Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 04	HU ISSN 1419-1652
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

A téma aktualitása, jelentõsége

Magyarország Európai Uniós csatlakozása során, számos területen kell még az Uniós normáknak eleget tennie. Ezek egyike az agrárinformatika, mely a dinamikus fejlõdés ellenére, jelenleg korántsem mondható még EU-konformnak. Az agrárinformatika jelentõsége a következõkben áll:

Egységes infrastruktúrával biztosítania kell:

• az országot jellemzõ adatok egységes, EU-konform rendszerben történõ gyûjtését,
• az adatok konzisztens voltát, mely kulcskérdés úgy az Uniós, mint a hazai döntéselõkészítés minõségében,
• az adatok összevethetõségét más EU tagország adataival, illetve ezek átlagával.

A téma három egyenrangúan fontos szakterület metszeteként értelmezhetõ:

• egyrészt informatikai oldalról érinti a legperspektivikusabb elõrejelzési módszereket, vagyis a mesterséges intelligencia kutatás módszereit,
• másrészt az alkalmazás oldaláról egy gazdaságpolitikai prioritásként kezelt témát, az EU-csatlakozás agrárinformatikáját.
• Emellett az alapadatok összevezetésekor felmerülõ inkonzisztenciák kiszûrése – mint a címben is kiemelt fontossággal bíró modul – egyszerre informatikai és szakmai feladat, hiszen a meglévõ alapadatok inkonzisztenciája egy oldalról rontja az elõrejelzés esélyeit, más oldalról a prognosztizált jövõre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat növeli a jövõkép hitelességét.

I. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KUTATÁS

A számítógép megjelenése óta a kutatókat mindig is foglalkoztatta a GPS (General Problem Solver, az általános érvényû problémamegoldás) gondolata. Néhány eufórikus és szkeptikus fázis után mára letisztulni és kikristályosodni látszik egy újszerû világkép (a mesterséges intelligencia, artificial intelligence), melynek jelen tanulmány szempontjából tekintett lényege a klasszikus statisztikai-matematika önkorlátozó jellegének feloldása révén olyan új ismeretszerzési és ismeretábrázolási formák kidolgozása, melyek segítségével régóta ismert feladatok új megvilágításba kerülhetnek, s eddig megoldatlan problémák megoldhatóvá válnak.

Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.). A definícióból adódóan a mesterséges intelligencia kutatásnak szám-talan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).

Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.

A “context free” jellegnek és a módszertani karakternek megfelelõen az alkalmazási területek szinte felölelik a valóság teljességét. Ezen belül azonban az egyik legperspektivikusabb feladatcsoportot a prognosztikai feladatok jelentik.

A prognosztika alapkérdései nagyon egyszerûek: Hogyan és milyen pontossággal lehet a valóságról eddig rendelkezésre álló tapasztalatok (objektum-attribútum-idõ-érték-tömb) alapján tetszõleges objektum tetszõleges attribútumának tetszõleges idõbeli értékét (várható intervallumát, a változás irányát) levezetni?

A megoldás lehetõségének elvi alapját a “megzabolázott” kombinatorikai robbanás jelenti. Más megközelítésben ez úgy fogalmazható meg, hogy adott keresési cél esetén a lehetséges megoldások (függvények) halmazának hatékony szûkítésére létrejött technikák alapján egy relatíve gyors és fokozatos közeledés biztosítható a megcélzott összefüggésformák felé. Így a számítógép segítségével olyan - a komplex jelenségeket is jól közelítõ - összefüggések is feltárhatók, melyek létezése az ember elõtt esetleg örökre rejtve maradt volna (pl. idõjárás-elõrejelzés, árprognózisok).

A józan kritika oldaláról közelítve a mesterséges intelligenciák adta lehetõséghez el kell mondani, hogy a hatékony technikák elméleti korlátja pontosan az egyetlen kiindulási feltételben keresendõ, vagyis abban, hogy senki és soha nem tud olyan célfüggvényt megfogalmazni, mely magától értetõdõen biztosítja azt, hogy a múltbeli adatokra vonatkozó (ex post) modelleredmények a jövõben is legalább ilyen szinten igazak legyenek. Vagyis nem helyálló az hétköznapi logikai megközelítés, miszerint ami a múltban elég sokszor igaz volt, az egy törvényszerûség, tehát a jövõben is általában igaz lesz. Következésképpen a “parciális” káosz létezése mellett nem lehet elsiklani. Igaz mindez akkor is, ha az eredményül választott quasi black boksz összefüggésrendszerekkel szemben számos numerikus és logikai restrikciót (kauzális elvárást) lehet megfogalmazni.

II. EU-PROBLEMATIKA

Elõzmények

Az ASA Bonn (a BML, a német mezõgazdasági minisztérium konzultáns cége) módszertani irányításával, az AKII koordinálásában a GATE Gazdasági Informatika Tanszéke informatikai támogatásával, a KSH és a PM együttmûködésével 1995 õsze óta folyik a magyar országos szintû mezõgazdasági számlarendszer (MSZR) kidolgozása.

A MSZR jelentõsége abban áll, hogyan lehet az agrárszektorhoz és ennek ágazataihoz EU-konform jövedelmezõségi-mutatószámok meghatározni. Ezen kívül a MSZR lehetõséget kínál bizonyos agrárpolitikai intézkedések feltételezése esetén az említett mutatószámcsoportra gyakorolt hatások szimulációs jelleggel történõ levezetésére. Így válik lehetõvé a magyar EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások kulcskérdései egy részének elõkészítése, ill. a belépés után a támogatások módszertanilag és számszerûen is megalapozott igénylése.

Az ASA és az AKII együttmûködése nyomán 1997-ben a bonni egyetem agrárpolitikai intézete és a GATE Gazdasági Informatika Tanszéke (GINT) megállapodott egy, a MSZR-en túlnyúló, tudományosigényû PIT-bázisrendszer (politikaorientált információs rendszer) kidolgozásán. A PIT-projekt lényege, hogy az EUROSTAT által megrendelt és a bonni egyetem Agrárpolitikai Intézetében (IAP) kidolgozott SPEL-szimulációs és ellenõrzési rendszer struktúrájának és logikájának megfelelõen átdolgozza, bõvíti a MSZR eddigi eredményeit. A PIT-projektbe integrálásra kerültek az ISM-munkacsoport (a kormány integrációs törekvéseit megalapozó testület) szimulációs kutatásait támogató, MSZR-orientált ágazati költség és jövedelem-elszámolást lehetõvé tevõ GINT-n összeállított adatbázisok is. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a GATE-n folyó PhD-kutató munka is.

AZ MSZR és a PIT projekt kapcsán a GINT-n az AKII koordinálásában kidolgozásra került egy kb. 12 MB-nyi módszertani dokumentáció SPELGR-néven. A dokumentáció zöme az interneten is hozzáférhetõ. A SPELGR dokumentáció fontos eleme az ACDI&VOCA szervezésében tavaly õsszel lezajlott Térségi Információs és Integrációs Konferencia (TIIK). Ennek magyarázatokkal kibõvített írásos anyaga tartalmazza a legfontosabb MSZR-re vonatkozó információkat.

A SPELGR-dokumentáció nem csak az országos szintû projektek eddigi és jövõbeli munkáinak módszetani gyûjteménye, hanem egyben a regionalizálás módszertana is. A regionalizálás fontosságát az támasztja alá, hogy az EU támogatások nagy része a térségfejlesztéshez kötõdik. A térségek közötti különbségek egységes módszertan szerinti kimutatása nélkül azonban a fejlesztési projektek helyessége és eredményessége csak nehezen ítélhetõ meg. A regionalitás fonots szerepet játszik emellett az új MSZR-módszertanban is.

Az ACDI&VOCA tevékenységének további súlypontjai a regionális projektek értékelése és monitoringja, ill. a regionális szaktanácsadás és vállakozásfejlesztés (SIN, Sátoraljaújhelyi Információs Network) mintaértékû moduljainak kidolgozása, melyben a GATE is részt vesz. Az itt kialakuló adatbázisok és szoftverek szinte fogaskerékszerûen kapcsolódhatnak a EU-orientált regionalizálási projekt adatbázisaihoz, vagyis az AKII-ACDI&VOCA-GINT együttmûködés alapján rendelkezésre áll egy regionális, mintaértékû szolgáltatás, mely az EU csatlakozás kapcsán felmerülõ várható igényeket is sokrétûen képes lesz kielégíteni egyszerre erõsítve ezzel minden résztvevõ szakmai tekintélyét.

A MSZR kidolgozása során világossá vált és a SPELGR dokumentációban felvázolásra került egy prognosztikai alapú, ideális agrárinformációs rendszer terve, mely 1998 nyarán elvezetett a MIMIR (Magyarországi Integrált Mezõgazdasági Információs Rendszer), ill. az FVM Informatikai Bizottsága által is támogatott Konzisztencia Projekt megfogalmazásához. Az EU jelentéstételi elõírásait ugyanis a mai magyar statisztikai adatgyûjtési és feldolgozási ütemezés mellett nem lehet magától értetõdõen betartani. A probléma feloldása egyrészt határidõhöz kötött szakértõi véleményekkel, másrészt azonban egy automatikus, az agrárpolitikai döntéseket támogató rendszer kiépítésével képzelhetõ el. Ez az automatikus prognosztikai rendszer nem csak az közvetlenül EU-kérdések megválaszolását, hanem a stratégiai agrárdöntések elõkészítését is szolgálná.

Az MSZR kidolgozásán túl, 1994-tõl kezdõdõen Magyarországon is megkezdõdött az EU adatbázisokhoz adatokat biztosító tesztüzemi rendszer (FADN) kiépítése. Az 1994-es próba indítás során Fejér megye területén, önkéntes alapon kb. 150 kisvállalkozás kapcsolódott a projektbe. Azóta kiterjesztve azt az egész országra, már majd 2.000 vállalkozás szolgáltat adatokat rendszeresen.

Szintén agrárinformatikai projektként már felállításra került egy Piaci Információs Rendszer (MIS: Market Information System) mely létrejöttével, minden magyarországi mezõgazdasági piaci szereplõnek segítséget nyújthat érdekei maximális érvényesítéséhez, valamint lehetõséget teremthet az esetleges régiónkénti piaci aránytalanságok megszüntetéséhez.

III. KONZISZTENCIA-VIZSGÁLAT

A konzisztencia (az ellentmondásmentesség) fontossága és lényege az EU-problematika kapcsán abban áll, hogy egy országról (ill. egy régióról) olyan - egymással összefüggõ, az eddigi elismert törvényszerûségeket visszatükrözõ - adatrendszert lehet kialakítani, mely minden alapadat értékét és helyét meghatározza. Így nem fordulhat elõ az a kellemetlen helyzet, hogy egy országban ugyanazon kérdésre (pl. búzatermesztés jövedelmezõsége) több egymásnak ellentmondó adat is létezhet. Ezen konzisztens adatbázis léte az adott ország image-nek és hitelességének szerves része.

Már az MTA Statisztikai Bizottságának Nemzetközi Albizottsága által 1998 tavaszán a KSH-ban tartott tanácskozásán felvetõdött egy konzisztencia projekt (team, testület) felállításának gon-dolata, mely javaslat pozitív visszhangot váltott ki. A konzisztencia-projekt lényege, hogy a szakmai/tudományos alapossággal feltárt alapadat-összeférhetetlenségeket, milyen szervezeti és jogi keretek között kell orvosolni, egy egységes agrárinformatikai adatbázis megteremtése érdekében.

A szaktanácsadási célból készített megyei bontású MSZR-CD-adatbázis számos konzisztencia problémát vet fel, melyek feloldása alapjaiban mozdítaná elõ a következõ évek munkáját.

Még egyszer kiemelendõ, hogy az alapadatok összevezetésekor felmerülõ inkonzisztenciák kiszûrése egyszerre informatikai és szakmai feladat, hiszen a meglévõ alapadatok inkonzisztenciája egy oldalról rontja az elõrejelzés esélyeit, más oldalról a prognosztizált jövõre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat növeli a jövõkép hitelességét.

Az elmúlt tíz év - jórészt külföldön végzett - kutatásai alapján a GINT-en kialakult elméleti eredmények (szoftvercsalád) és esettanulmány jelleggel, mozaikszerûen gyûjtött gyakorlati tapasztalatok (megoldható problémák típusai), valamint az EU-agrárinformatikai rendszerének hazai adaptálásában végzett vezetõszerep alapján a ma Magyarországon létezõ agrárjellegû (élõ) adatbázisokra (a magyar Market Information System-re és az árutõzsdére, ill. az EUROSTAT magyar adatokkal is kiegészülõ SPEL/EU-DATA-rendszerére, valamint az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, ill. KSH, az OMSZ és egyéb szervezetek adataira) támaszkodva célul tûzzük ki egy prognosztikai jellegû GPS-keretrendszer felállítását az agrárszektor szereplõi részére, ezek taktikai és stratégiai döntéshozatalának támogatására úgy a felhasznált múltbeli, mint a generált prognosztikai adatok konzisztenciájának egyidejû vizsgálatával. A PhD-kutatás során a keretrendszer agrárenergetikai vetülete kerül tüzetesebb feltérképezésre.

A téma szakmai jelentõsége az adatbázisok tartalmának megfelelõen sokrétû. Az agrárenergetika kérdésköre mellet az EU csatlakozás támogatása az 1973-1997 közötti SPEL adatokból következõ általános “közeljövõkép” kidolgozásával, ill. az EU-adatbázis konzisztencia-szintjének ellenõrzésével, valamint a hazai árinformációs rendszer adataira támaszkodva egy fajta - a piac életét elõrevetítõ - prognosztikai rendszer felállításával, az operatív döntések megalapozására. Ezen kívül - a KSH és a meteorológiai adatok alapján – felmerül a kérdés, hogy az idõjárás a gazdálkodás szempontjából nem teljesen kaotikus rendszer, s ezért az éves mezõgazdasági tervezésnél számolni kell az ún. évtípusok hatásával. Esettanulmány-jellegû vizsgálatok a konzisztencia-ellenõrzés mellet az alábbi fõbb témakörökben látszik érdemesnek elvégezni: agrárenergetika, az EU-árak és az EU termelési potenciál éves alakulása, hazai árak heti-havi-negyedéves és éves ütemezésû trendjei, a hazai termelési potenciál és idõjárási típushelyzetek várható értékei megyei szintre bontva is.

A mai kutatási gyakorlat - a klasszikus ismeretszerzési tanokra alapozva - jórészt elveti annak lehetõségét, hogy a jövõbeli folyamatokat érdemben le lehet írni, noha a döntéshozatal elmélete és gyakorlata szükségszerûen ennek éppen az ellenkezõjét fogalmazza meg igényként. Ezért mindenképpen hasznos lenne végre tisztázni, hogy az új módszerekre támaszkodva elérhetõ elõrejelzési pontosság a szakma által fontosnak tartott kérdések esetén mekkora, s ez a szint meghaladja-e a gyakorlati alkalmazhatóság határát. Ennek tisztázása nélkül a természeti törvényeknek kitett gazdálkodás eredménytermelõ-képességét, s ennek fejlõdését továbbra is a gazdasági és politikai szubjektivizmus határozza meg, noha a természeti erõforrásokkal való hozzáértõ bánásmód hosszabb távon semmiképpen nem kerülhetõ meg.

Alkalmazható módszerek:

Az alkalmazható módszerek tekintetében alapvetõen a GINT saját fejlesztési eredményeire való támaszkodás, ezek továbbfejlesztése, adaptálása tûnik kézen fekvõnek.

Az elmúlt tíz évben prototípusok formájában kidolgozásra került a GINT a “Generátormodell”-szoftvercsalád, melynek több modulja is van:

• WAM (Weight & Activity Modell), TWAM (trianguláris WAM) és Rule-Generator, melyek alapvetõen szabályrendszerek induktív elõállítására alkalmasak,
• Function-Generator, tetszõleges függvények kombinatorikai építését teszi lehetõvé,
• Pattern-Generator, a statisztikai elõrejelzõ módszerek továbbfejlesztésének lehetõségét kínálja fel,
• Future-Generator, mely tetszõleges objektum-attribútum-idõ-érték tömbök jövöbeli metszeteit képes automatikusan kezelni,
• CBR-modulok, a leghasonlóbb múltbeli esetek alapján végzett következtetések támogatására.

EU és konzisztencia témakör: Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság tematikus számai
Prognosztika és módszertan:
 

Szabó Zsolt	A tojásár elõrejelzése, ETDK III. helyezett, 1994
Pásztor Márta	Prognosztikai módszerek összehasonlító vizsgálata és alkalmazásuk a marketingben (búza, kukorica, baromfi- és szarvasmarhahús termelés, export-import elõrejelzése a mindenkori 10 legfontosabb ország esetére FAO adatok alapján), ETDK I., 1994, OTDK II. helyezett, 1995, SZVT-különdíj, 1995
Pásztor Márta	Intuitív és algoritmikus módszerek összehasonlító elemzése (a szakértõi elõrejelzési potenciál és az mesterséges intelligencia alapú elõrejlezések pontosságának összevetése, az emberi elemzési készség határainak letapogatása), ETDK I. helyezett, 1996, SZVT-különdíj, 1996, OTDK különdíj, 1997
Popovics Attila	A paradicsom öntözésének elõrejelzése mesterséges intelligencia módszerekkel, diplomamunka, 1995
Farkas Mariann	Állatállomány-prognózisok (gazdasági és vadon élõ állatok éves létszámalakulása), ETDK III, 1996
Monori Erika	MOL-árprognózisok, OTDK II. helyezett 1997, egyidejûleg Logisztika Szakdolgozat kiváló minõsítéssel 1996, diplomadolgozat 1997, Logisztikai Évkönyv 1998
Bunkóczi László	Mesterséges intelligencia alapú tõzsdei prognózisok és döntési automaták, ETDK I. helyezett, 1998
Wojcicka Ivett	Zöldségár elõrejelzése a WAM módszerrel, ETDK III. helyezett, 1998
Wojcicki Andrzej	Evapotranspiráció elõrejelzése mesterséges neuronális hálókkal, ETDK Dékáni Különdíj, 1998

Egyéb:

1. Pitlik, L. 1990 - Diplomamunka: Szabálygenerátor a prognosztikában, GATE, GTK, Gödöllõ
2. Pitlik, L. 1992 - Tanulmány: Automatisierte Generierung problemspezifischer Funktionen zur Entscheidungsunterstützung und Prognose, in: Ergebnisse der zehnjährigen wissenschaftlichen Partnerschaft JLU-GATE, Gödöllõ, S.319ff., GATE M-1429/92-170
3. Pitlik, L. 1993 - Disszertáció: Automatisierte Generierung problemspezifischer Prognosefunktionen zur Entscheidungsunterstützung, Dissertation, JLU, Wissenschaftlicher Fachverlag, Giessen, ISBN 3-928563-60-2, O.1-194.
4. Pitlik, L. 1994 - Tanulmány: Az egységesség és problémaorientáltság kérdései a mezõgazdasági információs rendszerben, In: Egységes információs rendszer alapjai a mezõgazdaságban, GATE, Gödöllõ, Szerk: Dr. Kovács Gábor, O.160-168.
5. Pitlik, L. 1994 - Tanulmány: Elõrejelzések információértéke döntési stratégiák összehasonlítása alapján, In: IV. Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, ISBN 963 814025 9, ISBN 963 814026 7, O.599-608, ill. 629-632.
6. Pitlik, L. 1994 - Tanulmány: Új módszertani lehetõség a döntéselõkészítésben, Gazdálkodás, XXXVIII/94/2, O.52-59.
7. Pitlik, L. 1994 - Tanulmány: Hiányos adatbázisok információvá alakításának módszertani kérdései, In: AGRIBASE Workshop, DATE, Debrecen, Szerk: Dr. Herdon Miklós, O.125-131.
8. Pitlik, L. 1994 - Poszter: Vergleichende Analyse konventioneller und moderner Methoden anhand einer konkreten Aufgabenstellung - Darstellung des Konzeptes der Funktionsgenerierung, 15. GIL Jahrestagung, Hannover
9. Pitlik, L. 1994 - Tanulmány: Rendhagyó gondolatok az elõrejelzések módszertanáról, Ipar-Gazdaság, XLV/94/11, O.1-9.
10. Pitlik, L. 1995 - Poszter: Möglichkeiten der automatischen Wissensakquisition, in: Referate der 16. GIL Jahrestagung, Kiel, Band 7, ISBN 3-980291-6-0, S.269-275.
11. Pitlik, L. 1995 - Tanulmány: Idõinformatika, Ipar-Gazdaság, XLVI/95/10, O.16-21.
12. Pitlik, L. 1995 - Poszter: Possibility of Automatical Knowledge Acquisition Algorithm of Function-Generator, Pattern-Generator, Future-Generator, ISCO3, Marburg
13. Pitlik, L. 1995 - Jegyzet: Agrárinformatikai szöveggyûjtemény I., Agroconsult Kft., Gödöllõ, O.1-107.
14. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Térinformatikai adatbázisok és a mesterséges intelligencia kutatás módszerei az oktatásban információs többletérték realizálása céljából, Térinformatika Workshop, DATE, Debrecen, Szerk: Dr. Herdon Miklós, ISBN 963-7177-63-9, O.76-82.
15. Pitlik, L. 1996 - Poszter: Bericht über die Anwendungen und Erfahrungen des Generatormodells, in: Referate der 17. GIL Jahrestagung, Berlin, Band 8,
16. ISBN 3-9802919-7-9, S.130-134.
17. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Automatizáció és manufaktúra a tudományban, V. ATN, Gyöngyös, ISBN 963 814047 xö, O.610-625.
18. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Szakértõi képességek automatizált formalizálása, V. ATN, Gyöngyös, ISBN 963 814047, O.610-625.
19. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Tér-informatika vs. térképi alapú adatfeldolgozás, V. ATN, Gyöngyös, ISBN 963 814047 xö, O.610-625.
20. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Új technikák az automatikus ismeretszerzés gyakorlatához, V. ATN, Gyöngyös, ISBN 963 814047, O.610-625.
21. Pitlik, L. 1996 - Jegyzet: Agrárinformatikai szöveggyûjtemény II., Agroconsult Kft., Gödöllõ, O.1-153.
22. Pitlik, L. 1996 - Jegyzet: Agrárinformatikai szöveggyûjtemény III., Agroconsult Kft., Gödöllõ, O.1-200.
23. Pitlik, L. 1996 - Tanulmány: Erfahrungen und Nutzung der Landwirtschaftlichen Gesamtrechnung in Ungarn, in: ASA-Schriften, Aufbau agrarpolitischer Informationssysteme in den Ländern Mittel- und Osteuropas, Verlag M. Vehle, Witterschlick/Bonn, Workshop in Nova Bystrica, ISBN3-89573-066-1, S.120-125.
24. Pitlik, L. 1997 - Jegyzet: A számítástechnika alapjai, 6. fejezet, egyetemi jegyzet, GATE/GTK levelezõ képzés, Gödöllõ
25. Pitlik, L. 1997 - Tanulmány: Németország és Ausztria beruházástámogatási gyakorlata, IPP-tanulmány, GATE, Gödöllõ, megjelenés elõkészületben
26. Pitlik, L. 1997 - Tanulmány: IPP-beruházás támogatási rendszer monitoringja és értékelése a Központi Régióban, GATE, Gödöllõ, megjelenés elõkészületben
27. Pitlik, L. 1997 - Poszter: Komplexe und einfache Modellstrukturen in der Entscheidungs-unterstützung, in Referate der 18. GIL-Jahrestagung, Stuttgart, Band 10, S. 134-138, ISBN 3-9802919-9-5
28. Pitlik, L. 1997 - Tanulmány: Tapasztalatok és feladatok a MSZR regionalizálása és szimulációs célú felhasználása kapcsán, Konferencia a GATE GTK 10 éves fennállása alkalmából "Vállalati környezet és alkalmazkodás az élelmiszertermelésben" címmel, Gödöllõ, in: GATE Tudományos Közlemények, II. kötet, O.61-65.
29. Pitlik, L. 1997 - Poszter: Esetalapú következtetés a prognosztikában, Konferencia a GATE GTK 10 éves fennállása alkalmából "Vállalati környezet és alkalmazkodás az élelmiszertermelésben" címmel, Gödöllõ
30. Pitlik, L. 1997 - Tanulmány: MSZR-tanulmányok, AKII-ISM-GATE, Budapest-Gödöllõ, ill. MIAÚ 1998/2. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
31. Pitlik, L. 1997 - Tanulmány: SPELGR távoktatási dokumentáció, AKII, Budapest, ill. MIAÚ 1998/2. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
32. Pitlik, L. 1998 - Tanulmány: MSZR-alapú modellek és szimulációk, VI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, in: Mezõgazdaság és Vidékfejlesztés 3. kötet, O.253-259, ISBN 963 8140 73 9
33. Pitlik, L. 1998 - Poszter: Hasonlósági függvények elemzési célokra, VI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, in: Mezõgazdaság és Vidékfejlesztés 3. kötet, O.247-253, ISBN 963 8140 73 9
34. Pitlik, L. 1998 - Jegyzet: Agrárinformatikai Szöveggyûjtemény 4. bõvített kiadás, Agroconsult Kft., Gödöllõ, O.1-300.
35. Pitlik, L. 1998 - Jegyzet: Digitális Agrárinformatikai Szöveggyûjtemény, 5. bõvített kiadás, Agroconsult Kft., Gödöllõ
36. Pitlik, L. 1998 - Tanulmány: LGR-basierte Simulationen für Ungarn, in: Referate der 19. GIL-Jahrestagung, Halle, S. 124-129., ISBN 3-932987-00-4, ill. MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
37. Pitlik, L. 1998 - Tanulmány: LGR-basierte Projekte, a 19. GIL-Jahrestagung elõadásanyaga, MIAÚ 1998/1. szám, http://interm.gau.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
38. Pitlik, L. 1998 - Poszter: MAINFOKA I. - Magyar AgrárInformációk ForrásKatalógusa, Agri-Expo Gödöllõ, MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
39. Pitlik, L. 1998 - Poszter: RENOAAR I. - Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere, Agri-Expo Gödöllõ, MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
40. Pitlik, L. 1998 - Poszter: RENOAAR I. - Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere, Agri-Expo Gödöllõ, MIAÚ 1998/1. szám, http://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
41. Pitlik, L. 1998 - Tanulmány: K und K - Konzisztencia és Katalogizálás, Agri-Expo Gödöllõ, MIAÚ 1998/2. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
42. Pitlik, L. 1998 - Poszter: RENOAAR II. - Regionális Normatív AgrárAdatok Rendszere, Vidékfejlesztési Konferencia Kecskemét, MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
43. Pitlik, L. 1998 - Poszter: REMETE I. - REndeszerterv a MEgyei TErületfejlesztési programok informatikai támogatására, Vidékfejlesztési Konferencia Kecskemét, MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652
44. Pitlik, L. 1998 - Tanulmány: Magyarországi Integrált Mezõgazdasági Információs Rendszer - Konzisztencai Projekt, MIAÚ 1998/1. szám, https://miau.my-x.hu/miau/index.html, ISSN 1419-1652

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau