 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
M. |
20 |
4 |
4 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
|
10 |
4 |
4 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
D |
0 |
3 |
3 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
M |
-10 |
2 |
2 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
/ |
-20 |
2 |
2 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
s |
-30 |
1 |
1 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
z |
-40 |
0,5 |
1 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
a |
-50 |
0 |
1 |
5 |
9 |
13 |
17 |
21 |
25 |
28 |
32 |
36 |
40 |
44 |
48 |
t |
|
-30 |
-20 |
-10 |
0 |
10 |
20 |
30 |
40 |
50 |
60 |
70 |
80 |
90 |
100 |
Komposztprémium DM/szat |
II. Szcenárió: értékesítési nehézségek
Értékesítési veszteségek |
0 % |
10 % |
20 % |
|
Õszi búza |
Másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül |
0 ha |
0 ha |
69,66 ha |
Õszi árpa |
0 ha |
0 ha |
43,27 ha |
|
Burgonya |
0 ha |
69,66 ha |
69,66 ha |
|
Nem étkezési repce |
0 ha |
0 ha |
0 ha |
|
Õszi búza |
Másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett |
69,66 ha |
69,66 ha |
0,00 ha |
Õszi árpa |
69,66 ha |
69,66 ha |
26,29 ha |
|
Burgonya |
69,66 ha |
0,00 ha |
0,00 ha |
|
Nem étkezési repce |
11,00 ha |
11,00 ha |
11,00 ha |
|
Felhasznált Szennyvíziszap |
358 szat |
237 szat |
47 szat |
|
Felhasznált Komposzt |
0 szat |
12 szat |
0 szat |
|
Fedezeti hozzájárulás összesen |
598305 DM |
561042 DM |
552737 DM |
|
FH-különbség értékesítési veszteség esetén |
0 % |
- 6,2 % |
- 7,6 % |
|
FH-különbség másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül |
+ 9,6 % |
+ 2,8 % |
+ 1,3 % |
III. Szcenárió: Szennyvíziszap-komposzt keverék
Kijuttatási forma |
Szennyvíziszap |
Szennyvíziszap |
Õszi búza másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett |
69,66 ha |
69,66 ha |
Õszi árpa másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett |
69,66 ha |
69,66 ha |
Burgonya másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett |
69,66 ha |
69,66 ha |
Nem étkezési repce másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett |
11,00 ha |
11,00 ha |
Felhasznált szennyvíziszap |
358 szat |
358 szat |
Felhasznált komposzt |
0 szat |
630 szat |
N hatóanyag vásárlás |
36834 kg |
29904 kg |
P2O5 hatóanyag vásárlás |
4410 kg |
0 kg |
K2O hatóanyag vásárlás |
38266 kg |
31966 kg |
MgO hatóanyag vásárlás |
6775 kg |
6775 kg |
CaO hatóanyag vásárlás |
4473 kg |
4473 kg |
Fedezeti hozzájárulás összesen |
598305 DM |
613143 DM |
FH-különbség |
0 % |
+2,5 % |
4. A koordináció, az ellenõrzés és az információáramlás javítását célzó javaslatok-tervek:
Irodalomjegyzék
scan
Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau