Elvek és misztikumok I.
A döntéshozatalról
Tézisek: Mindenki állandóan döntési
helyzetben van. A döntés mindig kapcsolódik a jövõhöz.
Elõrelátás nélkül nincs jó
döntés.
Fogalmak: adat, információ, tudás, objektív/szubjektív
tudás, objektum, attribútum
Összefüggések: információs többletérték
elmélet, a problémamegoldás sémája
Magyarázatok:
S >> U(1) >> >> E(1) >> >> C(1)=J & C(j)=R & C(m)=R >>
R(U1)
S >> U(2) >> >> E(2) >> >> C(1)=R & C(j)=R & C(m)=J >>
R(U2)
S >> U(3) >> >> E(3) >> >> C(1)=A & C(j)=A & C(m)=R >>
R(U3)
S >> U(i) >> >> E(i) >> >> C(1)=J & C(j)=J & C(m)=R >>
R(Ui)
S >> U(n) >> >> E(n) >> >> C(1)=R & C(j)=J & C(m)=A >>
R(Un)
---- jelen ---- jövõ ----------------- jelen ---------------
A problémamegoldás sémája (Pitlik,
Agrárinformatikai szöveggyûjtemény)
Jelmagyarázat: S – szituáció,
U – utak, cselekvési alternatívák,
E – eredmények, következmények,
C – célok
R – rangsor
Azért van szükség adatra, információra
és tudásra, mert ezek birtokában az reméljük,
hogy céljainkat jobban elérjük, vagyis a lehetséges
cselekvési alternatívák közül azt választjuk
ki, melynek következményeit utólag is jónak tartjuk
majd.
A tudás abban segít, hogy gyakorlatiasan válassszuk
meg egy adott nem kívánatos, vagy tovább javítandó
szituáció objektumait (fontos elemeit) és ezek atttribútumait
(térben is idõben mérhetõ, megfigyelhetõ
tulajdonságait), ill. azt, hogy ezek közül melyekre, s
hogyan lehet hatást gyakorolni (cselekvési alternatívák)
azért, hogy a jövõben a kiválasztott objektum
(pl. termõföld) attribútumai (termés, környezeti
szennyezés, ...) olyan irányba és mértékben
mozduljanak el, ahogy azt mi emberek szeretnénk (célok, pl.
max. termésnövelés a környezeti terhelés
szinten tartásával).
Ebben a folyamatban adat minden, a valóság állapotát
leíró tény. De csak az válik információvá,
amely adott pillanatban fontos (pl. hír egy új, eddig még
nem ismert vetéstechnológiáról). Hogy mi a
fontos, azt a tudás dönti el. A tudás jelenti azt a
képességet, amely tudatosítja bennünk, hogy pl.
a vetés befolyással lehet a terméseredmény
növelésére (cél). A valóság történései
visszahatnak a tudásra, vagyis új képességet
kialakulása (a tanulás) nem kizárt.
A választás a lehetséges cselekvési alternatívák
között úgy történik, hogy az összes következmény
egy olyan mérhetõ vagy képzelt skálára
vetítjük (pl. pénz), mely alapján minden egyes
lehetségessé váló jövõbeli állapot
hasznossága megmondható (vagyis 1 kg nitrát terhelés
búzatermés egyenértéke kifejezhetõ),
s így ezen hasznosságok rangsorolhatók.
Szubjektív tudásnak nevezzük azokat a képességeket,
melyek segítenek a szituációk, utak, célok
és rangsorok kezelésében. Objektív tudás
pedig az a képesség, mely a valóság jövõbeli
állapotait (következmény, eredmény) képes
elõrejelezni számunkra (mi lesz, ha?). Az objektív
tudás egy képesség, az inputokhoz való helyes
outputok hozzárendelésének képessége.
S mint ilyen matematikailag a függvény fogalmával jól
helyettesíthetõ.
A függvény kombinatorikai értelemben mûveleti
(numerikus és logikai) jelek és változók ill.
egyéb jelek (pl. zárójelek, paraméterek és
konstansok) sorozata. Amennyiben mérhetõ egy algoritmus/program
helyessége az ideálistól, akkor a számítógép
magától értetõdõen, azaz önállóan
is tud programozni, helyesebben egyre jobb és jobb megoldási
alternatívákat szállítani.
A döntéselõkészítésnek ára
van, tehát nem mindegy, milyen adatokat gyûjtetünk, figyelünk
meg, ezeket milyen komplikáltan dolgozzuk fel és milyen pontosságú
jövõképeket kapunk. Tehát a döntéselõkészítés
ára nem haladhatja meg a döntéstõl várt
hasznosság mértékét.
Nagy kérdés azonban, tudjuk-e rangsorolni a lehetséges
jövõbeli állapotkombinációkat, s milyen
idõhorizonton foglalkozunk egyáltalán a következményekkel?
Az a jó döntés vajon, melynek következményei
a legpontosabban elõreláthatók? Hogyan kell kezelni
a rizikót, a kockázatot? Van-e értelme a jó
döntés fogalmának csoportos döntéshozatal
esetén? Bizonyítható-e kinek volt igaza, ha csak egy
döntés hajtható végre, s így soha nem
tudjuk meg, mi lett volna, ha másképpen döntünk?
Kieg.: a racionális döntéseket befolyásoló
tényezõkön túl a kíváncsiság
és a presztízs cselekvéseket befolyásoló
szerepét értékelje mindenki a saját tapasztalatai
szerint...