A MEZÕGAZDASÁGI SZÁMLÁK RENDSZERÉNEK PROGNOSZTIKAI FUNKCIÓI

                                    Rontóné Dr. Nagy Zsuzsanna
                                       osztályvezetõ helyettes
                                  a közgazdaságtudomány kandidátusa
                                               és
                                          Wójcicka Ivett
                                       tudományos munkatárs
                               Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

                                             Budapest

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának kialakítása, ez egyes tagországok agrárgazdasági folyamatainak objektív vizsgálata,
értékelése csak az azonos alapelveken nyugvó információs és statisztikai rendszerek megléte esetén valósítható meg. Az Unió
nagy erõfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy az agrárgazdasági irányítás ezzel a közösen egyeztetett és szabályozott,
minden tagországban elfogadott és alkalmazott, egymással összehasonlítható adatgyûjtés, adatáramlás, adatfeldolgozás illetve
rendszerezés, valamint az ezek alapján végzett elemzésekre támaszkodhasson.

A világgazdaság makroszintû egységeinek, a nemzetgazdaságnak a gazdasági folyamatait, a termelést, a jövedelemelosztást, a
fogyasztást, a felhalmozást a nemzeti számlák foglalják egységbe, lehetõvé téve ezzel a gazdasági statisztikai egységek és
mûveletek összehasonlítását, áttekintését.
 
 

                       A Mezõgazdasági Számlák Rendszerének hazai kifejlesztése
 
 
 

Az Unió minden tagországának érdeke az erõs információs rendszer kiépítése, hiszen az EU Bizottságaiban hozott döntések
jelentõs elõnyöket, vagy súlyos hátrányokat jelenthetnek az illetõ tagország mezõgazdaságára, így közvetve az egész
gazdaságára nézve. Az elmúlt években Magyarország nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy az EU-hoz való csatlakozás
idõpontjára a belépés egyik feltételét megteremtse, megfeleljen az egységes módszertani alapokon nyugvó uniós
nemzetgazdasági elszámolási rendszernek, rendelkezzen az EU elvárásai alapján kidolgozott Nemzeti Számlák Rendszerével.

A Nemzeti Számlarendszer elkészítésének célja, hogy a nemzetgazdaság tevékenységeirõl átfogó kép alakulhasson ki, a
tagországok gazdasági folyamatai egymással összehasonlíthatók legyenek, ugyanakkor az egyes nemzetgazdasági ágak
országon belüli súlya objektíven minõsíthetõvé váljon. A Nemzeti Számlák Rendszerét az egyes nemzetgazdasági ágak
számlarendszereinek egységes szempontok alapján kidolgozott számlatükrei, táblázatai alkotják. Ennek szerves része a
mezõgazdasági folyamatokat leíró, összefoglaló Mezõgazdasági Számlák Rendszere.

1995. õsze óta folyik Magyarországon az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint a Mezõgazdasági Számlarendszer
(rövidítve MSZR, ill. EAA Economic Accounts for Agriculture, valamint LGR = Landwirtschaftliche Gesamtrechnung)
kidolgozása és az EUROSTAT adatlapok alapján történõ modellek és szimulációk fejlesztése.

Az MSZR-en dolgozó intézményekkel folytatott egyeztetések eredményeként megegyezés született arról, hogy az adatbank
kezeléséért az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet legyen a felelõs, itt történjen az adatok feldolgozása, az aggregált
értékekbõl eredõ, illetve a statisztikai adatfelvétel hiányosságaiból származó nehézségek kiküszöbölése, az elõzetes becslések
elkészítése, az alternatív agrárpolitikai döntésekhez szükséges elemzések kimunkálása.

Partner intézmények:

Földmûvelésügyi Minisztérium
Központi Statisztikai Hivatal
Pénzügyminisztérium
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem

A módszertan elsajátításához nagy segítséget nyújtott a bonni ASA Kutatóintézet, valamint a bonni egyetem munkatársai.

A Mezõgazdasági Számlák Rendszere az ENSZ idevágó dokumentumai, az EU Bizottság elvárásainak, illetve az EUROSTAT
által kiadott irányelveknek és az MSZR kézikönyvben szereplõ fogalmak, könyvviteli szabályok és rendszerezési elvek alapján
került kidolgozásra.

A minisztériumi döntéshozó apparátus kezébe elõször kerülhet egy olyan komplex modell, mely a mezõgazdaság
egészét, képes kezelni.

                        A Mezõgazdasági Számlák Rendszerének belsõ felépítése

Az MSZR az országot egységes üzemként szemléli, a mezõgazdasági termelésben érintettek közötti termékforgalom így
csak a végtermék értékén keresztül kap szerepet a számításokban. Az MSZR tevékenységi körök szerint került kialakításra, a
számlarendszerben minden olyan gazdasági egység adatai szerepelnek, melyek valamilyen mezõgazdasági tevékenységet
folytatnak. A gazdasági egység adatai közül azonban csak azokat tartalmazza a modell, melyek tisztán a mezõgazdasághoz
kötõdnek, a nem mezõgazdasági tevékenységeik adatai nem kerülnek beépítésre.

A modell átfogja a növénytermesztés és az állattenyésztés 154 ágazatát, illetve termékét. A számítások ACCES
program segítségével történnek. Az adatok nagy tömege, a nem azonos idõpontban rendelkezésre álló több ezer alapadat,
illetve ebbõl következõen az egyes pozíciók módosítása és ezek folyamatos archiválási feladatai miatt a számításokat Excel
táblázatok segítik. A táblázat sorai a termékeket, oszlopai pedig a termelési eljárásokat tartalmazzák.

A modell belsõ blokkjaiban elõször a végsõ termelés kerül megállapításra. A végsõ termelés meghatározásához figyelembe
vesszük egy adott idõintervallumra vonatkozóan a mezõgazdasági termékekbõl rendelkezésre álló forrást (bruttó termelés,
veszteségek, nyitókészlet), a tevékenységi körön belüli felhasználást (vetõ- és szaporító anyag, takarmány, egyéb felhasználás),
végsõ felhasználást (mezõgazdasági termékek termelõi feldolgozása a mezõgazdasági üzemben nem mezõgazdasági termékké,
mezõgazdasági termékek saját, termelõ általi fogyasztása, felhalmozás, értékesítés nem mezõgazdasági egységeknek, illetve a
zárókészlet).

Külön blokk tartalmazza a mértékegységnek megfelelõen a termékekre és termékcsoportokra vonatkozó egységárakat. Az
értékesítéseknél megkülönböztetésre kerülnek a belföldi és külföldi eladások. A tevékenységi körön belüli
felhasználás értékelése nem történik meg, hiszen a MSZR célja a végsõ termelés kimutatása.

A következõ blokkban végbemegy az elõzõ két blokk szintézise, a mennyiségi adatok és a folyó, valamint a változatlan árak
segítségével a végsõ termelés folyóáras, illetve egy bázis év árai alapján számított értékének kimutatása.

Egy újabb blokk a vásárolt ráfordításokat tartalmazza, értékelésük folyó és változatlan árakon is megtörténik.

Az utolsó blokk a hozzáadott érték számítását és komponenseinek kimutatását szolgálja. A levezetett végsõ termelés és a
vásárolt ráfordítások értékkülönbözete alapján meghatározható a piaci áron számított bruttó hozzáadott érték. Ebbõl levonva a
termelési adókat és hozzászámítva a támogatásokat megkapható a bérek, amortizáció, kamatok fedezetéül szolgáló bruttó
hozzáadott érték. Az amortizáció levonása után megállapíthatjuk a nettó hozzáadott értéket, legvégül pedig a modellben a
mezõgazdaság nettó jövedelmét határozhatjuk meg (1. ábra).

                                     A mezõgazdaság jövedelme
                                          Végsõ termelés
                                        - vásárolt ráfordítások

                                  Bruttó hozzáadott érték (piaci áron)

                                           + szubvenciók

                                     - termelési adók ÁFA nélkül

                                        + ÁFA kompenzáció

                Bruttó hozzáadott érték (amortizáció, bérleti díj, kamat, jövedelem fedezetére)

                                           - amortizáció

                                        (felszerelések, gépek)

                                           (építmények)

                     Nettó hozzáadott érték (bérleti díj, kamat, jövedelem fedezetére)

                                  - nem önálló tevékenység jövedelme

                              A vállalkozás adózás elõtti nettó eredménye

                          - bérleti díjak és egyéb kiadások, természetbeni juttatások

                                            - kamatok

              Mezõgazdasági tevékenységbõl származó, adózás elõtti nettó jövedelem összesen

                Önálló mezõgazdasági tevékenységbõl származó, adózás elõtti nettó jövedelem
 

    Miért jelent áttörést a Mezõgazdasági Számlák Rendszerén alapuló modellek használata a mezõgazdasági
                                      folyamatok vizsgálatánál

Elõször rendelkezünk egy olyan modellel, amely azon túl, hogy a mezõgazdaságot a maga komplexitásában vizsgálja
és elemzi, a mezõgazdasági tevékenység tiszta, halmozódásoktól mentes eredményét képes kimutatni.

Intézményi összefogással, német szakemberek, illetve PHARE projektek támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató és
Informatikai Intézet forrásainak bevonásával, az Intézetben folyó, illetve itt koordinált több éves fejlesztési munkával
kimunkálásra került a Mezõgazdasági Számlák Rendszer, az ezen alapuló modellek. Az MSZR-en alapuló modellek
elõsegítik a mezõgazdasági termelés eredményének, a kibocsátásoknak és a ráfordításoknak az európai normák szerinti
vizsgálatát. Képes ezeket az adatokat idõsorokba rendezni, alkalmas elõrejelzésekre és modellezésre is. Az MSZR az EU
agrárpolitikai információs rendszerének egyik alappillérét képezi. A számlarendszer alapján készített komplex modell lehetõvé
teszi az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési, felhasználási, technológiai adatok konzisztens rendszerben való
összefogásával a termelési érték, hozzáadott érték és jövedelem pozíciók rövidtávú elõrejelzését, illetõleg az agrárpolitikai
intézkedések várható hatásának aggregált, valamint regionális és ágazati bontású szimulációját. A Mezõgazdasági Számlák
Rendszere a belépési tárgyalások mezõgazdasági vonatkozású számításaihoz szolgáltat az EU (ill. OECD és a FAO) által is
elfogadott módszertani alapot. A MSZR alapú modell ágazati bontásban folyamatelemzéssel kerül elkészítésre, ami növeli az
adatfeldolgozás szakmai hitelességét.