Az ISO 9000 vagy a TQM összehasonlítása

 

Az ISO 9000-es és TQM minôségügyi rendszer összehasonlítását két oldalról közelítem meg. Egyrészrôl a két rendszer jellemzôit hasonlítom össze, másrészrôl a két minôségügyi rendszer vizsgálati módszerét, azaz az auditot és az önértékelést vetem egybe.

 

Az ISO és a TQM jellemzôinek összehasonlítása

ISO 9000-es TQM
  1. Fôleg statikus követelmény
  2. Biztosítja a megfelelôsséget, de a kiválóságot és a versenyképességet nem
  3. A hibák megakadályozására szolgál
  4. A minôségszabályozási és minôségbiztosítási módszereket korlátozottan alkalmazza
  5. A gyártó idôszakos belsô auditja vezérli
  6. Belépôjegy a piacra
  1. Dinamikus követelmény
  2. Biztosítja a folyamatos javulást és a versenyképesség növelését
  3. A vevôi igények egyre magasabb szintû kielégítését célozza
  4. A minôségszabályozási és minôségbiztosítási módszereken kívül a minôségfejlesztési módszerek széles körét alkalmazza.
  5. A vevô megelégedettségének elemzése vezérli
  6. Növekvô piaci részesedés

 

A fenti táblázatból kitûnik, hogy az ISO állandósult követelményt tükröz. Ez idôszakosan állandó, azaz az auditok között nem változik. A TQM folyamatos mozgásban mûködô rendszer.
Míg az ISO csak a követelményeknek való megfelelést biztosítja, addig a TQM lehetôséget nyújt a folyamatos javulásra és a versenyképesség növelésére. Az ISO 9000-esnél a hangsúly a hibák megelôzésén és a továbbterjedésük megakadályozásán van, a TQM-nél viszont az a cél, hogy a vevők igényeit minél magasabb szinten elégítsük ki. Ennek folytatásaként lehetne tovább sorolni a különbözô pontok magyarázását, de mivel ezek önmagukért beszélnek ettôl eltekintenék.

 

Az auditálás és az önértékelés összehasonlítása

 

Napjainkban a minôségügyi rendszerek vizsgálatára alapvetôen két módszer áll rendelkezésünkre: az ISO 9000-es szabvány szerint kiépített rendszerekére az auditálás, a TQM elvek alapján mûködtetett szervezetekére pedig az önértékelés.

E fejezetben a két módszer hasonlóságait és különbségeit mutatom be. A két rendszer összehasonlítását kezdjük azokkal a jellemzôkkel, amelyek szempontjából markáns különbséget mutat a két rendszer:

Összehasonlítási szempont (ISO 9000-es) audit (TQM alapú) önértékelés
Az alkalmazás jellege Tanúsított vállalatok részére kötelezô Vállalása önkéntes (csak minôségdíjra pályázók részére kötelezô.
Az értékelést végzôk Független személynek kell végeznie A minél szélesebb körû részvételt igényli (a minôségdíjra pályázókat független bizottság is értékeli).
Az értékelés jellege A vonatkozó szabványkövetelmények teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba. A TQM szemléletnek érvényesülését jelzô adottságok meglétét, és az ezzel összefüggô eredmények színvonalát vizsgálja. Ha nem találja: fejlesztendô terület.
Az értékelés időtávja Elsôsorban a pillanatnyi helyzetet vizsgálja, beleértve a korábbi tev-ek bizonyítékait is. Az szervezet 3-5 éves fejlődésével kapcsolatos tevékenységek elemzése és ezek eredményeinek bemutatása.
Az értékelés alapja A szabványban elôírt követelményekhez méri az állapotot. Az eredményeket a korábban már elért színvonalhoz, a versenytársakhoz, sőt a piacvezetôkhöz is viszonyítja.
Az értékelés kiterjedése A vállalat egy körülhatárolt részére (a minôségügyi rendszerre) vonatkozik. Célszerûen a teljes vállalatra vonatkozik, a minôségdíjra pályázók korlátozhatják a vállalat egy részére.
Az értékelés célja A szabványban elôírt követelmények teljesülésének megállapítása, az esetleges eltérések feltárása. A vállalat erôsségeinek és a fejlesztendô területeinek feltárása.
Az értékelés logikája Elsôsorban objektív tényeket állapít meg és ritkán keres ok-okozati összefüggéseket. Fontos része a belső, ok-okozati jellegû összefüggések szisztematikus vizsgálata (pl. valamely eredmény milyen adottságok érvényesülésének köszönhetô).
Az értékelô megállapítások jellege Csupán a megfelelés vagy meg nem felelés tényét állapítja meg. A pillanatnyi helyzet értékelésén kívül egy előző időszakhoz mért fejlődést és a piaci poziciók változását is képes számszerûsíteni.
Módszertani megalapozottság Akkreditálási rendszer áll mögötte. Minôségdíj-rendszerek állnak mögötte.
A vevôigények vizsgálata A vevôszolgálat szabályozását és mûködését vizsgálni kell ugyan, de hatékonysági követelmények nincsenek rá elôírva. A vevôk megelégedettségének vizsgálata kiemelt fontosságú kritérium.
Az értékelés alapjául szolgáló információk Fôképpen vállalati adatokon alapul. Fontos szerepet játszanak benne a vállalattól független, külső forrásból származó információk, adatok (pl. a vevôk vagy a társadalom képviselôinek véleménye).
Az értékelés munkamódszere Alapvetôen egyéni vizsgálaton alapul. Mindig teammunkán alapul.
Forrás: Minôség és Megbízhatóság, 1998/4.

 

Ezzel szemben jóval kevesebb azoknak a jellemzôknek a száma, amelyek mindkettôt jellemzik:

Az auditálás és az önértékelés nem egymást kizáró vagy éppen helyettesítô alternatíva, hanem két eltérô filozófiát megtestesítô olyan értékelési módszer, amelyek mindegyikének megvan a létjogosultsága hosszú távon is, a maga jól körülhatárolt alkalmazási területén belül.

Párhuzamosok alkalmazásuk a vállalat vezetôsége számára olyan információkat szolgáltat, amelyek lehetôvé teszik mind a harmadik fél általi tanúsítás fenntartását, mind pedig az üzleti kiválóság eléréséhez szükséges sokoldalú fejlesztési tevékenység megalapozását.

Nem lehet tehát e két módszert "fontossága" vagy "korszerûsége" alapján rangsorolni.

 

vissza az elejére