Igaz (1) vagy hamis (0)?
Az EIS feladata olyan adatokat gyûjteni, ezeket úgy feldolgozni és olyan formában megjeleníteni, hogy az az ellenõrzés hatékonyságát elõsegítse.
Az EI-rendszerekkel támogatott munka esetén a veszélyek, az ellenintézkedések és akciók szükségszerûségének felismerése és mibenlétének meghatározása továbbra is emberi feladat marad.
A DSS-ek célja úgy az operatív, mint a stratégiai döntések támogatása, ezért a MIS-ek a DSS-ek részhalmazát jelentik, hiszen a MIS-ek a stratégiai döntésekhez kapcsolódnak.
A MIS-eken belül két irányzatot lehet megkülönböztetni: a Data Support-ot és a Decision Support-ot.
A legtöbb MIS, így az EIS-ek is a Decision Support szinthez tartoznak.
A döntés-elõkészítés keretében végzett adatfeldolgozás közvetlenül nem információt, hanem nagy valószínûséggel információként értelmezhetõadatot állít elõ.
Az EIS projektek elõkészítésekor felmerülõ költségek volumene egyben valószínûsíti egy, a vállalkozások méretétõl függõ kritikus informatikai affinitásnak nevezhetõ határvonal létezését, mely alatt a fejlesztés magas költségei nem térülnek meg.
Az EIS tesztmodelleket úgy érdemes kidolgozni, hogy pozitív döntés esetén ezeket már csak finomítani, bõvíteni kelljen, s nem pedig mindent elõlrõl kezdeni. Ez a prototyping elvû "taktika" mind a fejlesztõ (nincs duplamunka), mind a felhasználó (azonnali alkalmazás és haszontermelés) számára elõnyös.
Egy EIS-projekt sikeressége elsõsorban a minden érintettet felölelõ koordinációs munkán alapszik, mely eredményeként létrejövõ kritériumkatalógus és elvárásrendszer helyessége a megrendelõi oldal felelõs és aktív közremûködésének függvénye.
Egy-egy EIS-projekt megítélésében csak a késztermék szolgáltatásait kell figyelembe venni, a fejlesztés tapasztalatait nem.