Tézisek: Az ember és gép közötti szimbiózis szisztematikus “jövõkutatás” és önellenõrzés nélkül nem képzelhetõ el. A cél az elõrejelzések pontosságának javítása. Ugyanis ha ígérünk/tervezünk valamit legalább váljon be/valósuljon meg, ha nem is tudjuk eldönteni róla, hogy tényleg ezt akartuk-e.

Fogalmak: CBR, GPS, mesterséges intelligenciák

Összefüggések: evolúciós keresés, automatizmusok vs. manufaktúra, idõinformatika

Magyarázatok:

• Az információs technológiákra (IT) alapozva egyre pontosabban, egyre több adatot lehet gyûjteni, rendszerezni és egyre gyorsabban lehet ezeket visszakeresni. Nem kiforrott azonban az egyre bõvülõ adattengerben a navigálás/szûrés és a fontosnak ítélt adatok automatikus feldolgozása.
• Az emberi intuíciót és asszociációs képességeket használjuk ki még jelenleg is az alkalmazkodás és a problémamegoldás során. Az automatizmusokat (GPS, AAA) csak jól körülhatárolt esetekben alkalmazzák.
• Az ember nem szívesen szembesül saját képességeinek korlátaival. Ezért nem is tudja zömmel, mikor kellene mesterséges intelligenciákra támaszkodnia.
• A mesterséges intelligenciák a mindennapos emberi képességeket akarják a számítógép számára értelmezhetõvé, utánozhatóvá tenni azért, hogy a legjobb emberi képességeket bárhol elérhetõvé lehessen tenni a döntéshozatal támogatására.
• Az intelligencia fogalma nehezen definiálható. Lényegében összefüggéskeresési képességet jelent. Hiszen a helyes összefüggések felismerése az alapja minden hasznos cselekedetnek.
• Az összefüggéskeresés automatizálására a kombinatorika és a hasonlóság fogalmai segítségével általános érvényû recept adható. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy csak egy “helyes” célfüggvény esetén lehet nagy valószínûséggel számítani arra, hogy a múlt esetei alapján levezetett és visszaigazolt összefüggések a jövõben is alkalmazhatók lesznek
• Az evolúciós keresésre alapozva, melyben a kiindulási állapot mindig az eddigi legjobb állapotot jelenti, ill. széles mozgásszabadságot adva az összefüggésváltoztatásra elérhetõ, hogy bármilyen hozzárendelést záros határidõn belül jól lehessen közelíteni.
• Az esetalapú következtetés (CBR) lényege, hogy adott (keresett) hasonlósági függvény alapján megadja az ismert esetek közül a leghasonlóbbat, vagyis lehetõséget teremt egy múltbeli hasonló kiindulási helyzet következményének beazonosítására. A leghasonlóbb szituáció következménye közvetlenül, vagy továbbfeldolgozva a mostani jövõképet jelenti.
• A tudomány jelenleg kézi vezérléssel (manufaktúra) keres olyan összefüggéseket, melyek esetleg hasznosak lehetnek késõbbi döntések meghozatalakor. Az elõbb említett függvénygenerálás (GPS) segítségével az ember keresõ szerepe redukálható. AZ ember feladata sokkal inkább a tényleges emberi képességek végzése lenne: hipotézisgyártás, értelmezés, bizonyítás/elvetés.
• Az idõinformatika célja rámutatni arra, hogy mennyire nem hatékonyan bánunk saját, emberi erõforrásainkkal. A tudományos eredmények csak ritkán reprodukálhatók a dokumentációk alapján. Az ember keresgél az erre kitalált gép helyett. Nem tudatosítjuk magunkban az idõtényezõ fontosságát és a jövõbelátás szükségszerûségét. Nem a célokkal, hanem az eszközökkel vagyunk elfoglalva.
• Ehelyett egyre inkább el kellene mozdulni abba az irányba, mely biztosítja a folyamatosan növekvõ mennyiségû adat és eset automatikus elemzését és a fragmentált jövõképek konzisztenciájának vizsgálatát, vagyis magának az idõ múlásának a modellezését.
• Amennyiben ez a szemlélet nem nyer teret a mai monopolisztikus és egyedi elõnyöket favorizáló – s így teljesen az evolúció törvényeinek megfelelõ – tendenciákkal szemben, akkor a sci-fi ideája, a globális egyensúly biztosítása reménytelen marad. Továbbra is számolni kell az egyensúlytalanságok automatikus levezetõdésével (háborúk, járványok, válságok).
• A globális egyensúly elvének kielégítése feltételezi, hogy a társadalmak vezetõ ereje az legyen, aki tendenciájában a legpontosabban képes elõrelátni tetszõleges cselekvési alternatívák következményeit.
• Egy sokkal precízebben dokumentált és feldolgozott adatvilágban (ahol a személyiség védelme nem a titkon keresztül történik) szembesülni kell saját képességeink korlátaival és le kell mondanunk a monopol (a mások tudatlanságára alapozó) elõnyökrõl, cserébe a tartós egyensúlyért és biztonságért.