Az intuícióról

Tézisek: A jó intuíciónál nincs jobb! De nincs mindenkinek és mindig jó intuíciója. A kompromisszumos megoldás a gép és az ember szimbiózisa (folyt. a 3. pontban)

Fogalmak: parcialitás, számítástechnika-informatika-információtudomány, heurisztika,

Összefüggések: az önigazolás csapdája, Labsch-modell, vészreakció vs. szisztematikus elemzés

Magyarázatok:

• Nem lehet mindent mérni, amit az ember észlelni/érzékelni képes. A számítástechnikával támogatható cselekvés csak töredékét teszi ki a lehetséges történéseknek. Tehát az informatika is csak parciális válaszokat képes adni a feltett kérdésekre, noha a kombinatorikai elvû összefüggéskeresés elméletileg megoldani látszik a GPS (General Problem Solver) kérdését.
• A számítástechnika a technikailag lehetséges, az informatika az üzletileg értékes alkalmazásokkal foglalkozik. Az információ tudomány az ember és gép kölcsönhatásait vizsgálja.
• Az emberi intuíció a módszeres (algoritmikus) problémamegoldás alternatívája, hiszen pl. mindig “kéznél van”. Az intuíció alapvetõen pillanatorientált és a biológiai vészreakciókhoz hasonlóan a túl élést biztosítja. Távol áll tõle a szisztematikus keresés és elemzés. Az intuíció csak pulzáló, hullámzó, egyenetlen teljesítményekre képes. Nem biztos, hogy a megfelelõ idõpontban mindig le tudja adni a maximális teljesítményt. Az intuíció a gondolkodási folyamatok gyakorlásával, a tanulással befolyásolható.
• A heurisztika olyan egyszerû és tudatosult szabályszerûségeket jelent, melyek alapján bonyolult problémák gyorsan és viszonylag helyesen megoldhatók. A heurisztika mindig egy konkrét algoritmust jelent.
• Az algoritmikus problémamegoldás állandóan azonos teljesítményszintet jelent, de rugalmatlan és nem fejlõdik magától. A gépi tanulás, hasonlóan az emberihez csak bizonyos tapasztalatokból tanul. A sok “szürke” eset csak megerõsíti az egyes összefüggéseket, de egyidejûleg károsan befolyásolja a szélsõséges esetek értékét.
• Az ember nem képes tetszõleges mennyiségû adatot feldolgozni. Az ábrák/grafikonok értékesülése a tapasztalatok szerint jobb, mint a táblázatba foglalt számoké. Az ember nem feltétlenül képes mérési eredmények alapján a valóságot jól közelítõ szabályokat felfedni. Az ember számára a problémamegoldáshoz szinte nélkülözhetetlen a személyes/érzékszervi jelenlét és tapasztalatgyûjtés. Ez viszont nem mindig adott. (A jó gazda az, akinek szeme van a problémák felismerésére és füle a jó tanácsok kiszûrésére).
• Az embernek szüksége van egy fajta stabilitásra, azaz nem képes egy problémát tetszõleges ideig problémaként kezelni. Bizonyos - egyedfüggõ- idõ elteltével mindenképpen lezárja egy valamilyen helyességû megoldással a folyamatot, különben pszihológiailag sérülhet. Ebbõl kifolyólag az ember nem érdekelt abban sem, hogy tisztában legyen személyes korlátaival, így azzal sem, hogy hányszor és milyen mértékben döntött helyesen. Ez azonban közvetlenül felelõs azért, hogy a modelleknek a piaca szûk, hiszen az embert – saját értékei és korlátai dokumentálása nélkül - nem feltétlenül lehet meggyõzni arról, hogy adott problématípus esetén az algoritmikus megoldás jobb lehet a sajátjáénál. Másrészt nem lehet bizonyítani egyik álláspont helyességét sem, mert egyszerre csak egy döntés hajtható végre, s a végre nem hajtott következményeit csak becsülni lehet.
• Kimutatható, hogy vannak relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni képes egyedek (intuitív gondolkodók), ill. ezek ellentettjei (tippelõ “pancserek”). A számítógépes algoritmusokkal a legjobb emberek képességei is szimulálhatók. ezek az algoritmusok lehetnek közvetlen emberi parancsok/programok, ill. közvetett eljárások eredményei, ahol az emberi parancs az összefüggés keresés keretfeltételeit vezérli.
• A sakkautomaták léte rámutat arra, hogy kifejezetten emberinek, intelligensnek mondott képességek emberek (programozók) által gépekre is átvihetõk. Feltehetõen azonban mindig születik majd olyan ember, aki a problémamegoldásban/kreativitásban képes a legjobb automatát is legyõzni, (kivéve, ha van optimális nyerõ stratégia a sakkban, s erre véletlenül sikerül ráhibázni a gép alkotóinak.)