Az ISO 9000-es és TQM minôségügyi rendszer összehasonlítását két oldalról közelítem meg. Egyrészrôl a két rendszer jellemzôit hasonlítom össze, másrészrôl a két minôségügyi rendszer vizsgálati módszerét, azaz az auditot és az önértékelést vetem egybe.
| ISO 9000-es | TQM |
|
|
A fenti táblázatból kitûnik, hogy az ISO állandósult követelményt
tükröz. Ez idôszakosan állandó, azaz az auditok között nem változik.
A TQM folyamatos mozgásban mûködô rendszer.
Míg az ISO csak a követelményeknek való megfelelést biztosítja,
addig a TQM lehetôséget nyújt a folyamatos javulásra és a
versenyképesség növelésére. Az ISO 9000-esnél a hangsúly a hibák
megelôzésén és a továbbterjedésük megakadályozásán van, a TQM-nél
viszont az a cél, hogy a vevők igényeit minél magasabb szinten
elégítsük ki. Ennek folytatásaként lehetne tovább sorolni a különbözô
pontok magyarázását, de mivel ezek önmagukért beszélnek ettôl
eltekintenék.
Napjainkban a minôségügyi rendszerek vizsgálatára alapvetôen két módszer áll rendelkezésünkre: az ISO 9000-es szabvány szerint kiépített rendszerekére az auditálás, a TQM elvek alapján mûködtetett szervezetekére pedig az önértékelés.
E fejezetben a két módszer hasonlóságait és különbségeit mutatom be. A két rendszer összehasonlítását kezdjük azokkal a jellemzôkkel, amelyek szempontjából markáns különbséget mutat a két rendszer:
| Összehasonlítási szempont | (ISO 9000-es) audit | (TQM alapú) önértékelés |
| Az alkalmazás jellege | Tanúsított vállalatok részére kötelezô | Vállalása önkéntes (csak minôségdíjra pályázók részére kötelezô. |
| Az értékelést végzôk | Független személynek kell végeznie | A minél szélesebb körû részvételt igényli (a minôségdíjra pályázókat független bizottság is értékeli). |
| Az értékelés jellege | A vonatkozó szabványkövetelmények teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba. | A TQM szemléletnek érvényesülését jelzô adottságok meglétét, és az ezzel összefüggô eredmények színvonalát vizsgálja. Ha nem találja: fejlesztendô terület. |
| Az értékelés időtávja | Elsôsorban a pillanatnyi helyzetet vizsgálja, beleértve a korábbi tev-ek bizonyítékait is. | Az szervezet 3-5 éves fejlődésével kapcsolatos tevékenységek elemzése és ezek eredményeinek bemutatása. |
| Az értékelés alapja | A szabványban elôírt követelményekhez méri az állapotot. | Az eredményeket a korábban már elért színvonalhoz, a versenytársakhoz, sőt a piacvezetôkhöz is viszonyítja. |
| Az értékelés kiterjedése | A vállalat egy körülhatárolt részére (a minôségügyi rendszerre) vonatkozik. | Célszerûen a teljes vállalatra vonatkozik, a minôségdíjra pályázók korlátozhatják a vállalat egy részére. |
| Az értékelés célja | A szabványban elôírt követelmények teljesülésének megállapítása, az esetleges eltérések feltárása. | A vállalat erôsségeinek és a fejlesztendô területeinek feltárása. |
| Az értékelés logikája | Elsôsorban objektív tényeket állapít meg és ritkán keres ok-okozati összefüggéseket. | Fontos része a belső, ok-okozati jellegû összefüggések szisztematikus vizsgálata (pl. valamely eredmény milyen adottságok érvényesülésének köszönhetô). |
| Az értékelô megállapítások jellege | Csupán a megfelelés vagy meg nem felelés tényét állapítja meg. | A pillanatnyi helyzet értékelésén kívül egy előző időszakhoz mért fejlődést és a piaci poziciók változását is képes számszerûsíteni. |
| Módszertani megalapozottság | Akkreditálási rendszer áll mögötte. | Minôségdíj-rendszerek állnak mögötte. |
| A vevôigények vizsgálata | A vevôszolgálat szabályozását és mûködését vizsgálni kell ugyan, de hatékonysági követelmények nincsenek rá elôírva. | A vevôk megelégedettségének vizsgálata kiemelt fontosságú kritérium. |
| Az értékelés alapjául szolgáló információk | Fôképpen vállalati adatokon alapul. | Fontos szerepet játszanak benne a vállalattól független, külső forrásból származó információk, adatok (pl. a vevôk vagy a társadalom képviselôinek véleménye). |
| Az értékelés munkamódszere | Alapvetôen egyéni vizsgálaton alapul. | Mindig teammunkán alapul. |
Ezzel szemben jóval kevesebb azoknak a jellemzôknek a száma, amelyek mindkettôt jellemzik:
Az auditálás és az önértékelés nem egymást kizáró vagy éppen helyettesítô alternatíva, hanem két eltérô filozófiát megtestesítô olyan értékelési módszer, amelyek mindegyikének megvan a létjogosultsága hosszú távon is, a maga jól körülhatárolt alkalmazási területén belül.
Párhuzamosok alkalmazásuk a vállalat vezetôsége számára olyan információkat szolgáltat, amelyek lehetôvé teszik mind a harmadik fél általi tanúsítás fenntartását, mind pedig az üzleti kiválóság eléréséhez szükséges sokoldalú fejlesztési tevékenység megalapozását.
Nem lehet tehát e két módszert "fontossága" vagy "korszerûsége" alapján rangsorolni.